Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-05 / 213. szám

Belorusz baleltművészek Szegeden Másodszor szerepel a szegedi szabadtéri műsorán Csajkovsz­kij klasszikus balettje, A hattyúk tava — és először a Minszki Ba­lett. A Lenin-renddel kitüntetett Belorusz Állami Akadémiai Nagyszínház művészei a hét vé­gén két előadáson mutatkoznak be Magyarországon, Szegedről a Margitszigeti Színpadra vezet az útjuk, ahol etűdökkel lépnek a közönség elé. Nyikolaj Pantyelejmonovics Sevcsuk, a színház igazgatója kedves ismerősünk: az év elején már találkoztunk vele Szegeden, küldöttséggel jöttek háztűznéző- be. Látták tehát a dóm-színpa­dot, s tapasztalataikról Ny. P. Sevcsuk elmondta, lényeges vál­toztatások nélkül hozták Sze­gedre egyik legsikeresebb ba­lett-produkciójukat, A hattyúk tavát. Természetesen felhasznál­ták a látottakat, módosították a beállításokat, de a rendezés ugyanaz maradt, hiszen a minszki színpaduk körülbelül ugyanolyan mély, legfeljebb va­lamivel keskenyebb, mint a sze­gedi. Arra a kérdésünkre, hogy a szegedi szabadtéri előadá­sain szokatlanul szőnyeg borítást kap a színpad, megjegyezte, náluk valamennyi balett ilyen platón megy, s rávetítéssel szí­neket, hangulatokat tudnak ki­fejezni. A 103 tagú minszki küldött­ségből 95 művész, akik nyári szabadságukról tértek vissza, s magyarországi vendégjátékaikat kéthetes próba előzte meg. En­nek során kellemetlen közjáték zavarta meg felkészülésüket, hi­szen az egyik legkiválóbb szó­listájuk, J. A. Trojan ínszakadást kapott, a szegedi föllépés nap­jaiban műtötték Minszkben. A hattyúk tavának főbb szereplői kiváló szovjet balettművészek, L. Brzsozovszkaja, N. Pavlova, J. Pavlovics és L. Poljakovszkij. A kettős szegedi bemutató ér­dekessége, hogy a szegedi szim­fonikusokat Tatjana Kolomijceva vezényelte, személyében az első karmesternő dirigált a Dóm té­ren. Nikolényi István A HÉV milliókat áldoz Több mint ezren tanulnak Kedvezmény, lutalomszabadság, segély a nagycsaládosoknak A rendeletekfeen előírtakon fcj* üzeme válogatja, hogy mennyi plusz kedvezményt biz­tosít tanuló munkásainak. Ki­nek többre, kinek kevesebbre telik. De egy szinte valamennyi vállalatra jellemző: a maximu­mot igyekeznek biztosítani dol­gozóik részére, akik vállalják, hogy elvégzik az általános is­kolát, hogy végig járják a szük­séges szakmai tanfolyamokat, középiskolát vagy éppen egye­temet, A Mecseki Ércbányászod Vállalatnál huszonöt százalék­sa tehető azoknak a száma, akik nem végezték el az álta­lános iskola nyolc osztályát. A vállalat üzemei, a központ személyzeti és oktatási osztálya évről-évre szervezi a kihelyezett tanfolyamokat Az első hat ősz- bolyt tavaly ősszel indították, 120-an jelentkeztek, s 91-en vé­geztek. A második turnus ez év februárjában kezdődött, s 109-en tettek eredményes vizs­gát Szeptembertől két ötödik­hatodik osztályt, egy nyolcadik, valamint két hetedik osztályt indítanak. Balog Tibor, a sze­mélyzeti és oktatási osztály munkatársa elmondta, hogy egyáltalán nem tartozik a könnyű feladatok közé, ez em­berek meggyőzése, sokan ide­genkednek attól, hogy idős ko­rukban üljenek az iskolapadba. — Hogyan segíti a vállalat e nyolc osztályt elvégezni szán­dékozó munkásaitt — Először is tantermeket ala­kítottunk ki. Munkásszállónkon jól felszerelt osztálytermek áll­nak rendelkezésre. A kémia, a fizika és a számtan oktatásá­hoz segédeszközöket vásárol­tunk. A tankönyveket díjmente­sen bocsátják a hallgatók ren­delkezésére, amellett tanulmá­nyi szabadságot és munkaidő kedvezményt kapnak. Ez év őszétől a nőknek heti egy nap munkaidő kedvezményt biztosí­tunk, mert többségük olyan be­osztásban dolgozik, hogy kép­telen műszakot cserélni. Ezzel is elő kívánjuk segíteni azt, hogy nő dolgozóink közül minél többen végezzék el az általános iskolát. Amely egyébként szer­ves része továbbképzési rend­szerünknek. A tanulási kedvet azzal is növelni kívánjuk, hogy azok, akik eredményesen el­végzik a nyolc osztályt, 500— 700 forint jutalmat kapnak, — mondja Balog Tibor. i*iintegy húsz , szakmában szerveznek évente alapképzést: a résztvevők betanított munká­sokká válnak. Évről évre mint­egy hétszázan jelentkeznek ezekre a tanfolyamokra. Közép­iskolába mintegy háromszázan, főiskolára illetve egyetemre több, mint negyvenen járnak a vállalattól. A nagycsaládosoknak és egyedülállóknak évente százhar­mincezer forint segélyt fizet­nek ki a tanszerek és könyvek megvásárlására. Az összeg el­osztását épp most végzik az üzemekben. A munkásszülők egyetemre, főiskolára járó gyer­mekei részére negyvenkétezer forint segély áll rendelkezésre, a középiskolásoknak négyszáz- ezer forint jut. Az egy főre eső segély összege meghaladja az ötszáz forintot — A munkás továbbképzés­ről szóló rendelet, amely nem­rég jelent meg, további felada­tokat ró önökre. — Igen. Lehetőségeink, tár­gyi és személyi feltételeink a jelenlegi oktatási formákhoz elegendőek. De az előttünk álló feladatok maradéktalan megvalósításához már kevés­nek bizonyulnak. Több millió forintba kerülne egy oktatási bázis létrehozása, az ötévenként megismétlődő tanfolyamok szervezéséhez. Erre egyszerűen nincs pénzünk. Sajnálatos do­log az, hogy a rendelet arra nem ad lehetőséget, hogy kö­zépvezetőink továbbképzését helyileg oldjuk meg. Ez több száz embert érint. De miért vegyük ki több hétre a terme­lésből ezeket az embereket, amikor itthon is meg tudnánk oldani megfelelő szinten szak­mai továbbképzésüket? — kérdezi befejezésül Hucker Fe­renc, a vállalat személyzeti és oktatási osztályának vezetője. Salamon Gyula jelenet az Apák és fiúk című filmből. Milyen érdekes külföldi filmeket láthatunk ősszel a televízióban? A császár kémje Szovjet elhárítótiszt a Gestapónál A tenger titkai Interjú dr. Sós Gábor osztályvezetővel Német tiszt sétál az erdőben egy öregasszonnyal. Beszélget­nek. A közönség ezen a képen találkozik majd először az ősszel bemutatandó, tizenhárom részes szovjet film hősével. Stirlitz szovjet elhárítótiszttel, aki különleges megbízatását teljesítendő — beépült a Ges- tapóba. Alakja dr. Sorgéra em­lékeztet. A film valóságos ese­ményt elevenít fel, dokumentu­mok alapján. A főszerepet a Háború és béke jólismert sze­replője, Tyihonov alakítja. A fi­gurát magyarul Bitskei Tibor szólaltatja meg. Apák és fiúk Az érdeklődésre méltán szá- mottarthat az a négy részes angol filmsorozat Is, amelyet szeptemberben sugároz a tele­vízió. A filmet Turgenyev Apák és fiúk című regényéből készí­tették. A szovjet filmgyártás ki­emelkedő egyéniségeinek alko­tásaiból válogatott filmtörténe­ti sorozat, amelyet szombat dél­utánonként láthatnak a nézők, ugyancsak érdeklődésre tarthat számot A sorozatot — többek között — Eizenstein, Pudovkin és Dovzsenkó neve fémjelzi. A tizenhárom részből álló váloga­tós elsősorban a diákság film­esztétikai műveltségének gya­rapodását kívánja szolgálni. A tenger tikai című hat részes francia ismeretterjesztő termé­szetfilm, amelyet előrelátható­lag novemberben tűz műsorra a televízió, a tenger mélyének egzotikus világa iránt érdeklő­dők csemegéje lesz. A napóleo­ni háborúk korába vezet a Császár kémje című francia ka­landfilm, amelyet 4 részben ve­títenek ugyancsak a negyedik negyedévben. A szólófilmek kö­zül kiemelkedőnek ígérkezik néhány kuriózumnak számító alkotás, mint például a Rossini: Törökök Itáliában című operá­jának NSZK gyártmányú film- változata. Mindezt dr. Sós Gábortól, a Magyar Televízió Film és Kop- rodukciós Főosztályának film és szinkron osztályvezetőjétől tu­dom, akivel a negyedik negyed­évben sorrakerülő külföldi film­sorozatokról és arról a folya­matról beszélgetünk, amíg a külföldi film képernyőre kerül. Nemzetközi filmvásárok — Miből válogatnak, mik • kiválasztás főbb szempontjait — A világ minden jelentős te­levíziós társaságával kapcsolat­ban vagyunk, ismerjük és fi­gyelemmel kísérjük filmgyártá­sukat. Ha elkészül valahol egy televíziós film, abból rendszerint kapunk mutatvónypéldányt Né­Múzeum Váralján Vagyont érő edények Kanyargós hegyiutak .men­tén, lomhán ívelő dombhátak és lágyan ereszkedő völgyek ölelésében bújik meg Tolna megyében Váralja község. Itt nyílott nemrégiben a me­gye kerámia éj agyagedény történetét bemutató kiállítás, a szekszárdi Balogh Adóm Múzeum rendezésében. Az egykori várral, erődítés­sel rendelkező település már jóval a török idők előtt von­zotta, a megfelelő életfeltéte­leket kereső embert. A tárolókban kiállított anyag az időszámításunk előtti második évezred úgynevezett csőtalpas tálainak bemutatá­sa során ismerteti meg velünk az egykori edénykultúrát. Ezek alakja az olimpiai lángot tar­tó kehelyhez hasonlít A Len- gyeliből származó gomba ala­kú edények viszont olyanok, mintha valamelyik, XX. szá­zadi kerámiabolt kirakatából kerültek volna elő. A későbbi bronzkort a balkáni eredetű VÜCEDO—ZOR kultúrával ro­kon, mészbetétes díszű edé­nyek képviselik. Ezek legszebb képviselője az épen maradt méternél magasabb gabona- tároló hombár. Tolna megyében a fazekas­korongot a kelták alkalmazták először. A rómaiak mindezen technikák ismeretében a tö­kéletességig vitték a cserepek készítését Mázas korsókat dísztálakat, a mindennapi élet legapróbb csecsebecséit állították elő. Az 5—9. szá­zadi népvándorlás korát a ke­vésbé igényesség jellemzi. A nézőnek úgy tűnik, mintha a korabeli mester elsiette volna dolgát. Ennek ellenére a kiál­lítás értékes darabjai a mozs- gói hun tál, a bepecsételt dí­szű longobárd agyagedény Kajdacsról, agyagkulacsok, avar hullámdíszes edények. Az úgynevezett magyar szá­zadok idejéből Árpád-kori cserépbográcsok, főzőedények, a későbbi időkből középkori grafitos edények, valószínű­leg bécsi „importból". Igen szépek a korai magyar fehér­kerámiák a 14—15, század­ból. Ezek az edények mázat- lanok, díszítésük helyenként vörös földfestékkel történt Ugyancsak itt kapott helyet a Szekszárdon talált, igen rit­kának számító belülmázas fő­zőfazék is. A kiállítás további érdekes­sége a kályhaszemek és csempék gyűjteménye, amely Mátyás korától kezdődően 1848-ig mutatják be a kerá­mia ezen ágának Tolna me­gyében megtalált legdísze­sebb maradványait, F. J. ha kiutazunk egy-egy filmvó- sárra is. Ott összejön a világ szinte valamennyi televíziós tár­sasága. Egy-két héten keresz­tül 10—20, nem ritkán 50 he­lyiségben vetítenek reggeltől estig. Akkor mi — az osztály­ról rendszerint többen is — megnézzük ezeket a filmeket, és az ott látottak alapján ké­rünk példányt egy-egy sorozat­ból. Az intervíziós országok ve­títésein is rendszeresen részt veszünk. Ilyent évente általá­ban kétszer rendeznek. A leg­utóbbi nagy nemzetközi film­vásár Cannes-ban volt. A film­vásárokon a „jó árunak" gyor­san híre megy, magához vonzza az embereket. A nemzetközi filmtermésben jónak mondható alkotásokról a Magyar Televízió még nem maradt le. — Volt-e olyan film, amit iá­nak tartottak, de drága volta miatt nem tudta bemutatni a Magyar Televíziót — Ilyen nem volt. A magyar televíziónézők — túlzás nélkül állítható ez — a világ televíziós filmtermésének a legjavát lát­hatják. Persze hangsúlyozni kell: televíziós filmekről van szó. A mozifilmeknél a mozinak ugyan­is vetítési előjoga van. Ez ál­talában 2—3 év. Ha a mozik­ban lefutnak a filmek, mi is műsorra tűzhetjük őket. Van olyan film, aminek gyártó cé­ge 20—25 év múlva engedélyezi csak a televíziós vetítését. Ilyen például o Greta Garbo-sorozat, amelyet csak most ajánlott fel a gyártó cég ügynöksége. Hindert lében — egy kanál... — Vége a Maigret-nek, a Minden lében két kanál-nak. Milyen hasonló szórakoztató sorozatot láthatunk a közeljö­vő bent — Ezek a filmek a műfaj csú­csait képezik. Sajnos ilyenek ritkán készülnek. Most találtunk egy amerikai sorozatot, amely ugyan még nem készült el, de máris figyelemmel kísérjük. Az első epizód alapján azt látjuk, hogy a film a Minden lében két kanál-hoz hasonlít, bár ott csak „egy kanálról" van szó. Ha lehet, ezt a filmet megsze­rezzük és bemutatjuk. Évente átlagban 4—5000 filmajánlatot kapunk, tehát van miből válo­gatni. Bebesi Károly mi Lesz a fitsten? TELEVÍZIÓ Egy kispolgári család va­sárnap délelőttjét idézi fel Gyurkovics Tibor: Fekete va­sárnap c. groteszk játéka kedden este, szerdán a 2. műsorban Vészi Endre tévé­játéka, az Ágyak a horizon­ton, kisiklott sorsokat, félre­csúszott embereket elevenít meg izgqlmasan. Szerdán Schubert: Házi­háború c. vígoperáját élvez­hetjük a 2. műsor adásában. Pénteken a nagysikerű NSZK filmvígjátékot, a Kísértetkas- tély Spessqrtban címűt lát­hatjuk Újra. A szombat esti színész­múzeumban Rózsahegyi Kálmán kel életre. Majd há­romnegyed hétkor Szepesi Attila versei hangzanak el. (A fiatal költő Pécsett vé­gezte a tanárképző főisko­lát, s a Jelenkorban indult költői pályája). A Szombat este műsorában figyelmet ér­demel Tabi László vígjátéka. Molnár Ferenc: Színház c. jelenete, valamint Darvas Iván és Sinkovits Imre val­lomása egy-egy színházi ju­bileumról. Vasárnap este Bródy Sándor: Medikus c. színmű­vének adaptált változatát láthatjuk Adóm Ottó rende­zésében és átdolgozásában. MOZI Egy pénzszállító autó el­rablásának nyomozását kí­séri végig a Harmadik tet­tes c. NDK bűnügyi film, HANGVERSENY Balatoni program: A Hal­ló itt Balaton '74 c. beat műsor kedden Földváron, szerdán Aligán, csütörtökön Bogláron, pénteken Fonyó­don, szombaton Lellén sze­repel. Az Omega együttes kedden Keszthelyen ad kon­certet. Kőröshegyen pénte­ken Lehotka Gábor és Szik- loy Erika hangversenyére ke­lül sor a kápolnában. Köz­reműködik a Kaposvári Ka­marakórus Klausz Róbert vezényletével. Harkányban szombaton a szabadtéri színpadon vendégszerepei a drezdai If. júsógi Fúvószenekar. Vasár­nap a drezdaiak Pécsett, a Vidámparkban lépnek föl. KIÁLLÍTÁS Siklóson csütörtökön nví- lik a Nemzetközi Kerámia Simposion táborzáró kiállí­tása a Várban. a jugoszlaujil/j műsorából KEDD: 17.50: A fekete 16. — Film­sorozat gyerekeknek. SZERDA: 20.30: A rózsaszínű pár­duc. — Amerikai film. CSÜTÖRTÖK: 22.50: Dubrovnlkl Nyári Játékok. PÉNTEK: 20.30: Adriai találkozások. SZOMBAT: 16.45: Nemzetközi ké- zi labda torna. 20.30: Montreux ró­zsája. 21.30: Elza, a nőstényorosz- lán. — Amerikai film. TETTYEI ESTÉK Este 8 órakor a romok között Tán» László és dr. Varga Gyula fotóművé­szek DIAPORÁMA estje a KŰRI ren­dezésében. HANGVERSENY Kőröshegyen, a műemléktemplom­ban, este 8 órakor: JIRI REINBERGER (Csehszlovákia) orgonaestje. Szekszárdon: a Drezdai Műszaki Egyetem Fúvószenekarának hangver­senye. MOZI Park: Dacolva élni (4, 6, 8). Park- Kert: Az Olsen banda nagy fogása (f8). Petőfi: Az Olsen banda nagy fogása (f5, f7, f9). Kossuth: Az Olsen banda nagy fogása (10, 12), A zep­pelin (f3, f5), Bűntény a Via Véné­től» (f7). ART KINO: Ha... (f9). JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ Második műsor: 21.00: Vidám nyo- ralás. Francia film. RÁDIÓ Kossuth: 17.44: Piramisok az Alföl- dön; a kunhalmok történetéről. 19.30: Humorfesztivál. 1. rész. Petőfi: 20.50: A világ legkülönösebb szerelmi tör­ténete. — Hangjáték. URH: 18.30: Legenda az árusok teréről. Főszerep­ben: Pécsi Sándor. Pécsi Stúdió: 17.30: Fél hattól fél hétig. Hétfői B í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom