Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-10 / 278. szám
1974. október 10. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Ne csak ügyfelek legyenek Mániások a tanácsokban Figyelemreméltó tanulmány készült a Baranya megyei Tanácson, a jogi és szervezési osztály, valamint a Továbbképzési és Módszertani Intézet közös munkája nyomán. Témája: „A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével kapcsolatos tanácsi feladatok”. A tanulmányt nemrég vitatták meg bányász szocialista brigádveze- tők, tanácstagok dr. Farkas Károly, a megyei tanács osztályvezetője és dr. Román László- né, a módszertani intézet vezetője jelenlétében. Munkások nélkül nem lehet dönteni A munkásosztályról szóló 1974. márciusi KB-határozat két alapvető célkitűzést tartalmaz: a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését és társadalmi helyzetének javítását E két alapvető célkitűzés magában foglalja a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetének javításával kapcsolatos valamennyi tennivalót. Ebben pedig jelentős részt kell vállalni a tanácsoknak, hiszen ők a munkásosztály hatalmának állami szervei. „A tapasztalatok szerint a munkásoknak a tanácsi testületekben való részvétele mind formai, mindpedig érdemi szempontból nem kielégítő." A legutóbbi felmérések szerint a tanácsokban a munkások aránya átlagosan 20—30 százalék között mozog. Még rosszabb a helyzet a megyei tanácsnál, ahol az arány 14.4 százalék. Miért nagyon fontos ez a „formai" szempont? — Nem lehet a munkásokról dönteni — nélkülük — mondta dr. Román Lászlóré egy kérdésre válaszolva. — Nem közömbös természetesen az érdemi rész sem. Szóhoz jutnak-e a munkás-tanácstagok egy-egy értekezleten, tanácsülésen? Ez persze nem jog kér- dése, hiszen joga mindany- nyiukmak van. De nem veszítik-e merszüket egy szakkifejezésekkel, idegen szavakkal teletűzdelt, semmitmondó válasz hallatán? Már a kezdet kezdetén biztosítani kell, hogy őket is bevonják az előterjesztések előkészítésébe, a határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe. — Nálunk Komlón hét állandó bizottság működik a tanácson belül, — mondta Oszvald János — egy-egy adott témát megbeszélnek, közösen állást foglalnak. Az ott kialakult vélemény átkerül a tanácsülésre. Az ülések előtt, még mielőtt a napirendi pontokról végleges döntés születne, tájékoztatják a tanácstagokat a fórum elé kerülő témákról. A vélemények, a problémák súlya dönti el, hogy mi kerül a napirendre. Komlón a tanácsi testületben 45 százalék a munkások orá- nya. Elismerni a közéleti tevékenységet „A párthatározat felhívja a figyelmet arra, hogy gondoskodni kell a közéletben aktív munkások erkölcsi-politikai elismeréséről.” A tanulmány készítői a gyakorlati megvalósítás több módját említik. Például: kapjanak több megbízást a munkások a tanács képviseletére, akár testvérvárosi, testvérAlacsony színvonal vagy körzetesítés? Nemzetiségi iskolák Baranyában A bányász szocialista brigádvezetők tanácskozása. Balról dr. Román lászlóné. A nemzetiségi nyelvoktatás nem azt jelenti, mint amit az idegen nyelv oktatása jelent általában. Azért jó ezt mindjárt leszögezni, mert még ma is sokan hajlamosak vagyunk arra, hogy egyenlőségjelet vonjunk a kettő között. A nemzetiségi nyelv anyanyelv. Sajátos nyelvi, nemzeti kultúra hordozója, közvetítője. A nemzetiségi nyelvet csak a nemzetiségi kultúrába ágyazottan lehet megközelíteni, Megyénkben — általános iskolai szinten — a tanulók össz- létszámának több, mint 10 százaléka tanul nemzetiségi nyelvet — tannyelvű és nyelvoktató típusú — nemzetiségi iskolákban. A folytonosság csak kevés helyen biztosított. Van, olyan hely, — Pécsi diáklány országos sikere. Glück Mária, a pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola másodikos tanulója nyert első helyezést az Egyetemes Postaegyesület fennállásának századik évfordulója alkalmából meghirdetett nemzetközi pályázat országos döntőjén. A pályázat lényege levélírás volt — tartalmi és formai megkötésekkel. A nemzetközi zsűri előtt, Genfben, a pécsi kislány munkája képviseli majd hazánkat. A szép sikerért tegnap vette át jutalmát Budapesten, a Posta Vezérigazgatóságán rendezett fogadáson, megyei, vagy tapasztalatcserén résztvevő küldöttségekben. A kimagaslóan dolgozó aktívákat terjesszék fel kitüntetésre, jutalomra. A tanácskozás során négyen is foglalkoztak ezzel a témával. — Nehéz dolog az ilyen. Nem magamért teszem, hanem azokért, akik megválasztottak. Mégis, ha el kell menni egy ülésre, akkor már ferde szemmel néz rám a munkahelyi vezető. Neki az a véleménye, hogy olyan dolgozá kell, aki mindig ott van a műszakon. — Nemcsak a vezetők, hanem a munkatársak sem örülnek, ha a társadalmi elfoglaltság miatt nem megy az ember műszakra. Sokan ezt lógásnak veszik. — Nem vár az ember valami nagy elismerést De legalább a tanácsnál legyen becsülete a tanácstagnak. — Vegyük azt hogy az ember éjszakás műszakban van. Egy ügyes-bajos üggyel naphosszat kell rohangálnia, még jó, ha egy nap alatt sikerül elintéznie. Utána megy dolgozni. Én azt hiszem, hogy az ügyintézés is a megbecsüléshez tartozik. „Az állampolgárok — így az üzemi munkásak is — mindennapi életükben leginkább mint államigazgatási szervvel kerülnek kapcsolatba a tanácsokkal." Egyszóval: ügyfelek. A tanulmányban szerepel egy ajánlás, mely szerint: „a tanácstag, az apparátus egy-egy képviselője és az üzemi szakszervezet megbizottja tartsanak egy-egy fogadóórát az üzemekben.” Javasolják a tanulmány készítői, hogy megfelelő felkészültségű ügyintézők tartsanak jogszabály-ismertetőket, de célravezető lenne egy „jogsegély képviselet" fenntartása o nagyobb üzemekben. Az itt szerzett észrevételek a tanács titkárságára érkeznének, innen jutnának el az illetékes szakigazgatási szervhez. Az ügy intézését a titkárság rendszeresen ellenőrizné. — Azt sem tartanám lehetetlennek — mondta Horváth József a szénelőkészítőtől —, hogy a leggyakrabban előforduló ügymenetről sokszorosított tájékoztatót küldenének az üzembe. Ezen feltüntetnék, hogy milyen papírokat kell beszerezni, kihez vagy kikhez kell fordulni, így nem kellene naphosszat szaladgálni egy engedélyért, vagy aláíráséit. lavítanl a kapcsolatokat A tanácskozás befejeztével dr. Farkas Károly összegezte az elhangzottakat: — Feladatunk és célunk a fontos társadalmi kérdések felismerése és feltérképezése. Ebben pedig egyik leglényegesebb a munkások és o tanácsi szervek kapcsolatának javítása. Szeretnénk elérni, hogy mielőbb csökkenjen a kül- és a belváros közötti szociális szintkülönbség. Anyagi lehetőségeink ugyan korlátozottak, de az elosztás arányainak helyes megválasztásával, a gazdasági és társadalmi szervek segítségével előbb-utóbb megvalósítjuk. Kuruc* Gyula „Fülemüleperek" és üzemi balesetek Á polgári peres ■ » r ■■ ■ bíro ügyei — Kétségtelen, hogy az emberölés, vagy különböző erőszakos bűncselekmények általában nagyobb visszhangot keltenek, mint azok az ügyek, amelyekkel egy polgári peres bíró foglalkozik, mégis az a véleményem : ezen a területen is nagyon jelentős munkát végez a bíróság — mondja Simon Béláné dr. Bárdi Zsuzsanna, megyei bírósági bíró. íróasztala szélére tolja írógépét. — Ma nyolc ügy tárgyalásán vettem részt, éppen az egyik határozat szövegén dolgozom — mondja. Tizenegy évig a Pécsváradí Járásbíróságon dolgozott, volt elnöke is, majd 1966-ban került a Pécsi Járásbíróságra. Alig két hónapja megyei bírósági bírónak nevezték ki. — Hozzám mór a megfellebbezett ügyek kerülnek — folytatja. — Itt kell meghozni a végső döntést, tehát elbírálni: helyes-e az elsőfokú határozat? — Tapasztalat? — Döntő többségében jók és megalapozottak a határozatok. A „piti“ perek — Milyen ügyek kerülnek asztalára? — Még felsorolni Is sok lenne a perek „témáját". A szerződési viszonyból származó ügyektől kezdve a munkaügyi perekig . . . Ahány ügy, annyiféle. Általában a bírók munkája és az én munkám is bővelkedik a változatosságban. Ebben van szépsége és egyben a nehézsége is. Nem lehet gépiesen végezni — úgy is mondhatnám, mindegyik ügy alapos tanulmányozást kíván, el kell mé- lyedni benne. Tény az, itt másodfokon, tehát a fellebbezés tárgyalásán általában már csak jegyzőkönyveket, a leírt tanú- vallomásokat, szakértői véleményeket tanulmányozzuk — mégsem „papírmunkát" végzünk. Döntéseink, határozataink embereket érintenek — kellemesen vagy kellemetlenül. Elmosolyodik. — Jónéhány évvel ezelőtt art hittem, hogy rövidesen csak emlékké válnak az úgynevezett „piti-perek", amikor például néhány négyszögölért ölre mentek a telekszomszédok — mondja. — Sajnos, manapság is „jönnek” ezek a problémák. — Például? — Pereskednek a szomszédok, hogy a kerítésoszlop melyik oldalára szegelhetik a kerítést . . . Négy-öt centiről van szó! Egy vagy két szőlőtőke is „per tárgyát” képezi. Nekünk pedig foglalkozni kell vele... Csak „kuriózumként” említettem ezeket az ügyeket példaként arra. hogy még fellelhető a szó szoros értelmében vett „az enyémből egy centit se"- gondolkodás, Természetesen nem az ilyen Jellegű perek képezik munkánk lényegét Az úgynevezett jelentősebb és gyakoribb perek közül legtöbb a szerződéses viszonyból származik. Ha túllépik a határidőt.« — A növekvő életszínvonal egyik természetes velejárójaként fellendült az építkezési kedv — mondja. — Családi házakat, társasházakat, üdülőket építenek. A legtöbb probléma — az elém kerülő ügyekből következtetek — az építkezések határidejének túllépéséből fc- kad. A megrendelő és a kivitelező megköti a szerződést, meghatározzák az épület átadásának határidejét Határidőre nem készül el I Közben történetesen megdrágul egyik vagy másik építőanyag — ki fizesse meg a többletköltséget? A megrendelő? Azt mondja: nem fizetek, mert a szerződésben foglalt határidő eltelte után lett drágább az anyag. Ha időben átadják az épületet — nincs plusz-költség! A kivitelező bizonyítani igyekszik: azért nem készült el, mert egyik vagy másik építőanyagból hiány volt. Csak sokoldalú elemzés után lehet határozatot hozni. Nem kevés feladatot jelent az üzemi balesetekkel kapcsolatos bírói munka. A visszoté-ő kérdés: kinek a mulasztása okozta a balesetet? — Esetenként nem kis összegekről van s*ó. Meg kell vizsgálnunk: gondoskodott-e az üzem például megfelelő védőberendezésről, vagy munkaruháról? Ellenőrizte-e a védőfelszerelés rendeltetésszerű használatát? Mert nemcsak helyén kell lennie az előírt védőberendezésnek, hanem annak használatát rendszeresen ellenőrizni is kell. Ugyanezt mondhatom el a különböző védőruhákról is. Tapasztalat azonban az is, hogy vannak, akik idegenkednek a védőruha viselésétől. Ilyenkor könnyen megsérülhetnek. Perre kerül az ügy. Beszélgetésünk során Ismételten vaskos könyvet — 1327 oldal — forgat, címe: Polgári peres eljárás. A jó bíró holtig tanul 7— A bírónak is állandóan továbbképzésre van szüksége — mondja. — Nemrég fejeztem be hároméves, szervezett öntevékeny továbbképzésemet Ezt befejeztem, de a továbbképzés nap mint nap állandó feladata egy bírónak. Naptárára pillant. — A következő hat hétre is valamennyi tárgyalási napom „telített”. Gamy Ferenc Tihany lesz a környezetvédelmi modell? A hozzáértők széles körű társadalmi összefogása alakult ki, hogy védje, építse, fejlessze hazánk egyetlen mediterrán jellegű területét, a Tihanyi félszigetet amelyhez hasonló legközelebb csak az Adriai-tenger mellett található. A társadalmi összefogás eddigi eredményeiről és további terveiről szerdán az Országos Műemléki felügyelőséq székházéban sajtótájékoztatón számoltak be az Építőipari Tudományos Egyesület környezetvédelmi bizottságának vezetői és munkatársai. A munka első szakasza lezárult s ennek eredményeit Tihany környezetvédelmi kiállításában foglalták össze. A bemutató anyaga hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmet átfogóan, komplexen kell vizsgálni és megoldani. Gondoskodni kell Tihany egyedülálló természeti környezetének, népi építészeti emlékeinek, műemlékeinek, a középkori település jellegének aktív védelméről, az idegenforgalom fejlesztéséről, és ugyanakkor hangsúlyozottan a helyi állandó lakosság életkörülményeinek fejlesztéséről. Az aktív műemlék- és környezetvédelem fontos követelménye az is, hogy a régi, védett épületeket lakják, használják. A szakemberek javaslata szerint legcélszerűbb lenne a védett, régi épületekben művésztelepeket, más kulturális centrumokat, kulcsos vendégházként családi nyaralókat létrehozni, s ezért indokolt lenne az érintett műemléki környezetet állami tulajdonba venni. Országos érdek, hogy Tihany megőrizze egyéni jellegét, hangulatát, kultúrtörténeti és művészettörténeti értékeit, ezért határt kell szabni a parcellázási törekvéseknek vagy elutasítani olyan javaslatokat, amely szerint Tihany és Szántód között függóhidat vagy alagutat kellene építeni az autóforgalom részére. Sokkal célszerűbb lenne, hogy ezf a vidéket sétáló területté minősítenék és kitiltanák a levegőt szennyező, a gyalogos forgalmat zavaró gépjárműveket. A környezetvédelmi szakemberek javasolták, hogy a rövidesen az országgyűlés elé kerülő környezetvédelmi törvény végrehajtásának Tihany kegyen az első számú modellje. ahol nemzetiségi óvoda működik, mint pildúul Pecsv ’. adón, de az itteni képzés nem torkollik a magasabb szintű általános iskolai képzésbe. Néhány helyen, így Villányban és az utóbbi időben különösen sokat fejlődött bólyi nemzetiségi iskolában biztosított a folytonosság, de ezek az intézmények a megye összes nemzetiségi diákságának csak egy részét mondhatják magukénak. Jelentős probléma a nemzetiségi nyelvórák beépíthetőségének kérdése is. Sok helyen a nemzetiségi nyelvórák csak csatlakozó-órák keretében tanulhatók. Ez azt jelenti, a gyereknek vagy reggel nyolc óra előtt, vagy a napi egyéb órák után van csak lehetősége arra, hogy anyanyelvét tanulja. Ez jelentékeny többletmunkát ró mind a diákokra, mind a pedagógusokra, akik ma már megkapják a nemzetiségi nyelvpótlékot. A nemzetiségi nyelvoktatás fejlődését hátráltatja a tanterv és az ennek megfelelően kidolgozott tankönyvek hiánya is. Indokolt és helyes az, hogy új tantervet és tankönyveket készítenek az anyanyelvi és tannyelvű iskolák számára. A nemzetiségi iskolákban folyó munka függ g tárgyi feltételektől is. Korszerű audio-vizuális oktatási módszerek bevezetésére és alkalmazására csak ott van lehetőség, ahol az ehhez szükséges eszközök biztosítottak, Mind a pedagógus-ellátottság, mind a tárgyi feltételek vonatkozásában érdemes volna részletekbe menő, alapos felmérést végezni, annok megállapítására, hol érdemes fejleszteni a már meglévő iskolát, és ugyanakkor hol volna célszerűbb körzetesítéssel segíteni a jelenlegi helyzeten. Ennek talán mintájául szolgálhatna a bólyi nemzetiségi iskola, és a hozzá csatlakozó fiúkollé**- gium, amelyben idén már 50 fiútanulót lehet elhelyezni. Az 5,3 millió forintos költséggel épülő nemzetiségi oktatási központban a jövő évben mér koedukált osztályok beiskolázására is sor kerülhet. Az általános iskolai nemzetiségi nyelvtanulás — középiskolai szinten történő — folytatására egyelőre csak Pécsett, a Leőwey Gimnáziumban és a mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban van lehetőség, A szerb- horvát nyelvoktatást középiskolai szinten méq nem sikerült megoldani. Igaz: ebben az i* szerepet játszott, hogy kellő számú jelentkező sem akadt. Az anyanyelvi oktatást segítheti az utóbbi időben kifejlődött, és ma már többé-kevés- bé megfelelő szintűnek tekinthető nemzetiségi könyvtárhálózat. A közelmúltban még a Művelődésügyi Minisztérium 60 ezer forintot biztosított Baranyának erre a célra. Jelentős az a 150—150 kötet könyv is, amelyet a jugoszláv nagykövetség ajándékozott néhány évvel ezelőtt három baranyai iskolának. A tankönyvhiányt látszólag könnyű volna pótolni Jugoszláviából, illetve az NDK-ból. Sajnos ezeket a tananyaq szerkezeti felépítésében mutatkozó különbségek miatt nálunk nem lehet eredményesen használni. A nemzetiségi nyelvoktatás helyzetének fejlesztése azért is megérdemli a hatékonyabb anyagi támogatást, mert azon értéken túl, amit a körünkben élő nemzetiségek kultúrája jelent kultúránk összességében, az itt számbajövó nyelvek a nemzetközi érintkezés szempontjából is fölbecsülhetetlen értéket képviselnek. Bebesi Károly — Pécsi filmklubok Dombóváron Október 18—19—20 án a ! dombóvári Járási Művelődési I Központban rendezik meg a X. j Dél-dunántúli Amatőr Filmszem- I lét, amelyen Baranya megyét a j József Attila Művelődési Ház IXILON, valamint a Fegyveres j Erők Klubjának ARMA Fiímklub- i ja képviseli néprajzi témájú kis-, í kisjáték- és rajzfilmekkel.
