Dunántúli Napló, 1974. augusztus (31. évfolyam, 209-238. szám)
1974-08-18 / 226. szám
f 1974. augusztus 18. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Augusztus 20. előestéjén Közművelődési dolgozók kitüntetése Lantos József, a művelődésügyi osztály helyettes vezetője átadja a Szocialista kultúráért kitüntetést Bártfai Mártának, a Doktor Sándor Művelődési Központi balett-oktatójának. ,Nem megkülönböztetés, hanem elismerés...” Megkapták kinevezésüket az első tanácsosok és tőtanácsosok Alkotmánynapi ünnepi megemlékezés a Megyei Tanácson 1971 novemberében központi bizottsági határozat mutatott irányt az államigazgatási munka továbbfejlesztésére. Ennek nyomán tavaly decemberben jelent meq az a kormányrendelet, amely az államigazgatásban dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről intézkedett és lehetővé tette, hogy a legjobbakat az anyagilag és erkölcsileq is kiemelő tanácsosi, főtanácsosi címmel ruházzák fel. Az új előmeneteli forma Igazodik a mai társadalmi és politikai követel menyekhez, s azt kívánja elemi, hogy az Dr. Tollián Frigyes átveszi a főtanácsosi címet igazoló díszoklevelet Horváth Lajostól, a Megyei Tanács elnökétől. Frln Irinnc (aluátolA Immár hagyományt alkotmányunk ünnepének előestéjén országszerte kitüntetéseket adnak ót a közművelődés legjobbjainak. Tegnap délelőtt Baranya megye Tanácsának dísztermében is kitüntetési ünnepségre került sor, melyen megjelent Bocz József, a Megyéi Pártbizottság titkára. Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, dr. Hazafi József, Baranya megye Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkára és Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága nevében Lantot József, a művelődési osztály helyettes vezetője köszöntötte a népművelési munkában kiváló eredményeket elért dolgozókat meleg szavakkal méltatva politikai, pedagógiai és szakmai szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságú, magot színvonalú munkájukat, mcjd a kulturális miniszter megbízásából átadta a kitüntetéseket SZOCIALISTA KULTORAEltT KITÜNTETÉST KAPOTT« Auth André*, a PSes-boro- mnyoi Népművelési Tanácsadó vezetője; Baló István, e pécsi dr. Doktor Sándor Művelődési Központ . igazgatója; Bártfai Márta, a pécsi dr. Doktor Sándor Művelődési Központ balettoktatója; dr. Boros Károly, a bér- kesdi Községi közös Tanács tanácselnöke; Erdős János festőművész, a pécsi Művészeti Szak- középiskola tanóra; Gyenes Imre, az MSÍMP Mohács városi Bizottságának osztályvezetője; Hergenrőder József, a szigetvári Tinódi Vegyeskőrus karnagya ; Kerényi Imréné, o Pécs- baranyai Népművelési Tanácsadó főelőadója; Korpa Sándor- né, az 'egerági körzeti művelődési ház igazgatója; Kőt Lajos, bábművész, a pécsi dr. Doktor Sándor Művelődési Központ főelőadója, a pécsi Bóbita Bábegyüttes művészeti vezetője; Krauter Györgyéé, a Baranya megyei Tanács Megyei Könyvtárának könyvtárosa; Mester József, a siklósi Járási Művelődési Központ zenekar-vezetője; Mezei József, a Pécs—l>aranyai Népművelési Tanácsadó főelőadója: Pál József könyvtáros, a Baranya megyei Tanács Megyei Könyvtárának csoportvezetője; Ravasz János, a szederkényi Körzeti Művelődési Ház igazgatója; Sólyom Kati színművész, a Pécsi Nemzeti Színház tagja; dr. Szita László levéltáros, a Baranya Megyei Levéltár igazgatója; Takács Tibor, a MEV Szolgáltató Özem személyzeti vezetője és V/allinger Endre újságíró, a Dunántúli Napló kulturális rovatvezetője. I MINISZTERI DICSÉRETBEN RÉSZESÜLT; Ahmann György, a Babarci Általános Iskola tanítója, zenekarvezető; Appel József, a Hi- mesházai Általános Iskola tanítója, művelődési ház vezető; Bar lay Ervin, a mohácsi szimfonikus zenekar tagja; dr. Berták Józseiné, a Hidasi Körzeti Általános Iskola tanítója, klubvezető; Bosnyák László, a mohácsi népi nemzetiségi táncegyüttes tagja; Fazekas István, a Szebé- nyi Általános Iskola tanára, kórusvezető; Hesz János, a Himes- házai Általános Iskola tanítója, könyvtárvezető; Lantos Ferenc- né, a pécsi Városi Könyvtár fiókkönyvtárosa; Lőrlncz Jenő, a Pécsi Szikra Nyomda gyártás- előkészítSje; Makaró Ferenc, a boksái Községi Közös Tanács tanácselnöke; Mayer Ferenc, a magyarbólyl általános Iskolai diákotthon vezetője; a MEV HMárclus 21." szocialista brigádja; a Mecsek Fúvósötös; továbbá Polgár Zoltán, a Baksai Körzeti Általános Iskola igazgatója, könyvtárvezető; dr. Sebők Imre, a pécsi Centrum Áruház igazgatója; Stenczer Béla, a pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ amatőr színpadának tagja; Tormássy Ló- rártd, a Mecseki Szénbányák főgeológusa, klubvezető; Vadász István, a pécsi technikai klub vezetőségi tagja; Vér László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának járási titkára;* Világi Lászlóné, a Berkesdi Községi Közös Tanács szakigazgatási szervének vezetője; Vóká János, a pécsi Vasas Bányatelepi Általános Iskola tanára; a VOLÁN 12. sz. Vállalat Alkatrészfelúji- tó és Gyártó Ozeme és Vörös Józseiné, a Pécsi Városi Könyvtár csoportvezető könyvtárosa. KIVÁLÓ DOLGOZÓ LETT« » Balázs Arrtalné, a pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ takarítója; Horváth Istvánná, a pécsi Dr. Doktor Sándor Művelődési Központ takarítója és Radics Károlyné, a pécs- váradi Járási Művelődési Központ gazdasági előadója. Emlékülés Békésen Emlékülést tartottak tegnap Békésen a művelődési otthon- mozgalomban kiváló munkát végző népművelőknek. Emlékbeszédében Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes felidézte a mozgalom küzdelmes negyedszázadát. Ezt követően a 88 Békésre meghívott népművelő átvette a Kulturális Minisztérium „25 éves a művelődési otthon-mozgalom" emlékérmet A kitüntetettek között voltak Baranyából: Baló István, a pécsi Doktor Sándor, Horváth István, a véméndi, Horváth Márk, a felsőszentmórtoni, Lengyeltóti János, a mozsgói, Major Mátyás, a hidasi, Matusek László, az átai, Ravasz János, a szederkényi és Sebők Károly, a magyarmecskei művelődési házak igazgatói. Kitüntetést kapdtt Rausch Márton, aki a pécsi Puskin Művelődési Házban fejtett ki több évtizedes népművelő munkát. Üzemavatás Kishajmáson Oj, jelentős népművészeti, népi kerómiakőzpont kialakulásának lehetőségét érezhették tegnap délben Kishajmáson, a most elkészült és felavatott agyagüzem megnyitó ünnepségének vendégek A falu közepén épült — stílusában is a faluképbe illeszkedő üzem homlokzatát a pécsi Zsolnay Porcelángyár burkolata díszíti. Ez egyben az első jele is a szoros együttműködésnek, amelynek a megvalósulás köszönhető. Az üzem leendő gyártmányaiért máris megkezdődött a versengés. A megrendelők között nyugatnémet üzletkötők is jelentkeztek. Négymillió nyugatnémet márkás ajánlatot tettek a kishaj másiaknak, akik egyelőre örülni fognak, ha a hazai igényeknek eleget tudnak tenni. A munkakezdés szakemberekkel történik, de a következő 1—2 év alatt a létszámot 100—120 főre kívánják kiegészíteni a termelőszövetkezet más munkaterületekről felszabaduló dolgozóival. A teljes beindulás utón 10—15 millió forint értékű — igen keresett árut: baranyai népi kerámiát fognak gyártani. A hazai igények folyamatos kielégítése mellett természetesen már most gondolnak az export lehetőségre is. A megnyitó ünnepség vendégeit Kovács József, a kishajmási Hegyalja termelőszövetkezet elnöke köszöntötte. Az ünnepélyes átadáson megjelent többek között dr. Villányi Miklós, a pénzügyminiszter helyettese, Czégény József és dr. Jerszl István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárai, Czente Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Bosnyák János, a Zsolnay Porcelángyár igazgatója és dr. Borbély Károly, az ÖVÉRT igazgatója. Kovács József ünnepi beszédében a hosszú, nehézségekkel terhes útra emlékezett, amit az igen rossz termelési adottságokkal küzdő termelőszövetkezet megtett eddig a szép és korszerű üzemig. 1966-ban Veres Sándor alföldi fazekas kezdett el agyagtárgyakat készíteni Kishajmáson. öreg istálló, pajta átalakításával sikerült helyet biztosítani a későbbi virágcse- rép-gyártó üzemnek. Nemiég felmérték a kishajmási agyagkészletet. A vizsgálatot kis területen végezték, mégis négymillió köbméter igen jó minőségű agyagot találtak. Hasonló minőségű agyag csak Olaszországban van. A nyersanyag fekvése olyan, hogy bányászni sem kell. Ezzel együtt a kishajmási agyagüzem a maga nemében egyedülálló létesítmény az országban. A termelés megindulásával remélhetőleg igen szépen emelkedik majd a helybeliek jövedelme. Á kishajmási termelőszövetkezet a korábbi igen gyenge 4000 forintos évi jövedelemről — melléküzemági tevékenységgel 26 300 forintos évi jövedelmet biztosit a tagoknak. A melléküzemágakkal párhuzamosan a mezőgazdaság is fejlődött. Ezt követően dr. VfTfányf Miklós emelkedett szólásra. — A közelgő augusztus 20-oi ünnepségek haladó hagyományaként ezt az ünnepet az alkotó munka eredményeivel, új üzemek avatásával szoktuk ünnepelni — mondotta Villányi elvtárs. — Ez az üzem komoly fejlődést jelent az önök életében, de jó az, hogy hasonló nagy fejlődést nemcsak Itt Kishajmáson lehet látni, országos folyamat ez és az itteni az országos fejlődés része. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára a Megyei Pártbizottság és a Baranya megyei Tanács nevében köszöntötte a termelőszövetkezet vezetőségét és tagságát Az ünnepélyes megnyitó után a vendégek megtekintették a kishajmási népi kerámia üzem műhelyeit B. K. Igazgatás egy-egy területének nagy szaktudású specialistája számára ne csak a vezetői poszt jelentse a célt A cím adományozásának szigorú követelményrendszere van, ez a biztosítéka annak, hogy a cím valóban kiemelést jelentsen. Kiemelkedő és tartósan jó munka, példamutató magatartás, a munkakörre előírt képesítés, szakmai gyakorlat — egyebek között ezek a tanácsosi, főtanácsosi cím elnyerésének feltételei. Alkotmányunk idei ünnepe volt az első alkalom, amikor e címeket az arra érdemeseknek átadták. Tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanácson Me- gyaszat Józsefnek, a Megyei Pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjének, dr. Szlráki Ferencnek, a Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei bizottsága titkárának Jelenlétében Horváth Lajos megyei tanácselnök rövid ünnepi megemlékezés után a következőket mondta: — Köszőntjük azokat, akik ma első ízben kapják meq a tanácsosi, főtanácsosi kinevezést. A címmel nem megkülönböztetni akarjuk őket, hanem elismerjük sokéves áldozatos munkájukat, képzettségüket, közéleti tevékenységüket azzal, hogy ez egyben serkentse őket a további jó munkára is. Ezután meleg szavak kíséretében adta át a kinevezésről szóló okmányt a Baranya megyei tanácsi apparátus első főtanácsosainak és tanácsosainak. Főtanácsosok lettek: dr. Balogh Árpád, a Megyei Tanács titkárságának jogi csoportvezetője, dr, Buzánszky Béla, Pécs megyei Város Tanácsa építési és közlekedési osztályának helyettes vezetőie, valamint dr. Talllán Frigyes, Pécs megyei Erb János felvétele Város Tanácsa igazgatási osztályának helyettes vezetője. Tanácsosok lettek: dr. Bíró Ottó, a Megyei Tanács pénzügyi osztályának csoportvezetője, Farkas Béláné, Komló Város Tanácsa pénzügyi osztályának főelőadója, Húsz Sándor, Mohács Város Tanácsa élelmezésügyi osztályának csoportvezetője, Tímár Irma, a Megyei Tanács közművelődési csoportvezetője és Vass Béla, a Megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoportvezető főmérnöke. Ugyanekkor adta át a megyei tanácselnök dr. Majzik Jeremiásnak, a Duna és Karasica vétségé titkárának, és Horváth menti Termelőszövetkezetek Szö- Vilmosnak, a Duna és Karasica menti Termelőszövetkezetek Szövetsége munkatársának a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által adományozott, a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Ezután a következő tanácsi dolgozók kaptak Kiváló dolgozó kitüntetést: Briz Ferencné, a baranyajenói tanács igazgatási előadója, Dudás Sándor, a Megyei Tanács vb sásdi járási hivatalának igazgatási osztály- vezetője, Hevér Miklós, a Megyei Tanács vb siklósi járási hivatalának gépkocsivezetője. Kedves Istvánná, a Beremend nagyközséqi tanács igazgatási főelőadója, Márton József, a magyaregregyi tanács elnök«. Nemes lózsefné, a rózsafái tanács iqazgatásj előadója, Óvári Lajosné, a kölkedi tanács igazgatási előadója, Tömör Ferencné, a Megyei Tanács titkárságának dolgozója, Világi Lászlóné, a berkesdi tanács végrehajtó bizottságának titkára és Votava Adóm, a szederkényi tanács végrehajtó bizottságának titkára. Szövetkezeti találkozó Harkányban Pannónia A FAO prognózisa szerint a következő tíz esztendőben 28 százalékkal nő a világ élelmiszertermelése, az élelmiszerek iránti kereslet viszont csak 27 százalékkal emelkedik; Csalóka számok ezek, hisz a fizetőképes keret fedezésével messze nem lehet a biológiai keresletet kielégíteni. Az emberi létminimum szerint napi 2 ezer kalória elfogyasztása — a fejlett országok már ma 2900—3000 kalóriánál tartanak. De 1980-ban — ugyancsak FAO adat — Ázsia jelentős területein még mindig csak a kalória létminimum szint 93 százalékát tudják majd kielégíteni. A szocialista országok élelmezési problémája ma a rossz táplálkozási szerkezetben keresendő, Ezekben az államokban a napi kalóriaszükséglet 70 százalékát szénhidrátokkal fedezik és csak 30 százalékát fehérjével A KGST országok a következő öt évben e struktúra változtatását tűzték ki célul, a fehérje fogyasztás növelésének javára. Tegnap délelőtt Harkányban, a Pannónia '74 szövetkezeti szakember-találkozón dr. Kiss Ferenc, a MÉM közgazdasági főosztályának osztályvezetője, arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy ebből a programból milyen feladatok adódnak. Milyen irányba fejlődik a következő években a KGST országok mezőgazdasági együttműködése és a nemzetközi munkamegosztás? Hangsúlyozta, hogy a szocialista országok 1980-ig az élelmiszertermelés mennyiségére helyezik a fő hangsúlyt, ebben a szakaszban még nem lehet szó a rosszabbul termő területek kikapcsolásáról. A hatékonyság kritériumán alapuló munkamegosztás az 1980-as évek programja lesz a KGST- ben. A nemzetközi munkamegosztás négy fő területre a mezőgazdasági termelésre, a termelés feltételeinek megteremtésére, a mezőgazdasági termelést szolgáló termelőeszközök előállítására és a csomagoló anyagok gyártására terjed majd ki, gazdaságpolitikai téren pedig a fejlesztésre és a kereskedelemre. Az együttműködés egyik kulcskérdése a termelőeszközök, mezőgazdasági gépek előállításának munkamegosztása. A KGST ipara van olyan erős, hogy a megvett tőkés licencek felhasználásával képes megteremteni a saját mezőgép bázisát Az élelmiszertermelés tervezett programjához szükséges feltételek 80 százaléka KGST-n belüli fejlesztésekkel, 20 százaléka pedig KGST-én kívüli fejlesztésekkel biztosíthatók. E nagy feladatok megvalósításé* nak egy fontos feltétele, hogy mielőbb minden KGST országban egységes agrárpolitikai elvek érvényesüljenek. — Rné — I
