Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-25 / 232. szám
Elektronikus adatkiértékelő berendezés. Igen nagy pontosságú, infravörös sugárral mérő távmérő A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Pécsi Csoportja 17 éve működik a Baranya megyei MTESZ keretében. A 130 [ős taglétszám is mutatja, hogy a műszaki tudományok egy viszonylag kevesek által művelt területén tevékenykedő szakembereket fogja ősz- sze. A tagság zöme a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat, valamint a megyei és járási földhivatalok dolgozóiból áll, de a bányaipar, az erdészet, a vízgazdálkodás, az építészet, a közlekedés területén térképészettel, földméréssel foglalkozó szakembereket is ebben az egyesületben találjuk. Összeállításunkat az teszi aktuálissá, hogy az egyesület helyi csoportja a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalattal közösen augusztus 27—29. között országos konferenciát rendez „A geodézia időszerű kérdései” témakörben. A konferenciával egyidejűleg ”A húsz éves Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat szerepe Dél-Magyarország geodéziai életében” címmel kiállításon mutatják be az érdeklődőknek a térképkészités eszközeit, műszereit, folyamatát, eredményeit Tudomány-technika rovatunk mai oldalát a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Pécsi Csoportjának tagjai állították össze és ebben a kívülállók számára kívánják bemutatni hivatásukat, a geodéziát Fejlett technológia, magasszintű szervezés Modern műszerek Földgömb és térképlap Az ősember rajzaitól az űrkutatásig Az időszámításunk előtti ősi kultúrák fellelt maradványai bizonyítják, hogy már abban a ködbevesző, régmúlt időben is rajzban próbálta az ember az általa ismert környéket ábrázolni. Ez a kezdetben csak játékosnak tűnő ösztönös tevékenység a későbbiek során tudatossá vált és a rendszeres megfigyelések, és azok rajzi rögzítése eredményeként készültek az első kezdetleges térképek. Hosszú-hosszú idő'alatt kialakult a térképészet, a földmérés, melyet méltán nevezhetünk a legősibb, legrégibb tudományok egyikének. Kezdetben a hadászati, később a közlekedési és kereskedelmi érdekek vitték előbbre lej- lődósét, de nem hanyagolható el az életet adó Napnak, az éjszakai csillagos égboltnak és magának a Földnek a természetes emberi kíváncsiságra, tudásszomjra gyakorolt hatása sem. Jelentős előrelépést hozott az embernek a szárazföldről a tengerre, majd a levegőbe merészkedése, a hajózás és o repülés is. A fejlődés további szakaszait átugorva, a mába lépve nemcsak a Föld alakjának meghatározásánál találjuk ott a geodétákat hanem az űrkutatásnál, a Hold felületének és a mely óceánok talajának térképezésénél is. Ez az ősi tudományág szinte az emberiség bölcsőjétől hűséges társunk, velünk együtt él, létezik, fejlődik, segíti előbbre haladásunkat. Az embert közvetlen környezetének ábrázolásán kívül foglalkoztatta az a kérdés is. hogy a Föld, melyen élünk, milyen is valójában. Ma már mindenki tudja, hogy a Föld „gömbölyű” (bár ez a meghatározás is csak megközelítés). A Föld alakjának megismerésére fordított munka még napjainkban sem fejeződött be, hisz a körülöttünk keringő mesterséges holdak a korábbinál nagyobb és pontosabb lehetőséget adnak a ma tudósainak a további adatgyűjtésre. Első pillanatban úgy tűnik, hogy a Föld alakjának tanulmányozása — amely túlságosan elméleti feladatnak látszik — nem kapcsolódik szorosabban a földmérő és térképkészítő emberek mindennapi munkájához. Am, ha végiggondoljuk, hogy a térkép, legyen bármilyen méretarányú, a Föld felszínének egy darabját ábrázolja (akár egy térképatlasz egyik lapjaként, akár egy építkezés megvalósulási helyszínrajzaként), látható, hogy itt egy többlépéses ábrázolási feladat megoldását kell egyértelműen elvégezni. Vegyük például, hogy a Mecsek hegyes, dombos területéről kell térképet készítenünk úgy, hogy az a térkép ezt a területet egy sík lapon mérethelyesen kicsinyítve ábrázolja. Első lépésben a változatos fizikai földfelszínt a Föld alakját meghatározó „gömbbel" helyettesítjük, majd erre levetítjük a térképen is feltüntetni kívánt tereptárgyak, létesítmények helyét, amelyek a Föld felszínén helyezkednek el a képzeletbeli „gömbtől" különböző magasságban attól függően, hogy hegytetőn, vagy völgyben vannak. A következő lépés, hogy az így a földfelszínt helyettesítő „gömbre" vetített térképezendő tárgyak, létesítmények alakilag jellemző pontjait erről a gömbfelületről síkfelületre, a térkép síkjába kell vetíteni. Nyilvánvaló, hogy ezután a vetítés után különböző torzulásokra kell számítani, amelyet minden térkép tartalmaz. Ez a vetítés (amellyel külön tudományág, a vetülettan foglalkozik) többféleképpen történhet, és így a térképpel szemben támasztott igényeknek megfelelően többféle, matematikailag is egyértelműen megfogalmazott vetítési mód alakult ki. A térképkészités pontos és nagy szakmai tudást igénylő munka, amelyet a legkorszerűbb technológiai eljárásokkal és műszerekkel — fizikai távmérők, fényképező repülés, fotogrammetriai (fénykép mérő) műszerek, modern, nagyteljesítményű számítógép — végeznek. A felmérendő területről topográfiai térkép alapján gondosan szerkesztett technikai repülési tervet készít a felmérő vállalat. A Földmérési Intézet tulajdonát képező speciális, légifényképező apparátussal felszerelt re- pülőgépével a terv szerinti magasságból soronként végig ■'e- pülik a területet és megadott távolságonként fényképeket készítenek a terepről. dástól és pusztulástól ezeket a nemzeti vagyont jelentő, pontos és drága geodéziai jeleket. A légifényképezés sikeres befejezése utón következik a térképezési munka. Elsőként előállítják a terep térhatású modelljét. A térbeli modellből a kiértékelő műszerek segítségével — a fárasztó és hosszadalmas helyszíni felmérés helyett — irodában készül a térkép. Szakképzett fotogramméterek értékelik és mérik a térképi elemeket és a műszerek a hozzákapcsolt térképező asztalon automatikusan rajzolják a kívánt méretarányban a térképet. A kiértékelő műszerhez még egy foto- cellás koordináta regiszter is csatlakoztatható, mely a mért Fotogrammetria a felmérés szolgálatában Az „élő" térkép A térképeken folyamatosan át kell vezetni azokat o változásokat, amelyek az ingatlan nyilvántartás térképi tartalmában bekövetkeztek, de ezen túlmenően át kell vezetni azokat a változásokat is, amelyek a térkép műszaki tartalmában Következnek be és nem kapcsolódnak szorosan az ingatlan nyilvántartás tartalmához. A földmérés! alaptérképeket a megyei földhivatal állami átvételi vizsgálata után nyomdai úton sokszorosítják. A nyomdai másolat egy példánya nyilvántartási 'térkép célját szolgálja, amelyen a járási földhivatal az említett Időközi változásokat vezeti át. • A földmérési jogszabály úgy rendelkezik, hogy a földmérési alaptérkép tartalmában be-u- házás, felújítás és üzemeltetés folytán bekövetkezett változás esetén annak térképi átvezetése céljából a beruházó köteles o beruházás elkészülte után megvalósulási térképet készíttetni. A megvalósulási térképet a földmérési alaptérképre vonatkozó pontossági és tartalmi előírásokra figyelemmel kell elkészíteni. Nagyon sajnálatos az a tapasztalat, hogy a beruházók nem veszik kellő komolysággal a vonatkozó rendeleteket, ennek következtében a térképek idővel az időközi változások átvezetése hiányában elavulnak, nem fedik a tényleges, természetbeni állapotot. Az utóbbi években a megyei földhivataloknál történő geodéziai szakfelügyelet és koordinációs munka hatékonyabb végrehajtása következtében mind több vállolat, hatóság, intézmény, szövetkezet használja fel a földmérési alaptérképeket munkájához. A földmérési alaptérképek készítésének egyik nagy fontossága és jelentősége éppen abban rejlik, hogy azoknak mind szélesebb körben történő felhasználásával elkerülhető a kettős munka. A földmérési jogszabály értelmében a sajátos célokat szolgáló jelentősebb földmérési munkákat a párhuzamos végrehajtás, illetve a megismétlődés elkerülése érdekében az illetékes földhivatalokhoz be kell jelenteni. Sajnos ennek a kötelezettségnek nagy fontosságát több szerv nem ismeri fel, így a bejelentés elmulasztása következtében nem ér- tesülnek időben arról, hogy a Földhivatalok milyen térképi és egyéb földmérési adatokkal rendelkeznek, amelyeket munkájukhoz felhasználhattak volna. Mindenkinek érdeke tehát, hogy a földmérési térképeket minél szélesebb körben használják, mert ezáltal lényeges megtakarítást érhetünk el. A légifényképeken a terep hézagmentesen látszik. A szóm- szédos fényképekből az átfedett területek sztereo-modelljei állíthatók elő a rendkívül precíz svájci gyártmányú optikaimechanikai fényképkiértékelő műszerek segítségével. A fényképező repülés igen komoly műrepülő és navigációs feladat, melyet kiváló pilóták hajtanak végre. A fényképezés nagy szaktudást és körültekintő munkát igényel a megfelelő meteorológiai viszonyok megválasztásától a fényképek magas színvonalú fotolaboratóriumi kidolgozásáig. A fényképező repülés előtti napokban a terepen a kővel állandósított geodéziai alappontokat fehérre festik ezen kívül figyelemfelhívó jeleket is helyeznek el mellettük, hogy azokat a légifényképeken jól észlelhessük. Ezeket lehetett látni városunk utcáin, kirándulásaink alkalmával a határban, vagy gépkocsiból kitekintve a mű- utak mentén. A jelölt geodéziai alappontokat nagy pontosságú teodolitokkai és fizikai távmérő műszerekkel mérnökök mérik. A koordinátákat nagyteljesítményű . komputerekkel számítják ki. A rövid ismertetésből is kitűnik, hogy óramű pontosságú, jól szervezett kooperációs munka eredménye mindez, mely hatalmas, tazhnikai, anyagi és szellemi erők bevetését jelenti. Érdekünk és egyben kötelességünk, hogy óvjuk a megrongálópontok modellkoordinátáit írógéppel és lyukszalagon is rögzíti. Az így rögzített adatok a Hewlett Packdrd számítógépbe programozhatok és az számítja a geodéziai rendszerben a koordinátákat. A kész térképet a helyszínen mérésekkel ellenőrzik és ha szükséges kiegészítik, ott ahol a légifényképeken az egyes részleteket, vagy területeket lombos fák takarják, vagy a kiértékelés során valamilyen okból kimaradtak. Ezt követően a térképet tussal kirajzolják, helyrajziszámozzák és kezdődik a város, vagy község területének, ezen belül a földrészletek és művelési ágak területének számítása analitikus, vagy grafikus eljárással. Az analitikus módszernél koordinátákból számítógépen, a grafikus módszernél szemrontó, különböző rendszerű területmérő műszerekkel történik a területszámítás. Az egész munkafolyamat szigorú technológiai előírások alapján, a részfeladatok állandó vizsgálata mellett megy végbe. Végül statisztikai matematikai alapon történő mintavételes vizsgálat alapján minősítés készül az egész munkáról, mely jellemzi a felmérés és térképezés megbízhatóságát. Ezzel a minősítéssel adja át a felmérő vállalat a munkát a területileg illetékes megyei földhivatalnak, ahol ugyancsak megvizsgálják és minősítik. \Az ország területének felmérése lés térképezése A rendszeres polgári jellegű felmérések a múlt század első felétől az első világháborúig hazánk területén rajzi úton készültek mérőasztallal. A két világháború között már műszerekkel és mérőszalaggal, numerikus módszerekkel dolgoztak. Mindkét eljárási mód rengeteg, fáradságos terepi munkával Járt, hajnaltól késő éjszakáig óriási fizikai és szellemi megterhelést jelentett a mérnökök számára. Munkájuk eredménye világszínvonalon is előkelő helyen álft az akkori időknek megfelelően, és az általuk készített térképek hazánk területének nagy részén még ma is használatban vannak. Napjainkban újból folyamatban van a városok, községek, zártkertek, külterületek felmérése és térképezése, nagy műszaki apparátussal és évenként több százmilliós költséggel, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának elvi irányításával, a megyei földhivatalok, valamint a három geodéziai vállalat termelő munkájával és a Földmérési Intézet szervezői, adatszolgáltatói, kutatói tevékenységével. A három országos vállalat közül kettő budapesti vállalat, egy pedig pécsi központjából irányítva végzi egész Dél-Magyarország felmérési és térképezési munkálatait. A Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat a nagyméretarányú földmérési térképek és az 1:10 000 méretarányú állami topográfiai térképek készítésén kívül a közületek és a lakosság igényeit kielégítő egyéb geodéziai és térképészeti munkákat is végez. A felmérési és térképészeti, munkák az országos qeodéziai alapponthálózat (csillagászati, háromszögelési és szintezési) rendszerébe illeszkednek. Ezen belül további felmérési pontsűri- tés készül, melyre a részletes felmérés támaszkodik. A részletes felmérés és térképezés a felmérendő terület jellegétől függően 1:1000, 1:2000, 1:4000 mé- retarányú vízszintes és magassá, gi felmérést jelent. Az utóbbiak domborzati ábrázolása 1 méteres szintvonalakkal történik. A térképekről lemérhető pontosság a méretaránytól függően 30— 140 centiméter vízszintes értelemben, 50—100 centiméter magassági értelemben. Az alaptérképek igen részletesek. Tartalmazzák az összes geodéziai pontokat nevük vagy számuk szerint, a művelési ágakat, a földrészleteket helyrajziszámok szerint, köz- és lakóépületeket név és házszám szerint, a gazdasági épületeket és az utcákat név szerint. A felsoroltakat alaprajzuk szerint, o közművek jelentősebb műtárgyait és sok más, fontos tereptárgyat egyezményes jelkulcs szerint ábrázolva. A térképek mérettartó alumíniumbetétes rajzpapíron készülnek, vékony, 0,16 milliméteres vonalvastagsággal, hogy a lemért méretek minél pontosabbak legyenek. A síkrajzi tartalmat fekete színnel, a domborzatot bar. na színnel rajzolják. Az eredeti alumíniumbetétes lapokról mérettartó, átlátszó műanyaglapokra kézzel átrajzolt másolatot, majd arról nyomdai úton nyoma, tokot készítenek. A nyomatok a megyei földhivataloknál viszonylag olcsó áron beszerezhetők „Szolgálati használatra” minősítéssel. így tehát ezek a világviszonylatban igen korszerű és nagy pontosságú szabatos térképek a hatóságok, intézetek és vállalatok rendelkezésére állnak. A felmérés a térképek elkészültével még nem fejeződött be, a földrészletek és művelési ágak területét is kiszámítják négyzet- méterben. Ezzel a földnyilvántartás, földadó-kivetés, telek- könyvezés, birtokrendezés alapjait teremtik meg. Ebből állítják össze az ország négyzetkilométerekben ismert területét is. onm 9
