Dunántúli Napló, 1974. december (31. évfolyam, 329-357. szám)

1974-12-19 / 347. szám

a Dunántúli napló 1974. december 19., csütörtök Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai 1975-76-os akcióprogram Az SZMT elnökségének ülése Előtérben a szakszervezetek közművelődési feladatai Hidas Antal köszöntése Olyan embert, olyan írót köszöntünk ma, 75. szüle­tésnapján, aki tollát, te­hetségét, teljes életét a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom szolgá­latába állította. Sokgyermekes cipész sokat nélkülöző fiának született, s a gyakori nyo­mor korán megtanította arra, hogy égbekiáltó -Igazságtalanságok vannak ember és ember között,, gazdag és szegény között, úr és proletár között. De ugyanolyan korán megta­nulta azt is, hogy ezen csak harccal, a megváltó forradalommal lehet for­dítani. Előbb újságot árult Bu­dapesten, majd különbö­ző gyárak munkapadjai mellé állt, ifjúmunkásként érte a Tanácsköztársaság kikiáltása. Félbeszakított tanulmányait a munkás­egyetemen folytatta. Ám a Tanácsköztársaság bukása után a féktelen terror földjéről menekülnie kellett. Csehszlovákiában került kapcsolatba a Kommunis­ták Magyarországi Pártjá­val, ekkor szólalt meg ben­ne először a költő, verseket gyújtott benne a fájdalom, így gyászolta, így siratta az elbukott proletárforradal­mat. Előbb az Új Utak cí­mű folyóirat hasábjain je­lentek meg versei, később jóformán minden szlovákiai munkáslapban. öt esztendő sem telt el, mikor a honvágy és a ten- niakarás hazahívta. Itt irta a proletárforradalom emlé­két idéző, megújulást óhaj­tó költeményeit, amelyek előbb kéziratban, röplapo­kon, munkás-szavalókóru­sok ajkán terjedtek, majd az illegálisan működő Kom­munisták Magyarországi Pártjának kiadásában — 1925 nyarán —, könyvalak­ban is megjelent. Ez volt Hidas Antal legelső verses­kötete. Már a címe is élet- veszélyesen vakmerő volt: Az ellenforradalom földjén. A párt, letartóztatását megelőzvén, azonnali emig- rálásra utasította a költőt. Bécsen, Berlinen át érke­zett a Szovjetunióba. Jelentős munkát vállalt a Sarló és Kalapács című folyóirat. megindításában, egyik vezetője lett a Moszk­vában megalakult Magyar Forradalmi írók és Művé­szek Szövetségének. Kommunista költőként tu­datosan szolgálta a forra­dalmi harcot, forradalmi versei közül sokból mun­kásdal, indulók szövege lett és névtelenül haza is ke­rült. Elég, ha megemlítjük itt a híres Vörös Csepel, vezesd a harcot kezdetű indulóját, amelyről ma már tudjuk, hogy apósa, har­costársa, Kun Béla kérésé­re íródott, s minden gát, akadály ellenére is megér­kezett Magyarországra. 1938-ban a törvénysérté­sek egyik áldozata lett, el­ítélték, börtönbe vetették, de rehabilitálása után ott folytatta, ahol abbahagyta. 1959-ben, 34 éves távol­iét után érkezett haza, ahol végre a teljes megbecsü­lés övezi. Munkásságát, életművét országunk Kos- sut-díjjal jutalmazta. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­sága szerdán dr. Maróthy Lász­lónak, a KISZ KB első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. Részt vett és felszólalt a ta­nácskozáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. Elsőként — Pásztor Gabriel­lának, a KISZ KB titkárának előterjesztésében — az ifjúsági parlamentek tapasztalatait ösz- szegezték, állást foglaltak a fiatalokat érintő legfontosabb kérdésekben, értékelték a KISZ tagjainak, szervezeteinek' tevé­kenységét a parlamentek szer­vezésében. A Központi Bizott­ság megállapította, hogy a par­lamentek az 1974-es esztendő legjelentősebb ifjúságpolitikai fórumai voltak. Elérték alapvető céljukat: a fiatalok a szocialis­ta demokrácia újabb közvetlen formájával gazdagodtak. A Központi Bizottság állásfoglalá­sa kiemelte, hogy a pártszerve­zetek irányító munkája, segít­sége nagyban hozzájárult a társadalmi együttműködés, a társadalmi munkamegosztás ki- szélesítéséhez. örvendetes, — húzta aló az állásfoglalás —, hogy a parlamenteken megfe­lelő hangsúlyt kaptak az ifjú­ság jogai és ezzel egységben kötelességei is. Érdemes felfi­gyelni arra, hogy milyen fele­lősséggel szóltak a küldöttek a termelés szervezettebbé, haté­konyabbá tételéről, a szocialis­ta munkaverseny fontosságáról, a fiatalok vállalásairól. Az ifjúság egyes rétegeit érintő kérdések között az állás- foglalásban elsőként a dolgozó fiatalok problémái kaptak he­lyet. A parlamentek is igazol­ták, hogy a fiatalok tömegeit legjobban a pályakezdés körül­A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak mun­kájáról, a jövő évi tervekről tanácskoztak tegnap délelőtt g megyében működő MSZBT tag­csoportok ügyvezető elnökei Pé­csett. Brenner Péter, az MSZBT Or­szágos Elnökségének osztály- vezetője szólt az országban mű­ködő 998 tagcsoport munkájá­ról. Kiemelte, hogy ebben az évben szélesebb körben fejtet­ték ki mozgalmi tevékenységü­ket a tagcsoportok, a helyi tömegpolitikai munkában egyre több támogatást kapnak. Javult az Országos Elnökség és a he­lyi, megyei tagok kapcsolata. Egyre többen vesznek részt az iskolán kívüli orosz nyelvokta­tásban, sokat tettek ebben az évben az IBUSZ képviselői a szovjet csoportok fogadásáért. Baranya kiemelt helyet foglal el a Magyarország felszabadu­lásának 30. évfordulója tisztele­tére szervezett vetélkedők meg­rendezésében. Sinku Pál, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának ményei foglalkoztatják. A be­illeszkedés, a megfelelő munka­kör, a szakmai továbbképzés biztosítása, a munka melletti továbbképzés, a munkahelyük­ről ideiglenesen távollévők segí­tése és mindenekelőtt az ifjú házasok lakáshoz juttatása — főként ezek a témák kaptak hangsúlyt a vitákban. Az utób­bi években e területeken hozott intézkedéseket nagyra értékel­ték a fiatalok. Néhány ifjúsági réteg — a szolgáltatásban dol­gozók, pedagógusok, az egész­ségügyiek, a kedvezőtlen adott­ságú tsz-ekben dolgozók — bé­rezéséről kritikusan szóltak. A diákparlamentekről elisme­rően nyilatkozik az állásfogla­lás, ugyanakkor megjegyzi, hogy az iskolai tanácskozások­ra sok helyen nem megfelelő előkészítés után került sor. Ezért nem kapott kellő súlyt a tan­intézeti nevelőmunka. A diák­parlamentek legfontosabb érde­me, hogy jelentősen hozzá­járultak a tanár-diák viszony­nak, az iskolai élet demokratiz­musának fejlődéséhez. A felső- oktatási intézményekben tartott fórumokon figyelemreméltó ja­vaslatokat tettek a hallgatók. A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága fél­hívta a KISZ-szervezeteket: gon­doskodjanak arrói, hogy a par­lamenteken felvetett kérdések­re, javaslatokra a fiatalok vá­munkatársa elmondotta, hogy 54 tagcsoport nevezett be a ve­télkedőre, így mintegy 5 ezer embert mozgósitottak. Ezt kö­vetően szólt a megyei eredmé­nyekről és problémákról. Külö­nösen fontos volt az ismeret- terjesztő tevékenység, mely a felkészülési munkát jellemezte a vetélkedők szervezésében. A szovjet filmek fesztiválján vetí­tett filmeket mintegy nyolcezren tekintették meg, hasonló siker koronázta a kiállításokat, isme­retterjesztő előadásokat is. Az 1975-ös év legfontosabb feladatai közül az MSZMP XI. kongresszusára való felkészülés, az évfordulók méltó megünnep­lése, barátságvonatok indítása, filmvetítések, író-olvasó találko­zók szervezése a legjelentőseb­bek. A tartalmi munkáról szólva mindkét előadó kiemelte a hét­köznapi, apróbb munka előtér­be helyezését. A következő évi programtervezet részletes is­mertetése után a meghívott ven­dégek szóltak helyi gondjaik­ról, terveikről, feladataikról. löszt is kapjanak. A KISZ KB úgy döntött, hogy az ifjúságj parlamentek tapasztalatait ösz- szegző állásfoglalását eljuttat­ja a Minisztertanácsnak. Ezt követően Borbély Gábor­nak, a KISZ KB titkárának elő­terjesztésében megtárgyalták a szövetség 1975—7ó-os mozgal­mi évi akcióprogramjának ter­vezetét. Folytatódnak a KISZ munka- és tanulmányi versenyei, társadalmi munkaakciói, véd­nökségei, sor kerül az „alkotó ifjúság" pályázatra. Számos ak­ciót terveznek a fiatalok műve­lődésének, testedzésének fej­lesztésére is. A KISZ jövőre is részt vesz a haladó nemzetközi ifjúsági mozgalomban, cselekvő részese lesz a DÍVSZ IX. köz­gyűlésén meghirdetett világ- kampánynak, amelynek jel­szava: „Az ifjúság az antiimpe- rialista szolidaritásért, a béké­ért, a haladásért!” Az 1975 tavaszán esedékes KISZ-választásokról hozott ha­tározat értelmében a választá­sokra 1975. február 1. és május 15. között kerül sor. Ország­szerte újjáválasztják az alap­szervezeti vezetőségeket. az egyetemeken és főiskolákon pe­dig küldöttértekezletekre is sor kerül. December végén, illetve az új esztendő első napjaiban negyven lakásszövetkezeti tag költözik új otthonba Kertváros­ban és Sellyén. Ugyanakkor Újmecsekalján az Ércbányász Munkóslakás Építő Szövetkezet tízemeletes házai közül három már elkészült, s a további két épület 7-ik emeletén dolgoznak a munkások. Az épülő 200 la­kásból 192 munkáslakás. Gör- csönyben valóságos új „falu­negyedet" képeznek a szövet­kezeti házak, s újabb ütemben fejlesztik tovább a korszerű lakótelepülést Mágocson, Vil­lányban és másutt. Mindezekről a baranyai MÉ­SZÖV elnöksége tegnapi ülé­sén esett szó, ahol részleteiben is megvitatták a lakásfenntar­tó, lakásépítő, garázs- és üdülőszövetkezetek helyzetét, eredményeit, gondjait. Erőtel­A szakszervezetek közműve­lődésben vállalt feladatairól tanácskozott tegnap Pécsett az SZMT elnöksége, melyen részt vett Kolonics Mihályné, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa, Dánfi Sándor, a SZOT Szervezési és Káderosztályának munkatársa, Beck Ferenc, az SZMT elnöke és Neubauer József, az SZMT vezető titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az MSZMP Baranya megyei Bizottsága határozatát figyelembevevő intézkedési terv elsőrendű feladatként jelöli meg a megye munkássága, szervezett dolgozói közművelő­désének fejlesztését. Különö­sen nagy gondot kell fordítani a munkahelyi nevelésre, a szo­cialista brigádmozgalomra, va­lamint az ötven kiemelt nagy vállalat megyénkben levő üze­meire. Hangsúlyozottan érvé­nyes ez Pécs és Komló mun­káslakta területeire, a munkás- szállásokra. A szakszervezetek hazafias és internacionalista nevelésében kapjanak nagyobb teret a szo­cialista országok közötti jó együttműködés nagyszerű pél­dái. Járuljon hozzá a közmű­velődési szemlélet bővítéséhez, az új munkásvezető rétegek elméleti gyakorlati felkészülé­séhez. Megyénk szakszerveze­tei a jövőben is változatlanul fontos feladatnak tekintik a szakszervezeti sajtó és irodalom terjesztését. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nők jes fejlődés jellemzi e téren az 1974-es esztendőt. A taglét­szám csaknem félezerrel gyara­podott, s újabb szövetkezetek alakultak Pécsett, Harkányban, Véménden, Újpetrén és Sás- don. A megyei szövetség la­kásszövetkezeti titkársága min­den erőt a lakásprogram meg­valósítására, a lakásépítésre fordított. Ez évben 112-en ju­tottak ilymódon lakáshoz, s 12 szövetkezetnél 412 lakás építé­se van folyamatban. Az elkö­vetkező tervidőszakban — vár­hatóan — további félezer csa­lád jut saját pénzen, a szövet­kezés előnyeit élvezve, új ott­honhoz. Jelenleg 18 lakásépítő, 18 lakásfenntartó, 11 garázs- és 1 üdülőszövetkezet működik Baranyában, közel 7 ezer tag­gal. Közülük több százan már évek óta várnak lakásra, tü­relmüket vesztik. Hiánycikk a kivitelező, egyes vállalatok csak működési helyükön vállalnak munkát. Probléma, hogy az építtetők ragaszkodnak a ha­gyományos építési módokhoz, a vállalatok, szövetkezetek vi­szont a gyorsabb, de költsége­sebb új technológiát kínálják. Amint azt a MÉSZÖV elnök­sége megállapította, nem ele­gendő a Lakásszövetkezeti Tit­kárság erőfeszítése, szorosabb, hatékonyabb együttműködésre van szükség vidéken a fogyasz­tási szövetkezetekkel, vala­mint a tanáccsal, tervező válla­latokkal. Az érintett szervek vállaljanak kevesebbet, de azt határidőre. A jövőben nem fo­gad el egyéni jelentkezéseket a MÉSZÖV. Célszerű, hogy az igényeket a tanácsnál, munka­helyeken, a vállalatoknál mér­jék fel, s a szakszervezeti bi­zottságok kezdeményezzék a lakásszövetkezetek létrehozását. Ilymódon a legrászorultabbak részesülnek előnyben, s meg­előzhető az esetleges vissza­élés. és a munkásfiatalok közműve­lődésére, segíteni beilleszkedé­süket, érvényesülésüket a mun­kahelyen, közéletben egyaránt. A már említett 50 kiemelt vállalat helyi üzemei közül az öntödei Vállalat mohácsi gyáregységében és a Pécsi Kesztyűgyárban közművelődési modellt alakítanak ki azzal a szándékkal, hogy 1976-ban ezeket a modelleket újabb öt üzemben alkalmazhassák. Az SZMT határozata alapján az 1000 főnél több munkást fog­lalkoztató vállalatoknál főhiva­tású felelős, szakképzett nép­művelő kell hogy irányítsa a közművelődést. Továbbra is nagy gondot for­dítanak arra, hogy minden dolgozó végezze el az általá­nos iskola nyolc osztályát, s ezenkívül együttműködési szer­ződést és munkaprogramot dolgoznak ki a Tudományos Is­meretterjesztő Társulattal is. Növelni kell a továbbtanulást vállaló dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését, s mind­ezt a kollektív szerződésben is kifejezésre kell juttatni. A szakszervezeti szervek a jövő­ben felülvizsgálják a nevelő­munka jobb kihasználásának, a művelődési intézmények közös fenntartásának lehetőségeit. A tegnapi elnökségi ülésen szó esett még a munkahelyi testnevelés megyei helyzetéről és feladatairól, megjelölve az e téren még visszalevő igen ko­moly feladatokat. Ezt követően Baranya böl­csődei és óvodai helyzetéről tanácskozott az elnökség. Meg­állapították, hogy a Pécs Vá­rosi Pártbizottságának 1973- ban tett felhívásához csatlakoz­tak a megye intézményei, üze­mei, s ennek eredményeként 4 663 775 forintot utaltak át, illetve fizettek be Pécs Város Tanácsának számlájára. A pénzsegítségen kívül több vál­lalat létesített gyermekintéz­ményt, illetve a meglevőt bő­vítette. Természetesen ennek ellenére még nem oldódott meg minden probléma, s ezért az SZMT elnökségének hatá­rozata alapján a jövő évben is jelentős feladatokat szabott e téren. Óvoda­átadás Zöldköpenyes erdészbábú, pöttyös szoknyás maci, kaucsuk- babák várják az óvodásokat Pécsett, a Hajnóczy utcai óvo­da korszerűsített, kibővített he­lyiségeiben. Piros, kék, fehér az új szoba gyerekbútora, aho­vá ezentúl 30 óvodással több járhat, mint korábban. Tágas, szellős az öltöző és a mosdó is. A padlástérből külön szobát alakítottak ki az óvónőknek. Több mint féléves munka ered­ményében gyönyörködhettek a meghívott vendégek tegnap dél­után az átadási ünnepségen. A gyerekek szavalatait, játék és énekszámait hallgatta Papp Imre, a Pécs városi Tanács ál­talános elnökhelyettese, Csorba Tivadar művelődési osztályveze­tő, valamint a kivitelezési mun­kákat végző Pécsi Építő és Ta­tarozó Vállalat képviselői. A műsor után Fenyvesi Mihályné városi óvodai felügyelő adta át a kibővített óvodát. A Hajnóczy utcai óvoda az Építsünk óvodát mozgalom felajánlásaiból szé­pült meg. Egy év alatt — a mozgalom eredményeként — 450 hellyel bővültek a pécsi óvodák. Nagycsaládos szülők jutalmazása Gyermekgondozási segélyen lévő anyák és nagycsaládos dol­gozók részére szerveztek tegnap, szerdán délután ünnepséget a Pécsi Köztisztasági Vállalatnál. A 28 három, illetve ennél több gyermekes szülőket meg­vendégelték és körülményeiktől függően 600 forinttól 3000 fo­rintig terjedő támogatásban ré­szesítették. Műemlék templom restaurálását vé­gezte Drávaiványi- ban az Országos Műemléki Felügye­lőség. A felújítás befejeztével tegnap délelőtt ünnepélyes átadásra került sor. Gazdag MSZBT-program a jövő esztendőre Javaslat a munkahelyről tijabb lakásépítő szövetkezetek Baranyában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom