Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)

1974-08-23 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXI. évfolyam, 230. sióm 1974. augusztus 23., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ki irányítsa az egészségügyet ? Jogsegély­szolgálat kJ incsenek orra pontos sta- ■’ tisztikar számítások — legfeljebb csak egy-egy válla­latnál, intézménynél vállalkoz­tak afféle vizsgálódásra —, hogy mennyi veszteséget okoz a munkából való ilyen, olyon ok miatt történő néhány órás, fél-, vagy egynapos távolmaradás. Mert el kell menni a tanács­hoz, az OTP-be, vagy éppen­séggel az útlevelet intézni, mert a különböző hivatalok — több­nyire méltánylandó, ám ezúttal nem részletezendő okok miatt — makacsul ragaszkodnak hagyo­mányos munkarendjükhöz, s emiatt az ügyfelek is csak mun­kaidőben tudják ügyes-bajos dolgaikat elintézni. Pontos ösz- szegezés nélkül is állítható, hogy a fentiek miatt keletkezett anya­gi kár, éves átlagban, országo­san csak hét-nyolcjegyű számok­kal irható le. Az pedig semmi­féle műszerrel sem mutatható ki —, de azért mindenkinek van róla némi fogalma —, hogy mennyi vesződséget, bosszúsá­got, idegeskedést, s további — igaz: közvetett módon jelentke­ző — anyagi veszteséget okoz az állampolgárok jogi, állam- igazgatási tájékozatlansága. So­kan a legegyszerűbb ügyekben is tétován téblábolnak, mert fo­galmuk sincs, hogyan, honnan induljanak, mit tegyenek, kihez, milyen fórumhoz forduljanak. Feltehető, hogy a szakszerve­zeti jogseaély-szolgálat meg­szervezéséről szóló mostani kor­mánydöntés javit ezen az álla­poton. Az intézkedés — amely a Központi Bizottság határozata alapján a SZOT közreműködé­sével született — célja: az üze­mi dolgozók érdekeinek jogi vé­delme, a jogi tájékoztatás, ta­nácsadás, segítségnyújtás, a jo­gi képviselet, minden olyan ügy. ben, ahol egyébként nem feltét, lenül kell személyesen megje­lenni. A z intézményes Jogsegély rendszerét a vállalati szakszervezetek szervezik, szol­gáltatásai ingyenesek, költsé­geit — mert ily módon a válla- latok is jól járnak — a munka­helyek fedezik. A gyakorlati módszerek kidolgozása még hátravan, de a kormányhatáro­zatból egyértelműen kiderül, hogy a jogi ügyekben járatos szakemberek — vagyis a dol­gozók jogi képviselői — a vál- l'i'-’ti sz"ksTervezetek megbízá­sából dolgoznak majd. A st"' st~ vezeti jogsegélyről szc’ó korrr'ny'.iatározat rokon­szenves irzté’kedés, szimpatikus, mert az új módszerek iránti fo- gékonvságról árulkodik, sikere azonban a gyakorlati megvaló­sítás ötletességén, ésszerűségén múlik. Az üzemek dolgozói nyil­ván örömmel és egyetértéssel fogadják, az pedig a helyi gazdasági és szakszervezeti ve­zetőkön múlik, hogy örömük ne változzék csalódássá. A vállalati szakszervezeteknek nagyon gon­dosan fel kell készülniük a szó- banforgó határozat végrehajtá­sára, s megfelelő öntevékeny­séggel a lehető legegyszerűbb módját kell megtalálniuk a iog- segély-szolgálat gyakorlati alkal­mazásának. S hogy az egész ügy csak leírva látszik egysze­rűnek, az kiderül a kormányha­tározatból is: egyelőre ugyanis ötven vállalatnál vezetik be a jogsegélyt, hogy kellő tapaszta­latokat gyűjtve, és ezeket érté­kelve 1975 végén döntsenek a végleges formákról, azok álta­lános alkalmazásáról. Am az ilyen jellegű segítségnyújtás ad­dig nincs megtiltva egyetlen más vállalat és szövetkezet sió- *áre sem. V. Cs, Meggyorsult a nyereség növekedése, csökkent az önköltség Gyorsmérleg a vállalati gazdálkodás első félévi eredményeiről A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága a mérlegbe­számolók alapján gyorsösszesítést készített a vállalatok és szövet­kezetek 1974 első félévi gazdálkodásának főbb pénzügyi folya­matairól. Az első félévben a vállalatok és szövetkezetek nyeresége (a mezőgazdasági téeszek nélkül) 22,6 százalékkal magasabb volt, mint a múlt év első felében. A félévet 174 vállalat, illetve szö­vetkezet, vagyis a mérlegbeszá­molót készítők 4,3 százaléka zárta veszteséggel. A veszteség összege nagy mértékben csök­kent, mindössze 41,3 százaléka az 1973. első félévinek. A vállalati eredmények növe­kedési üteme a népgazdaság valamennyi ágában és az ága­zatok többségében lényegesen gyorsult, Az átlagosnál nagyobb a növekedés az iparban, az er­dő- és vízgazdálkodás, valamint a szállítás és a hírközlés terü­letén. • Az eredmények kedvező ala­kulása elsősorban a termelés és az értékesítés gyorsütemű növe­kedésének köszönhető. Az érté­kesítés nettó árbevétele nép- gazdasági szinten 14 százalék­kal nőtt, ezen belül kiemelke­dik oz ipar 15,4 százalékos fej­lődése. Az exportból származó árbevétel 24,2 százalékkal nőtt Bár a belföldi értékesítés növe­kedési üteme ennél kisebb volt, így is 12,7 százalékkal túlha­ladta a múlt év első félévit, ami a 2 éves megtorpanás után a hazai kereslet fellendülését jel­zi. Az eredmények javulásához jelentős mértékben járult hoz- zá az export-árnyereség emel­kedése. A tőkés piacokon tovább tart az elmúlt években felerő­södött inflációs folyamat. Az ipar exportja 1974. első felé­ben 12,4 százalékkal magasabb árszintet ért el, mint tavaly ilyenkor, így a jövedelmezőség javulása jórészt az értékesítési árak emelkedéséből adódott. Az importanyagok árának emelke­dését — a fogyasztói árak vi­szonylagos stabilitása érdeké­ben — túlnyomórészben' a költ­ségvetés fedezte. Számos ténygző arra utal, hogy az exportárnyereségen kí­vül a gazdálkodás javulása is közrejátszott o vállalati nyere- séq emelkedésében. A népgaz­daság egészében a költség- színvonal egyértelmű csökkené­se figyelhető meg. Száz forint termelési értéket alapul véve Folytatódtak a magyar — bolgár kormányfői tárgyalások Fock Jenő és kísérete Várnába utazott Csütörtökön délelőtt, Fock Jenő bulgáriai látogatásának második napján a szófiai Mi­nisztertanács épületében folyta­tódtak a hivatalos tárgyalások a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és Sztanko Todorov bolgár kor­mányfő között A megbeszélé­seken részt vesz Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Roska István külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Böjti János szófiai nagykövet. A bolgár tárgyaló küldöttségben Sztanko Todorov mellett Ivan Hiev mi- niszerelnökhelyettes, Andon Trajkov, a külügyminiszter első helyettese, Konsztantin Kozmov külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Sztoio Sztanoev bu­dapesti bolgár nagykövet fog­lal helyet. A kormányfők folytatják a nemzetközi helyzet elemzését, különös tekintettel az európai biztonság és a Balkánon kiala­kult helyzet kérdéseire. Megvi­tatják a kétoldalú gazdasági együttműködés eddigi eredmé­nyeit és megjelölik a KGST 28., szófiai ülésszakán hozott hatá­rozatokból a két ország együtt­működésére vonatkozó konkrét feladatokat A. magyar—bolgár hivatalos kormányfői tárgyalások befejez­tével, csütörtökön délben Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a Bolgár Államtanács elnöke fogadta Fock Jenőt, és szívélyes, baráti beszélgetést folytatott vele. Ezután Todor Zsivkov ebédet adott a minisz­terelnök tiszteletére, Csütörtökön délután Fock Je­nő és kísérete: Timár Mátyás miniszterelnökhelyettes, Roska Isfván külügyminiszterhelyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, és Böjti János szófiai nagykövet különrepülő- gépen Várnába utazott. népgazdasági szinten az anyag- költség 80 fillérrel, az összes termelési költség pedig 1,90 fo­rinttal volt alacsonyabb, mintáz elmúlt év hasonló időszakában. A központi és saját hatáskör­ben végrehajtott bérfejlesztések hatását a vállalatok o termelé­kenység emelkedéséből fedez­ték, sőt ezen túlmenően az azo­nos értékre számított bérkölt­ségek méq csökkentek is. E ked­vező eredmények a korábbinál szervezettebb és korszerűbb gazdálkodásból adódtak. A kapacitások jobb kihasz­nálásának, a korszerűbb tech­nológia alkalmazásának, s nem utolsósorban a termelékenység javulásának hatására kedvezően változott a jövedelmezőség, 1973. első félévében 100 forint munka és eszköz felhasználásá­val 38,70 forint termelési érté­ket állítottak elő, ez év első fe­lében pedig már ez a termelési érték 40,60 forintra emelkedett. A pénzügyi mutatószámok szemléletesen érzékeltetik a ha­tékonyság fokozásának további tartalékait is. A még üzemben levő állóeszközökön belül 7,8- ról 8,5 százalékra emelkedett az értékét tekintve már elhasz­nálódott állóeszközök aránya. A befejezetlen beruházások állo­mánya 13,3 százalékkal, tehát jóval gyorsabban növekedett, mint azoké az állóeszközöké, amelyek a vállalatoknál üzembe léptek. Az adatokból az is ki­tűnik, hogy a készlet-állomány általában, s mindenekelőtt a kereskedelemben csökkent, az iparban azonban 7,7 százalék­kal — a vegyiparban 12,7, a gépiparban 10,7 százalékkal — emelkedett. A készletek emel­kedésének egy része e terüle­teken is a kibővült termelés és értékesítés fedezetéül szolgált. Számos helyen azonban — kü­lönösen az importanyagok be­szerzésénél — a túlzott bizton­ságra való törekvés érzékelhető, ami a népgazdaság számára többlet terheket jelent. Az anyag- és energiatakarékosság fokozására van tehát szükség. Egészségügyi gazdasági ankét a pécsi orvosegyetem aulájában Ki irányítsa az egészségügy bonyolult gépezetét: az orvos, vagy pedig a gazdasági szak­emberek? Egyértelműen nyilván­valóan nem lehet eldönteni egyikük javára sem, okos komp­romisszumokkal, jó együttműkö­déssel lehet ezt a problémát megoldani, mégpedig úgy, hogy az egészségügy középpontjá­ban mindig a beteg ember áll­jon. Tegnap kezdődött a POTE aulájában egy háromnapos ren­dezvény, egészségügyi gazda­sági ankét, amelyet az Orvos: Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Elnöksége és a Magyar Kórházszövetség rende­zett. Az ünnepélyes megnyitóra eljött dr. Aczél György egész­ségügyi miniszterhelyettes, a Magyar Kórházszövetség elnö­ke, dr. Darabos Pál. az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára, s az el­nökségben helyet foglaltak me­gyénk egészségügyi vezetői is. Dr. Bogina Elemér, a POTE gazdasági rektorhelyettese kö­szöntötte a megjelent mintegy négyszáz részvevőt, majd dr. Ti- gyí József, a POTE rektora üd­vözölte az ankétot. Dr. Darabos Pál, majd dr. Aczél György az egészségügy gazdasági hátor­szágáról, az orvosi és gazdasá­gi szemléletről beszéltek, ezután tartotta meg vitaindító előadá­sát dr, Vincze László, a Gazda­sági ügyviteli Szakcsoport titká­ra, az egészségügyi intézmé­nyek gazdasági-műszaki ellátá­sának néhány időszerű problé­mája címmel. Csaknem ötven előadás hang­zik el a három nap alatt, közöt­tük NDK, NSZK, csehszlovák és bolgár szakemberek is megszó­lalnak. Az ankét részvevői négy szekcióban üléseznek, amelye­ken az ügyvitelszervézés, áz üzemgazdasági ellátó szolgálat módszerei, korszerű pénzügyi számviteli módszerek és a Tcór- házi élelmezés - kérdései szere peleiek témá-kként. Az előadá­sokat szakmai filmbemutatók és viták követik. A részvevőknek kellemesnek ígérkező programot is biztosít a „házigazda” tisztét betöltő Megyei Kórház. Az an­két holnap fejezi be munkáját, .- kp ­A Baranya megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetsége vendégeiként Pécsett tartózkodó finn szövetkezeti vezetőket, Arno Koivistot, a Lahti Szövetkezet Felügyelő Bizottsága elnökét és Toi- vo Koponent, elnökhelyettest, kereskedelmi igaz gatót tegnap hivatalában fogadta Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke és Papp Imre elnökhelyettes. A baráti eszmecserén városunk tanácselnöke vázolta Pécs társadalmi, politikai helyzetét, az itt élő emberek élet- és munkakö­rülményeit. A finn vendégek egy hétig tartózke dtak megyénkben, ahol Szegedi Ernő, a MÉSZÖV elnökhelyettese kíséretében Baranya szövetkezeti mozgalmával ismerkedtek, A lahti szövetkezeti küldöttség ma visszautazik Finnországba, Befejeződött a genfi leszerelési értekezlet nyári ülésszaka Genfben csütörtökön befeje­ződött az ENSZ leszerelési bi­zottságának nyári ülésszaka. Az ülésszak munkájában a legna­gyobb figyelmet a magfegyve­rek korlátozásának, a vegyi fegyverek betiltásának, az atom­kísérletek beszüntetésének szen­telték. A küldöttek felszólalásaikban méltatták az eredményes har­madik szovjet—amerikai csúcs­találkozót, amely értékes hoz­zájárulást jelentett a béke meg. szilárdításához és a fegyverke- zési verseny korlátozásához, s kedvező hatással volt a lesze­relési bizottság munkájára. A bizottság jövő évi üléssza­kának kezdetét az Egyesült Államok és a Szovjetunió, az ér­tekezlet két alelnöke később je­löli majd ki. Mint korábban már jelentettük, a bizottság ja­vasolta, hogy 1975. január 1-vel hívják meg a Német Szövetségi I Köztársaság, a Német Demok- I ratikus Köztársaság, Irán, Peru { és Zaire Köztársaság képviselőit | is. A javaslatot még el kell fo- l gadnia az ENSZ közgyűlésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom