Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-30 / 268. szám

ESHS ecie n A ljubljanai bíróság ítéletei Belgrad A jugoszláv sajtó jelentése szerint a ljubljanai kerületi bí­róság — tíz-tíz havi börtönre ítélte a belgrádi és ljubljanai egyetem két-két, valamint a zágrábi egyetem egy hallgató- jót, és a zágrábi bölcsészettu­dományi ' egyetem egy tanárát. Az elítéltek „rosszakaratúan és a valóságnak meg nem fele­lően mutatták be a jugoszláv társadalmi és politikai viszonyo­kat, és mjnt a belgrádi, a zág­rábi és o ljubljanai bölcsészeti kar egyetemista szövetsége kari bizottságainak képviselői, ez év január 30-án és 31-én Ljublja­nában tartott összejövetelen részt vettek egy „A belgrádi, zágrábi és ljubljanai bölcsészeti kar egyetemista szövetsége ha­tározati javaslatainak tervezete" című irat megfogalmazásában. Az irat, amellyel az volt a cél­juk, hogy nyilvános megvitatás­ra megküldik Jugoszlávia vala­mennyi bölcsészeti karának, tar­talmát és lényegét tekintve olyan okmány, amely támadja Jugo­szlávia társadalmi és politikai berendezését". ♦ GÉPKOCSISZERENCSET- LEN5EG. Hivatalos közlés sze­rint a Közép-trónban csütörtö­kön történt súlyos gépkocsi­szerencsétlenségnek 16 halálos áldozata és további 16 sebe­sültje von. A szerencsétlenség oka: egy utasszállitó autóbusz belarohant egy álló teherau­tóba. ♦ NINCS BÉKE. Saigon 235 támadó hadműveletet hajtott végre a felszabadított területek ellen, s 185 felderítő repülést, illetve bombatámadást a DIFK ellenőrzése alatt lévő területek ellen. Több mint 1700 alkalom­mal rendőrségi akciókat hajtot­tak végre a saigoni adminisztrá­ció ellenőrzési övezetében elő lakosság ,,pacifikálására", +■ 'REPOIÖGEP5ZERENCSE1- LENSEG. Légiparádé közben ■ egy pégyemeletes carqcasi épü­letre zuhant és kigyulladt szom­baton a venezuelai légierő egy sugárhajtású repülőgépe. Az el­ső jelentések szerint legkeve­sebb hét személy vesztette éle­tét. ♦ DÍSZVENDÉG. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár „díszvendégként” részt vett a nyugat-berlini szociáldemokra­ták kongresszusán. Vasárnap el­hangzott felszólalásában ismé­telten kijelentette, hogy a bon­ni kormány „életbe vágóan fon­tosnak" tartja az NSZK és Nyu- gat-Berlin közötti kötelékek fenntartását. A kancellár beszé­dében támadta az NDK népi kamarájának alkotmánymódosí­tó döntését, melynek értelmében az alkotmányban ezentúl nem szerepel „a német nemzet” ki­fejezés. ♦ CSOU EN-LAJ, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, illetve Tanaka japán miniszter­elnök, továbbá Csi Peng-fej kí­nai külügyminiszter, illetve Ki­mura Tosio japán külügyminisz­ter vasárnap kölcsönösen üdvö­zölték egymást abból az alka­lomból, hogy a két ország kö* zötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének második évforduló­ján hivatalosan megnyitották a Kína és Japán közötti légifor­galmat, ♦ IZRAELI KATÓNAK vasár-, nap hajnalban behatoltak Dél- Libanonba és azóta ellenőrzésük alatt tartják a határral párhu-l zamoson futó libanoni utat. El­lenőrzési pontokat létesítettek és rendszeresen átkutatják az arra haladó járműveket; fegyvert ke­resnek. Spinola elnök lemondott? Portugália nehéz órái 'Ellentmondásos hírek Lisszabonból — A fegyveres erők mozgalma fellép a reakciós manőverek ellen Baloldali erők tüntetése Lisszabonban Vasárnap délelőtt Lisszabon­ban rendkívüli tanácskozásra ült össze a köztársasági elnöki pa­lotában a portugál államtanács. Ezzel egyidőben tanácskozásra ült össze a fegyveres erők moz­galmának koordinációs bizott­sága és Spinola köztársasági el­nök. Az ülések napirendjéről közleményt nem adtak ki, de minden bizonnyal a kialakult politikai helyzetet és egy sor szemléyi kérdést vitatnak meg. Megbízható lisszaboni forró­sokból származó értesülés sze­rint Antonio de Spinola köztár­sasági elnök vasárnap, a késő délutáni órákban lemondott. A hírt hivatalosan még nem erősí­tették meg. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága vasárnapra virradó­ra közleményt hozott nyilvános­ságra a Portugáliában szomba­ton lejátszódott eseményekkel ka peso latban. A közlemény melegen üdvözli a pártnak mindazokat a szerve­zeteit és tagjait, amelyek, il­letve akik harcot indítottak az ellenforradalmi tüntetés meg­akadályozásáért és megálla­pítja : „A nép, miután visszaverte az ellenforradalmi támadást, maga lendült offenzívába. Folytatni kell ezt az offenzívát, a demok­rácia konszolidálása és a gyar­mati rendszer felszámolása ér­dekében. Az országunk demok­ratikus és békés berendezkedé­séért vívott harc végső sikeré­nek feltétele a munkásosztály egysége, a népi tömegek közös akciója és a demokratikus népi erek szoros összefogása a fegy­veres erők mozgalmával." A Portugál Szocialista Párt szombat este kiadott közlemé­nyében vonta le a legutóbbi fejlemények tanulságait. Rámu­tatott: „A reakciós -elemek e fejlemények sórón kis híjon ’ megkérdőjelezték; g fasizmus megdöntése nyomón elért de­mokratikus vívmányokat". A párt közleményében fokozottabb határozottságot és szorosabb egységet sürgetett, s követelte a demokratizálási folyamat meggyorsítását. Mario Soares portugál kül­ügyminiszter, a Portugál Szocia­lista Párt főtitkára — aki szom­baton délelőtt felszólalt az Eu­rópa Tanács közgyűlésének ülésszakán — Strasbourgbqn KS/D. NAPLÖ, TELEF0T6 tartott sajtóértekezletén leszö­gezte: „A portugál munkásosz­tály felelős pártjai állást foglal­ok a maximalista megoldások­kal szemben". Felhívta a figyel­met arra, hogy a Portugál Szo­cialista Párt és a Portugál Kom­munista Párt „között nincsenek ényeges nézeteltérések a poli­tikai vonalvezetés nagy kérdé­seiben" s „alapvetően fontos­nak" nevezte a kommunista párt részvételét a kormányban. A fegyveres erők mozgalma és a köztársasági elnökség he­lyi idő. szerint 14.00 órakor újabb közleményt adott ki: „A •legutóbbi események folftán igyekszünk a kialakult helyzet­ből levonni a logikus következ­tetéseket. A fegyveres erők moz­galma továbbra is éber minden reakciós manőverrel szemben, bárhonnan eredjenek is azok. Senki se kételkedjék benne, a demokráciának és az április 25-i szellemnek csakis egy ellensége van, ez pedig a reakció. Felkér­jük a lakosságot, bízzék a por­tugál nép elválaszthatatlan ré­szét képező, törekvéseit tolmá­csoló fegyveres erők mozgalma döntésképességében”. ♦ REPOLÖGtPRABLÁS ÍROR­SZÁGBAN. Szombat éjjel négy állig lellegyverzett térti — lel- tehetőleg a törvényen kívül he­lyezett ir köztársasági hadsereg (IRA) tagjai — a Dublintől, qz Ir Köztársaság fővárosától mint­egy 70 kilométerre északra lévő dundalki repülőtéren hatalmába kerített egy három üléses Cess­na tipusú könnyűrepülőgépet. Arra kényszerítette a pilótát, hogy közülük kettőt vegyen a , gép fedélzetére', s a határ fe­lett áthaladva induljon velük Eszak-lrországbo „bombázó be­vetésre". A géprablók a maguk­kal szállított bombaszerkezetek egyikét ledobták az északír tar­tományra. Később azonban a pilótának, oki arra hivatkozott, hogy logytán van az üzem­anyag, sikerült visszavinnie a gépet az Ir Köztársaság légte­rébe. A gép Dundalk közelében egy mezőn szállt le. A légikalá- zok nyomban a leszállás után kereket oldottak, Fidel Castro beszéde Latin-amerikai egységszervezetet az USA nélkül „Az energiovólság gyökere mggóban a kapitalizmusban ke­resendő, az olajmonopóliumok manőverezéseinek következmé­nye, a kapitalizmus válságának egyik jeie. Minden nehézség oka a tőkés gazdasági rend­szer" — hangsúlyozta Fidel Castro. A Kubai Kommunista Párt első titkára, miniszterelnök, közép- európai idő szerint vasárnap hajnalban, azon a félmilliós ha­vannai tömeggyűlésen beszélt, amelyet a kubai forradalom vé­delmére alakult bizottságok (CDR) megalakulásának 14. év. fordulója alkalmából tartottak. Fidel Castro egyórás beszédét teljes egészében külpolitikai kérdéseknek szentelte. Élesen el­ítélte az Egyesült Államok veze­tő köreinek arra irányuló mes­terkedéseit, hogy az olajválság ürügyén szembe akarják állítani a termelő és a fogyasztó orszá­gokat, meg akarják bontani a termelő országok és a fejlődő országok kapcsolatát. Támogat­ta a venezuelai kormány állás­pontját, amely visszautasította a Ford elnök által megfogalma­zott amerikai fenyegetéseket. A kubai miniszterelnök beszé­dének további részében síkra- szállt egy, az Egyesült Államok nélküli olyan latin-amerikai egy­ségszervezet létrehozása mellett, amely valóban megfelelne a né­pek érdekeinek. — Az Amerikai Államok Szer­vezete — mondotta — mindvégig az amerikai imperializmus hű ki­szolgálója volt és maradt. Az AÁSZ ma már haldokló szerve­zet, amely nem képes többé megújítani Önmagát, túlnőtte a történelem, Kádár János elvtárs nyilatkozata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunióban tartózkodó párt- és kormány- küldöttség vezetője, Lenin- grádban válaszolt Vajda Pé­ternek, a Népszabadság, és Sugár Andrásnak, a televí­zió munkatársának, akik a delegációt kísérő magyar újságírók nevében fordultak hozzá kérdéseikkel: — Hogyan összegezné Kádár elvtárs a magyar párt- és kor­mányküldöttség eddigi tapasz­talatait, benyomásait? — Elsőként találkozásainkról szeretnék szólni, amelyekre a szovjet vezetőkkel, a szovjet em­berekkel sor került. Moszkvába érkezésünkkor — o számot fel­becsülni persze nem könnyű do­log, de aligha tévedünk, ha azt mondjuk — vagy 100 ezer em­ber fogadott bennünket. Hason­ló fogadtatásban volt részünk itt, Leningrádban is. Jártunk ° piszkarjovói hősi temetőben, a Kirov nevét viselő gyárban, a Lenin születésének 100. évfor­dulóján felavatott emlékszobor­nál. Mindenütt hatalmas tömeg várt bennünket, fogadtatásunk felülmúlt minden várakozást, A vezetőktől kezdve az egyszerű járókelőkiq szeretetet, bizalmat, rokonszenvet, barátságot és testvéri érzést tapasztaltunk mindenki részéről, akivel csak találkoztunk. . Mindez nekünk kétszeresen is jólesett. Nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy nemcsak egysze­rűen személy szerint üdvözöltek itt bennünket, hanem a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép képviselőiként is. Az a megbecsülés, a szeretet és ragaszkodás, ami itt a leg­különbözőbb módon kifejezésre jutott, a szocializmus útján ha­ladó magyar népnek szólt. Leg­utóbb ezt tapasztaltuk például a nagyon forró hangulatú Kírov- gyári nagygyűlésen is, ahol a szavak és tekintetek .egyaránt kifejezésre juttatták, hogy nagy­ra értékelik a magyar és a szovjet nép barátságát. Mi természetesen fel tudjuk mérni, hogy a két orszáq nagy­ságrendje nagyon is különböző. Delegációnkat azonban itt va­lóban minden szempontból egyenjogú, megbecsült barát­ként fogadták. Vezetőktől is, a gyűlésen felszólalt egyszerű dol­gozóktól is hallottuk, hogy szá­mukra ugyanolyan értékes és drága a szovjet-—magyar ba­rátság, mint nekünk a magyar —szovjet barátság. Mindenek­előtt ez a legmélyebb és ez egyben a legfontosabb benyo­másunk is, — Hadd kérdezzük meg, anélkül, hogy elébe vágnánk a tárgyalások befejezésének, a kiadandó közös közleménynek: a mostani tárgyalásoknak mi a jelentőségük a magyar—szovjet politikai, gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok jövője szempont­jából? — Véleményem szerint — és ez nem szokványos protokollá­ris kifejezés — nagy jelentőségű ez a találkozó. Eddiq — meg­érkezésünk napján, majd az azt követő napon — két tárgyalást folyattunk, Megbeszéltük két­oldalú kapcsolataink helyzetét és a nemzetközi kérdéseket. E kettőt persze nem lehet egy­mástól elválasztani, de lehet külön szólni egyikről is, másik­ról is. Kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztése ügyében el­mondhatom, hogy mind a ve­lünk tárgyaló szovjet delegáció­nak; mind a magyar párt- és kormányküldöttségnek ugyanaz volt a szándéka és elhatározá­sa. Mindkét fél az élet minden fontos területére kiterjedő kap­csolataink erősítésére, bővítésé­re, további mélyítésére és széle­sítésére törekedett. Tárgyalá­saink ilyen szellemben folytak, ennek megfelelő elvi megálla­podásokra jutottunk és ezeket a mindennapi munka során rea­lizálni fogjuk. Ez a kérdések egyik csoportja, A másik kérdéscsoport ügyé­ben szintén teljes a magyar—- szovjet elvi egyetértés és az együttműködés, de itt már olyan nemzetközi problémákról — a haladás és a béke nagy kérdé­seiről — van szó, amelyek nem­csak a magyar és a szovjet né­pet érintik. A haladás és. a bé­ke — két olyan fogalom, amely a szocialista országok, a kom- munis*a és munkáspártok poli­tikájában összeforrt. A mi fő jelszavunk és célunk a szocia­lizmus, a haladás és a béke.’ Mi a béke biztosítását népeink,. Európa és a viláq népei köz­ponti, legfontosabb érdekének tartjuk. Ahogy azt mondani szoktuk, ha dolgozhatunk, tu­dunk építeni. Ehhez azonban az kell, hogy béke legyen, A í ike fenntartásában tehát egyaránt, érdekeltek a szocialista, a fej­lődő és a kapitalista országok népei. Amikor tehát arról tárgya­lunk, hogy általában hogyan tudnánk együtt jó szolgálatot tenni a haladás és a béke ügyének, akkor nemcsak a két orszáq érdekeit képviseljük, ha­nem általánosabb célokat szol­gálunk. A jelenlegi időszakban ez feltétlenül szükséges is. Nagyon örvendetes tehát, hogy ezekben a nagy nemzet­közi kérdésekben is azonos a Magyar Népköztársasáq és a Szovjetunió elvi alapokon nyug­vó állásfoglalása. A kérdések­nek e csoportjára vonatkozóan is elmondhatjuk, hogy a jövő­ben is minden bizonnyal erő­södni foq az eddiq is harmoni­kus magyar—szovjet együttmű­ködés — a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ügyeiben és a külpolitikában egyaránt. Ismétlem és hangsú­lyozom: ez a mi két országunk népeit is szolgálja, és emellett általában a népek közötti ba- rátsáq és béke ügyét is elő­mozdítja. Egyébként hadd jegyezzem meg; ahogy szokásds és illő, közös nyilatkozatot fogunk meg­szerkeszteni, és nyilvánosságra hozni, amelyben q legfontosabb és legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről is kifejtjük közös álláspontunkat, s ennek meg­felelően akarunk és fogunk a jövőben is dolgozni. — Köszönjük, Kádár elvtárs, a beszélgetést. — Én is köszönöm, hogy megkerestek és röviden tájékoz­tatást adhattam itteni hogylé- tünkről és munkánkról. i < r

Next

/
Oldalképek
Tartalom