Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-01 / 209. szám
1974. augusztus 1. DUNÁNTOll NAPLÓ A táppénz és a kétlakiak élettempója Aggasztó számok Kik nem akarnak üdülni? Egyre betegebbek leszünk a munkától? Igyekszünk rávenni az ismerős körzeti orvost, írjon ki, hogy otthon maradhassunk? Vagy tényleg ennyi bajunk van egészségünkkel? Megannyi mellbe vágó kérdés. Dr. Puskás Ödön megyei üzemi főorvos nemrég tanulságos cikkben elemezte táppénzes helyzetünket A számok aggasztóak: Baranya táppénzre jogosult dolgozói közül naponta tízezren hiányoznak a termelésből és az irodákból. Megyei üzemi főorvosunknak volt egy érdekes megállapítása, miszerint a vállalatok, miután a táppénzt nem ők fizetik, csak bizonyos mértékig érdekeltek táppénzes helyzetük alakulásában. Sőt, egyes esetekben a vállalatoknak — például az építőiparnak rósz időjárás, akadozó anyagellátás esetén — szinte kedvező, hogy minél több dolgozója betegállományban legyen. Tényleg 'gy állnánk? Ki, miben érdekelt? Dr. Puskás Ödön számba vette a táppénzes helyzet kialakulását befolyásoló különböző és több irányú tényezőket, az orvos, a beteg, a munkahely szempontjából sokoldalúan elemezte a helyzetet. A vállalati érdekeltséget, pontosabban azt a bizonyos mértékű érdekeltséget az üggyel kapcsolatosan csak érinteni tudta, kibontásukra cikke keretében nyilván nem vállalkozhatott Mi viszont pillantsunk a megállapítások mögé, a vállalatok szemszögéből ugyanis az egész így túl leegyszerűsítettnek tűnik, az összetevők bonyolultabbak, messzebbre vezetnek. A cikk az építőiparral példálózott, maradjunk tehát az építőiparnál. Annál is inkább, mivel — majd látni fogjuk — a tünetek más szakmákban is hasonlóan jelentkeznek. A vállalatok csak bizonyos mértékig érdekeltek táppénzes helyzetük alakulásában? Lehet, hogy valamikor így volt. Ma már azonban ebben az ínséges munkaerő-helyzetben aligha. Nem szorul bizonyításra, a vállalatok — s különösen az építőipar — csak akkor tudnak produkálni, ha van elegendő munkáskéz. Márpedig most már évek óta a kelleténél jóval kevesebb új jelentkező kopogtat a munkaügyi osztályok ajtajain. Ha nem épülnek a házak, nincs árbevétel és nyereség, nincs béremelés és részesedés. De tegyük fel, nincs munka. Akkor elküldik az embereket fagyszabadságra, nem pedig biztatják, próbáld magad kiíratni táppénzre. Különben is, ehhez három személy kell. A művezető, aki a munkást az orvoshoz küldi. A munkás, aki hajlandó betegnek tettetni magát és hajlandó lemondani arról a külön- bözetről, ami a táppénz és a bér között van. Ugyanis a vállalatnak, ha nem tud munkát biztosítani, fizetnie kell a munkásnak a besorolás szerinti bért, ez pedig több a táppénznél. S mindezek után szükség van egy orvosra, aki ki is írja táppénzre az illetőt A létszám húsz százaléka Itt talán már meg is állhatnánk, de most már ássunk mélyebbre. Ha átfogó elemzésre és tudományos alaposságra nem Is vállalkozhatunk, néhány adalékkal az építőiparból is megközelíthetjük az aggasztó megyei táppénzes helyzetet. Ehhez Békési Lászlót, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat helyettes munkaügyi vezetőjét hívtuk segítségül. A táppénzes helyzet az Állami Építőipari Vállalatnál még aggasztóbb, mint a megyei helyzet. Az állományi létszám húsz százaléka, 750—850 ember betegség miatt állandóan távol van. Tavaly a kiesés egy munkásra vetítve 16 nap volt, az idei év első felében hét és fél nap, év végéig tehát még összejöhet a 16 nap. A május nem a járványok és a betegségek hónapja. A BAÉV- nál ime így fest a május havi táppénzes helyzet: távol 779 munkás és 124 alkalmazott, ösz- szesen tehát 903 ember, összesen kiesett: 8492 nap, amiből 6897 a táppénzes napok száma, a többi egyéb ok, közte 218 nap üzemi baleset miatt esett ki. Képzeljük csak el, mit jelentene az állandóan munkaerő- hiánnyal küszködő BÁÉV-nek, ha a havi 750—850 emberből csak a fele betegeskedne, a többi építene?! Az okok? Talán rajzoljuk meg napjaink épitőmunkásának élet- és munkakörülményeit, maga diktálta élettempóját. Munkahelye: a szabad ég alatt, mindenkor kitéve a megfázásnak, megbetegedésnek. Ha épületen belül dolgozik, akkor is. Huzatosak a lakásbelsők, főként nyáron. A munkahelyen tehát gyakran meg lehet betegedni. S amikor aggódva tekintünk táppénzes helyzetünkre, arra a számos baranyai ipari munkahelyre gondolunk, ahol az ember egészsége nagyon is ki van téve a kedvezőtlen körülményeknek. Pihenés vagy agyondolgozás Az építőmunkások közül sokan járnak be vidékről a városi építkezésekre. Sok a kétlaki, a fél lábbal még a mezőgazdasághoz — a háztáji gazdasághoz — kötődő, abból is pénzelő és élő. A „baranyások" közül minden harmadik építőmunkás hajnali ötkor kel, buszozik oda és vissza, rendszerint este hétkor ér haza. S akkor még tesz- vesz valamit a ház körül. A szombat és o vasárnap viszont teljesen az övé. Ö pedig akkor teljes egészsében a háztáji gazdaságé. Ha nem háztáji, akkor akad máshol maszek munka, házépités, garázsépítés. Ahelyett, hogy pihenne, az építőmunkások többsége egész évben, szinte megállás nélkül agyondolgozza magát. Nincs idő pihenésre, regenerálódásra, ilyen tempó mellett aztán az ember sokkal fogékonyabb a betegségekre. Hiába a téliesí- tés, a vastag munkaruha éj a tea. Jellemző tapasztalat a BÁÉV- nél, az építőmunkások többsége nem egyszerre, hanem egykét naponként veszi ki évi szabadságát. Ott van a vállalat kényelmes és olcsó üdülője Harkányban és a Balatonon. Kérlelni kell az embereket, de a vidékiek nem hajlandók pihenni és üdülni, kénytelenek idegeneknek is kiadni üdülőiket. Legalább a hétvégeken vennék igénybe. így aztán meg lehet nézni sok 50 éves építőmunkást. Megtörtebbnek és idősebbnek néznek ki. Mindezt csak táppénzes helyzetünk egyik momentumaként villantottuk fel. Itt is vannak még további öszetevők, hogy mást ne mondjunk, az üzemi és a körzeti orvosok esetleges liberalizmusa is hozzájárul táppénzes helyzetünk alakulásához. Erről persze az orvost kellene megnyilatkoztatnunk. Erre is szeretnénk sort keríteni, Miklósvári Zoltán A brigád gyermeke A Lakástextil Vállalat kő- j zettel abban, hogy Miklós- nyi István szocialista brigádja vállalta a kőszegi nevelőotthonban élő sótonyi származású, nyolc éves Simon Miklós pationálását. A gyermek apja a múlt évben halt meg, s az özvegy édesanyára Miklóson kívül meg hat gyermek maradt. A brigád megállapodott az intézette abban, hogy Miklósnak tizennyolc éves koráig gondját viselik. Háromezer forint kezdő összeggel máris takarékbetétkönyvet váltottak részére. ’ Ezt követően minden évben egy kommunista műszak teljes keresetével gyarapítják ezt az összeget. Vállalták a brigádto- gok azt is, hogy a hét végén — csoládi körben — felváltva vendégül látják patronáltjukat, a brigád gyermekét. Cementboség. cseréphiány Q Csökkent a kereslet az építőanyagok iránt 0 Miért nincs bátaszéki cserép? ^ A faipar a második félévben pótolja a hiányt Tegnap történt Az UNIVERZUM Szövetkezeti Közös Vállalat első félévi működéséről, exporttevékenységéről és gazdálkodási eredményeiről tárgyalt tegnapi ülésén a MÉSZÖV elnöksége. Napirenden szerepelt a szövetkezeti nőbizottságok munkája, az AFÉSZ-ek nőtagjainak és nő- dolgozóinak helyzete, problémái. Az elnökség határozata értelmében, az eddiginél több olyan rendezvényt, kiállítást kell tartani a falvakban, ahol az érdekeltek megismerhetik a második műszakot megkönnyítő újdonságokat átlagok, családok, életszínvonal Növekszik Magyarországon az életszínvonal? Igen. Mindenkié és folyamatosan? Nem. A két kérdés s a tömör felelet az, amj magyarázatot kíván. Mert sok félreértést okoz, s félremagyarázásoktól sem mentes. Az életszínvonal mértéke nem a fizetés nagyságával egyenlő. Beletartozik abba a sokféle társadalmi juttatás is. Tavaly például ezek közül a pénzbe- niek jóval gyorsabban gyarapodtak a béreknél: 19 százalékkal haladták meg az 1972. évit. Nincs varázspálca Csodaszer sincs. Azaz egyetlen ország sem képes ~ legyen bármilyen fejlett gazdaságilag — minden család számára megteremteni az életszínvonal növekedés folyamatos és egyforma feltételeit. Az évről évre szétosztható béremelések összege — ahogy a társadalmi juttatások fedezete szintén — meg hatá rozott, nem a szándéktól, hanem a megtermelt nemzeti jövedelemtől függ. Ezért csak art az utat járhatjuk, hogy fokozatosan, rendszeres intézkedésekkel differenciáltabbá váljanak a munka után élvezett jövedelmek, ugyanakkor a családi bevételek mind jobban kiegyenlítődjenek. Kádár János a párt X. kongresszusán, a Központi Bizottság beszámolójában leszögezte: „A párt az elmúlt nécry évben is azt az elvet követte, hogy a szocializmus építésével a dolgozók életszínvonala rendszeresen emelkedjék; Így lesz a jövőben is. Ugyanakkor ismét hannsúlyozni kell, hogy felelőtlenül nem ígérhetünk, ezután sem lehet semmiféle meg nem termelt nemzeti jövedelmet elosztani, do még a megtermelt nemzeti jövedelemből is csak annyit, amennyi belőle logyasr- tásra fordítható." j Sokféle szemüveg | Tegyük föl az elsőt Bizonyos : mércéje a* is az életszínvonal | emelkedésének, hogy 11 szá- I zalékkal több, összesen 63 milliárd forint értékű vegyes iparcikk fogyott el 1973-ban, mint 1972- ben. Egyebek között eladott a kiskereskedelem 265 ezer villamos hűtőszekrényt, 67 ezer személygépkocsit Lássunk csa,k most egy újabb dolgot, másik szemüveggel. Tavaly, o központi bérintézkedések hatására az állami iparban 9,5 százalékkal növekedett a havi átlagbér, s 2527 forintra rúgott Ugrás volt ez, de persze nem mindenkit azonos mértékben érintett, a tanácsoknál és intézményeknél például 2320 forintot tett ki a tavalyi havi átlagbér, ami mindössze 2,4 százalékkal nagyobb az 1972, évinél. S ha ehhez hozzátesszük, hogy az iparban a havj átlagkereset — ami az átlagbérből s a részesedési alapból fedezett közvetlen személyi juttatásokból áll — méq magasabb volt, 2700 forint, akkor világossá válik az eltérés. Rendezzük tovább a kujpa szálakat, $ ehhez megint újabb okuláré kell. A teljesítménybérben dolgozó munkásnak lehetősége van a bérnövelésre, feleségének, aki ugyanabban a gyárban mondjuk anyagkönyvelő és havi fix fizetést vesz fel, nincs módja erre. Ö három, négy évente jut fizetésemeléshez. Ha a családban a keresők valamennyien fix fizetést kapnak, akkor megtörténhet, hogy átmenetileg „áll" az élet- színvonaluk, míg másoké halad. Sőt, mivel az árak emelkednek, rövid időszakra viszonylagos életszínvonal csökkenés is bekövetkezhet. Ennek fordítottja is történhet: amint egy családnál munkába áll a gyerek, érezhetően javul az életszínvonal; több a kereső, kevesebb az eltartott, nagyobb összeg jut a család egy-egy tagjára. A munkás és alkalmazotti családokban az egy főre számított összes bruttó havi jövedelem 1971 forint volt 1973- ban, 1588 forint 1970-ben. Azaz mérhető ezen is az élet- színvonal növekedése. Persze, amikor viszont születik egy gyermek a családban, akkor kevesebb jut egy főre, négyfelé oszlik az az összeg, ami eddig háromra tagolódott. Arn nem egészen, ugyanakkor többlet jövedelemhez is jutnak, a két gyerek után élvezett családi pótlékkal... Ahogy tehát a nagyon egyszerű példa bizonyítja, nemcsak az átlagok takarnak jelentős eltéréseket, hanem a család életszínvonala is más és más lehet adott időszakokban. Adni és kapni Sokatmondó tény. hogy 1974 márciusának végén 66,1 milliárd forintot tett ki a lakosság takarékbetétje. Ezerféle dologra gyűlik a pénz, de nem feledjük, a megtakarításhoz az kell, hogy legyen miből félretenni. Hasonló beszédes tény — el- gondolkoztatóan az —, hogy míg a jövedelmek a munkás és alkalmazotti családoknál négy év alatt mindenképpen növekedtek, gyümölcsből, főzelékféléből, zöldségből ugyanannyit fogyasztanak, mint 1970-ben. A paraszti és kettős jövedelmű háztartások meq kevesebbet... Kapni minden ember, valamennyi család többet szeretne a közösen megtermelt javakból, De azt senki sem tévesztheti szem elől, hogy a dolgok sorrendje így kezdődik: többet adni. A nagyobb és értékesebb terméktömeget előállító munka, a társadalom javait gyarapító tevékenység ugyanis nem egyik, hanem egyetlen forrása annak, hogy a jobb élet iránti vágyaink teljesülhessenek. Mészáros Ottó Lignitk utatás a Dunántúlon Széleskörű lignitkutatáshoz kezdett Dunántúlon az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat A dunántúli lelőhelyeket három fő csoportra osztották. Elsőnek a Torony község környékén keresik az energiahordozót, amely elsősorban az erőművek fűtésénél jöhet számításba. Ezt követően Somogy és Zala megye határán, majd pedig Győr környékén folytatnak felméréseket. Mintegy 2000 négyzetkilométernyi területen 100 méter mélységben fúrnak és vesznek mintát. A széleskörű munka első eredményeit a következő év végén összesítik majd. Egyes építőanyagokból teli- j tettek a TUZÉP telepek, számos ' anyag azonban — ilyen, vagy olyan okok miatt — változatlanul hiánycikk. Keresztvölgyi József, a Déldunántúli Tüzelőszer és Építőanyagkereskedelmi Vállalat | igazgatóhelyettese elmondta, hogy amire évek óta nem volt példa: jelenleg 30 ezer tonna cementet tárolnak a vállalat Baranya, Tolna és Somogy megyei telepein és 20 millió eladatlan tégla is vevőre vár. A tavalyi forgalomhoz képest ez évre csupán 8 százalékos kereskedelmi felfutással számolta vállalat, s ennek ellenére csalódik. A téglán és cementen kívül ugyanis jelentős a felhalmozott készlet az „E” típusú födémgerendából is. Érdekesség, hogy ezt a terméket tavasszal még várható hiánycikként emlegették a szakemberek. Mész- hidrátból is csak egy-két hétig nem érkezett szállítmány, pillanatnyilag viszont ismét több van, mint amennyi kellene. Mindez persze csak az érem egyik oldala, hiszen az építőanyag vásárlási kedv csökkenése ellenére számos termék hiánycikk. Hullámpalából nem megfelelő az import szállítmányok érkezése, s legtöbbször hiába keresik a vevők. Fárost- lemezből sem érkeztek meg az ígért szállítmányok. A mohácsi gyár a második félévre ígéri a lemaradás pótlását. Ugyancsak hiánycikk a padlóburkoló lap. Az év elején még arra számítottak, hogy ez évben először sikerül kielégíteni a lakosság igényeit. Sajnos, a Pécsi Porcelángyár első szállítmányait csak leértékelt áron tudták értékesíteni, s azóta nem szállít a gyár. Helyette a Rom- hányi Építési és Kerámiagyár előkészített, mintás, mázas padlóburkoló lapját várják. Nincs elegendő cserép sem. Idén már a bátaszéki cseréppel szerették volna kielégíteni a teljes szükségletet, s a Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalattal kötöttek szerződést Az első időben jók voltak a szállítmányok, ám ez év márciusában már jelezték a TU- ZÉP-telepek, hogy a megázott cserép kipattogzik a benne lévő mész-zárvány miatt Tény az, hogy az alapanyag okozta probléma miatt ismét cserép után kell futni, méghozzá a Békés megyei és az Északdunántúli Téglaipari Vállalathoz. A szerződést már megkötötték, s jönnének a szállítmányok, ha nem lenne vagonhiány. Az év végéig mindenesetre még nyolcmillió cserepet kell a telephelyre szállítani. A vázkerámiából készült falazóblokk és a különböző födémszerkezetek iránt nem nagy az érdeklődés. Alfa típusú blokk kapható ugyan a TUZÉP telephelyein, de meglehetősen drága. s így fiem kérik. A födém- szerkezeteket pedig hiába is kérnék, ugyanis jelenleg nem kaphatók. A faanyagok közül pillanatnyilag csak gömbrúdból faragott" fából, valamint parkettából, ajtóból és ablakból teljes a készlet. Fűrészáruból — deszka, léc — 10 százalékos lemaradás volt az első félévben. Emiatt egyrészt a telepeken nem volt megfelelő mennyiségű és minőségű készlet, másrészt az ipar nem tudott elegendő hajópadlót gyártani. A pótlást a második félévre ígérik. időszerű növényvédelem Málnabokrainkról távolítsuk el a letermett tavalyi vesszőké» és a beteg hajtásokat. Ugyancsak célszerű a kezdeti fertőzést mu- tató didimeüás hajtásokat is kivágni és elégetni. A fertőzést észre lehet venni arról, hogy a hajtásokon lilás-szürke színű foltok jelennek meg. Ezek a foltok fokozatosan növekednek, a kéreg elpusztul, majd az oldalhajtások is elszáradnak. Ha gyengén fejlett idei hajtásokat találunk, ez annak a jele, hogy málnabokraink elöregedtek, és a nyár végén, ősz elején tanácsos új helyre áttelepíteni a fiatal sorj- hajtásokat. A mechanikai védekezést permetezéssel is ki kell egészíteni. A vesszőfoltosságok ellen 0.3%-os Rézoziklorid 50 WP, 0.2%-os Dithane M—45, 0.2%-os Dithane Cupromix használható, de eredményes védelmet biztosít a Zineb 0.2%-os permetleve is. A tapadás fokozására Nonit ned- vesitöszert, a vesszőszúnyoglárvák ellen 0.1%-os töménységű Bi— 58-a» is tegyünk a permetlébe. Pajzstetüferiőzés esetén 0.25%-os töménységű Safidonnal lemosásszerű permetezést kell alkalmazni. A szőlőperonoszpóra elleni védekezést kombináljuk a szőlőmolyok lárvái elleni védekezéssel. A szölőmolyok kártétele nemcsak közvetlen bogyóvesztegségben, hanem a sérülés után nagyobb mértékben fellépő szürkepenészes bogyórothadás okozta veszteségben is megnyilvánulhat. A burgonyafitoftóra fertőzés megyeszerte járványos méretű. Házikertekben a megyében több helyen 100%-os lombpusztulást észleltünk, - ahol a mulasztás már nem pótolható. Kisebb mértékű fertőzésnél — különösen az őszi felszedésű fajtáknál — azonban ajánlatos haladéktalanul a permetezést elvégezni. A Rézoxiklo- rid 50 WP 0.5%-os, a Dithane M—45 0.2%-os, és a Dithane Cupromix 0.4%os oldatát használjuk. A burgonyabogár második nemzedékének fiatal lárvái ellen ts védekezzünk. A kombinált védekezés gazdaságos és hatékony, így e két fő burgonya károsító ellen egyszeri permetezéssel is védekezhetünk. A burgonyabogár ellen a Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Sevin 85 WP, Unitron 40 EC 0.2%-ban, valamint a Safidon 40 WP 1.5 dkg'100 m2 mennyiségben alkalmazható. A nagyüzemek növényvédelmét irányító szakemberek figyelmébe ajánljuk, hogy a gabonák aratása után főleg ott, ahol magasabb tarló maradt vissza, vagy szalmacsomók vannak a területen, célszerű a tarlómaradványok felgyújtása. A tűzzel elpusztíthatjuk az összes talajszint feletti növényt pusztító szervezetet. Az aláforgatott szalmával többféle gombabetegség visszakerül a talajba (Fusarium, szártő betegsé^ gek, üszögspórák stb-) és ott fertőzési forrást jelent. A szalma- csomó kedvező fészkelési lehetőség a mezei pocok számara. Mindezt a tartóégeléssel meg lehet szüntetni. Tarlóhántással egy- időben vegyszeres talajfertötlení- tés végzése nem indokolt és bioló giai szempontból nézve nem is hatásos. i SZEKELYSZABARI FALURÉSZLET «
