Dunántúli Napló, 1974. szeptember (31. évfolyam, 239-268. szám)

1974-09-30 / 268. szám

Kéftti'llió ember munkaidejét csökkentették • • Önképzés? A 19. helyen.. Nagy meglepetés: minden negyedik asszony a konyhában érzi otthon magát... Komplex lehalászó gépsor ßikalon i Nem kell a háló Mondhatnánk: kinek mi köze bozzá, miként töltjük el a sza­badidőt? Miért tartják napjaink­ban komoly problémának a sza­badidő felhasználását? Elöljá­róban annyit, hogy az embe.ek nagy része több szabadidővel rendelkezik ma, mint korábbon bármikor. A téma fontosságát jelri, hogy húsz ország hetven sza­badidő-kutatója és 120 e kér­déssel foglalkozó hazai szakem­ber egy héten át tanácskozott Budapesten, a TIT Természettu­dományi Stúdiójában megren­dezett konferencián, ahol a szabadidő valamennyi problé­mája napirendre került, össze­függésben a munkával, a mű­velődéssel és az életmóddal. Szabad idő és humanizmus Dr. Köpeczi Béla, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a konferencia nyitóelőadásában a szabadidő és a humanizmus problémájáról beszélt. Mit ért­hetünk a szabadidő humanizá­lásán? — Tulajdonképpen arról van szó, hogy a munka és a sza­badidő együtt fejleszti ki az em­ber képességeit — mondja dr, Köpeczi Béla. — A gazdasági fejlődés örömmel fogadott vív­mányaként és társadalmunk szociálpolitikai intézkedései kö­vetkeztében csökkent a munka­idő, melyből egyenesen követ­kezik, hogy nőtt a szabadidő. Hogy ezt a meg növekedett sza­badidőt az emberek miként hasznosítják, az már nemcsak magánügy, hanem közügy is A felmérések, sajnos, arról tanús­kodnak, hogy az emberek nagy része a szabadidőt is munka­idővé alakítja át. Az emberek­nek rá kellene döbbenniök or­ra, hogy igen is van szabad­idejük. Tudniok kellene ezt az időt megbecsülni és tudatosan hasznosítani. — Tehát nemcsak az egyén, de a társadalom tudatosságá­nak kérdése is felmerül... — Megítélésem szerint az il­letékesek közül néhányon mel­lékes kérdésnek tartják a sza­badidő problematikáját. Ebből jónéhány ellentmondás szárma­zik. Csak néhányat említenék: ha a szabadidőben dolgoznak az emberek, elveszik a pihenő­idő és ez a munkahelyi teljesít­ményen megmutatkozik. Sokan kocsmába járnak a szabadidő­ben — ez problémát jelent a családnak és a társadalomnak is. Ennél sokkal hasznosabban tölti el idejét, aki a munka után tanul, vagy olyan tevékeny­séget folytat, amely emberi ér­tékeinek kifejlesztését szolgálja. Önkéntes önnevelés Joffre Dumazeider professzor, a Nemzetközi Szociológiai Egye­sület Szabadidő és Kultúra-ku­tató Bizottságának megalapító­ja és elnöke világhírű teoreti­kusa a szabadidőben történő nevelés kérdéseinek: — A szabadidő az önkéntes viselkedési módok együttese, melynek középpontjában az ön­kifejezés társadalmi joga áll — mondja a francia professzor. — így a felnőttek nevelése önkén­tes önnevelés. Ezért a felnőttek szabadidőben történő nevelésé­nek legfontosabb feladata, hogy ehhez az önkéntes önképzéshez a feltételeket megteremtsük és megtanítsuk minden korosztá'y- nak, miként élhet a lehetősé­gekkel. — Milyen módszerrel történ­het az aktiv önképzésre neve­lés? — Már kisgyermek korban szükség van arra, hogy szabad­időben központi helyet biztosít­sunk a tanulásnak, az erőkifej­tésnek, a kutatásnak, az alkotó leleménynek. Később a külön­böző szintű iskolai oktatás során a kötelező tananyag mellett több helyet kellene biztosítani a dokumentumforrások felhaszná­lásával történő önálló munká­nak. Az ideális helyzetnek azt tartanám, ha az önkéntes ön­képzésre való tanítás irányítana minden pedagógiai módszert. De kanyarodjunk vissza a je­len magyar valóságához. Ha­zánkban 1969-ben lépett életbe a munkaidőcsökkentés, mely több mint kétmillió embert — főként fizikai dolgozókat — érintett. Azóta a szabadszom- batok bevezetése, azok hatásá­nak tanulmányozása az érdek­lődés középpontjába került. Például a Szakszervezetek El­méleti Kutató Intézete négy év­re kiterjedő vizsgálatot végzett a munkaidő csökkentésben részesült munkások között. Lehet, szabad? — Mit mutat ez a felmérés? — kérdeztük Fukász György pro­fesszortól, a vizsgálat vezetőjé­től: — Először is annyit, hogy ne­hezen mozdulnak ki az emberek otthonról, ahol leggyakrabbon tv-t néznek, a családdal foglal­koznak, rádiót hallgatnak és új­ságot olvasnak. Jelentős réteg szabadidejében úgynevezett jö­vedelempótló tevékenységet folytat: másodállásokat vállal, fusizik. Igen sok időt fordíta­nak háztartási munkára. A nők a felszabadult időmennyiségnek csaknem a felében háztartási munkát végeznek. Nagy meg­lepetésünkre a felkérésből az is kiderült, hogy a megkérde­zett asszonyok 23,5 százaléka a ■ legszívesebben végzett tevé­kenységek közé sorolta a házi­munkát. Jellegzetes szabad­szombatos tevékenység lett a kertészkedés, ház- és vikendház építés, javítás, Sajnos az ön­képzés a legszívesebben végzett tevékenységi rangsorban csak a 19. helyet foglalja el. Az úgy­nevezett gyakorisági skálán a színházba-moziba járás, tárlat- ló*ogatás is igen kedvezőtlen helyen áll. — Beavatkozás. Szabadidő­tervezés. Egyáltalán a kutatók megtervezhetik-e az emberek szabadidejét? Nem sérti ez az egyén szabadságát? — Szerte a világon előtérbe kerül o szabadidő megtervezése, mely nem gátolja az egyén ön­állóságát, inkább segíti annak kibontakozását. A szabadidő megtervezés természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt csinálja. Ellenkezőleg, az értelmes időtöltés széles vá­lasztékát kell az emberek, ek biztosítani és azt propagálni. — Hogyan? — Például ideje lenne meg­alakítani egy szabadidő kcla- uzt, avagy meg kéne szervezni a szabadidő tanácsadót. Ezek létrehozásának előmunkálatai már megkezdődtek. Mécs László Vasárnap délután két órára az épülő pécsi felszabadulási emlékmű parkjának kialakításá­hoz szükséges földmunkákat be­fejezték. Tegnap — csakúgy, mint az elmúlt vasárnapokon — a pérsi vállalatok, üzemek dolgozói tár­sadalmi munkában végezték a jubileumi emlékmű építését A Mecseki Ércbányászati Vállalat tíz, és a VOLÁN 12-es Vállalat ugyancsak tíz tehergépkocsija szállította a Mecsek-oldalra a kitűnő minőségű termőtalajt. A terepegyengetést és a föld rako­dását a MéV, valamint a Pécsi Vízmű Vállalat munkagépei és dolgozói végezték, f Sutba vágják a hálóikat a bikali halászok. Az őszi nagy le­halászást a sumonyi és az alsó- mocsoládi tavakon már gép vég­zi helyettük az idén. Mint ismeretes, ez év korata­vaszán az Állami Halgazdasági Egyesülés országos pályázatot hirdetett a halászat komplex gé­pesítése programjának kidolgo­zására. A pályamunkákat a kö­zelmúltban értékelték. Megosz­tott második di n ka --of. a Bi­kali ÁG és Halászoti Felügye­lőség munkacsoportja. A Bikali Állami Gazdaság vezetősége — mint a zártrendszerű haltermesz­tés gazdája —, úgy döntött, hogy saját gazdaságuk munka- csoportjának gépsora felel meg leginkább a gyakorlati követel­ményeknek. Ennek megfelelően a lehalászás komplex gépsorá­Az építésvezető aggódik NAGY HATÁSFOKÚ ANYAGOK! tuynir: A közkedvelt és jól bevált WYNN’S készítmények újra +apha»ók, kibővített választékban! Új adalékok! Friction Proofing-anyagok nagy választékban!! Kopásgótló, zajcsökkentő készítmények. Hűiömosó, hütötömitö és korrózió-gátló-adalék! Újdonság a Silikonos Spray és rozsdaoldó gátló anyag!! LI3RICANT SUPLEMENT sebességváltó és kiegyenlítőmü- adalék!! Kérjen ismertetést szaküzletünkbenl! AFIT XIV. SZ. AUTÓJAVÍTÓ VALLALAT „AUTÓSBOLr-JA Pécs, Munkácsy Mihály u. 35. sz. ’S világmárka! Használja Ön is! nak készítését megkezdték a gazdaság gépműhelyeiben. A közel ezer hektárnyi halas­tóval rendelkező gazdaságban már évek óta hasznosítják a halászatban a gépeket. Rends - keznek a mesterséges keltetés gépi berendezéseivel. Gépesített a halak takarmányozása is.' A jövő esztendőre készül el az úgy­nevezett tápanyag-vissza pótlási gépsor. S a halászat leane'ie- zebb munkáját, a lehalászást is géppel végzik már az idén. Az országban az első lehalá­szási komplex gépsort az Or­szágos Halászati Tanács bikáit ülése alkalmából október 20 és 25 között mutatják be az alsó- mocsoládi halastónál. A berendezés legfontosabb ré­sze a másfél méter mély, tégla­lap alakú betonmedence, aho­vá a tóból a hal különböző víz- áramoltatási módszerek segítsé- gével jut. Innét a halakat egy elektromos meghajtású rácsozat tolja fel a vonószerkezethez, majd a mozgatható válogatóko­csi két futószalagjára kerülnek. Itt különválasztják a növényevő ' és a nemes halakat, valamint a pontyokat. A hal útja innét az automata mérlegre visz, aztán újabb futószalag segítségével a halszállító kádba, ahonnét vagy a piacra, vagy predig a teleltető medencébe kerül. A teljes berendezés ára mint­egy másfél millió forintra tehe­tő. Teljesítményére jellemző, hogy egy nap alatt egy 15 tagú brigád kedvező körülmények között száz mázsa halat tud ki­fogni, a gép ugyanezen idő alatt tíz ember irányításával 400 mázsát. Nyolcvannégy lakás üresen áll... — Tessék kérem, itt van: má­jus 15-én kaptuk a kiutalást. Krisztina tér 21., IV. emelet 15. Es még mindig itt vagyunk ... Meddig? — Vajk Lászlóné ért­hető türelmetlenséggel kérdezi ezt. Férjével és két gyermeké­vel évek óta laknak albérletben rokonaiknál, a János utca 5/2- ben, A szoba-konyhós lakás­ban nyolcán élnek, a szobát az új lakásba vásárolt szek­rényfal választja ketté. A 84 közül egy a Vajk-csa- lód, amely a Kertvárosban a 33-as jelű tízemeletes épület­ben — Krisztina tér 20—21-ben — kapott tanácsi értékesítésű lakást, S ofy régen kapták, hogy o kerületi lakásügyi hatóság úgy tudja rójuk, hogy mór ré- ges-régen ott is laknak. A Vá­rosi Tanács igazgatási osztá­lyán persze tudják, hogy nem így áll a dolog, s azt is, hogy miért. De mit tud erről Vajk- né? — Többször voltunk már kint érdeklődni, mikor költözhetünk. Azt mondták, nincs még készen a lift, ezért nem is tudják, mi­kor mehetünk. .Hát lehet ezt csinálni ennyi emberrel? Ötödik hónapja üresek a házak... A Krisztina tér 20—21-es épület május 28-án kulcsát­adásra kész volt. Azóta a kul­csos asszonyok naponta jár­ják végig a lakásokat, reggel nyitják az ablakokat, délután csukják. Szellőztetni kell, kü­lönben minden tönkremegy, míg a lakók beköltözhetnek. A vi­zes szerelvények tömítései — félő — már így is tönkremen­tek a hosszú, forró nyáron. A 84 reménybeli tulajdonos — Vajkék, Kecskemétiék a Mun­kácsy Mihály utcából, Bánfaiék a Felsőhavi utcából és a töb­bi (mind sokéves lakásigény­lő) — pedig naponta jár az építésvezetőségre a kérdéssel: mikor költözhetnek?,., Erre a legnehezebb válaszolni. Eleinte próbáltak valami időpontot mondani, de ma már erre sem vállalkoznak. Egyszerűen azért, mert nem tudni most, szeptem­ber végén sem, hogy a május­ban elkészült házak mikor né­pesülhetnek be. ...a Schindler-liftek miatt — Ügy tudom, ezek az első vidéken szerelt Schindler-fel- vonók, amelyeket Svájci licenc alapján gyárt a Ganz-MAVAG — magyarázza érdeklődésünk­re Jakab József építésvezető. — A liftakna módosított kiképzése után (a Schindlernek mások a követelményei) május 28-án adtunk munkaterületet, szerző­dés szerint július 15-én kellett volna a felvonót üzemkészen átadni. — Mi az oka a késedelem­nek? — Gondolom az, hogy új­fajta liftről lévén szó, lassab- bqn megy a szerelés, mint a hagyományosnál. A mi alvál­lalkozónk a Ganz-MAVAG, az adja ki a munkát o Baranya megyei Villamosipari és Gépja­vító Ipari Szövetkezetnek. A Ganz szerelője időnként lejön, megadja a szükséges instruk­ciókat, a Villgép emberei elvég­zik aszerint a munkát, aztán várnak, amíg ismét jön a pesti szerelő. Szerintem ez a módszer nem jó. Miért ne lehetne itt a szerelő végig? Az építésvezető aggódik, hogy a mostani eset megismét­lődik majd a szomszéd háznál is. A 34-es jelű — Krisztina tér 22—23-as — épület is kulcsát­adásra kész, munkaterületet már augusztus 1-én adtak a liftszerelésre, de még sehol semmi. így aztán teljesen bi­zonytalan, hogy ezekbe a taná­csi értékesítésű lakásokba mi­kor lehet beköltözni. Vele vagy nélküle ? Tájékozódtunk a Villgép fel- j fonószerelő részlegénél is, ahol Bojtor Béla részlegvezető-helyet­testől megtudtuk: — Csaknem hóromhónapos késéssel szállították az anya­got, s míg a 24 láda itt nem volt, hozzá sem tudtunk kez­deni a szereléshez. Szerelőink­nél nincs meg még az újfajta lifthez szükséges rutin, ezért megy lassabban- a munka. A Schindler-felvonó szerelési elő­írásai nagyon szigorúak és szi­gorú az ellenőrzés is. Jó lett volna a folyamatos segítség, de úgy tudom, a Ganz-MAVAG í szakemberhiány miatt nem tud­ja biztosítani. Az egyik lift egyébként a napokban kész lesz.,. A 34-esen kívül a 41-es és 42-es jelű épületbe is Schind- ler-felvonót terveznek. Ezekben is tanácsi értékesítésű lakások lesznek. Á Villgép nem tudja még mi lesz, de a tapasztala­tokon okulva, eleve számol a csúszással. Ezekutón milyen jö­vője lehet Pécsett a Schindler- felvonónak? Az állami épületek majdani gazdája, a PIK máris kijelentette: nem kér belőle, hi­szen 6—7 ezer forinttal drágítja a lakásokat. Most arról van szó, hogy á NIKEX-szen keresztül szovjet lifteket szereznek be. Ezek olcsóbbak, tudnak is any- nyit, mint a Schindler és a sze­relésük sem okoz problémát. Mindenesetre olyan megol­dásra van szükség, ami nem te­remt olyan helyzetet, amikor kész lakások hónapokig áll­nak üresen. Ez túlságoson nagy fényűzés Pécsett, ismerve a város lakásviszonyait. Hársfai István Tűzoltó­akrobaták Vasárnap nem hívták a tűz­oltókat tüzet oltani, mégis volt dolguk. Versenyeztek, Délelőtt 9 órakor Kosteleczky Sándor ez­redes, Baronya megyei tűzoltó*11 parancsnok adta át rendelteté-’ sének az új tűzoltó kiképzőpá­lyát és megemlékezett a Fegy­veres Erők Napjáról, Ezt köve­tően a MÉM megyei szerveinek nevében Szendrö Károly, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója tűzött szala­got a csapatzászlóra, melyet a verseny végén a legjobb tűz- oitácsapat kapott meg. Benkei András belügyminiszter a Fegy­veres Erők napjának alkalmá­ból hét tűzoltónak adományo­zott Szolgálati Érdemérmet, Ba­ráti József törzsőrmester a Ha­za Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát, Scheffer Jenő őrnagy ezüst fokozatot, Schüle János őrmester pedig a Tűzren­dészet! Érem bronz fokozatát kapta, A versenyen jelen volt Me- gyaszai József, a Baranya me­gyei PB osztályvezetője, dr. Ha­zafi József, a Baranya megyei Tanács VB titkára, Mozsgai Mik­lós, a Magyar Úttörők Szövet-/ sége Baranya megyei elnöksér gének titkára, Képviseltette ma­gát o határőrség és a munkás­őrség is. A kitüntetések átadása után kezdődött meg a verseny. Először az állami tűzoltók ala­kulatai mutatták be a horoglét­ra alkalmazását, mad ezt köve­tően versenyzett a megyéből és Pécsről nevezett 110 lány és 320 fiú úttörő. A legügyesebbek a lányoknál a Somogyapátiból jött raj, a kövágószöllősi lányok második, a drávafokiak pedig harmadik helyezést értek el. A fiúknál az első helyezett raj a zádoriak raja, a második helye­zést a sásdi fiúk érték el, a har­madik b-lyerettek pedig a som­berek/ fik lettek. Az állami tűzoltóknál a csa­patzászlót és az oklevelet a komlói tűzoltók nyerték, az MPK serlegét és oklevelét Pécs B. csapata nyerte el. A harmadik helyezett Mohács csapata lett. nétföi D 2 Épül a pécsi fefszsSiadolási emlékmű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom