Dunántúli Napló, 1974. november (31. évfolyam, 300-328. szám)

1974-11-25 / 323. szám

Pincér a bányában? — Ilyen körülmények között dolgozik az Utasellátó. H. I. Utaznak a fülesek Vasárnap a Kisalföldön .meg­kezdődött a vadnyulak befogá­sa. Az első óriáshálókat a Rá- ba-közben feszítették ki, a Rába menti vadásztársaság te­rületén. A társaság 700 élő nyúl befogására szerződött, s az első fogásnál több mint 200 tapsifülest ejtettek foglyul. A következő hetekben Győr-Sop- ron megye vadásztársaságai több ezer nyulat szállítanak a MAVAD soproni telepére. A te­lepen a nyulakat megvizsgálják és a legszebb példányokat élve exportálják a nyugat-európai országokba. Ünnepség Kölkeden Felszabadulásunk 30. évfor­dulójáról emlékezett meg teg­nap Kölked lakossága. A köz­ségi kultúrházban rendezett ünnepi gyűlésen —, amelyen a mohácsi Városi Pártbizott­ság és a tanács is képvisel­tette magát, — Márkus János- né pártvezetőségi tag mondott beszédet, majd megkoszorúz­ták a felszabadulási emlékmű­vet. Az ünnepség után Bara­nyai Jánosné községi tanács­elnök szovjet művészek rézkar­caiból rendezett kiállítást nyi­tott meg. nettói □ 20 százalék visszatérítés Minden női szövet télikabat 797,— Ft-tól, 2700,— Ft-ig Egyes műszőrme bunda 3200,— Ft-tól, 4030,— Ft-ig Férfi színes nylon ing 134,— Ft-tól, 180,— Ft-ig ■V:­A végrehajtó bizottságok jóváhagyták A két szomszédvár együttműködése húszezer ember hallása Négy évtizede még a nulla decibel körüli hangokat is érzékeltük Hiánycikk a csend. Áhítjuk, de mindhiába. Zajos a mun­kahelyek többsége. Az utcán autók dübörögnék. A lakásban a háztartási gépek zavarják a nyugalmat. Egyré nő a nagyot­hallók száma. A felmérések sze­rint a városi ember hallását annyira megrontotta a zaj, hogy hallásélesáégünk már tíz decibel körül mozog. Négy évtizeddel ezelőtt az emberek még a nulla decibel körüli hangokat is érzékelték. iililli Védekeznünk Ijell a zajárta­lom ellen. A zajj/édelem „gaz­dái" - az Országos Munka­egészségügyi Intézet és az Országos Közegészségügyi In­tézet — a hazai zajhelyzetet jól szervezett hálózattal vizs­gálja. E hálózatot 1967-ben hozták létre, mely regionális elv alapján működik. A hat zajvédelmi műszaki csoport közül egy Pécsett, a KÖJÁL- nál található. Hatásköre há­rom megyére — BaranyáVa, Somogyra és Zalára - terjed ki. E csoport fő feladata a munkahelyi zajártalom mérté­kének megállapítása, a kör­nyezeti „zajszennyezés" méré­se. A traktorok Is Mit mutatnak Dél-Dunántú- lon a zajszint mérések? Kezd­jük a baranyai helyzettel, ahol 143 úgynevezett zajos üzem található, melyekben mintegy húszezer ember dolgozik. A legnagyobb zait a szénbá­nyák feltáró műveleteinél mér­ték. Itt a zaj erősség eléri a 110—120 decibelt, amely csak­nem eléri a fájdalomhatárt. Ez akkora hangerő, mintha valaki egy beat-zenekar hang­szórói mellett ülne. Igen zajos üzemnek számít a Hőerőmű turbinaháza, a hirdi kender­fonó és a mohácsi selyemszö- vőqyár. Somogybán 12 ezren dol­goznak zajos munkahelyeken, és a „zajos üzemek” száma eléri a 75-öt. A felmérések szerint a zaj meghaladja a száz decibelt az erdőgazda­ság faipari üzemeiben, a me­zőgazdasági gépgyárban és a cukorgyár turbináinál, vala­mint a cukorgyártó gépsor­nál. Hatvankilenc zajos üzem ta­lálható Zalában, ahol a gépek mellett több mint tízezpr dol­gozó van kitéve a zajártalom­nak. Itt a „pálmát” a Kanizsa bútorgyár viszi, - a zajszint több műhelyben eléri a száz decibelt. Az idén több új mérést kez­dett meg a pécsi zajvizsgáló csoport. így elsősorban a me­zőgazdasági gépek zajszintjét állapították meg. A kezdeti mérések adatai elszomorítóak, mert a traktorok vezetőfülké­Bárom magye zajvédelmi központja Pépeit A tét: jében a zajerősség eléri a 95 decibelt, amely — amint azt az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály megállapítja — a 80 decibel­nél erősebb zaj a munkahe­lyeken néhány éven belül hal­láskárosodást okoz. Újlaki Gyulának, a pécsi zajvédelmi csoport vezető mérnökének tájékoztatása sze­rint a közlekedési zaj mérése­ket egyelőre még csak Pécs és Harkány legforgalmasabb pontjain végeztek. A többi vá­ros utcai zajának mérése a jövő feladata, csakúgy, mint az úgynevezett egyéb környe­zeti zajszennyeződés megál­lapítása. Ehhez a munkához a feltételeket most teremti meg a KÖJÁL. A jövő esztendőben a két fős csoport egy szakem­berrel bővül, és a jelenlegi 150 ezer forint értékű műszer­park több értékes berendezés­sel gyarapodik. Za;térkép festik a hajót Baranyában a Vízügyi Igazgatóság kereteiben hozták létre az első olyan könnyűbúvár-csoportot, amely árvízi munkák mel­lett egyéb gazdasági jel­legű vízalatti munkákra is vállalkozott. Ez év nyarán a vízügyi könnyűbúvár-csoport beol­vadt az MHSZ könnyűbú­vár klubjába. A csoport az­óta részt vett a 30 eszten­deje Mohácsnál a Dunába merült szovjet harckocsi felderítési kísérletében, majd a pécsi ÁFOR kéré­sére vízalatti szivattyúk el­lenőrzését és javítását vál­lalta. Hasonló munkát vé­geztek a mohácsi vízműnél is. A könnyűbúvárok most egy nagyobb lélegzetű, az eddigieknél is körültekin­tőbb felkészültséget kívánó munkára készülnek. A Ka­vicsbánya Vállalat gyéké- nyesi üzemével kötött meg­állapodás szerint a jövő év tavaszán hozzálátnak né­hány kotróhajó vízalatti részének festéséhez. Vállal­kozásuk jelentőségét bizo­nyítja, hogy az ország más területein működő hasonló üzemek is érdeklődnek a pécsi könnyűbúvárok ilyen­irányú tevékenysége iránt. ciós munkák az idén januárban kezdődtek, és a nyugati szárny egy részének felújítását a kis- hajmási tsz építőbrigádja már­cius végére befejezte. Ekkor mindenki úgy gondolta, helyre áll a rend az állomáson. De nem így történt. Az építke­zésen egy lelket sem lehetett látni. Aztán újból megjelentek a munkások. Az utasellátó ét­termét átpakolták a kultúrváró- terembe, s az épület nyugati lépcsőháza környékén munká­hoz láttak. A néhány hónappal előbb elkészült rész mellett - újabb födémcsere vált szüksé­gessé. Ezzel a munkával is a kishajmási tsz-t bízta meg a MÁV Pécsi Igazgatósága. Az építők először bontottak, aztán otthagytak csapot-papot, ugyanis „tisztázatlan kérdések" merültek fel. így az egymillió forintos felújítási munka augusztus 30. helyett a mai na­pig nincs kész. Mi is történt? Amikor meg­bontották az épületet, kiderült, hogy az átépítési terv nem felel meg. Következett az áttervezés, — mely egy hónapot vett igény­be. Aztán nem volt anyag. Köz­ben a tsz építő részlegétől a Megyei Tanács megvonta a mű­ködési engedélyt, de kimondia, hogy fennálló kötelezettségeik­nek tegyenek eleget. Október közepe óta lehetne dolgozni a munkaterületen, de az építők nem jelentkeztek. Pardon! Az elmúlt hét elején ismét kivonul­tak, most nyolc ember dolgo­zik az épületen. A MÁV levelet ír, tárgyal, kér... A tsz hivatalosan még nem nyilatkozott, hogy a MÄV által kért határidőre, ez év de­cember 15-re elkészítik-e az ál­lomást. Pedig alig három hét és december közepe lesz . . . Víz alatt — Idegenforgalom? — Legfontosabb feladatunk: összekötni a két város idegen- forgalmi területét, az orfű— abaligeti és a sikonda—ma- gyarhertelendi területet. Csupán egy 5 kilométeres útra van szükség ahhoz, hogy a Mecsek északi oldalán lévő üdülőterü­letek összefüggő egységet al­kossanak. összefogással meg­építhetjük ezt az utat, aminek tervezett költsége 18 millió fo­rint. A két város tanácsának szak- igazgatási szervei a közeljövő­ben felveszik a kapcsolatot, hogy az együttműködési meg­állapodásban vázolt feladato­kat konkretizálják. Nem Pécs kerülete... jó, de érdemes lenne megvizs­gálni, hogyan lehetne sűríteni az autóbuszjáratokat? Esetleg gyorsjáratokat is beállítari, amelyek végállomástól végállo­másig megállók nélkül közle­kednének. — Lakás? — Elgondolkodtató, hogy so­kan laknak Komlón, akik Pé­csett dolgoznak és viszont. Ho­gyan lehetne itt valamiféle „rendet" teremteni? Erre köl­csönösen kell keresni a meg­oldást a két tanácsnak. — Iparfejlesztés? — Abból kellene kiindulni, hogy melyik iparnak van jövője az egyik, vagy a másik város­ban. A közös iparfejlesztési programot ilyen alapon kell ki­dolgozni. — Kereskedelem? — Hálózatfejlesztésben az összhangra kell törekedni, s az áruellátásban is olyan közös álláspontot kialakítani, hogy a komlóiak ne terheljék felesle­gesen vásárlásaikkal a pécsi üzleteket. — Közművelődés? — Kétévenként sorrakerülő országos gyermekkórus-fesztivál mutatja az utat az együttmű­ködésre: a hozzánk érkező együttesek rendszeresen fellép­nek Pécsett is. Ezt kell kölcsö­nösen továbbfejleszteni. Nagy -fájdalmunk, hogy a jelenlegi körülmények között a Pécsi Nemzeti Színház nem tud Kom­lón előadásokat tartani. Ha megépül a kultúrkombinátunk — és ebben nagyon bízunk — nagy szeretettel várjuk a pécsi színházat. Ha már a jövőről beszél­tünk: készül az ország „zaj­térképe". Az Országos Munka­egészségügyi Intézet a térkép­hez az ország hat zajvédelmi csoportjának 120 ezer mérését használja fel. A térképről egyebek között leolvashatók majd a különböző munkahe­lyek zajviszonyai, az ott hasz­nálatos gépek zajszintje és hogy milyen károsodás „vár­ható" egy-egy üzemben szol­gálatot teljesítő dolgozóknál. A tervek szerint, az orvosok és műszaki szakemberek munká­ját megkönnyítő „zaj-térkép” 1975 végére készül el. Mécs László Kocsma lett a pécsi pályaud­varból. Az állomás keleti szár­nyában bisztró működik, a kul- túr-váróteremben étterem. Az egyetlen váróhelyiségként az egykori gyermek váróterem szol­gál. Közel egy éve átalakítási munkák folynak a pécsi vasút­állomáson. Az építésnek már „történeke van". A pécsi főpályaudvart 1890-ben építették és akkor fa­gerendát kapott a födém, me­lyek elkorhadtak. A rekonstruk­A két város közötti együttmű­ködési megállapodást a tanács­elnökök október 28-án írták alá. Az egyezmény — ma még ke­ret, amit tartalommal kell meg­tölteni. Hogyan? Az alábbiak­ban néhány főbb kérdésben dr. Somogyi Károly vb-titkár foglalta össze a HDN számára a komlóiak álláspontját. — Mit vár Komló általános­ságban a Péccsel való együtt­működéstől? — Véleményünk szerint nem arról van szó, hogy Komlót ez­után Pécsről kell ellátni, vagy hogy Pécs kerületévé legyen a város. De sok hasznos tapasz­talatot vehetünk át Pécstől, amelyek a mi munkánkat könv- nyítik, pl. a beruházásokban, az ipar-és a kereskedelem-fejlesz­tésben. — Közlekedés? — A közlekedés viszonylcg Kocsma lett a pécsi pályaudvar... t Fényes napok A Magyar Autóklub Ba­ranya megyei Szervezete hagyományosan minden ősszel díjmentesen fény­szóró beállítási napokat rendez. Idén november 25- től, mától, 28-ig naponta délután 3-tól este 8-ig áll­nak az autósok rendelkezé­sére a Citrom utcai műsza­ki állomáson. Ezeken a na­pokon a klubtagoknak és klubon kívülieknek egyaránt díjmentesen állítják be a fényszórót. A Baranya me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács a rendőri szervek­kel közösen a fényes hetet követő napokban a megye több pontján műszerrel fog­ja ellenőrizni a járművek fényszóróit. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom