Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)
1974-11-03 / 302. szám
Mezőgazdasági szakmunkások S oha nem <s közepén, csak mindig a fala végén állt a pásztorház. Kókadtan, többnyire kerítés nélkül, füstös-konyhával, tenyérnyi ablakokkal, földes szobával konyhával. Az udvaron voli még egy épület, kívül-belül pedánsan meszelve, cseréptetővei • ebben a falu bikája „lakott" s nem a pásztor és családja: ez egészségügyi előírás a drága bikára vonatkozott. A tehénpásztor, vagy a kanász afféle „eseti" embere volt a falunak, olyan, aki sémmire .nem vitte, csak nemzette a sok tak- nyos, ruhátlan gyereket: akinek harmincéves elnyűtt feleségét idős asszonyok is „öreganyám: nak” szólították.'' A pásztornak nem volt vagyona, földje, kertje, csak horpadt rértrombitája, vagy tehén szarvából faragott tülke, amellyel hajnaionta fölzavarta a népet, nyissák a kapukat, eresszék ki a marhát, disznót, nrialacsereget, a többit bízzák rá és örökké ázott, bolhás, gubancos szőrű korcs kutyáira. Kihajtottak a marhacsapáson keresztül a legelőre, délben a disznók a patakmenti dagonya iszapjában sütkéreztek. a tehenek az óriási tölgyfák alatt kérődztek, a pásztor pedig leste mezítlábas feleségét, mikor tűnik fel a csapás hajlatában, fején kékzománcos fazékkal, szoknyájába kapaszkodó nyivákoló gyerekekkel. Ez is egyfajta „állattartás" volt. Szakosított szarva smarhateiep Újpetrén. NDK gyártmányú félautomata gépsorok. — Silókombájn, Ab- raktakarmány-keverőgép. — Zöldtakarmány-adagoló. — Ta- karmánykiosztó-kócsik ... A fe- jést Alfa-Laval svéd berendezéssel végzik. A 405 férőhelyes teleoen még nincsen „teltház", á jelenlegi 360 tenyészállat napi gondozását, ellátását 18 fő végzi el. Ezek közül öten szakmunkások, négyen betanított munkások. sítést jelenlegi szakmunkásaink. Küldtünk két fiatalt a nappali tagozatra is. Zámbá Edit el is végezte, rövid ..ideig dolgozott is, majd férjhez ment és elköltözött azt hiszem Sopron környékére. A másik még egy hónapot sem várt meg, félbe hagyta tanulmányait. — Miért? — Nem vállalta a szakmával járó osztott munkaidőt. Az állattenyésztésben reggel öttől nyolcig, aztán délután háromtól este hatig, hétig van munka, hétköznap, ünnepnap egyaránt. A szabadnapot persze megkapják, de arról nem kezeskedhetünk, hogy minden esetben vasárnapra essék. — Ha bővítenék a létszámot, bevezethetnék a két műszakot, s mindjárt több fiatal jelentkezne .., — Ez lehetetlen, több okból is. A költségeket nem lehet nö— Joggal, nem? — De még mennyire! Mi meg is tesszük az ajánlatunkat: tessék, ott a mezőgazdasági iskola, ha szerződést kötnek velünk, még ösztöndíjat is adunk, ha kezükbe kapják a szakmunkás bizonyítványt, itt a helyük! Mert mi már szakmunkások nélkül aligha mennénk valamire, oly nagyok a technológiai követelmények. És itt bizony néhány szülőt, csalódás ér, főleg a lányos mamák, akik mindenképpen irodai munkát szeretnének lányaiknak biztosítani. Kiszámítottuk: egy irodai státuszra legalább tizennyolc-húsz fizikai-termelői munkakört kellene létesítenünk, hogy az előbbit eltartsa. No, de a gépesítésnek a jelenlegi fokán? Ami éppen kizárja-a létszámbővítést? — Miért tartózkodnak a fiatalok annyira az állattenyésztéstől? Nyúlánk, szőke lány Pálfi Má- • r/a, a vókányi termelőszövetkezet ösztöndíjasa. —r Nyolcadikos voltam, amikor Radnai tanár úr az.intézetből ellátogatott o vókányi iskolába és elmondotta, milyen szakmunkásképzés folyik az intézetben. Lehet szépen keresni is, amikor állásba, kerülnek, háromezer forint körül, de arra is figyelmeztetett bennünket, hogy elég lekötöttséggel járó munka. — Ennek ellenére vállaltad... — Harmadéves vagyok és nem bántam meg. A vókányi téeszben dolgozom majd. — Szüleidnek mi volt a véleménye? — Heten vagyunk testvérek, de egyikünknek a sorsába sem szóltak bele, csak annyit, hogy tem szándékomat. Ári mondták: „Uránvárosi cowboy leszel, vagy mi az isten?!” De most már belenyugodtak. — . .. Akkor rendben van mindén, nem? — Persze. — Kik a barátaid? — Van köztük diák, aztán lakatos, meg autószerelő... Ennek mondtam is, hogy majd egyszer beállítok a kocsimmal és megjavíthatod. Ez csak vicc, de annyi igaz, hogy a mi szakmánk nem zárja el az embert a világtól. Van élet manapság már falpn is, főleg ahol nagy, komoly termelőszövetkezetek vannak... Filákovits Jánosnak sem volt eddig sok köze a mezőgazdasághoz: Mohácsról jelentkezett felvételre annakidején, édesapja a TEMAFORG dolgozója. —• A Park utcai Iskolában végeztem a nyolc osztályt. Sén- ld olyan szépen nem tudott a mezőgazdaságról, állatokról beszélni, mint az Erdős tanár úr. Szinte megszállottja a témának. őszintén szólva ő csábított el. ■— Hallom, a nyáron már dolgoztál a szünidőben a téesz- nél,,. — Igen, az Oj Barázdának a szakosított telepén. Huszonnyolc nap alatt negyvenhat forint híján négyezer forintot kerestem ! No aztán adtam a haveroknak! Csak hüledeztek.-— Ml volt a munkád? — Száznyolc tehenei bíztak ránk, kialmoztunk alóluk, utána megnyomtam egy gombot és a lengőlapotok szépen kiterelték a trágyát az épületből. Fél öttől hét óráig dolgoztunk, délután fél háromtól fél hatig szintén. Ha az ember kifog egy jó termelőszövetkezetet, vagy állami gazdaságot, akkor nem lesz baj — mondja nagy bölcsen. Őrén a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben, A feladat: a sejt szerkezetének vizsgálata, mikroszkóppal Mellesleg: a termelőszövetkezet összlétszáma 540 fő, ebből aktív dolgozó 340, (a többi nyugdíjas, illetve járadékos), az aktív létszámból le kell venni 172 főt, ők a tulajdonképpeni szakmunkások és betanított munkások. Hódi Kálmán személyzetis: — Ez az arány ipari szinten nagyon jó, de amint látja, a kifejezetten állattenyésztő szakmunkások száma mégis kevés. Főként ami a jövőt illeti, hiszen fejleszteni akarjuk a szarvasmarha-telepet, sertéstelepet egyaránt. — Mi igényel szakértelmet? — A tehenészetben például a borjúnevelés, elleíés, az azt követő utógondozás... A takarmányösszetétel ellenőrzése, a takarmányok hatásának állandó figyelése .... Aztán állategészségügyi követelmények ismerete, gyakorlása, s egyáltalán az egész tartástechnológia alkalmazása. Mit mondjak? Ipari jelleggel működnek a telepek. A hajdani kisgazdaságokban szerzett tapasztalatok megszívlelendők, de közel sem elegendőek. !de másolok néhány országos adatot: 1935-ben a hazai szarvasmarha állomány 1 911 000 darab. Ez a szám 1972-re 1 901 000-re csökkent, bár a minőség feltétlenül jobb volt. További összehasonlításra: hazánkban 100 hektárnyi szántóföldre mindössze 28 szarvas- marha jut, Lengyelországban 52, NDK-bar. 83, Belgiumban 178. Az állattenyésztési program végrehajtása tehát hallatlanul indokolt — Ahogy épült, bővült a szakosított telepünk, egyidőben gondoskodtunk arról, hogy indulásra már legyen néhány képzett állattenyésztő szakmunkásunk. Két lehetőség nyílt erre. Az egyik: a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet hozzánk kihelyezett ’ tagozatán szereztek képevelni, ez világos. Megosztani a béralapot? Ma az állattenyésztő szakmunkások átlagosan három—négyezer forint között keresnek, sőt, a sertéstenyésztők az ellési időszakban még az ötezret is. Ha megosztjuk, keresetük félére csökken, s azért a pénzért egy szakmunkás sem vállal munkát: Aztán még egy lényeges dolog: csak az említett munkarenddel jön össze az évi kétezerötszáz munkaóra, amely szükséges ahhoz, hogy egy téesztag teljes jogait élvezhesse egész esztendőben, a fizetett szabadságtól kezdve a betegségi segélyig mindent. Este találkozom a tsz vezetőivel. Ezt mondják: — Annakidején hogyan agitáltunk a téesz-szervezéskor? „Lépjél be, saját és családod jövője biztosítva lesz!" így volt? — így. És? Amiben akkor nem nagyon hittek, bekövetkezett: meg van a biztos és jó jövedelmük szövetkezeti és háztáji forrásból. És olyan kedvező munkakörülmények között dolgoznak, amelyről azelőtt a földművelő még csak nem is álmodhatott. Hogy mást ne mondjunk: a hajdani egyéni gazdák ma azt sem tudják, hogy nyáron melyik napon kezdtük meg az aratást- betakarítást, dmii húsz-huszonöt ember végez el gépekkel. Közben felcseperedtek a gyerekek, akik — mellesleg — nyugodtan elvégezhették az általános iskolát, középiskolát, munkájukra a család nem tartott igényt, nem kellett kapálniuk, tehenet őrizniök, libákat terelgetniök. 'Most aztán a szülők — a régi ígéret alapján — kopognak az irodán: adjunk a gyerekeknek itt&uiftkciL — Az osztott munkaidőről már beszéltünk. Az előítéletekkel is baj van: „Miért dolgozzon a gyerekem istállóban?” Meg: „A sertéstelep bűzös!” — „A szarvasmarha-telep szintén..." Ami igaz, az igaz: nem drogéria. De nem is „istállók” a szó hagyományos értelmében. Szellős, gépesített üzemek, ahova a dolgozó csak a fürdőn át juthat be műszakra, munkaruhában, ahol a trágyát is szalag viszi ki az épületből... De erről kór is beszélni, mert ez egyébként sem a szakmunkások feladata lenne. A Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző intézetben szeptembertől már húsipariter- mék-gyórtó szakmában is indultak osztályok. A tanulók száma a következőképpen alakult. Szarvasmarha-tenyésztés szakon: 43 fiú, 18 lány. Sertéstenyésztési szakon: 29 fiú, 20 lány. Húsipari szakon: 85 fiú, 2 lány. Baromfihús-szakon: 22 lány, fiú egy sem. A közismereti tantárgyak (magyar, történelem, számtan, fizika, testnevelés) mellett ezek a szakmai tárgyak: óllatbonctan és állat- anatómia, általános állattenyésztés, takarmányozástan, feldolgozás, állategészségügyi ismeretek, hizlalás, munkavédelem, üzemtan... stb. Az intézetnek két tanüzeme van: 80 férőhelyes szarvasmarha telepe (tan-istálló) a termelőszövetkezet üzemterüleíén, a sertéstelepnek pedig a Bikali Állami Gazdaság adott helyet Alsó- mocsoládon. A tanulók félévet töltenek el gyakorlati munkán, ez idő alatt a telepen laknak a kihelyezett diákszállón, a következő félévben elméleti oktatásban részesülnek ex intézet íkslai között. törekedjünk mindenképpen valami szakmára. A testvérek között van vájár, kőműves, kesztyűszabász, kesztyűvarrónő, kereskedő, gépíró. A papa lakatos, a mama takarítónő. Saját jövőjüket okosan, szépen formáló munkáscsalád. A lány közben el neveti magát: — A barátnőim azt mondták, ők ugyan nem lennének „csirá- sok”.. .1 — Micsodák? — A mi vidékünkön így nevezték valamikor a tehenészeket vagy a tehénpásztort. „Csirásnak." De ez engem nem érdekelt, kétszer annyit keresek, mint ők esetleg a karnis- üzemben. Divatos hosszú hajat visel Garai János. Az intézettől 550 forint ösztöndíjat kap, szerződést nem kötött egyetlen téesz- szel sem. — Egyelőre nem akarom magam lekötni. Az a tervem, hogy ha jelesen végzem el a három évet, akkor egy éves előkészítő után a Kaposvári Állattenyésztő Főiskolára jelentkezem. És utána visszajövök a megyébe. — Hova? — Nem tudom. Ninos Is Ismeretségem, mert nem éltem falun — leszámítva nyári szünidőket — pécsi vagyok, az Uránvórosban lakom, a hétemeletesek környékén. — Meglepő, hogy városi fiú létedre olyan szakmát választottál, amit csak falun lehet gyakorolni... — A haverok is meglepődtek, volt nagy röhej, amikor egy délután a gründen bejelentet- Az Oj Barázdában kapsz munkát? — Kötöttem szerződést, bár ösztöndíjat nem kértem. Dr. Brezlczkl Imre, az intézet igazgatója elmondja, miképpen indokolják a tanulók pályaválasztásukat: 5,6 százaléka azt válaszolta, hogy alacsony tanulmányi eredményeik miatt másutt nem vették fel őket. Szülői befolyásra 11,1 százaléka választotta a szakmát, 76,3 százalékot — tehát a zömét — a szakma Iránti vonzódás, érdeklődés hozta az intézetbe, 7 százalék viszont nem válaszolt. A lemorzsolódós — többnyire csak az I. évben — 6—7 százalékos, jóval kevesebb, a 18—20 százalékos országos átlagnál. — S hányán maradnak meg már mint szakmunkások, a termelőszövetkezetben, vagy más gazdaságokban? — Ez már szomorúbb képet mutat. Beszélgettünk végzős növendékeinkkel. Elég sokan panaszkodtak rossz munkahelyi körülményekre, elavult technológiára, említettek olyan helyet Is, ahol még fejógép sem volt. Az idősebbek nem veszik komolyan őket, sem személyükben, sem szakképzettségüket illetően. A z Intézet tanórai nem festik rózsaszínre az eget a tanulók előtt, felkészítik őket esetleges csalódásra is. De annyi biztos, hogy ezek a gyerekek sokat vállalnak, amikor ezt a pályát választják, hiszen éppen abban rövidülnek meg kissé, amire korukat tekintve éppen nagy szükségük van: $ ez a szabadidő. Ezt pedig nem lehet mással ellensúlyozni, mint olyan munka- és életkörülmények megteremtésével, ahol jó! érzik magukat és kedvvel dolgoznak. Bab PewMae Pécsi novemberi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színházban Sárospataky István Zára című verses tragédiájának az ősbemutatójára kerül Sor. A rendező Sík Ferenc, a díszlettervező Erdős János. Az alkotás többek között a forradalmisággal, az egyéni és társadalmi érdek viszo- [ nyával, a felemélkedés prob- ■ iematikájóval foglalkozik. I Bemutatják Moliére színművét, a Don Jüant. Továbbra . is a műsoron szerepel Schu- | bért daljátéka: Három a kis- f lány, az lllyés-dráma: Dupla vagy semmi, azaz két éle- I tét vagy egyet sem és a „Balettek fehérben — Gusíaw Mahler zenéjére” c. alkotás. ' ' ' .' ! FILMSZÍNHÁZ Örkény István azonos című kisregénye alapján készült a „Mocskajáték” című színes magyar film. A Kása —Csoóri—Sára alkotótrié filmje: a „Hószakadás” egy halálára váró, magát tehernek érző öreget mutat be. Egy színes, szinkronizált szov- jtet film: a „Nagyezsda” költőien mondja el Lenin és Krupszkaja szerelmét. A színes amerikai film: „A látogatók" analízise az alattomosan terjedő erőszak-kultusznak. ZENE November 17—1.8—19-én ünnepi hangversenyt rendez- í nek a Liszt-teremben és a ! Nemzeti Színházban Pécs ' felszabadulásának 30. év- j fordulója alkalmából. A : Csontváry Múzeumban 24- ' én a tízéves Mecsek Fúvósötös jubileumi hangversenyt ; ad. Á politikai dalok fórumát 7-én tartják a József A. Műv. Házban. A Gárdonyi Műv. Házban 16-án a „Pólyától a pályáig" című könnyűzenei műfajokat bemutató vidám est, 23-án a „Koc- j kafejűek” című po!-beat est ■ lesz. míq 30-ón Dinnyés József pol-beat énekes szere- t pel. KIÁLLÍTÁSOK A Kisgaíériában 4-én a szovjet ex libriseket, alkalmi grafikákat, szabadgrafikákat felvonultató tárlat, 25-er Vince László kiállítása nyílik, i A Pécs Városi Tanács Kiöl- S lítótermében 14-én a Vajda- : sági Topolyai Művésztelep \ mutatkozik be. A Doktor S Műv. Központban 15-én a Miskölci Fotóklub két tagjának ■ tárlatát, 29-én Eszik, Lahti, Lvov és Pécs testvér- városok fotókiállítását nyitják meg. A József A. Műv. Házban a Lengyel Kulturális Napok keretében 13-tól 20-ig tekinthetik meg a 'ó- togatók a plakátkiáliítási és t n képzőművészeti bemutatót. A Ságvári Műv. Házban 4- én Horváth Olivér kiállítójára kerül sor, míg 19-én „Az ' én munkáim” című pályázat amatőr alkotóinak munkáit j állítják ki. A Puskin Műv. i Házban 26-án a rotá-, kép- j ző- és díszítőművész szakkör j kollektív kiállítása várla az j érdeklődőket A Steinmetz Műv. Házban 5-től foaadja a lótoaatókat a „Nyitott szemmel” e. fotókiállítás. A KPVDSZ Petőfi Műv. Házban 8-án nyitja kapuit a „Korszerű táplálkozás” c. yán- dorkláüítós. RENDEZVÉNYEK A Pécsi Kamaraestéken a Doktor *Sándor Műv. Központban 6-án a Budapesti Csili Műv. Ház Sás Imre f Színpada, 29-én a Budapesti j Duna Műv. Ház ,;K-Stúdió- l ia” lép fel. A Doktor S. Műv. l Központ a színhelye 13-án a r dr. Kolta Ferenc emlékére í hirdetett prózamondóverseny városi döntőiének, november 19-én Jancsó Adrienne a | műv. ház vendége. A Bóbita Bábeayüttes shaw-műsorrgl .1 ietentkerik 7-én a Gárdonyi í Műv. Házban. A Sáavári j Műv. Házban 25-én zárul a Bánvász Kulturális Hetek rendezvénysorozat » 1