Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)

1974-10-27 / 295. szám

— Összespóroltuk — mondta ismerősöm ön­érzetes ábrózattal. Ott állt mellette a felesége, két gyereke, egy vézna öregasszony, aki folyton bólogatott, összespórolták. Hirtelen nem tud­tam mit mondani. A ház parányi volt és sze­gényes, berendezése a legolcsóbb új minden­bői. Tulajdonképpen megvolt mindenük, de . .. szóval a televíziójuk most is Kékes, a mosógép a legelső Hajdú, most már minden oly régi és avult, hogy azt hittem, valamiféle múzeumban járok. Múzeum fs volt. Maguk is muzeális emberek. Bátortalanul azt kérdeztem, hogy miért nem cserélik ki berendezési tárgyaikat jobbra? Hi­szen az OTP... — Hogy én kölcsönt kérjek? — háborodott fel. — Soha. Soha ... A két gyerek engem nézett, a feleség tekin­tetében, mintha valamiféle remény csillant vol­na meg, az öregasszony bólogatott, a családfő pedig kérlelhetetlen szigorral mért végig. Hát igen, ők azok, akik fogukhoz verik a ga­rast, hónapokig, évekig gyűjtögetik a pénzt Takarékba nem teszik, van egy doboz, abba gyűjtenek. Takarékoskodnak. Aztán, ha össze­jön, megveszik a televíziót rádiót, mosógépet és mindjárt elkezdenek gyűjteni egy újabb tí­pusra . o o o Ot víTlámkérdés, csak úgy kapásbői, 1974. október 17-én, öt különböző embertől. — Van takarékbetétkönyved? —■ Nincs. — Nincs takarékbetétkönyved? — Egy van, tíz forinttal... — Takarékbetétkönyvvel rendelkezik? — Rendelkezem. — Vedd elő a betétkönyvedet..« — Ne röhögtess ... — Mennyi pénzed van takarékban? — Kilencvennégy forint A takarékbetét titkos. Az első számú válasz fiem igaz, tudom, hogy van két könyve is. Nő­sülésre gyűjt A tízforintos ember Igazat mon­dott de elhallgatta az öt autónyereménybetét- könyvét A „rendelkező” ember nagyon komoly Térfiú, meg se kérdeztem, hogy mennyi pénze van? Minek. A felesége elmondta egy héttel előbb, hogy hány ezer forint lapul a betét­könyvben. Aki majdnem lehülyézett őszinte volt pines egy fityingje sem, régi, jó barátom. Ma­darat tolláról... Az utolsónak valóban kilenc- •ennégy forint van a betétkönyvében, de éppen post kocsit vett Dáciát e Hogyan takarékoskodhatunk? lElőszőr te úgy, bogy elrakjuk a pénzt Ládafiába, sifonérba, de- pékaljba, ahogyan öreganyáink szokták. Aztán elmehetünk az OTP-be, a Takarékszövetkezet­be, vagy a Postára, és betétkönyvbe helyezhet­jük el. A könyves betétek között a kamatozó forma a legkedveltebb. Kettő-, három- és öt- százalékos kamatra tehetjük be a pénzünket aszerint hogy mennyi ideig tartjuk bent A nyereménybetétkönyv kamat nélküli, de negyed­évenként kisorsolják a számait: akár megtíz­szereződhet a betett összeg. Persze, legfeljebb tízezer forint helyezhető el nyereménybetétkőnyv- be. A takarékoskodás más formái a csekkszám­la, az ifjúsági betét, az átutalási betétszámla, a KST és az iskolai takarékbélyeg. Nem szól­tunk még a gépkocsi-nyereménybetétkönyvről, amelynek két formáját — az öt-, illetve tízezer forintos könyvet — már igen jól ismerik, hiszen Baranyában eddig több mint ötszáz autót nyer­tek velük. Mégis: mennyi pénzünk van takarékban? A legfrissebb adat szerint Baranya megye lakos­sági betétállománya 2 milliárd 448 millió 300 ezer forint A Postán kezelt könyvekben 814 millió 439 ezer forint van ebből, a takarékszö­vetkezeteknél pedig 486 millió 260 ezer. A többi az OTP-nél van. Évente mintegy 75 millió fo­rintot fizetnek ki kamatként A becsült adatok szerint a betétkönyvek 60 százaléka a bérből és fizetésből élők tulajdonában, 25 százaléka fa­lun, a többi pedig más, egyéb foglalkozású és mineműségű emberek birtokában. Százötvenezer betétkönyv-tulajdonost tartanak nyilván, ezek nyolcvan százaléka tartósan kamatoztatja a pén. zét, tizenegy százaléka háromszázalékos kama­tot kap, kilenc százalék pedig forgatja a pénzt Tizenhét „nagybetét” van, ez azt jelenti, hogy 300 ezer forint feletti öszeget tartalmaz a betét­könyv. Ezekben összesen 13 millió 675 ezer fo­rint lapul. Hogy mennyi az 500 ezer feletti ősz- szeg? Egyszer derült csak ki, amikor egy két­milliós betétkönyvet örököltek, s az örökösök összevesztek rajta. De ez már régebben volt — Szóval — van pénzünk. — Takarékoskodik? Ogy értem, van pénze? Eltesz havonta bizonyos összeget? Elgondolkodik, nagyot szív a cigarettából, s csak azután válaszol. — Valami kevés van. Ezerötszáz forint A ma­gam részéről másképpen takarékoskodom. A lakás csinos, minden szükséges holmi meg­van. Gépesített a háztartás, kocsi is van, ga­rázs is, sőt még hétvégi telek is. Ház még nincs rajta. — Az is lesz — mondja derűsen. — Jelenleg két törlesztésünk fut, az egyik személyi kölcsön, a másik árúhitel. Karácsony előtt jár le az utób­bi. Tavaly vettünk mosógépet, centrifugát, mag­netofont és rádiót hitelre. Én így taakrékosko- dom. Nagyon jó ez a lehetőség, emlékszem, hogy tíz évvel ezelőtt sokkal szűkebb volt a hi­telkor. Most azon gondolkodunk, hogy jövőre kicseréljük a televíziónkat színes készülékre. A gyerekek miatt is. — És a hétvégi ház? Tűnődik. — Arra nem adnak hitelt igaz. Garázsra sem. De időnként kapok egy-egy nagyobb ő.sz- szeget a vállalatnál, azt erre a célra fogjuk tartalékolni. Aztán van egy-két barátom, akik szívesen adnak kölcsön. Majd meglátjuk. Elég rendes fizetésünk van, feleségem is dolgozik, jól is keres, magam Is. Mégsem teszünk félre pénzt havonta. Elköltjük, kölcsönadjuk valame­lyik barátunknak. Az egyik éppen nemrég kért ötezer forintot mert építkezik, hirtelen kellett neki. Jövőre megadja, és ha lesz, biztosan ad nekünk is. Higgye el, mindent, amit itt lát, OTP- re vettünk. Még a kocsit Is. Tudja, leadott autó volt közületi. Azt adták részletre is. A garázst kéz alatt vettem, igaz, egy kicsit drágán, de azt is részletre. Részlet. Nem is tudom, találnék-e olyan ház­tartást ahol a fizetés egy része nem megy csek­ken azonnal tovább. Van értelme? Hát persze, hogy van. Nem kell kuporgatni, el lehet vinni haza a készüléket gépet autót aztán majd csak elfogy az a fizetnivaló egyszer. És élvez­hetők az anyagi javak. Hevesen bólogatok, is­merősöm nevet rajtam. Rajtakapott Hiszen én is éppen így teszem. e A takarékoskodás egyre inkább eltolódik a hiteltörlesztés formája felé. Mégis elgondolkod­tató, hogy csaknem két és féimilliárd forint la­pul a takarékkönyvekben. Mi lehet az okú? Nem tudják az emberek elkölteni a pénzüket? Arra lennék kíváncsi, hogy ha lehetne helikop­tert vásárolni, vajon akadna-e vevő? Komoly vevő, nemcsak afféle bóklászó, aki körüljárja uz árut megérdeklődi, kipróbálja, majd odébbáll.» Van ám pénzünk, csak letagadjuk sokszor. Fé­lünk, hogy kölcsönkérik, van is benne valami. Vagy szégyelljük... Beszélgettem pénzügyes szakemberrel, aki a fehérasztalnál csak ennyit mondott: — Édesapám, akkor, amikor egy nap alatt el­kel egy Mecsek-oldali sokszobás villa, millióért cserélve gazdát, akkor ne próbálj az után nyo­mozni, hogy szegények-e az emberek. Vitatkoztam, mert azért ez így nem lehet igaz. Sokpénzű ember viszonylag kevés van, igaz, azoknak aztán van. De a '■öbbség mégis — és ezt számadatok is bizonyítják — az átlagos pén­zű (udvariasságból nem fogalmazok így: vé­konypénzű) ember. A betétkönyvek egyharmaáa egy és ötezer forint között tartalmaz pénzössze­get. És drámai a kérdés — vajon gazdag em­bernek mondható-e az, akinek tizenöt-, vagy akár ötvenezer forintja van takarékban? Nem. Gazdag emberek nem nyüzsögnek. Az az egy-két példa természetesen kirí a többi közül, azon lehet csámcsogni, példálózni, hogy lám, lám... De azért, azt hiszem, jól van el­osztva nálunk minden. o Pillanatkép az Országos Takarékpénztár Ba­ranya megyei Igazgatóságán, csütörtök délelőtt tizenegy órakor. Sor áll a takarékbetét-kezelők előtt. Kilencen vannak. De valahogy nem fogy. Mindig jönnek újak, hoznak pénzt, visznek pénzt. Kivét: ezer forint: Betét: ötszáz forint Emltt egy nénike kétszáz forintot helyez ei tartós betétre, zavartan motyogja: „az unokámnak teszem fél- ra...” Beáflok a sorba magam is. Háromszáz forint van a zsebemben, amiről nem tud a feleségem, hatszáz forintja van a kislányomnak, a biztonság kedvéért csak kétszázalékos kamatra elhelyez­ve. Még a sorban azon tűnődöm, hogy kive­gyek-e kétszázat, és megvegyem-e neki azt a kis anorákot vagy tegyem be a hármat...? — Száz forint betét — mondom hirtelen és megfontoltan és megkönnyebbülve. Hiába, min­dennek meg koll adni a magáét. A takarékos­ságnak is, meg a benzinkútnak is... Kampfs Péter Sajtótájékoztató a Budavári Palotában A Nemzeti Galéria új otthona Szélesre « hatalmas ajtó, beléphetünk a képze­let világába. Talán muzsika Is szól... és talán éppen Mozart... Tüü-fátyol száll, alig hallható finom zengés­sel megszólal egy sarkan­tyú... Menuet Skarlátvörös vállszalagok, aranyöv a men­tén. A Budavári Palota nagy báltermében vagyunk, az ezüstfényben úszó kupolától balra, alig száz méternyire a pompás trónteremtől. Az or­szág leghatalmasabb és leg­szebb épületének legkáprá­zatosabb termében. Aztán köhint valaki: vége a képze­let játékának. Eltűnnek a ne­héz barokk-csillárok; neon­fény gyúl. De így talán még szebb lesz minden. Vörös márvónypadló, kristályfehér oszlopsorok. Hercegek és her­cegnők, tábornokok és udvar­mesterek, lakájok és ragyogó testőrtisztek helyett szelíd méltósággal szobrok állnak szerteszét Űj otthont kapott a Magyar Nemzeti Galéria. A Budavári Palota központ: épületrésze, a kupolától északra és délre a magyar művészet otthona lesz. Az északi szárnyon még az épí­tők dolgoznak, nincs még tel­jesen kész a trónterem sem, a monumentális múzeum na­gyobbik részében azonban már berendezkedtek a Galé­ria szakemberei. te Dr. Pogány ö. Gábor, a Galéria főigazgatója a közel­múltban sajtófogadás kere­tében mutatta be a már kész és a még építés alatt álló palotarészeket. Ezzel a sétá­val már képet kaphatunk e páratlan szépségű és mére­tű épületkolosszus újjászüle­téséről, hisz a Palota legdé­libb részében, a középkori palotához és vármaradvá­wyoktw« közel ÓRA tömbben már korábban megnyitotta kapuit a Budapest! Történeti Múzeum. Gyors ütemben épül a Szent György térre néző szárnyban a Legújabbkori Történeti Múzeum, mint ahogy kialakítása utolsó szakaszá­hoz érkezett az úgynevezett krisztinavárosi, Ybl-szórnyban ez Országos Széchenyi Könyv­tár új helye h. Középkori kazamaták, mé- tervastag bástyafalak, ho- málybavesző lórések ... Ut­caszéles lépcsősorok, házfal- nyi ablakok ... Sötétség és fény. Komor ágyúállások és bűvös szépségű függőkertek, belső udvarok ... Rondellák, Qlőfülkés ősi falak. Tornyok és káprázatos pompájú ter­mek — ez mind-mind a Bu­dai Vár. Bejárni kevés egy nap — megismerni talán egy élet is. Mielőtt elindulnánk, hogy végigjárjuk a leendő Nem­zeti Galéria fényárban úszó termeit, tegyünk egy sétát visszafelé az időben. Mit is kell tudnunk a Várról? te GerS László építész, neves műemlékvédelmi szakember írja A Budai vár című mo­nográfiájában: „A budai Várhegyen körös- körül állnak a régi várfalak ma is, amikor másutt a leg­több középkori városfalat rég lebontották .. . Budán mintha mindig érezték volna, meny­nyire fontos részei e várfalak a különös szépségű dunai panorámának, de mennyire jelentősek az ország történe­te szempontjából is. Ritka mádon ezért maradhattak fenn napjainkig az 1255-ben először említett vár falai.. Buda az Anjouk korában már igazi európai nagyváros, szívében a város fölé maga­sodó, s a Duna vizében vil- lódzva tükröződő „száztor- nyú” királyi palotával. Maga a vér a szabálytalan alap­rajzú beisőtornyos várak ka­tegóriájába tartozik. A belső várat körülvevő védőövhöz a századok folyamán újabb és újabb várfalak, tornyok, bás­tyák épültek. A vár mindenki által Is­mert jelképszerű részlete, az úgynevezett Buzogány torony Zsigmond király idejében épülhetett. A rondellák, köz­tük az ugyancsak mindenki által ismert Vízi rondella, Mátyás korszerűsítő munkáját idézi. De erősítették, bővítet­ték és korszerűsítették a vé­delmi létesítményeket a törö­kök is. Maga a királyi palota a Várhegy déli csúcsán álló István toronytól északra épült. Évszázadokon át nem volt több, mint egy a korabeli magyar nagyúri paloták kö­zűi, Mátyás idejére illetve Mátyás uralkodása alatt azonban igazi királyi köz­ponttá lett. Gerő László er­ről így ír: „Az árkádos ud­var íveit karcsú, magas osz­lopok hordták... Az udvar közepén a kápolna előtt márványkút emelkedett Pal­las bronzszobrával. Az udvar keleti oldalán, a kápolnához csatlakozó szárnyépületben voltak a könyvtár boltozott szobái, a trónterem és a ki­rályné szobája. A könyvtár­terem két ablakát színes üvegtáblák díszítették. A két ablak között állt Mátyás ki­rály ezüst nyugvó ágya. A három másik falon hármas rendben művészi módra fara­gott polcokon feküdtek a hí­res Corvinák ... A könyvtár- szoba, a trónterem, a király­né szobája, az aranygyíkos, valamint az aranyrózsás ter­mek folytatódtak az udvar nyugati szárnyán is, mert a keletin valamennyien egymás mellett nem férhettek el.. A Budavári Palota mai ké­pét Mária Terézia korától kezdve fokozatosan nyeri el. Az építkezésekben, bővíté­sekben részt vett legneve­sebb mesterek Hillebrandt, Monfoyer, Ybl és Hauszmann. A Duna felőli mai palota- látkép tulajdonképpen Hausz­mann Alajos építész, műegye­temi tanár, a budapesti Ist­ván Kórház, Iparmúzeum és Igazságügyi Palota alkotójá­nak műve. Ö állította a fő­homlokzatra az oszlopsort, s ő emelte a Palota közepe fölé a monumentális kupolát. Ez újjáépülő, mostani palota azonban több mint a régi volt. Legnemesebb értékeit kibontakoztatva dolgoztak a restaurátorok, túlkapásait, az egyes korok múlandó értékű cicomáit diszkréten eltakar­va. Korhű keretben nagyvo­nalúan modern tartalom. ♦ és most tegyünk egy sétát a Palota szívét alkotó Nem­zeti Galériában. A pesti ol­cfatről nézve a kupola és a jobbra-baira kiemelkedő épü­letrészek tartoznak a Galé­riához. A kiállítások rende­zési elve az időrendiség. A földszinten kopott helyet a kőtár. Itt helyezték el a ma­gyar középkor emlékeit, a táblaképeket, faszobrokat. A déli szárny — mely tulajdon­képpen a XVIII. századi ba­rokk-kastély maradványa —. a régi magyarországi fest­ményeknek és a barokk-kor anyagának ad helyet. A két emelet magas trónterem: a nagyméretű oltárképek ter­me. A III. emeleten kapnak helyet a XX. század jeles al­kotói, míg a trónterem iker­termének számító bálterem­ben a XIX. század nagymére­tű alkotásait állítják ki. Hófehér falak, fehér és vö­rösmárvány, vörösréz, nemes faburkolatok... A neonfény­ben úszó fejedelmi termek­ben a Galéria teljes kiépülte után kétezernél több fest­mény, műtárgy várja majd a látogatókat — szemben a Kossuth Lajos téri Galéria- épület nyolcszáz műtárgyas kiállításával. A Galéria mind­három új épületszárrészében légkondicionáló berendezé­sek műkődnek, s külön klima- tizáló berendezések „őrzik” a raktárak műkincseit is. Az idei múzeumi hónap nagy eseménye volt ez a sajtóbemutató. Pogány ö. Gábor elmondta: a nagykö­zönség számára jövő ilyen­kor nyit az új Nemzeti Galé­ria. Addig megoldják a köz­lekedési gondokat is. A láto­gatók a Dísz tér felől köze­líthetik meg a kiállítást. Sűrí­tett buszjáratok, mikrobusz különjáratok biztosítják majd a gyors és kényelmes utazást, de már készülnek a végső, valóban korszerű megoldások tervei is. Helyreállítják a bu­dai siklót, s egy későbbi idő­pontban megépülnek azok a gyorsliftek, (helyek a Dózsa- szobor mögül indulnak majd a Budavári Palota szíve felé... A tudósító nem tudja és nem is akarja leplezni lelke­sedését. A Budavári Palota, nemzeti létünk és erőnk szim­bóluma, szebb mint valaha. Látni kell. Békés Sándor * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom