Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-03 / 180. szám

A DUNANTOLI NAPIO 1974. Júttus X „Vezess kiválóan!" 1 974 lOUUS SZERDA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából KORNÉL nevű kedves olvasóinkat 4c A Nap kéf 3.51, nyugszik 19.45 órakor. A Hold kél 18.57, nyugszik 2.48 órakor. Frankenburg Adolf K ilencven évvel ezelőtt, 1884. lúlius 3-án halt meg — 73 éves korában — Frankenburg Adolf lapszerkesz­tő és tárcaíró, a humor műfa­jának egyik első magyar mű­velője. Németkeresztúron született, gimnáziumi tanulmányait Sop­ronban, Pécsett, Győrött és Szombathelyen végezte. Sok mindennel próbálkozott: Keszt­helyen gazdasági tanfolyamat végzett, Egerben jogászkodott, Nagycenken Széchenyi titkára volt. Sopronban rövid időre ka­tonának állt, Somogybán gaz­dálkodott, végül Pesten előbb tisztviselő volt a Tudományos Akadémiánál, majd 1841-ben Kossuth Hírlapjához szegődött újságírónak. Közben Garay Re­gélőjének is dolgozott; itt meg­jelent tárcái (Budapesti leve­lek) a műfaj első hazai képvi­selői. 1844-től szerkesztette az Életképek című lapot és annak irodalmi mellékletét (Irodalmi ör). Az 1860-as években Sop­ronban irodalmi társaságot is alapított. — A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége vetélkedőt rendez hazánk fel- szabadulása 30. évfordulója tiszteletére. A három fordulós vetélkedősorozatban az MSZBT tagcsoportok 3—3 fős csapatai vesznek részt A vetélkedők megrendezését előkészítő me­gyei operatív bizottság tegnap délután tartotta első megbeszé­lését o Megyei Pártbizottság propaganda és művelődési osz­tálya szervezésében. Október 10-ig rendezik meg a járási és városi elődöntőket, majd no­vember 3-án — a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom év­fordulójához kapcsolódóan — kerül sor a megyei elődöntőre. — Aktiva ülés. Ma, szerdán Mohácson a Kossuth filmszín­házban dr. Vonsik Gyula kandi­dátus, a TIT főtitkára tart elő­adást. Az MSZMP mohácsi vá­rosi és járási bizottságának és o TIT mohácsi járási és városi elnöksége aktíva ülésének té­mája az MSZMP KB közműve­lődésre vonatkozó határozatá­ból adódó feladatok. Az elő­adás július 3-án, 15 órakor kez­dődik. ♦ — Építtetők figyelmébe ajánljuk: komplett WC tartályok kaphatók (Togó-f-tartozékok) Pécs, 39-es D dór u. 2/c. (x) — Nyugállományba vonuló professzorok. A Pécsi Orvostu­dományi Egyetem professzorai közül dr. Alföldy Jenő egyetemi tanár, a Fül-, Orr-, Gége Klini­ka igazgatója, dr. Donhoffer Szilárd egyetemi tanár, a Kór­élettani Intézet igazgatója és dr. Boros Béla egyetemi tanár, a Szemészeti Klinika igazgatója nyugállományba vonult. Közü­lük dr. Boros Béla és dr. Don­hoffer Szilárd továbbra is tevé­kenykedik az egyetemen. — Kitüntetés. Dr. Szotóczky Mihály egyetemi tanárnak, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kara volt dé­kánjának eddigi munkássága elismeréséül az Elnöki Tanács o Munka Érdemrend arany fo­kozatát adományozta hat évi megbízatása lejárta alkalmából. A kitüntetést tegnap, kedden délben nyújtották át a buda­pesti Műszaki Egyetem aulájá­ban megrendezett ünnepségen. Időjárásjelentés Várható Időjárás szerda esíig : Kisebb felhőátvonulások, elszórtan, futó esővel. Az erős, helyen­ként ^ viharos lökésekkel kísért nyugati, északnyugati szél csak las­san mérséklődik. A nappali felme­legedés kissé erősödik. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 12—17, legmagasabb nappali hőmér­séklet 23—28 fok között A BARANYAMÉX árai Ezé«* e héten o MÉK-üzetekben ol­csóbb lett a gyümölcs és a zöld­paprika ára. Az újburgonya kilója változatlanul 3.40—5.20 forint, a tölteni való paprika árai: L osz­tályú 1.80, a II. osztályú ára 1 forint A hegyes erős paprika darabonként 1.60 forint, a kovácsházi paprikáért 1.20 forintot és 70 fillért kérnek da­rabonként. Az uborkát — olcsóbban — 11.80 forintért, a főzőtököt 3.80- ért, a csomós sárgarépát 1.80-ért és 2.20-ért kínálják. A fokhagyma 2.30 forintba, a paradicsom kilója pedig 30 forintba kerül. Az őszibarackot fajtától és minőségtől függően 17— 12—11—9—6 és 4 forintért 'árulják, a kajszibarack kilója 30 milliméter felett 5.80 forint. A kelkáposzta 4.40-ért, a fejeskáposzta 2 forintért vásárolható, a karalábé 5 forintért. A zöldborsót 6.80 forintért, a zöld­babot 16 forintért árusítják. A ve- | gyes zöldség csomója 2.60 forint, a j hagymáé 1.40 és 2.60 forint. A fejes­saláta 80 fiHértől 1.60 forintig vásá- j rolható. A zeller darabja 2 forint, j a karfiol 5 és 8 forintért vásárol­ható. A cseresznye kilója 13 és 15 forint, az uvegmeggy 13.50 és 15.50 forint. A ribizlit 14 forintért, a mái- j nát 22 forintért, az epret 19—26-ért, az egrest pedig 15 forintért lehet vásárolni. A tojás darabja minőség­től és fajtától függően 1.20 és 1.60 { forint. I A siklósiak voltak a legjobbak Vasárnap rendezték meg Pé­csett a „Vezess kiválóan” moz­galom megyei döntőjét, amelyen az MHSZ pécsi, komlói, mohá­csi és siklósi gépjárművezető- képző bázisának 30 fiatalja vett részt. A korábban megrendezett városi és járási döntőkön ők bizonyultak a legjobbaknak. A verseny lőfeladatát a Hőerőmű lőtéren bonyolították le, a gép­járművezetéssel kapcsolatos fel­adatok végrehajtásának színhe­lye a Tüskés dűlőben lévő bázis volt. A versenyzőknek politikai ismereteken kívül KRESZ-ből és műszaki ismeretekből kellett bi- zonyítaniok, majd gépjármű ve­zetésben, hibaelhárításban és kézigránát-dobásban kellett ösz- szemérni tudásukat. A verseny négy legjobbja: Beregszászi Géza, Teszarik Sándor, Kiss György (siklósi járás) és Szőcs Béla (mohácsi járás) volt. A csapatversenyben a sorrend: siklósi járás, mohácsi járás és a pécsi gépjármű-iskola. A győzte­sek oklevelet kaptak, s ezenkí­vül pénzjutalomban részesültek. Leszakadt az olasz cirkusz tulajdonát képező tehergépko­csi pótkocsis része. Július 1-én délután Hoffman Károly 23 éves pesti lakos az olasz cir­kusz tulajdonát képező teher­gépkocsival a 6-os úton Buda­pest felől Pécs irányában köz­lekedett, amikor a 184-es kilo­méterkőnél a pótkocsi vonórúd- ja leszakadt és a vele szabá­lyosan szemben közlekedő Vla- sits Antal 4i éves budapesti lakos által vezetett tehergép­kocsijának ütközött A baleset következtében Bíró Ferenc 33 éves péceli lakos, Tönkől Sán­dor 20 éves monori lakos köny- nyebb sérüléseket szenvedett. A keletkezett anyagi Jcár 30 ezer forint Hármas baleset. OHé Sán­dor 32 éves pécsi lakos július 1-én este az általa vezetett személygépkocsival a mecseki körpályán nem adta meg az elsőbbséget Tóth Lajos 19 éves pécsi motorkerékpárosnak, és összeütköztek. Tóth Lajos és utasa, Mustos Gyöngyi nyolc napon belül qyógyuló sérülé­seket szenvedtek a baleset kö­vetkeztében. Kozma Imre, aki a baleset láttán hirtelen fékez­te le motorkerékpárját, felbu­kott, de nem sérült meg. ♦ Kórházi ügyeletek Gyermekgyógyászat: Gyermekklinl- | ka. Belgyógyászat, Sebészet: Városi j Kórház. Traumatológia: II. sz. KH- I nika. Égési sérülések: Honvéd Kór- | ház, gyermekek esetében Gyermek- I klinika. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. — Elvesztettem szombaton a Sör­ház utcában esernyőmet, a becsületes megtaláló adja le Vak Bottyán u. 18. alatt, a borbély üzletben. (x) Pécsett, a Bem utcai Óra- és Ékszerbe)! előtt láthatók a {árdán ezek a gödrök. Csak egy óvatlan lépés és kész a baleset Jó lenne, ha az illetékesek felfigyelnének erre a veszélyes járdaszakaszra és intézkednének...) Fotó: Kóródi Gábor Esküvő MAKARY ANIKÓ és KÉSZÉI FERENC ezúton értesítik minden ked­ves ismerősüket, hogy 1974. július 6-án, 18.30 órakor házas­ságot kötnek a pécsi Központi Házasságkötő Teremben. (Hu­nyadi út 2.) PETER CStUA és DERVALI LÁSZLÓ ezúton értesítik minden ked­ves ismerősüket, hogy 1974, jú­lius 6-án, 13.30 órakor házas­ságot kötnek a pécsi Központi Házasságkötő Teremben, (Hu­nyadi út 2J BENKO ZSUZSANNA SZIGETI LAJOS szeretettel értesítik kedves ismerőseiket, barátaikat, hogy 1974. július 6-án, 18.00 óra­kor házasságot kötnek a pécsi Központi Házasságkötő Terem­ben. (Hunyadi út 2.) — Építőtábor nyílt Bályban. A Bályi Állami Gazdaság terü­letén 600 diák részvételével megkezdődött az építőtábori szezon. Július 1-én Bárban, Sá­torhelyen, Károlymajorban és Békáspusztán 600 diákot fogad­nak az ország területéről. A nyári időszakban a diákok cí­mereznek és kukoricát fattyoz- nak. — A MERUKER Aranypfflu Brinto* boltjába megérkeztek az óvodások részére készített crepp ágynem űgar- nítúrákp Pécs, Kossuth L u. 1. (x) VigyázzI Méreg I Pécs Megyei Város Tanács VB I. kér. Hivatal Igazgatási Osztálya a Pécsi AMami Gazdaság bejelentése alapján értesíti a lakosságot, hogy Danítz puszta területén lévő gyü­mölcsösben a gazdaság 1974. Julius 20-ig permetezést végez. A felhasz­nálásra kerülő szer hatóanyaga szer­ves foszforsav, mely emberre, állatra és méhekre veszélyes. A felhaszná­lásra kerülő szer mérgező hatását 21 napig megtartja. KIFOGASTALAN, MODERN televíziókat, rádiókat, fényképezőgépeket. FOTÓ- felszereléseket, magnetofonokat, lemezjátszókat, írógépeket, háztartási gépeket készpénzért is vásárol BIZOMÁNYI A. V. 81. SZAMO FELVEVŐHELYE A GLÓBUSZ TÚLOLDALÁN Este nyolc órakor alig Stven utassal rajtol gépünk Nouméa repülőteréről, hogy elinduljon délirányba, utazásom egyelőre befejező háromezer kilométeres szakaszára. Holdvilágos este van, látnivaló nélküli, hosszú, eseménytelen pár óra áll előt­tem. Elfogyasztom az „utolsó va­csorát", aszpikos sonkát á Iá Nouméa, sokféle mellékkörettel és vörös borral. Tudja isten! Szívesen felcseréltem volna egy csésze teáért fokhagymás pirí- óssal, — á Iá Pécs-Málom. De azért elfőj/osztottam. Elvégre reggelig nem valószínű, hogy valami egyéb élelemhez hozzá­jutok, pedig még hosszú ébren­lét vár rám. Ugyanis Magyar- országot tekintve, nemsokára a Glóbusz tükörképileg ellentétes helyére érek és a fél nap idő- eltolódáshoz aligha alkalmaz- kodhatom rövid időn belül. Fél órával Üjzélandba való megérkezésünk előtt nyomtatott útmutatókat, figyelmeztetőket osztanak ki, amelyekből meg­tudjuk, hogy eddigi gyakorla­tunktól eltérően szigorú előírá­soknak kell megfelelnünk ahhoz, hogy „partra szállhassunk" a szigetországban. Ez elsősorban mezőgazdasági tekintetből lé­nyeges, mert — mint a figyel­meztetőből megtudjuk — Újzé- landban ismeretlen az állatpes­tis, a száj- és körömfájás és egyéb világszerte elterjedt állat- betegség, Szigorúan őrködnek Is azért, nehogy valami kórt ten­gerentúlról behurcoljanak. Előre figyelmeztetnek, hogy a mező- gazdasági vámvizsgálatnál min­den uast töviről-hegyére átvizs­gálják és jó, ha erre lelkileg és fizikailag felkészül a kedves utas. — No én jól nézek ki! Jó kis incidensnek nézek elébe! —jut eszembe a szép füzér cseresz­nyepaprika, amit igazi magyar halászléfőzés kedvéért hoztam magammal. Aztán a kamilla tea, egy doboz májpástétom.« Mind csemege a vámhivatalno­kok számára. Pontosan 11 órakor megpillan­tom a szigetország fényeit Szé­pen kivilágított, sakktáblás te­lepülés felett húz el gépünk: — a sok színes fényreklám csak úgy csillog-villog az éjszakában. Vhangarei, Üjzéland legésza­kibb városa. Ettől kezdve egy­mást érik a kivilágított telepü­lések utam végállomásáig, Aucklandig. Várakozásseri teli feszültséggel kémlelem az alattunk elsuhanó világot. Ez hát a hely, ahol az elkövetkező négy hónapban él­nem kell... — Vajon hogyan fogad majd? Hogy tudok beil­leszkedni erre az időre? Milye­nek az emberek? — £* még tu­cat kérdés, amire hamarosan megkapom a választ Nos, a fogadtatás Igencsak káprázatos. Vakító villámok cik­káznak körülöttünk, fülsiketítő dörgés tölti be a levegőt. Auckland felett vihar tombol. Markoljuk az üléskarfát és szá­moljuk a másodperceket. Alat­tunk félelmetes tajtékokat szór­va, házmagasságú hullámok hömpölyögnek és mennydörögve törnek meg a sziklás parton, amely tulajdonképpen a tenger­től elhódított leszállópálya kez­dete. Szerencsére idejekorán felhívták figyelmünket erre, ne­hogy pánik törjön ki. Könnyen kényszerleszállásnak tűnhetett volna a tájékozatlan utas szá­mára. A zúgó szélviharban bizony nem úgy sikerült a földetérés, ahogy az a nagykönyvben elő van írva. Ugrándozik, bukdá­csol gépünk, szinte hánykódik, mint egy hajótörést szenvedett bárka. Kissé tántorogva, de végűtis ép bőrrel odakanyarodunk a fő­épület elé. Szinte bent vagyunk a várócsarnokban, annyira közel álltunk meg az épülethez, Min­denkinek orkónkabótot és eser­nyőt osztogatnak, ami valami szívós műanyagból készült, kife­jezetten viharban való haszná­latra. Szükség is van rá, mert a zápor annyira szakad, hogy szinte az orrunkig sem látunk. A viharos szél arcunkba perme­tezi a tengervízzel vegyes, sós csapadékot, hogy mindannyian hanyatthomlok menekülünk fe­dél alá. Nem mondhatnám, hogy el lennék ragadtatva az első találkozótól; — nem ilyen­nek képzeltem Újzélandot A kedvezőtlen benyomást még csak tetézi a valóban minden részletre kiterjedő vámvizsgálat. Csomagjaim teljesen kiforgatva, paprikáim, teám, májpástéto­mom elkobozva. Úgy tekintett rám a sok marcona vámhivatal­nok, mint egy lefülelt diverzáns- ra. Negyven percig tartott a kutatás, húsz perc poggyászom rendbetétele. Éjfél is elmúlt, mi­re kiértem ismét a szabadba. A viharnak vége, csak enyhe szellő borzolgatja a víztócsák felületét. Felszabadultan szívom tele tüdőmet az eső utáni friss levegővel. Megérkeztem! (Következik: Óceánia metropolisában) [ Elfelejtett évtized Nem kétséges, hogy Nemes- kürty Istvánnak ez a könyve is, akár az Ez történt Mohács után, a Requiem egy hadseregért vagy a kettő között megjelent Krónika Dózsa György tetteiről szélsőségesen megosztja a vé­leményeket. Az Ellelejtett évtized lapjain a szerző hű marad ed­digi módszeréhez, konok követ­kezetességgel tovább fejtegeti — s példák sokaságával szem­léletesen bizonyítja — korábbi, a mohácsi tragédiát megelőző és az azt követő időszakról meg­fogalmazott elveit. Továbbra sem ragaszkodik a történészek nogy becsben tartott aprólékos adat-apparátusához, szívesek­ben üti fel Tinódi Krónikájának lapjait, a suta ritmusú verseze- tekben jobban jelenvolónak érzi o történelmet Lehet hogy a szakemberek ezt megmosolyog­ják, mi egyszerű olvasók azon­ban regényes izgalommal lapoz­gatjuk ttemeskürty „újmódi kró­nikáját”, s az unalmas történe­lemkönyvek utón boldogan vesszük tudomásul, hogy tanul­tunk Is valamit Az Elfelejtett évtized tfe esz­tendő magyar történelmének krónikája, az 1542—1552 közötti évek magyarországi — s aha) m vonatkozások érdekében erre szükség van — európai esemé­nyeit tárgyalja. Korántsem olyan látványos évtized ez, mint a megelőzőek. Az események Job­bára a kulisszák mögött zajla­nak, óm sok esetben döntően befolyásolják a magyarság sor­sát. 1541-ben o török csetlef el­foglalta Budát az ország végle­gesen három részre szakadt Három ember diplomáciai Ját­szadozása folyik a színen, a hisztérikus és kétbalkezes Habs­burg Ferdinande —, akinek kár­tyáiba nem egyszer belepillant az erőszakos V. Károly német— római császár —; a higgadt és ravasz Fráter Györgyé —, aki­ről bízvást mondhatjuk, hogy a kor legjelentősebb politikusa — és végül o török szultáné. A diplomáciai csatározásoknak természetesen egyikük sem vesz­tese. A vesztes egyedül a ma­gyar nép, melyet hol Török rab- iák, hol Habsbűrg szolgálatba szegődött zsoldosok, hol pedig basáskodó magyar nagyurak sa­nyargatnak, pusztítanak. Nemes- kürty elsősorban a szenvedő magyarság sorsát írja meg kró­nikájában, különös tekintette) azoknak a lehetőségeknek a fe­lelőtlen elmulasztására, melyek a tárgyalt évtizedben is adódtak mind a török hatalmának gyen­gítésére, mind az ország jelen­tős területeinek megtartására, illetve visszaszerzésére. Már az Ez történt Mohács után című könyvében is hangsúlyozta Ne- meskürty, hogy a magyar ural­kodó osztály önző politikája mi­lyen nagy szerepet játszott a tragikus eseményekben. Itt még nagyobb nyomatékot kap ez az állítás. Meggyőződéssel vallja, hogy okos politikával és haza­szerető felelősségtudattal ezek­ben az években számtalan al­kalommal mód nyílt volna ar-a, hogy a törököt visszaszorítsák korábbi határai mögé. Ehelyett a Felvidék nagyurai egymás el­len háborúztak, hogy o birtokuk tovább gyarapodjon, látványos párviadalokat rendeztek, vfrtus- kodtak, miközben a török egy­más után csapott le a magyar várakra. Képtelenek voltak átlát­ni a Habsburgok álnok politiká­ját, akik 1545-ben békét kötöt­tek a törökkel a hátuk megett A törökkel és Habsburgokkal egyaránt paktáló — évekig ügyesen manőverező — Fráter György, azaz György barát volt az egyetlen ember, aki alkal­masnak látszott az egyre sú­lyosbodó káoszban rendet te­remteni, meggyilkolásával azon­ban ez a lehetőség is elúszott 1551-ben. Az ország sorsa vég­legesen megpecsételődött, most már semmi sem állt útjában a másfél százados török rabság elkezdődésének. Néha még ma is hajlamosak vagyunk a balsors számlájára írni a mohácsi tragédiát, s mindazt a sok csapást, ami ez­után következett az ország éle­tében. Nemeskürty nem hitt eb­ben a „mítoszban", vaHatora fogta a korabeli krónikákat, s megmutatta „az igazi tragé­diát”, melyhez a magyar ural­kodó osztálynak jóval több köze volt, mint a balsorsnak. Csupán ennyit tett, s ez in­kább a tények néven nevezése, mint deheroizálás — amivel egyesek vádolják. Kovács Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom