Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-09 / 217. szám
1974. augusztus 9. DUNANTOll NAPIG Zöld utat a zöldségprogramnak! Miért kevés és drága a zöldség? Kevés, éppen ezért drága a zöldség. Emellett idén, a kedvezőtlen időjárás miatt legalább két hetet késik is a lecsószezon, a paprika még mindig jóval drágább, mint tavaly ilyenkor. Mivel alapvető élelmiszerekről van szó, a kormány is foglalkozott a zöldség- termesztés gondjaival, fejlesztésének lehetőségeivel, és kidolgozta a zöldségprogramot. A különböző ösztönzők hatására valamelyest nőtt a termelési kedv, a termelés mennyisége azonban jóval alatta marad az igényeknek. Önellátás csak burgonyából Baranyát zöldséggel és gyümölccsel éves átlagban 60, télen 90 százalékban a BARA- NYAMÉK látja el. A MÉK évi burgonyaszükséglete 6—700 vagon, s ez az egyetlen termék, amelyet teljes egészében a megyében vásárolnak fel, hisz Baranya az utóbbi években ezer vagonnal is megtermel. A bogádi, a mohácsi és a sombereki tsz jár az élen. Új- burgonyából viszont már jelentős behozatalra szorulunk. A hagymatermesztés is sokat fejlődött az elmúlt egy-két esztendőben, de a hagymát termelő tsz-ek — a szajki, a lánycsóki és a véméndi — még korántsem szállítanak elegendőt. Évi 100—120 vagon fedezné a megye szükségletét, s ma még csak ennek a fele terem Baranyában, a többit Bácsból, Csongrádbó! hozzuk. A gyökérnél, a sárgarépánál és a paprikánál is tapasztalható az utóbbi időben némi mennyiségi fejlődés, az önellátástól azonban még messze vagyunk. Kevés a fóliás kertészet A szakemberek szerint a gyenge zötdségellátás alapvető oka, hogy kevés a fóliás kertészet. A szabadföldi termékek belépésekor, ilyenkor nyár derekán általában nincsenek mennyiségi problémák, a keres- 'et viszont az utóbbi esztendőkben eltolódott a primőrök felé. Tavasszal jobban keresik a boltokban a 60—80 forintos paradicsomot, uborkát, mint most a néhány forintosat Éppen ezért — mivel a korai zőldségellátás megoldásának egyetlen útja a fóliás termesztés _ a fóliás kertészetek számá t és a termőterületét növelni kell. Mégpedig nagyon átgondoltan, ugyanis a mesterségesen fűtött fóliás sátorban termesztett zöldségféléket követnie kell a napfénnyel fűtött fóliákban termelt áruknak, s ezekhez kell kapcsolódniok a szabadföldi áruknak. Csak ilyen láncszerű, 42 q/hektár? Ha estére befejeződik az aratás A fólia sátrak vázai alatt érik a paprika a drávaszabolcsi kertészeti „faluban". Baranyában mindössze néhányszáz hektár aratatlon. A kombájnok az utolsó táblákon vágják a búzát. A sás- di, a szigetvári és a siklósi járásban már befejezték az aratást. Az aratócséplők, csők néhány termelőszövetkezetben dolgoznak. Ha az idő ma is kedvező lesz, úgy a mohácsi és a pécsi járásban is learatják az utolsó hektárokról a gabonát, s ezzel a raktárokba kerülhet az idei rekordtermés végső szállítmánya is. A mohácsi járásban az utolsó százötven hektáron dolgoznak a kombájnok. Duna- falván, Dunaszekcsőn és Hi- mesházán ma végeznek a betakarítással. Munkájukhoz a liopói és a mohácsi-szigeti termelőszövetkezetek kombájnjai adtak segítséget. A pécsi járásban csak a reménypusztai és a nagykorán közös gazdaságokban folyik még az aratás. A reménypusztaiaknak alig száz hektárt kell még learatniok, itt szalántai vendéq kombájnok segítenek.- A naqykozári termelőszövetben mintegy kétszáz hektáron áll lábon a búza. Eger- ágo.n harminc Hidason pedig alig néhány hektárról kell méq betakarítani a termést. A komlóiaknak a berénv termelőszövetkezet kombájnjai segítik leváqni az utolsó táblákról a gabonát. Az előzetes becslések szerint Baranyában rekordtermés várható. Hektáronként átlagosan több mint negyvenkét mázsa búza termett. egymásra épült termelési rendszer hozhat alapvető változásokat. V Manufakturális módszerek A fóliás kertészetek létesítése természetesen jelentős beruházásokat igényel, épp ezért a szövetkezetek a zöldségprogram keretében 70 százalékos állami támogatást kapnak fóliás kertészetek létesítésére. Az ennek hatására megindult fejlődés még nem elég gyors. A kertészettől sok termelőszövetkezetben „fáznak”. Az ok: a kertészeti beruházások ugyan hamar megtérülnek, de sok munkaerőt és jó munkaszervezést igényel. Vannak olyan kertészeti munkák, amelyeket még nem sikerült gépesíteni, s nemcsak nálunk, világszerte sem. A géppel szedett paradicsom, uborka, zöldborsó ugyanis csak konzervgyári felhasználásra al- kolmas. Amit a piacra visznek, art kézzel kell szedni, s nagy többségét így kell megmunkálni is. Minden reggel friss áru? Milyen feladatokat ró a kereskedelemre, nevezetesen a BARA- NYAMÉK-re ilyen körülmények között a- lakosság ellátása? A más megyéből, esetleg a Nyírségből való szállítás többlet- költséget okoz. S mivel a vállalat maximált árréssel, azaz kereskedelmi haszonnal dolgozik, ezeket a költségeket nem háríthatja a fogyasztóra. Vagy ráfizet hát az üzletre, vagy nem hoz. Probléma hát, hogy kevés az áru, de még kevesebb a korszerű, gépesített tárolótér, a szállítóeszköz és a szállító, osztályozó munkás. Mivel kevés a tárolótér, sokat kell az árut mozgatni, azon felül, hogy a kényes cikkeknek nem is használ, ez is jelentős többletköltséget okoz: az összköltség 30 százalékát teszik ki a tárolási költségek. A tárolási és a termelési költségek növekedését pedig nem lehet a fogyasztóra hárítani. A cél, hogy minden üzlet, minden reggel friss árut kapjon, de ez eayszerűen megvalósíthatatlan. S nemcsak azért, mert naponta, pontosabban éjjelente 201 üzletbe kell összekészíteni és kiszállítani az árut, hanem azért is, mert a MÉK- nek kevés a saját kocsija, s a szállításban bevezetett munkaidő-csökkentés óta a hó végén már alig van gépkocsivezető, aki ne teljesítette volna az előírt és megengedett óraszámot. Alapvető — a fólialánc A kereskedelem távolabbi célja, és az élet által diktált igény az is, hogy minél több előrecsomagolt, frissen hűtött áru kerüljön forgalomba. A korszerű üzleteket, például az ABC-ket, csak ilyenekkel volna szabad ellátni. Ehhez viszont több csomagológép kellene és hűtőlánc. Ha a tárházban hűtött alma hűtőpulttal nem rendelkező üzletbe kerül, és ráadásul nem hűtőkocsin szállítják, elképzelhető milyen lesz. De talán méq ennél is sürgősebb feladat a bolthálózat fejlesztése: jelenleq Pécs belvárosában mindössze négy nagy, többszemélyes üzlet működik, a többi kicsi, egyszemélyes, s méq több a peremkerületi, korszerűnek éppen nem nevezhető bolt. A kereskedelem beruházási gondjai azonban csak másodlagosak, A termelési kedv éledését kedvező szerződésekkel, beruházási hitelekkel, állami támogatással segíti az állam, hogy legyen elegendő zöldségféle. Ennek alapfeltétele pedig az a bizonyos mesterségesen * fűtött fólia — napfénnyel fűtött fólia — szabadföldi kertészet lánc... Panics György Évente minden ütemet ellenőriznek Növelik az árellenőrző apparátusban dolgozók létszámát a Minisztertanács első félévi döntése értelmében. Célja’, hogy a kereskedelem a központilag előírt árképzési elveket figyelembe véve, csak az indokolt árszinten vegye át és adja tovább a fogyasztóknak a termékeket Baranyában, a következő hónapoktól kezdődően a Megyei Tanácson újabb négy, a Városi Tanácson pedig két árellenőrzéssel foglalkozó szakember kezdi meg tevékenységét, eleqet téve a Miniszter- tanács határozatának, miszerint emelni kell az ellenőrzések számát és szakmai színvonalát, a szövetkezeti, tanáÁrcsoportok a tanácsokon esi és kisipari termelő egységekben is. Az árcsoport feladata lesz többek között, hogy minden termelő egységet évente legalább egy alkalommal ellenőrizzen, beleértve az elsődlegesen nem ipari tevékenységet végző üzemeket is. Problémát jelentett ezidáig több kisüzem árkalkulációja, mert sok esetben figyelmen kívül hagyták az ármegállapításnál a minőségi szétválasztást. Szükséges volt továbbá az árcsoportok megszervezése azért is, mert több esetben az ellenőrzés vagy elmaradt, vagy formális volt Gondot okozott a megfelelően képzett szakemberek hiánya is. A jövőben az árellenőrök szakmai irányítása és továbbképzése a tanácsok feladata lesz. Az árcsoportok megszervezésével minden bizonnyal jelentősen javul a helyzet és minden termelő szigorúan csak a ténylegesen felmerült költségeket veszi figyelembe. Az egyéb állami társadalmi szervek ugyancsak saját folyamatos munkafeladatul tűzték ki az órellenőrzési Kemencék, kohók mellett... KÉMÉNY FÉRFIAK Kiáltanom kellene! Az öntők csak a forma nyílásán beömlő narancssárga vasra figyelnek. Karvastagságú sugárban ömlik a vas: félmeztelen munkások szarvalakú fogantyúval irányítják az üstöt. Pillanat alatt facsarni lehet rajtam az inget: Kintről 30 fokos hőség ömlik az öntődébe, a kohó 1300 fokon olvasztja a vasat, formázó homok 300—400 fokos port lehel \magából... Mégsem ettől fürdők verejtékben: kiáltanom kellene, az egyik munkás mögött a formából kiömlik a tűzfolyam, gonosz kitartással tör a láva utat a homokon keresztül a munkás lába felé. Még néhány centi ... •— Vigyázz, megtelt a forma, a lábadra ömlik — szól társa érthetetlen nyugodtsággal. Amaz egykedvűen ellép, a daru tovább viszi az 500 kilós üstöt. A másik formát is teleöntik, aztán a nyikorgó, rozoga daru vissza ügyeskedi az üstöt a kohóhoz. A Pécsi Vasas Szövetkezet gyárvárosi öntödéjére nem lehet ráfogni, hogy korszerű munkahely. Talán tucatnyi ember mégis itt egyetlen esztendőben 1000 tonna öntvényt készít, mintegy 12 milliós értékben, s több mint másfélmillió forint nyereséget tesznek a kalapba. A kohóból most a kisebb üstöket töltik meg: talán félmázsa lehet a fazék. Ketten viszik. A daru most nem tud segíteni. Egy méterről a folyékony vas megperzseli a bőrömet, a munkások kétméteres vasrúdon viszik. Egyszer, kétszer, sokszor. Hét órán keresztül ... Sztranyák Károly felelős a kohóért, a hőmérsékletért, a csapolásért Ha nem sikerül a csapot elzárni, a kiömlő vas pillanatok alatt elolvasztja a kocsit, elönti az öntődét. Legtöbbször azonban sikerül a csapot elzá rni. Ketten a formákat űresftik. — Ez a legnehezebb munka — mondja a telep vezetője — a forró por, homok ráül az izzadt testre, eltörni a légutakat, befedi a szemhéjakat Az órabér tizenhárom forint ötven- fillér. Hőség, por, az égett homok, a dermedő vas magam sem tudom, hogy savanyú szagként, vagy ízként tudatosul bennem. Megkérdem a munkásokat: ők soha nem figyelnek erre, megszokták. * A Berci I. áll. Átfalazzák az elejét. Bernadett azonban helyette is ontja a forróságot Felkapaszkodom a figyelő nyíláshoz: a laüa Ovegű álarcon keresztül kémlelem Bernadett gyomrát. Törő János klinkerége- tő szerint 1350 fok lehet a kemencében. A műszeren ellenőrzi : persze nem téved. A ti- zenötméteres lángcsóvát méteresnek vélem. Zöldes-lilás pokol, apró szemcsék permeteznek a BCM ll-es számú kemencéjében. A klinker. — Ha alacsonyabb a hőmérséklet — mondja Krix Ádám, a másik szolgálatos égető — hosszabb a láng, többet látni belőle. Az a dolgunk, hogy figyeljük a kemence mozgását, a gyomrát Ha nem tökéletes az égetés, több olajat adunk, lassítjuk a forgást... Negyven fok körül lehet most itt a hőmérséklet, pedig csak a Bernadett tüzel. Igaz, négy méter átmérőjű, 65 méter hosz- szú a tűztár. Néhány méterre a Berci gyomrát foltozzák. Július 31-én állították le, átizzott a köpeny. Fél asztalnyi tűzálló téglák bélelik az acélt, beljebb, mint az elsimítatlan vakolat tapad a kemence falára az anzaszt védőréteg. Elől átfalazzák, mintegy nyol-tíz méter hosszban felhizlalják most a Bercit Az osztrák Plibrico cég vállalta, hogy egészen rövid idő alatt ismét üzemképes lesz a kemence. A munkások a falazás közben sem izzadnak már. Három napig hűlt a kemence, csak aztán kezdtek a munkához, de az első napok forrósá- ga után a mostani hőmérséklet, meg amit a Bernadett okád már fel sem veszik. Törő János és Krix Adóm égetők sem sok szót vesztegetnek a hőséggel, hiszen itt még hiány van belőle. Legalább is erre lehet következtetni, mert a sziréna hangjára Törő János elindul begyújtani a segédlángot ... * Egyet azért leszedek a tizenegykilós szigetelőből. Nem is olyan nehéz. A második pillanatban azonban a forró porcelán átsüt a bőrömön, csontjaimban érzem a forróságot, Misii Lajos kiveszi kezemből, ö társaival minden nap húsz kocsit leszed. Hússzor egy tonna Háromszázhatvanötször — húszszor egy tonna. Huszonhárom esztendőször — háromszázhdt- vanöt napszor — húszkocsiszor — egy tonna. A hőmérséklet itt a gázkemencék mellett talán hatvan fok lehet Ott, bent a tűztérben 1430 Celsius fokon ég a porcelán. Újévkor, karácsonykor, s amikor az ember a vízparton, árnyas fák alatt is azt hiszi képtelen elviselni a hőséget. A Zsolnay utcában fröcsköl az aszfalt, Misii Lajos ma még nem izzadt meg, csak az imént kezdődött a műszak. Talán ötóra felé már elviselhetőbb lesz, amikorra a Balokány- ból az utolsó strandoló is Hazamegy, a Zsolnay-gyár munkása is felélénkül, az este már könnyebb lesz. Addig megissza a hideg tejet — az a legjobb. A víztől csak izzad az ember. Misii Lajos bőre fehér mint a porcelán, azt mondja nem szeret napozni. A kemence, :,a porcelán eleget égeti a bőrét, ötvenöt esztendős . . . Lerakásra váró kocsik mellett megyünk el, ontják a hőséget. Ezeket délelőtt vették ki a kemencéből — estére leszedik róluk a szigetelőket, tányérokat, bögréket. Ezekről leszedik, amott azonban már rakják a kocsikat, s holnapra itt áll majd ismét a forró szerelvény. Lombost Jenő f
