Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-31 / 238. szám

1974. augusztus 31. DUNANTOLI NAPLÓ Közérdekű témák a napirenden Korszerűsítik a pécsi közvilágítást Pécs város belterületének összes úthossza 264 kilométer. Ebből — a DÉDASZ szakembe­reinek vizsgálata szerint — 173 kilométeren található villany közvilágítás. A további 91 kilo­méter útvonalhosszon semmifé­le közvilágítás nem létesült. Itt alárendelt, sok esetben forga­lommentes utakról van szó. A régebben jelentéktelen utcák, ma már forgalmi és közbiztonsá­gi szempontból fontossá váltak. Megvilágításuk azonban messze elmarad az igényektől ,az elő­írásoktól. Nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy a IV. ötéves tervidő­szakban bizonyos fokú fejlődés történt. Eredményeivel találkoz­hatunk a Tolbuhin úton, a 6-os főközlekedési út több szaka­szán. Gombafejes lámpatestek állnak a Kossuth és a Hal té­ren, valamint a fehérhegyi au­tóbusz végállomáson. Elkészült a dzsámi és a TV torony fény­árvilágítása és a Misina-tető közvilágítása. Korszerű világí­tást kapott a József Attila utca — amely távlatban — útszélesí­téssel a 6-os főközlekedési« út átmenő szakasza lesz. Megépült a Jurisics, a Buzási Abel, a Pé­ter, a Mecsek, a Mikszáth Kál­mán, a Nyíl utca közvilágítási hálózata is. Ezzel természete­sen csak a kiemelten fontos utcák egy kisebb hányada ka­pott a követelményeknek meg­felelő világítást, i A jelentkező korszerűsítési igény megoldása, valamint a tennivalók megjelölése céljából a Déldunántúli Áramszolgálta­tó Vállalat tanulmánytervet ké­szített Ez részletesen foglalko­zik azokkal a feladatokkal, ame­lyeket 1975—1980 között szük­séges megoldani. A dokumen­táció a legsürgősebben átépí­tésre szoruló utcákat, közvilágí­tási hálózatokat tartalmazza. A korszerűsítésre javasolt utcák hossza 47 kilométer, száma megközelíti a félszázat. Terve­zett építési költség 33 millió forint A belváros számos utcá­jában kicserélik majd az arma­túrákat. örvendetes törekvés, hogy Pécs rangjának megfelelő éj­szakai megvilágítást kapjon, ki­emelve idegenforgalmi neveze­tességeit. Városunk történelmi emlékeinek, műemlékeinek, va­lamint modern alkotásainak, szobrainak, épületeinek, park­jainak díszvilágítása az elkövet­kező évek feladata lesz. Erről beszélt Németh István, a DÉDASZ igazgatója tegnap Több főállású jogászt és agrárkereskedőt a tsz-ekbe a városi Tanács végrehajtó bi­zottságának ülésén. A testület megvitatta a város és <J járás közrend és közbiztonsági hely­zetét, a lakossági szolgál­tatásokról készült beszámo­lót, a város egészségügyi ellá­tásának és az egészségügyi osztály munkájáról szóló jelen­tést, továbbá Pécs általános rendezési tervének módosítását és több közérdekű előterjesztést. A napirenden szereplő témákat a végrehajtó bizottság a szep­tember 13-iki tanácsülés elé terjeszti. Ülést tartott az Elnöki Tanács PÉCS SZÜLETTEK A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a tanítókép­zés színvonalának emelése, a pedagógiai munka társadalmi megbecsülésének fokozása ér­dekében törvényerejű rendelet­tel tanítóképző főiskolák létre­hozását határozta el. Ennek alapján a bajai, a budapesti, a debreceni, az esztergomi, a győri, a jászberényi, a kapos­vári és a sárospataki tanítókép­ző intézetet — változatlan kép­zési feladattal — fokozatosan tanítóképző főiskola rangjára emelik. Az Elnöki Tanács egy másik törvényerejű rendelete értelmé­ben a Szombathelyi Tanitókec- zö Intézetet, ahol — a Pécsi Tanárképző Főiskola kihe'yezeti tagozataként — már eddig is folyt tanárképzés, tanárképző főiskolává szervezik át. Az e fő­iskolát végzők általános iskolai tanári, vagy általános iskolai tanári és népművelő, vagy ál­talános iskolai tanári és könyv­tárosi oklevelet kapnak. Tölgyes Ernő ezredest az El­nöki Tanács vezérőrnaggyá ki- nevezte, Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, vé­gül egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt Korszerűsíteni kell a tagszö­vetkezetekben folyó termékfor­galmazási és jogi munkát, több főállású termelőszövetkezeti jogászt, és képzett agrárkeres­kedőt kell munkába állítani. A rekonstrukcióban rejlő lehető­ségek kihasználásával javítani kell a szakosított állattenyész­tési telepek gazdaságosságát Ezeket a tag szövetkezeteket súlyosan érintő kérdéseket vi­tatta meg egyebek között teg­nap délelőtt Mohácson, a Du­na és Karasica menti Tsz-ek Szövetségének elnöksége. A szövetséghez tartozó ter­melőszövetkezetek évi 1,5 mil­liárd forint értékű terméket ál­lítanak elő, de a nagyértékű áru értékesítéséhez alig akad képzett szakemberük. A 34 tag­szövetkezetből csak 4 alkalmaz kereskedelmi ügyintézőt, a töb­bi tsz-ben az elnök, a helyet­tes, a főagronómus, vagy a fő­könyvelő irányítja a termékfor­galmazást. A szövetség felmé­rése szerint ezek az egyéb munkájukkal is igen lekötött és gyakran túlterhelt termelési vezetők hetente 8,7 órát fordí­tanak az áru értékesítésére. Ma az egyetemek és a középisko­lák nem is foglalkoznak agrár­kereskedők képzésével, pedig az egyesülések folytán kialakult nagy szövetkezetekben előbb- utóbb mindenütt be kell ilyen képzettségű szakembereket ál­lítani. Addig is azonban tenni kell valamit A szövetség tan­folyamokat szervez az ügyinté­zők továbbképzésére, az ér­vényben levő szabványok meg­ismertetésére. Segíti a tsz-ek termékforgalmazását, hogy a tagszövetkezetek kívánságára a szövetség 1974. augusztus 1-vel egy megbízottat állított munkába, aki a pécsi vágóhí­don ellenőrzi a szarvasmarha próbavágásokat A szövetkeztekben folyó jogi munka korszerűsítését minde­nekelőtt a főállású tsz jogá­szok számának növelésében jelöli meg az elnökség. A 34 tagszövetkezetben 26 jogtaná­csos dolgozik munkájuk haté­konyságát azonban fékezi, hogy huszonkettő nem lakik a telep­helyen — ingázó jogászok — és a 26-ból tizenkettő másod­állásban és kettő mellékfoglal­kozásként végzi a tsz-ben fele­lősségteljes munkáját. A jo­gász szerepe különösen hang­súlyt kap a nagy tsz-ekben, hangsúlyozták az elnökségi ta­gok. A jogászt az eddiginél nagyobb mértékben kell bevon­ni a szerződések előkészítésébe és megkötésébe. Ehhez azon­ban az is kell, hogy a szövet­kezeti jogban a mostaninál jó- ratosabbak legyenek, jobban ismerjék az üzem tevékenysé­gét, belső életét. A szövetség m év szeptemberében újra megkezdi a tsz jogászok to­vábbképzésének szervezését. A mohácsi szövetség terüle­tén is égető feladat a szakosí­tott telepek korszerűsítése. A telepek gazdaságtalan műkö­désének egyik oka, hogy nem történt meg a szükséges komp- lettírozás, elmaradt egy sor já­rulékos beruházás, megoldat­lan a telepek trágya kezelése. A rekonstrukcióhoz szükséges saját erőforrást a telepek nem termelik ki, ez a legtöbb helyen nem áll rendelkezésre. A tele­pek kihasználtsági foka ala­csonyabb az előírtnál. A te­lepek pénzügyi eredményeinek javítását mégis a korszerűsítés­ben jelölte meg az elnökség. A szarvasmarha telepek ese­tében a hús irányú illetve üze­men belüli kétirányú szakoso­dásban kell keresni a megol­dást, mert az így szakosodott telepek korszerűsítését az ál­lam 1975. január 1-től újabb kedvezményekkel támogatja. Pécs útépítési programjának egyik lényeges része az északi körút és csatlakózó útjainak újjáépíté­se. Ennek egyik első állomása a képünkön is látható Damjanich út Erb János felvétele Kis pénzekből — milliós létesítmény Á társadalmi összefogás szép példája Felsőmindszenten Az úton haladó autóbuszok, személygépkocsik vezetői lassíta­nak Felsőmindszent főutcáján, mindenki megcsodálja a község egyetlen, új emeletes épületét. A kultúrkombinát valóban rep­rezentatív, városi rangú. Az új létesítmény, amely Felsőmind­szent és a körzetébe tartozó hét község, valamint 3 nagyobb te­lepülés — összesen három ezer lakosát hivatott szolgálni, elké­szült, tegnap ünnepélyesen át­adták rendeltetésének. Érdemes szót ejteni arról, ho­gyan teremtette elő az építke­zéshez szükséges, több mint 3 millió forintot a kis lélekszámú falvak gazdája, a községi közös tanács. Néhány éve még re­ménytelennek látszott, hogy be­látható időn belül rendbehozzák a századfordulón épült, hasz­nálhatatlanná vált kultúrtermet, Távolról: nyitott szárnyú fehér madár Közelről: szabadtéri színpad Milyen lesz a felszabadulási emlékmű? A Mecsek városfelőti oldalán, a Hunyadi út mentén, 1975. április 4-én avatják fel a fel- szabadulási emlékművet. Az emlékmű terve kezdettől fogva építészeti problémaként foglalkoztatta az elfogadott pályamunka megalkotóit: lá- nossy György építészt és Mafc- r/sz Agamemnon szobrászmű­vészt. Mielőtt a végleges ter­vet elkészítették, többször Pécs­re utaztak, és tanulmányozták a helyszínt, úgy, hogy a kör­nyező magaslatokról várható látványt is figyelembe vették. Makrisz Agamemnonnal folyta- tatott beszélgetésünkkor a mű­vész elmondta, hogy munkájuk­ban az első pillanattól kezdve figyelembe kellett venniök a Mecsek kiemelkedő objektu­mát, a misinai tv-tornyot, amely — mint térplasztika — egyút­tal a közelében felállítandó emlékmű formáját is meghatá­rozza. Mivel a tv toronnyal füg­gőleges «irányban nem lehet „konkurálni", az építészeti terv elkészítésénél lánossy György arra törekedett, hogy inkább a vízszintes irányú méreteket nö­veljék, olyan mértékben, hogy az emlékmű a város felől, sőt a városba vezető déli autó­utakról, befelé hajló dombolda­lakról is jól látható legyen, így született meg a horizontáli­san nyújtott nézőterű szabad­téri színpad és a nyitott szár­nyú madár formai egybeötvö- zésének gondolata. A szárnyívek találkozásánál helyezik el Makrisz Agamemnon plasztikáját, amely vörösréz le­mezből készül. Fő méretei 6,5x 4,5x4 méter. A plasztika, amely a lángot, az örökké égő tüzet jelképezi, anyagánál fogva napközben is — nagy távol­ságból láthatóan — emelkedik ki o fehér színű beton emlék­műből. A tervezők korábban állandóan lobogó lángra gon­doltak, de ezt később elvetet­ték. Az emlékművet díszkivilá­gítással együtt tervezték. Este reflektorjáték fokozza a látvány impozáns voltát. A reflektorok fényjátékának középpontjában álló vörösréz plasztika lentről a városból olyan lesz, mintha eleven láng volna. Az emlékmű jellegénél fogva alkalmas lesz arra is, hogy ott felszabadulási játékokat, poli­tikai demonstrációkat rendezze­nek- A madár alakzat szárnyait nézőtér tölti ki. A nézőtérről a szórnyívekkel kimetszett táj­részletet Pécs váró* központjá­nak a látványa és a dél felé húzódó baranyai táj képezik. A hatalmas objektumhoz kü­lön lépcsőrendszert terveztek és egy 50 gépkocsit befogadó autóparkolót. A környék tereprendezésénél természetesen rengeteg társa­dalmi munkára lesz szükség. Ennek irányítására a Megyei Felszabadulási Emlékbizottság jóváhagyásával a Kertészeti és Parképítő Vállalat egyik műve­zetőjét máris kijelölte. Az ilyen irányú társadalmi munka-fel­ajánlásokat ennek megfelelően a Kertészeti és Parképítő Vál­lalathoz lehet továbbítani. Makrisz Agamemnont tegnap fogadta Takács Gyula, a Bara­nya megyei Tanács elnökhelyet­tese. A művész ezután Ormos Tiborral, a Képzőművészeti Lek­torátus vezetőjével, Csorba Ti­vadart, a Városi Tanács műve­lődésügyi osztályának vezetőjét kereste fel. A berultázó és a kivitelező vállalat képviselőinek részvételével a kivitelezési mun­kálatok megkezdésével és a nagyméretű, nagysúlyú plaszti­ka Pécsre történő szállításával kapcsolatos teendőket beszél­ték meg, B, L könyvtárszobát, boltokat. Egy év­tizedbe tellett volna, mire a szükséges összeget összegyűjtik. Kis pénzzel, mindössze 400 ezer forinttal kopogtatott a szövet­kezetnél Lakatos János tanács­elnök. Érvelt, agitált, mondván, ha összefognak — millió lesz az ezresekből, kombinát épülhet. A Sásdi ÁFÉSZ elsőnek ajánlott fel 300 ezer forintot, vállalva az épület vasszerkezetének elkészí­tését, a festés, mázolás, szak­ipari munkák elvégzését — ha a kombinátban kereskedelmi, vendéglátó egység is helyet kap. A takarékszövetkezet 200 ezer forintot tett le az asztalra egy irodahelyiségért, maga gondos­kodva a berendezésről. A helyi termelőszövetkezettel is sikerült megállapodni: a tsz díjmentesen szállítja házhoz az építőanyago­kat, cserébe — igénybe veheti majd a nagytermet rendezvények megtartására. A boródi kísérleti gazdaság ugyancsak távolsági fuvarokra vállalkozott, amit óvo­dai férőhellyel viszonzott a ta­nács. Egyidejűleg valamennyi szerv vállalt társadalmi munkát, csakúgy mint a KISZ-fiatalok, a népfront aktivistái, a község lakói. A községi tanács házilagos brigádja 1972 végén megkezd­hette az építkezést, amely két év után már be is fejeződött. A 400 négyzetméter alapterületű kom­binát így, „házilag” 3 millió 200 ezer forintba került, 30 százalék­kal kevesebbe, mint tervezték. A tereprendezésnél, anyagmoz­gatásnál stb. végzett társadalmi munka értéke meghaladja a fél millió forintot. Az új létesítményt tegnap ad­ta ót ünnepélyesen Nagy Sán­dor a MÉSZÖV elnöke, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, köszöntve mindazokat akiknek részük volt e nagyszerű munká­ban. Egyidejűleg Kiváló Szövet­kezeti Dolgozó kitüntetést nyúj­tott át Lakatos János tanács­elnöknek, aki kezdeményezője volt a széles körű társadalmi összefogásnak. Részt vett a meg­nyitón dr. Földvári János, a Me gyei Tanács elnökhelyettese, dr. Vida József, az MSZMP sásdi járási bizottsága első titkára, valamiét Benedek András a Sásdi Járási Hivatal elnöke. Bódis Klára, Kiefer-Fettei Attila, Ungár Emese, iíordé'y Anett, Radá Syorgy, Máté Anita, Császár Zsolt, Morvay Judit, Huszár fídikó, Bárdos Eszter, Koller Alajos, Horváth Zol" tán, Brém Erzsébet, Hein Iloné, Pauszt Ivett, Kurucsai Csaba, Hor­váth Kitti, Kovács Rita, Samu Tamás, Litter Lilla, Gungl Tamás, Tsrr Noémi, Szabó Zsoít, Haber Zsuzsan­na, Marhauser Mónika, Tóth István, Gáti Orsolya, Spo'ár Edina, Fejér Balázs, Horváth Erzsébet, Orsós Ró­bert, Heves» Barnabás, Glück Gá­bor, Orsós Tibor, Orsós Mónika, Balogh István, Turcsi Zsuzsanna, Freszieben Melinda, Pásztor Róbert, Gergely Ferenc, Nagy Zsuzsanna, Pécsi Eszter, Szederkényi Tímea, Ambrus Kristóf, Óvári Krisztina, Le- hoczky Péter, Adóm Csaba, Radicfl Krisztina, Bősz Gábor, Novak Csaba, Wágner Ibolya, Sípos Attila, Kán­tor Gábor, Borbás Csaba, Trautmann Gábor, Jávor Andrea, Molnár Fe­renc, Varga Zsolt, Morvay Balázs, Horváth Anita, Budai Vilmos, Vezér Emőke, Borovácz Balázs, Kesztyűs Katalin, Jaekl Norbert, Nagy Anikó, Csabrák Jenő, Szolga István, Ernyes József, Osváth Karolina, Kelemen Zsolt, Haraszti György, Szentirányí Marianna, Kampf Andrea, Czinege Andrea, Márton Róbert, Dittrich Ta­más, Szepper Tímea, Fülöp Zoltán, Németh Tamás, Győréi Szabina, Kisgyörgy Mónika, Keserű Zita, Ká­dár Péter, Sárdi László, Kis Attila, Ránics Zsuzsanna Arató Vanda, Ritter Eszter, Galambos Attila, Tóth József, Reseterics Zoltán, Szalal Anikó, Hauzer Mária, Jozioovics Zol­tán, Hirth Erna, Bugór Edina, Bor­bély Tamás, Kovács Félix, Vida Ist­ván, Farkas Gabriella, Borsodi Tün­de, Balázsics Mihály, Molnár Ferenc, Vass Ágota, Riszt Renáta, Kovács Rita, Szőke Róbert Kiskűti Tímea, Körösi Attila, Udvarácz István, Fist- rek Balázs, Zoltai Judit, Koco Le­vente, Bedő Bernadett, Szeifert Mag­dolna, Papp Lajos, Józsa Csaba, Lég- rádi Gyula, Gerecs István. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Gyevi-Szabó József és Éder Ilona, Novák Dezső és Egervári Klára, Lu­kácsi Sándor és Grassy Klára, Hadas László és Nádor Márta, Perák János és Németh Ibolya, Wilk Béla és Gin- der Ilona, Czink Tibor és Szőke Ilo­na, Scholtz Attila és Ottó Éva, Gás­pár Ferenc és Sövegjártó Judit, dr. Varga Gyula és Csonkics Mária, Er­de^. Imre és Martinkovics Judit, Böhm László és Szeim Hajnalka, Ferenci István és Werndorfer Valéria, Arany István és Kis-Tóth Erzsébet, ^Udvardi Ernő és Gubicza Mária, Vörös Gyula és Víncze Zsuzsanna, Zoltai Mihály és Rigler Zsuzsanna, Rucz János és Kondás Agnes, Szűcs Tibor és Ballal Erzsébet, Káló Ferenc _ és ^ Szigeti Zsuzsanna, Isgum Ottó és Tóth^ Ibo­lya, Martinkovics Zoltán és Bagi Esz­ter, Kesztyűs Béla és Nock Erzsébet, Staub József és Rein Judit, Csapó István és Gerber Agnes, Gerdei Já­nos és Körmendy Mária, Kegfovits Miklós és Varga Edit, Schneider Gá­bor és Mészáros Anna, Bózsa József és Vadász Irma, Bognár János és Mosoni Ágota, Török Béla és Lukics Éva, Mörcz Gyula és Pap Mária, Martinék Géza és Magyar Mária, Szabó Andor és Kövesi Éva, Kellel Tamás és Gácsligeti, Papp György és Szabó Mária, Halmos Gábor és Kállai Zsuzsanna, Alpár György és Horváth Rózsa, Szabó Zoltán és Sxlavec Agnes, Cseh László és Stigrád Klára, Ignácz Já­nos és Varga Mária, Csepregí Tibor és Kreil Piroska, Szilágyi István és Kengyeli Emőke, Mihályi Zoltán és Ótott-Kovács Ilona, Nagy Rezső és Domonkos Mária, Liszt Ferenc és Forró Irén, Faimann László és Zallel Ildikó, Gondek László és Schneider Éva, Rumann László és Kalapos Er­zsébet, Ruppert Antal és Bruckmcmn Edit, Nagy Miklós és Tóth Éva, Szűcs László és Huber Judit, Müller Jenő és Szilbereisz Aranka, Kelemen Ist­ván és Szentirmai Ágnes, Perjés Zsolt és Solti Györgyi, Angyal Pé­ter és Pintér Magdolna, Traj Zol­tán és Fáy Edit, Klesch Sándor és Pozsgai Mária, Baranyai Géza és Szilvási Edit, Nagy Lajos és Takács Ida, Moser Károly és Lukács J6- lianna, Szentes János és Nagy Kata­lin, Buzsics Gyula és Sebestyén Csilla, Kánrás János és Harsány? Margit, Szabó István és Kiss Klára, Kiss József és Keresztes Erzsébet, Hering Tibor és Szabó Klára, Wág­ner József és Tratnyek Mária. MEGHALTAK Balogh Elekné sz.: Balassa Julian­na, Strigencz János, Klis János, Tóth József, Pucher Mátyásné Hoffer An- na. Felső Józsefné Petkó Rozália, Borovics József, Pintér Jánosné Hor­váth Irma, Kurják Istvánná Simon Erzsébet, Vértes István, Schmieder Lajosné Salamon Anna, Jakab Jó­zsefné Salamon Mária, Somogyi^ Jó­zsef, Bagi Jánosné Mészáros Mária, Dallos Józsefné Móka Katalin, Sik­lósi Istvánná Horváth Ilona, Illés Tamás, Bedő Lajos, Kanizslai György, Molnár Lajosné Pacsa Emma, Czecze József, Várhelyi Istvánné Nyikos Má­ria, Sárics János, Pfeffer Mihály, Németh Zoltán, Nagy Sándorné Ko­vács Ágnes, Laki József, Varga Imre, Bogdán Istvánné Bogdán Terézia, Strung Jánosné Arnold Teréz, Berta Gyula, Molnár József, Bozsánovits Miklósné Kalcsics Terézia, Hofmann Ferenc, Szava Dezső, Berger Já­nosné Czindricz Margit, Ferenczi Jó­zsefné Kovács Irma, Kovács Sándor­né Kalmár Julianna, Szö'lősi János, Pa»kó Jánosné Fekics Zsófia, Vörös Miklós, Kálmán Pál, Andrell József, Bagosi Imréné Tar Erzsébet, Peltzer Adolf, Frank Henrik, Takács László- né Wilhelm Jú'ionna. Gombos Illés, Horváth Andorn« Hent Rozália, Bír© Gábor, Károlyi György, MOHÁCS SZÜLETTEK Zsígovles Anikó, Sipos László, Sí­pos Zoltán, Kertész Mihálv, Wo lexer Henriett, Auer Zo’tán, Tóth Tímea, ZseSinszky T;mea, Máifesirs Bertalan, Lesrtinaer. Zsanett, FrőhMna László, tlHoHi-í Roland, Ho'ecskc* Tünde, Lana Róbert, Sza­bados Gábor, Kindlein Magdolna, Scháb Anett, Mazák Viktor. Párizs Gábor, Horváth István, Grinbold fva, Mühl Henriette 1 J

Next

/
Oldalképek
Tartalom