Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-05 / 213. szám
Nem csenget a postás... Csütörtöki telefonügyeletünk- höz ismét sokan fordultak kérdéseikkel. A HDN hasábjain valamennyire nem tudunk választ adni. A feltett kérdések közül egyet választottunk ki, amely közérdeklődésre tarthat számot. Paragi András, a Mezőszéf utca 8-ból a következőket vetette fel: — Nem peremkerületi lakos vagyok, de úgy érzem, hogy kérdésem sok ürögit, illetve deindolit érint. Az ő kérésüket tolmácsolom, amikor gondjainkról tájékoztatom önöket A posta az említett helyeken megkezdte a levélszekrények felszerelését, ami egyben azt is jelenti, hogy a továbbiakban a kézbesítő nem keresi föl a címzetteket, hanem a „támaszpontokon” elhelyezett szekrényekbe dobja be a küldeményeket Az ürögiek és deindoliak közül sokan sérelmezik a dolgot Hiszen az ott lakók nagy része idős ember, akik nem járnak le naponta a hegyről. Paragi András kérésének megfelelően felkerestük Kántor Sándort, a Pécsi Postaigazgatóság helyettes vezetőjét, aid a következő tájékoztatást adta. — A Pécs I. Postahivatal évek óta képtelen biztosítani a kézbesítői létszámot, annak ellenére, hogy három-, három és félezer forint körül keresnek. Kényszerhelyzetben vagyunk tehát Ezért voltunk kénytelenek ehhez a módszerhez folyamodni, hogy valamiképpen pótoljuk a hiányzó munkaerőt. Egyébként ez a fajta kézbesítési mód országszerte terjed. Igazgatóságunk területén eddig 3450 családot kapcsoltunk be a levélszekrényes kézbesítésbe, de csak a külterületeken. Pécsett 694 családot, azaz mintegy 2100 embert érint ez az intézkedés, amelyet a Városi Tanáccsal egyetértve vezetünk be, szeptember 1-től. — Mely területeket érint ez a fajta kézbesítés? — Tizenhat helyen alakítunk ki levélszekrény támpontokat így Báránytetőn, Kisszkókóban, a Görbe dűlőben, Donátusban, a Bálicsi úton, a Gólya dűlőben, az Aranyhegyen, Kis-Deindolbam, Közép- és Nagy-Deindolban, Istenkúton, Szentkúton, Lajkó környékén és Kismély- völgyben. Ezeken a helyeken 835 levélszekrényt helyezünk el. — A lakók egy része azt sérelmezi, hogy nem keresték meg őket. — Ez igaz. Tizenöt családdal még nem beszéltünk, a Pécs L Postahivatal tájékoztatása szerint nem találták otthon őket, de ezt a hiányosságot a közeli napokban pótoljuk. — Milyen formában oldják meg tehát a kézbesítést? — A támpontokra menetrendszerűen közlekedő postabusz közlekedik majd. Érkezéséről a lakókat értesítjük, akik a helyszínen feladhatják a leveleket, táviratokat, a csomagokat. Egyébként a csomag érkezéséről előző nap értesítést küldünk a címzettnek. A hét kérdését Paragi András tette fel. Az érte járó könyvjutalmat szerkesztőségünk titkárságán veheti át. Salamon Gyula Ismét nyerhet Olvasóink feladata megállapítani, hogy az egyes kérdésekre megadott 3 válasz közül melyik a helyes és a válasz után álló jelet (1, X vagy 2) a tipp-oszlopba beírni. A tippszelvényt LEVELEZŐLAPRA felragasztva kell beküldeni legkésőbb augusztus 10-én, (szombaton) déli 12 óráig beérkezőleg a szerkesztőség címére (Hétfői Dunántúli Napló, 7601 Pécs, Pf. 134.). A helyesen kitöltött tippszchrényt beküldők között egy értékes könyvet sorsolunk ki. 1. Mikor osztották ki első ízben a Kossuth-dijatí 1948 (1) 1949 (X) 1950 (2). 2. Ki mondta: „Minél kevesebb ünnepi frázist és minél több hétköznapi tettet!" Voltaire (1) Lenin (X) Rousseau (2) 3. Hány éves volt József Attila, mikor megjelent első verses kötete, „A szépség koldusa”? 17 éves (1) 19 éves (X) 20 éves (2) 4. Melyik sportágat vették fel új műsorszámként a müncheni olimpián? tenisz (1) cselgáncs (X) kézilabda (2) 5. Ki volt az első magyar szocialista nőszervezet megalapítója? Hámán Kató (1) Geisler Eta (X) Gárdos Mariska (2) 1. kérdés t. kérdés 3. kérdés 4. kérdés 5. kérdés A július 29-i számunkban közölt pályázat helyes megfejtése: 2—2—2—X—1 A sorsoláson Arató Péter, 7623 Pécs, József A, u. 4. olvasónknak kedvezett a szerencse. A nyert szép könyvet részére postán küldjük meg. I Á világjáró Rockenhauer — Megvalósult gyermekkori álmok Az inkák igazi aranya * II zöld sivatag * Ganajtúrö bogárgyár Canberrában * Táncolva dolgoznak Miből él a rohamosan szaporodó emberiség? A természet alakítása, néhol átalakítása közben nem vét-e olyan hibákat, amelyek fentmaradását veszélyeztetik? Egyértelmű választ természetesen Rockenbauer Pál, a tv szerkesztője sem adhat, bár húszezer méter film-anyaggal tért vissza társaival hét hónapig tartó világkörüli útjáról. A nagy út gyermekkori álom volt Az útvonalat az útirajzok olvasása közben talán már évekkel ezelőtt megismerte, valójában, mint ahogy mondja, csak tíz esztendeje csavarog a világban. A korábbi utak azonban csak amolyan bemelegítések voltak: 1965-ben a magyar „Székesfehérvár” fedélzetén Al- Duna, Istanbul, Alexandria, Boszporusz volt az útvonal. Ezt követte a Csontvári nyomán, majd egy az Északi-sarkra tervezett, de végül is a Déli-sarkon végződő út. Mongólia—Szibéria volt a következő utazás, majd, amikor Vojnárovics professzor a FAO megbízásából Nepálban halastavakat telepített, Rockenbauer Pál elkísérte. A nagy út ezután következett. Balogh János, az ELTE profesz- szora hosszú esztendők óta tanulmányozza a dzsungel-rovarokat, ebből próbál a talaj termőképességére következtetni. A trópusokon ugyönis mindig, minden fenn van a növényzetben, ha kivágják az őserdőt, a talajból a szerves anyag 80 százaléka elvész a kipusztított növényzettel. A kis magyar expedíció: Balogh professzor, a televízió egy operatőre és Rockenbauer Pál világkörüli útjuk során többek között azt tanulmányozták: gazdag-e valójában az őserdő. A közeljövőben kezdi vetíteni a tévé a 13 részes, az útról készült filmsorozatot, az őserdőről szóló rész címe a Zöld sivatag. Gondolom, a cím az előbbi kérdésre megfelelő válasz is. Az utazók hosszabb időt töltöttek egy 40 kunyhós pápua faluban, megismerték nyomorúságos életüket, s egyértelmű bizonyságot szereztek, hogy az emberevő törzseket az éhség, s nem valami vallásos hit kényszerítette, hogy egymást felfalják. Csak később alakult ki, hogy megették a jó futó lábát, hogy maguk is jó futók legyenek, vagy nemiszervét, hogy örököljék a kiváló szexuális tulajdonságokat. A leletekből, a tüzek körül talált csontokból most már mind nyilvánvalóbbá válik, hogy az ősember is emberevő volt A trópusi őserdő életét nehéz volt filmre venni: a lombko- rona 60—70 méterre zárul, a földön örök félhomály uralkodik. A buja állatvilág nagyon kevés táplálékot nyújt az embernek: 90 százalékban rovarok, pókok, tetűk élnek itt, a majmokat, madarakat, kígyókat, más állatokat pedig nagyon nehéz elejteni, s hát nem is a legjobb táplálék. A kis magyar csoport az Amazonas alföldjén, Európa nagyságú őserdő közepén, egy kis indián faluban is eltöltött néhány hetet: táplálék szempontjából sivatag volt ez is. Repülőről zöld sivatagnak tűnt, amelyet csak itt-ott szakított meg a folyók ezüstje. Egy brazil tudós szerint — Rockenbauerékat elkísérte az őserdőbe — csak a legnagyobb elővigyázatossággal szabad ennek a hatalmas zöld sivatagnak az életébe avatkozni. A bomlás olyan gyors, hogy ha egy ponton beleavatkoznak, vészes gyorsasággal indul meg a pusztulás. A brazil őserdő biztosítja a föld oxigénjének 50 százalékát, kipusztítása katasztrófához vezethet ... Az őserdőből a Cordilerrák sziklás hegyoldalába kapaszkodtak fel honfitársaink, s itt megtalálók az inkák igazi aranyát, amelyet a spanyol hódítók nem rabolhattak el. Az inkák késői utódai valójában ma is úgy dolgoznak, mint évezredekkel ezelőtt, legfeljebb a kapa, az ásó készül most acélból, a fa, a kő helyett Teraszokat csinálnak, kosarakban hordják fel a termőföldet, aztán - öntözőberendezéseket csinálnak... S mintegy 20 féle kultúrnövénnyel, például a krumplival, a kukoricával gazdagították az emberiséget Mesébe illő, talán a filmkockákon látjuk is majd, ahogy faekéik körül táncolva dolgoznak az indiánok a földreform után apró közösségekbe, szövetkezetekbe tömörült parasztok. Rockenbauerék itt is, miként a sivatagban is, rádöbbentek az igazi kultúrák ott alakultak ki, ahol az embereknek minden morzsáért meg kellett küzdeniük. Jártak Hawaiiban, Tahitin, ahol az emberek a Rousseau által megálmodott paradicsomi idillben élnek — kevés munkával. A hőmérséklet télen-nyáron 20—30 fok, ruha nem kell, az élelem megtelem a tengeren, szárazföldön, a nádkunyhó összkomfortos 'a- kás ... Nem itt alakultak ki az emberiség nagy kultúrái... A Csendes-óceán most is épülő, két Franciaország nagyságú korall-szigetein látottakat aligha lehet leírni. Annál inkább érdekes az ausztrál természet átalakítás: a szigetországban átgondolták, hogyan lehet ezt csinálni. Az angolok 200 esztendeje telepítették be a juhokat, a szarvasmarhát. Egy idő után az ausztrálok megdöbbenve vették észre, hogy trágyahegyek nőnek, nem pusztul el, alakul át a trágya, mint más földrészeken. A kutatás során rájöttek, hogy Ausztráliában nincsenek ganajtúró bogarak. Egy Bornemissza nevű magyar ébredt legelőször: most Canberrában jól jövedelmező ganajtúró bogárgyára van, megrendelésre szállítja az árut Ugyancsak Ausztráliában látták az emberi leleményesség gyönyörű példáját: az Ausztrál Alpokban, Canberra és Sidney felett 2000 milliméter csapadék esik, sajnos a hegység keleti oldalón a rövid, bővizű folyók azonnal a tengerbe viszik a vizet, míg nyugaton, a Nap-parton kiszáradt folyómedrek, sivatag uralja a tájat Most 10—60 kilométeres alagutakon keresztül a hegy másik oldalára vezetik a folyókat, s Franciaország nagyságú területeket öntöznek, miközben az 1500 méteres szintkülönbségű víz kilenc erőműben 4,5 milliárd kilowatt villamos energiát termel. Hawaii tűzhányók, az Antarktisz jégmezői, Oj-Guínea jégfedte csúcsai, a Tűzföld szélsőséges vidékei, a Grand Canyon zord, megdöbbentő, szépséges, vad tájak, félesztendós éjszakák, a perzselő nap látványa egyetlen gondolat kőiül kavargóit a kis magyar expedíció utazása közben: ez a Föld miként biztosítja az emberiség jövőjét? Lombosi Jenő Van elég szifonpatron — Amire még nem volt példa a répcelaki Szénsavgyárban: július 1-én 600 ezer doboz megtöltött szifon patron állt raktárainkban I — mondta kérdésünkre Horváth Gyula, a gyár termelési főosztályának vezetője. S hozzátette, hogy eddig minden igényt gyorsan kielégítettek, most is várják a kereskedőket Van tehát elegendő patron, bár az igazi kánikula — pillanatnyilag így ígérkezik — ezután várható. De erre is felkészült a gyár. Voltaképpen a múlt esztendő volt az első olyan év, amikor lekerült a patronügy az újságok oldaláról, hiánylistáinkról. Ezért igen sokat tettek — a lehetőség szabta kereteik között — a gyárban, sok belső intézkedéssel, átszervezésekkel, technológiai módosításokkal enyhítettek az ellátási gondokon. A végleges megoldást azonban csak az új patronüzemtől várhatjuk, amely már épül Répcelakon! (A mai üzem már annyira zsúfolt, minden részében annyira kihasznált, hogy ebben további előrelépést tervezni már nem lehetett.) — Milyen lehetőségeik vannak a tartós kánikula esetére — kérdeztük. — Pillanatnyilag naponta — három műszakban — átlagban 180 ezer doboz patront töltünk meg, 210—215 ezer dobozig mehetünk szükség szerint Hűsítő hír a gyárból: augusztusban — terveik szerint ezer tonna szárazjeget vesznek ki a présekből I <3us ultimae noctis ORSI FERENC drámája nyomán rajzolta: SARLÓS ENDRE \ t i
