Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-01 / 209. szám

6 DUV4NT01I NAPIG 1974. augusztus 1. ÖCvaútuá.. áaiíattuá m wAíhé'& j Vajda László igazsá/áról ír \ Sztan'ka.y József, c Népszóvá jú- ; lius 27-i számában. Vajda i Lászlót, a patapoklosi tsz irak- 1 toros brigádvezetőjét egy esz- | tendeje üldözik, mert szót emelt . közügyekben, másszóval felhív­ta az illetékesek figyelmét egyes tsz-vezetők tarthatatlan maga­tartására. A NE8 vizsgálat Vaj- : da Lászlót igazolta, ezért a Já- j rási PcrtbÍ7ottsáa párffegyelrrv ! vizsgálatot kezdeményezett a I tsz ein" : s'mn, a Megyei ’a- ; nócs Jó ú- fl'va alá pedig fi- I gyelmeztetésben részesítette. Sajnos, egy esztendő sem volt elég ahhoz, hogy Patapoklosin végrehajtsák a felsőbb szervek határozatait. A tsz elnöke nem vonta vissza nyilvánosan Vajda László ellen tett rágalmait. Sőt: megint a járási és megyei NEB képviselőinek kell megvédeni Vajda Lászlót * Egy baranyai kis község pél­dája címmel olvashatunk a Népszabadság július 21-i szá­mában. A cikk írója Újpetre dol­gozóinak, fiataljainak életéről, a község fejlődéséről számol be három termelőszövetkezet — az újpetrei, egerági és kozármis- lenyi — összefogásából elkészült a 43 holdas sport-úttörő tábor. Park, modern szökőkút, kézilab­dapálya, versenyuszoda, meleg vizes lubickoló és klub épült a tsz udvarán. Minden korosztály lehetőséget talál a szabad idő értelmes, egészséges eltöltésére. Egyedi eset, hogy Üjpetrén min­den vezető beosztású tsz-tagnak úszni kell tanulnia. Az iskolások részére ezt már régebben köte­lezővé tették. * Éneklő ifjúság címmel a Kos­suth rádió Baranya fiataljainak szerepléséről számolt be július 31-i adásában. Bemutatták tu­dásukat a szigetvári I. számú általános iskola fiataljai, a komlói Kodály Zoltán ének-ze­nei általános iskola kórusa, a pécsi Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola madrigál kó-u- sa. * Dr. Veres Sándor szegedi ol­vasó a Magyar Hírlap hasáb­jain foglalkozik a pécsi pincék­kel. Azt javasolja, hogy Pécs jelenlegi belvárosából tiltsanak ki minden járművet és foglalkoz­zanak egy új városközpont ki­alakításával, mert különben el­kerülhetetlen a történelmi vá­rosrész pusztulása. Egy új vá­rosközpont kialakítása célsze­rűbb is volna, mint az, hogy milliókat temetünk a föld alá. * Komlói kezdeményezésről szá­molt be a Képes Újság legutób- ■ bi száma. A városszépító szom- r batok keretében minden szom- | baton más városnegyed csinosí- I tásóra kerül sor. A programban szerepel a bányászpark, jubileu- j mi és közlekedésipart, a felsza­badulási emlékmű környékének rendezése, a sikondai horgász­tó és környékének rendezése, parkok gondozása, játszóterek felszerelése, ápolása. Lipóczki Fiatalok, ügyelem! Megtanítjuk a szakmát KONFEKCIÓ ÜZEMÜNKBEN FOGLALKOZTATJUK, 20 éves korban szak­munkásvizsgát tehet A betanítás idejére biz­tosított bért fizetünk. Jelentkezni lehet személyesen: PÉCSI MINŐSÉGI RUHÁZATI SZÖVETKEZET munkaügyi előadójánál. Pécs, Rákóczi út 74. st, Modern Magyar Képtár műalkotásaiból: Bokros Birman Dezső: Madam Sans Gene. Martyn Ferenc: Hangyaemlék. Haraszty István: Fénymobil. Beöthy Ist­ván: Nőalak. Vedres Márk: Furulyázó fiú. — Szokolai felvételei — A repülés századai TURCSI! A török uralom alatt még né­pes falu a „felszabadító" har­cok idején teljesen elnéptelene­dik. Puszta lesz. De a neve tovább él a szomszéd falvak népe tudatában. Ismerik ponto­san, s ennek nyomán újrajelö­lik egykori határait is. Uradal­mi major létesül itt, s ma is népes lakotthely Szentlőrinc határában. 1967-ben 323 lélek lakja. Vajon mikor, kitől kapott ne­vet ez ö hely? S mi okozta, hogy e név oly időtálló? A XIV. században a pápai tizedjegyzékekben már szerepel Tarcsa (Tarcha), sőt — valószí­nűleg tévesen — Korcsa néven is. így tehát plébániás, templo­mos hely. A XIII, században (1290) „Torcha” néven jön elő, azaz nevét korábban zártabban ej­tették. Ennél korábbi okleveles ada­tokat nem lelünk róla, a korábbi időkre csak maga a név mutat­hat vissza. TÖRZSI TELEPÜLÉS? Előző írásaimban már emlí­tettem, hogy a Tarcsa nevű föld a Keszi törzs nemzetiségének szállásai mellett fekszik. Sőt, a Tühüttől és Bogártól leszármazó temzetségi tagok szállásai úgy körülövezik, hogy lehetetlen fel­tennünk a törzsi településektől független keletkezését A „Tarcsa” és a Keszi törzsi vezéri nemzetség szoros kap­csolatára utal az is, hogy a Sopron megyei Tétény (Tühü- tüm) közvetlenül határos egy Tarcsa nevű településsel. De a Bodrog és Hernád tiszai torko­lata között elterülő Tétény nem­zetségi földön Tühüt fia Horka és Horka fia Zombor szállásai között is feltűnik Tarcsa. A XIII. században már oklevél említi. Sőt! A Horka fia Gyila és Zom- bortól leszármazó Maglód nem­zetség Pest megyei szállása tö­vén is ott található Csik- és Kistarcsa. Ezek után úgy érezzük, már le is szögezhetnők: Tarcsa a Keszi törzs vezéri nemzetségé­nek egyik településneve. A dolog azonban nem ilyen egyszerű! Ugyanis vannak Tar­csa településneveink, melyeket nem lehet beleilleszteni a Tü­hüt nemzetségi szállások rend­jébe. A NÉV TÖVE: TAR Egyszer már megkockáztattam az állítást, hogy az ilyenféle helynevekben: Bója, Szata, Gyala, Bogota, Boda, Kálla, Tarda, Tarcsa stb. az „a” utó- hang-birtokosrag. Azaz annyit jelent, hogy az illető névvel bir- tokbavett föld: Szat-é, Gyál-é, Bagat-é, Kál-é, Bod-é, Tarcs-é stb. Sőt, az is nyilvánvaló, hogy a Tarcs helynevekben, akár személynév, akár más eredetű a szó, a „cs” is képző, éspedig vagy kicsinyítő, becéző, vagy helynévképző. A név puszta töve tehát: Tar. No, igen, de ha a Tarcs-ban a „cs” képző, úgy ez teljesen esetleges. Ha itt Tarcsa van, másutt -s, -d, -n, képzővel al­kalmasint a Törd, Tárd, Tarcs, Tarn szerepelhet hasonló funk­cióban. S például a borsodi vagy a Somogy megyei Tárd je­lentheti ugyanazt a fogalmat, mint itt a Tarcs. Még tovább menve: mint lát­tuk, a Tárcsát korábban Torcsa- nak ejtették és írták, a Tard-ot korábban Torának, a Tordát korábban Turda-nak írták, így bi­zonyára a Tarcsa is az okleveles kort megelőzően — Turcsa. Azon kívül az erdélyi Turda- Torda, az északbaranyai Torda- Liget, Tékes és Varga hatóián feküdt — s a délbaranyai Tor- da-Tarda-1913-ban! — Dár­da! — Valószínűleg ugyanúgy a Turd-é, Tard-é jelentésű, ahogy a Tarcsa-Tarcs-é. TAR ÉS KACS Namármost: a borsodi Törd (1220: Törd) szomszédja Kács (1200: Kasu, 1248: Kach), a somogyi Tárd (1229: Törd) szomszédja Hács, a délbara­nyai Tarda szomszédja Kács (1323: Terra Kaach, 1913: Kács- falu), s az erdélyi Tordától dél­re Kács-ot (1389; T. Kacz, Kach) találunk. Ügy látszik tehát, hogy a Kács nevű személynek valami­lyen „ragadvány neve" volt a Tor-Tar, hisz a két név szinte törvényszerűen egymás mellett tűnik fel, sa Tar sorozatosan -d képzővel vált helynévvé. De Pest megyében, Dunake­szi mellett, azaz a Keszi törzsi szállásföld szomszédságában a két név (Tar és Kás) összevon­tan: Tarkás alakban is feltűnik. 1900-ban lakott hely Szód ha­tárában. Ezek után nagyon érdekes, hogy Győrffy György szerint az északbaronyai Torrós és a To­rontói megyei Tarras egyaránt Tarhos, azaz Konstantin császár által „Árpád" elsőszülött fia­ként említett „Tankatzusz" nevét őrzi. Az állításnak igaznak kell lennie, mert mindkettő szom­szédságában Torda található. Karácsonyi Jánosban már 80 éve felmerült a gondolat: Tor- kács és Tormás nevében a Tor- Tar elő- és a Kács, Mécs utó­tagot nem kell-e külön válasz­tanunk? „Ez esetben — írja — a „tar” jelző a „Kás" sze­mélynév előtt”. S valóban: ha arra gondo­lunk, hogy Tarkócs fia Teveli (Konstantin császárnál Tebe- lész), de annak fia Tormás (Tormatzusz), akkor felmerülhet bennünk a gondolat, hogy itt olyan „ragadvány-névről" van szó, mely valami „tisztséget” jelöl. Melyet Tarkács birtokolt, Teveli nem, de aminek Tarmács ismét birtokában volt S az is valószínű hogy Teveli idején, amikor az órpádfiak nem voltak a tisztség birtoká­ban, valaki más pl. Tor-Csák (Dursacl), vagy a Keszi törzsi vezéri nemzetség egy tagja volt T a r (cs). Namármost: Konstantin qöröq császár említi, hogy Tormács Bulcsúval együtt járt nála s nyomatékosan közli, hogy Bulcsu a karcsa méltóságot vi­seli, akárcsak Kál, az atyja. Azaz a méltóság itt is öröklő­dik, akár a Tarcs „Árpád" el­sőszülöttjének ágán. Igen, de fejtsük le a Karcsa-ról Ugyanúgy az -a ra­got és a -cs képzőt, mint az imént a Tarcsa-ról lefejtettük, s marad a „Kar” („Har”), avagy zártabban ejtve a Kur- Kor, Hur-Hor. Mintha ezt a méltóságnevet már ismernők ilyenféle kapcso­latokban: Kur-Put, Kor-Pat, Hur- Pat, s Kur-Szan, Kor-Ond, Har- San stb. S ha e karcsa — méltóság- név, nyugodtak lehetünk, hogy tarcsa is az. Méq az esetben is, ha e szónak a magyarban „kopasz" jelentése is van! TÖBB MINT EZER ÉVES S melyik a magasabb mél­tóság ? Konstantin császár erről is szól. „A karcha méltóságnév, akárcsak a gyila is, mely utób­bi azonban nagyobb a kardiá­nál." Na rgen! De a császár több­re értékeli a Tormács-ot, „ki a mi barátunk” — írja, mint Bul­csút, a korcsát. Hisz Termat- zuszt előbb említi, s így rang­ban Bulcsu elé helyezi. Azaz Tar-Mács viselte a ma­gasabb, nyilván a qyila méltó­ságot. S így Tar-gyila, illetve a nevek szinonimák. S még egy: a Képes Krónika szerint Géza fejedelem idején Koppány volt a „dux”, azaz a gyila, a trónörökös herceg ... A krónikák szövegéből azon­ban nehéz kianalizálni, hogy Koppány, avagy atyja: „Cal- vus Zyrind" volt-e a „dux", esetleq mind a kettő. Igen ám, de, mint látjuk Zy- rrnd jelzője „Calvus”, amit ma­gyarban rendszerint „Tar”-aak fordítanak! S az 5 neve éppen a dukátus (hercegség) terüle­tén ily ősi alakban is ránk ma­radt: Tumu Szöverm, ami mai nyelven: Tam(a) Szörind. Azaz a „dux”=tur-tor-tar. A kérdés tárgyalására még alkalmasint visszatérünk. Ad­dig is a baranyai Tarcsa és „Dárda" neve nagy méltóságra, múltra utal, s e név biztosan több, mint ezer éves. Dr. Zsolt Zsigmend Áz első hősi Nem véletlen, hogy Párizs­ban, a divat őshazájában, egyik napról a másikra új di­vatirányzat honosodott meg a Montgolfier testvérek sikeres légiutazása után; ez volt a lég- hajósdivat. A hölgyek kalap­jait bájos kis léggömbök éke­sítették, a ruhák ujjait egyesek a léggömb formájára szabták, és a gyerekek több apróbb tűzvészt is okoztak modell-lég- hajóik kipróbálásakor. A lég­hajó tehát jött és győzött. MADAME THIBLE ÁRIÁT ÉNEKELT Rajtolt az első, hidrogénnel töltött léghajó is, és 1784 jú­nius negyedikén fölszállt a le­vegőbe az első női léghajós. A bátor asszony — Madame Thible — nemcsak szép volt, hanem elismerésre méltóan éne­kelt is: felszállás közben ép­pen egy áriát, hogy bebizonyít­sa az ellentáborral szemben — nemcsak férfiaknak, hanem nőknek is lehet repülniökl Az első repülés percei után megkezdődött az ádáz küzde­lem, a teljesítmények hajszo­lása is. Még 1784 őszén a Ro­bert testvérek néhány óra alatt több mint száz kilométeres tá­volságot tettek meg szabad ballonnal. Pilatre de Rozier és társa Proust, elérte a 4000 mé­teres magassági rekordot. A kor legismertebb két lég­hajósa, Blanchard és Rozier versenyben állt egymással: mé- lyikük szeli át a La Manche csatornát (alig valamivel több mint száz évvel később Is a csatorna motoros átrepülése volt a nagy cél). Blanchard a kedvezőtlen idő ellenére is út­nak indult utasával, a dúsgaz­dag, dicsőségvágyó dr. John Jeffriesszel. 1785, január hetedi­két írták. A jóirányú szél maga­san repítette a ballont a fian- cia partok felé. Hirtelen vészt - jósló sípolás hallatszott; meg­repedt a ballon burkolata ... A gömb mind lejjebb süllyedt. A megrémült léghajósok a nyílt tenger felett minden ki­dobható tárgyat a hullámok közé vetettek. Az élelmiszerek, díszek, ruhák és végül még a készpénz is vízbe hullott... Amikor már valóban semmi sem volt a gondolában, a gömb lassan emelkedni kezdett. Fog­vacogva átrepültek a Blanc- Nez foktól nyugatra a francia partok felett és egy erdőben szálltak le — sértetlenül. A vetélytárs Rozier (az első­ként repülő két ember egyike) a kedvezőtlen irányból, a fran­cia partok felől akart Angliá­ba repülni, de hiába várt ked­vező szélre. Végre engedve a vállalkozást finanszírozó pénz­emberek unszolásának, mégis felszállt. A léggömb burka meg­repedt, a kiáramló hidrogén tüzet fogott és robbant... Pilatre de Rozier volt az első léggömbbel repülő hősi halott. Társa — Romain — is halálát lelte a roncsok alatt. 7000 MÉTER MAGASBAN A léggömbbe! ezután értékes meteorológiai és repüléssel kapcsolatos adatot szereztek a bátor repülők. Az egyik leqjelentősebb ku­tatási eredmény és léggömb­halottalc rekord Hamburg mellett szü­letet 1803. július 18-án, amikor Lhöest fizikus és kísérője, E G. Robertson flamand tudós és hivatásos léghojós, 7000 méter magasba emelkedett. E nagy magasságot oxigéntartályok hí­ján csak igen nagy fájdalmak­kal tudták elviselni. Az előforduló katasztrófák és a gyakori léggömb-felszállások, egy sor jelentős korszerűsítést eredményeztek a hagyományos konstrukciókon. Feltalálták a biztonsági szelepet és a szakí- tósávot, amely a leszállást gyorsítja meg. 1858-ban készí­tette el a francia Nadar az első légifelvételt és 1859-ben repül­ték túl a bűvös 1000 kilométe­res távot: Amerikában John Wise és társai St. Louisból Hen- dersonba repültek 20 óra 40 perc alatt, miközben 1279 km- es távolságot tettek meg. TRAGIKUS KÍSÉRLET AZ ÉSZAKI-SARK ATREPOLESÉRE Egyre több kísérletezőt haj­szolt a vágy, hogy átrepüljék az örök fagy birodalmát, az Északi-sarkvidéket. Közöttük volt S. A. Andrée svéd mérnök is. Tervét az Északi-sark átre- püléséről nagy nemzeti lelkese­déssel fogadták hazájában, és jelentős összeget gyűjtöttek szá­mára, de 1896-ban Andrée és társai hiába vártak hónapokon át a kedvező szélre a Spitzber- gákon. Egy év múltán újra meg­próbálták az utazást, és végül kedvezőtlen széllel keltek útra. Tetemeiket harminchárom év­vel később találták meg a Spitzbergáktól északra Vitó szi­getén. A teljesítmények hajszolása gyakran torkollott tehát tragé­diába, de még ezek a kataszt­rófák — illetve tanulságaik — is előrevitték a repülés ügyét. (Folytatása lövő keddi számunkban) Andrée és társai elindulnak tragikus végű északi-sarki Út­jukra

Next

/
Oldalképek
Tartalom