Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-03 / 180. szám

1974. Júliusi DUNANTOLI NAPI© 5 Az élet képűjében !Törökországfaó1 is j°n vendég Lajos Gimnázium, Pécs Hat nappali tagozatos osz­tályból — egy tanuló kivéte­lével — összesen 223 végzős negyedikes jelentkezett érett­ségi!«. A jelentkezettek vala­mennyien legalább „megfe­lelt" eredménnyel vizsgáztak. „Dicsérettel megfelelt1' minő­sítést szereztek (a zárójeles szám arra utal, hogy a jelölt hány tantárgyból szerezte meg ezt a minősítést): IV. a. (fizika tagozat): Mayer György (3), Varga János (3), Alvárí János (2), Je- zemiczky Lajos (2), Kecskés István (2), Nagyistók Mihály (2), Radó Péter (2), Rumpler József (2), Schaub Ilona (2). továbbá egy tantárgyból: Agócs László, Fűzék Erzsébet, Lukács János, Párkányi Zoltán, Pintér László, Poleczky László, Sterner József, Végh Erzsébet IV. b. (egységes osztály): Szabó Csilla (3), Erős Éva (2), Kiss Magdolna (2), Rad- nai Judit (2), Szemere Gab­riella (2), Szittya Imre (2), to­vábbá egy tantárgyból; Godó Erika, Karsa László, Kovács Attila, Laki Agnes, Makarész Gábor, Mátyás Judit. Notaisz Agnes, Szíjártó Henrik, Szilas András, Szili Katalin, Zsák Ma­rianna. IV. e. (kémia tagozat): Habon Ilona (4), Atonaszov Illés (3), Korányi Tamás (3), Hanz Lídia (2), Kékes Ferenc (2), Nagy Mária (2), Páll Tibor (2), Torma András (2), továbbá egy tantárgyból: Czeininger Csaba. Földvári Klára, Horváth Péter, Juharos László, Kovács Zsuzsa, Körösztös Erzsébet Kulcsár Gabriella, Lantos Ilo­na, Megyeri János, Mink Gyöngyi, Óbert Antal, Somlyal István, Suszter Gyöngyi, Szemes Hajnalka. Szurcsík János. IV. d. (egységes osztály): Berták Rózsa (2), Gyeivel Ágota (2), Huszti Judit (2), Nékám Krisztina (2), Szabados György (2), továbbá egy tan­tárgyból Czigány András, Cson­gor Elemér, Kapitány István, Kovács Attila, Montslcó Péter, Pogány Márta, Salomon Erzsé­bet Török Agnes. IV. e. (angol tagozat): Fekete Agnes (3), Boros An­na (2), Dombóvári Márta (2), Ficzkó Zsuzsa (2), Horváth András (2), Józsa Lívia (2), Mess Ágnes (2), Rózsahegyi Agnes (2), Sávay Judit (2), Szabó Zsuzsa (2), Szita Mária (2), Vető Ferenc (2), továbbá egy tantárgyból Gscheidt Hel­ga, Horváth Éva, Horváth Kor­nélia, Kőmyei József, Kustos Irma, Masszj Éva, Müller Péter, Nagy László, Nagy Zoltán, Szólal Tamás, Székely György, Varga Zoltán. IV. f. (szőlőtermelő és bor­kezelő szakközépiskolai osz­tály): Jelesen feleltek meg: Gazda Márta és Tolnai Klára. A 223 érettségizett fiatal közül 192-en készülnek tovább­tanulni felsőoktatási intézmé- j nyékben — egyetemeken, főis­kolákon. Megnyílt a VI. Siklósi Kerámia Szimpozion Tegnap, július másodikón, kedden délelőtt Siklóson meg­nyílt o VI. Kerámia Szimpozion. Tizenegy művészt hívtak meg eb­be az alkotó táborba, s közülük eddig heten érkeztek meg, a magyarokon kívül két bolgár és egy-egy orosz, Hletve NDK-bell kerámikus. De várnak még Sza­badkáról egy jugoszláviai ma­gyar és Ankarából egy török művészt is. A szimpoziont Ber­ries Ferenc, a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osz­tályának vezetője nyitotta meg. — Hatodszor nyílik lehetőség arra, hogy a kerámia művészei itt Siklóson alkothassanak. Eb­ből már o harmadik alkalommal nemzetközi jellegű ez a szimpo­zion. Sok egyéb mellett az idén a Képzőművészed Alap 200 ezer forintos támogatásával tovább korszerűsítettük a kemencéket — mondotta, majd jó alkotó munkát kívánt a művészeknek. Az 1969-ben megnyílt alkotó­táborba egyébként o Magyar Képzőművészek Szövetsége ál­tal meghatározott országokból kérnek művészeket, s azokat az illető ország művészeti szövetsé­ge jelöli ki. A mostani tábor augusztus 10-én zárul. Előtte, augusztus 8-án zártkörű szak­mai bemutatón láthatók majd a művészek idei siklósi alkotásai. A nagyközönség számára ugyanis csak zsűrizett műveket lehet bemutatni. •— Milyen értéke, haszna van o siklósi alkotótábornak a mű­vészeti életben? — kérdeztük Csenky Éva művészettörténészt, az alkotótábor vezetőjét — A művészek minden egyes alkotása itt marad, mint a Ba­ranya megyei Janus Pannonius Múzeum tudajdono — mondta Csenky Éva. - Ez a szimpo- zionoknak egy általános nem­Berntes Ferenc megnyitja a siklósi szimpoziont Megalakult a Csepel autógyár, a MOGÜRf és a Volvo gyár vegyes vállalata A Csepel Autógyár, a Mo- gürt Külkereskedelmi Vállalat és a Svéd Ab Volvo Konszern Magyarországon vegyes válla­latot alapított A hazánkban külföldi rész­vétellel elsőként létrejött gaz­dasági társulás tíz évre szóló alapító okmányait dr. Novak Béla, a Csepel Autógyár és Tóth László Pál, a Mogürt Kül­kereskedelmi Vállalat vezér- igazgatója, valamint dr. Bertil Bengtsson, a Volvo cég elnök- helyettese kedden írta alá ün­nepélyes keretek között a Duna Intercontinental Szállóban. A szerződés értelmében svéd gyártási részegységekből a Csepel Autógyárban szerelik majd össze a Volvo Konszern L. 3314 jípusú „Lapplander” el­nevezésű összkerékmeghajtású terepjáró gépkocsiját. A Lapp­lander a kivitelezéstől függően személy- és teherszállításra, továbbá munkagépek, segéd­gépek hajtására alkalmas, fel­használható köztisztasági fel­adatok ellátására, javító-szerelő I gépkocsiként, erdővédelmi és mezőgazdasági célokra. A Volvo cég a járműgyártás dokumentációján és technoló­giáján kívül mintegy négymillió svéd korona értékben átadja a gyártóberendezéseket, szer­számokat és egyéb készülékeket a Csepel Autógyárnak. A ma­gyar fél ezek ellenértékét késztermékkel fogja visszafi­zetni. 1975-ben — o gyártóberen­dezések és gépsorok beszere­lése után — 200 gépkocsit gyártanak majd a Csepel Autó­gyárban, 1976-tól már évi 1000— 1200. terepjáró kerül ki a gyár­ból. A kooperációból származó bevétel 52 százaléka — fele-fe­le arányban — a két magyar vállalat, 48 százaléka pedig a Volvo céget illeti. Az együtt­működésnek ez a formája lehe­tővé teszi, hogy a Csepel Autó­gyár meghonosítsa az új fej­lett technológiát képviselő ter­méket, s évi mintegy 14—15 millió svéd korona exportjöve­delemhez jusson. Kinevezések A Pécsi Tudományegyetem ÄI- ; lám- és Jogtudományi Kara ál­lami vezetésének megbízatása lejártával az oktatásügyi minisz­ter a Kari Tanács előterjesztése alapján a Kar dékáni teendői­nek ellátásával dr. Földvári Jó­zsef tanszékvezető egyetemi ta­nárt bízta meg három évi idő­tartamra. Egyben jóváhagyta dr. Ádám Antal egyetemi tanár­nak és dr. Herczegh Gézg tan­székvezető egyetemi docensnek ugyanilyen időtartamra dékán­helyettessé történt megválasztá­sát. Az oktatásügyi miniszter tegnap, július 2-án adta át szá­mukra a megbízatást zetközi elve, s ide Siklósra is úgy hívjuk az alkotókat, hogy ajándékozólevelet adnak, amelynek értelmében a miénk maradnak o műveik. Amellett, hogy a kerámikus művészek kö­zött a siklósi szimpozion min­denképpen fogalom, hasonlóan a Csehszlovákiában és Szovjet­unióban rendszeresen megren­dezett kerámia-szimpozionok rangjához, — az anyagi-művé­szi értéke is rendkívül nagy. Magyarország műkereskedelmi szerkezete ugyanis olyan, hogy szinte egyáltalán nem kerül be hazai múzeumba külföldi alko­tás. Éppen a siklósi kerámia és a villányi szobrász szimpozion révén kezdődött el a kortárs művészeti alkotások számának gyarapodása a magyar múzeu­mi kincsek között. Sok hasonló célú alkotótábor van ugyan már az országban, de a siklósi és a villányi a legfejlettebb, s ez a mi két szímpozionúnk nem tago­lódik széjjel, hanem két sajátos művészeti ágban mélyed el. Sőt, Egyébként az őszi Szabadkai Kerámia Triennáléra elviszik a siklósi anyagot. Sőt, elviszik Belgrádba is. Aztán a siklósi és a villányi művésztelepen 1974- ben alkotott művek anyagi ér­téke 1 millió 500 ezer forint volt. A művészeti értékük termé­szetesen meghatározhatatlan. Mindezért csupán fedezik a mű­vészek alkotó munkájának és itt- tartózkodásának költségeit. Sőt, októberben a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége ide hozza va­lamennyi hazai alkotótábor ve­zetőit és fenntartóit, hogy a siklósi—villányi szervezési elvek és művészeti célok alapján or­szágszerte fellendítse a hasonló intézményeket. A Megyei Tanács évekkel ezelőtti elképzelése te­hát bevált, sőt Baranya e vonat­kozásban szinte élesztő kovász lett a magyar képzőművészeti életben. F. D. Tizenegyezer tonna kerámia (Folytatás az 1. oldalról) Egy látogató megjegyzése: „A fürdőszobám alig több mint három négyzetméter. Tet­szik ez a berendezés. De hol helyezném el a két mosdó­kagylót, a bidét és a vécé- kaqylót? Sehol. Arra nincs hely.” — Tudatosan bombázzuk • tervezőket annak érdekében, hogy a fürdőszoba kultúránk fejlődjön. De ehhez nagyobb méretű fürdőszobák kellenének. Úgy véljük, hogy a tervezők nem törődnek ezzel. Példaként csupán az olasz és francia fürdőszoba kultuszt említem — mondja Koroknál Elek, a Bu­dapesti Porcelángyár csoport- vezetője. A formákról és a választék­ról. A hazai egészségügyi ke­rámiák zömét az Alföldi Porce­lángyár készíti. Kiállított mos­dó- és vécékagylói ízlésesek, formatervezettek. Felveszik a versenyt a fejlett kerámiaipar­ral rendelkező országokkal is. Látszik, hogy az iparágban egyre több formatervező mű­vész dolgozik. S ez annak kö­szönhető, hogy az Iparművé­szeti Főiskolán néhány évvel ezelőtt megkezdődött az ilyen­irányú képzés is. Tuza László álló és falra sze­relhető porcelán ivókútjai vég­leg száműzhetik a jelenleg használatos zománcozott ivó- kutakat. Iskolákban, orvosi ren­delőkben, de akár köztereken is felállíthatók. Kár, hogy még csak itt láthatjuk őket... Mittelholcz Mihály, a Buda­pesti Porcelángyár iparművé­sze első díjat nyert kerek mos­dókagylóival, hasonló kiképzé­A1 i\ a hírekben szerepelnek A villámkérdésekre pillanat­nyi gondolkodás nélkül válaszol: — Nem, nem cserélem ki a bútort, nekem nagyon megfelel. A „rezidenciámat” viszont nagy­nak tartom. Egy leválasztással még egy igazgatóhelyettesi iro­dát szeretnék kialakítani, s ak­kor a termelést irányító főmér­nök Is ide költözik a Kulich Gyula utcából. — Milyen vállalati kocsival közlekedik? — Polski Fiattal. A Mercedest eladattam. A közeljövőben el­adjuk a Tátrát is. Újat nem vá­sárolunk helyettük. — És a lakásától a munka­helyéig? — Saját Zsigulimmal. Jelen­1 lg ugyanis a pogányi reptéren lakom egy vendégszobában. I Hernády Alajos ez év május 1-től a D. .:nán üli Vízügyi 'gazgatóság igazgatója. A 37 is vezető Debrecenből jött ■ . •: -n át a KVst-Ma­- arorszáni Vízügyi Építő Válla­lat főmérnöke, illetve igazgatója volt Előtte az Alsódunavölgyi Hernády Alajos Vízügyi igazgatóságon, még ko­rábban pedig a Vízgazdálkodá­si Tudományos Kutató Intézetnél tevékenykedett. — Tanulmányai? — Tizenkilenc évvel ezelőtt, mint vasútépítő technikus fe­jeztem be középiskolai tanulmá­nyaimat. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultam, s itt szereztem okleveles mérnöki képesítést 1960-ban, majd leve­lező hallgatóként folytattam a tanulást az egyetem villamos- mérnöki karán, ahol 1965-ben kaptam diplomát. Ezt követően a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatán tanultam, majd ismét a műszaki egyetemre, — a gazdasági mérnöki szakra — jelentkeztem. Itt 1971-bsn kaptam építési és gazdasági mérnöki oklevelet. — Milyen idegen nyelvet be­szél? — Megértetem magam oro­szul és németül. — Családja? — Feleségem magyar—orosz szakos tanárnő. Két fiam van. — Párttag? — Hét év óta. — Az igazgatóság tevékeny­ségével kapcsolatosan milyen leiadatokat tart fontosnak Ba­ranyában? — Mindenekelőtt — de csak egyrészt — a város vízellátását távlatokban is megoldó munkát Ezt részben a Szederkény tér­ségében lévő új víznyerő terü­letek feltárásával, illetve az új mohácsi vízvezeték építésével és a vízkivételi mű bővítésével, valamint a borjádi víztározó megépítésével tartom lehetsé­gesnek. A közeljövőben aján­latot teszünk a megyének is a vízellátási problémák megoldá­sára. A felmérő tanulmányban részletesen leírjuk, hogy mely térségben milyen megoldások­kal lehet orvosolni a gondokat. 1 — Még közelebbi tervek? — Szeptemberben adjuk át — ugyancsak ajánlatként — a városi tanácsnak azt a felmé­rést, amely a Pécs kárnyéki, még kihasználatlan, üdülésre alkal­mas területekről készül. A kör­nyezetvédelmi szakembereink már elkezdték a munkát. A vá­rostól 15—20 kilométernyi tá­volságban lévő, pihenésre, ki­rándulásra alkalmas helyek megjelölése mellett azt is fel­mérik, hogy hol, milyen költség- ráfordítással mivé lehetne vál­toztatni ezeket a területeket. — Végezetül még két kérdés: mint igazgatónak, mi a vélemé­nye msgbizatásáról, s mit tart legtöbb feladatának? — Nem ragasztották hozzám az igazgatói széket. Ha nem vagyok képes jól megfelelni a követelményeknek, el kell men­nem. Az alkalmatlanságomat vi­szont legelőször nekem kell ész- revennem. A másik kérdésre: nekem mindenekelőtt azzal kell foglalkoznom, hogy megteremt­sem a jó vízgazdálkodáshoz szükséges munkahelyi előfelté­teleket. A szakmai tennivalók •ngyrésze elsősorban a munka- ’ saim feladata. Lukics Éva Az Alföldi Porcelángyér fürdőszoba berendezése Szokolai felv. sű vécékagylójávat és plssoár- jával; utóbbi a hírek szerint a budapesti Hilfcpn Szállóba ke­rül. A Glóbus családhoz tar­tozó egészségügyi kerámiák tetszetősek, valamennyi fehérre mázolt S ha már a színeknél tar­tunk, érdemes megjegyezni a következőt. Ha valahol van elmaradás, akkor az e téren ugyancsak érezhető. Koroknál Elek szerint leg­alább öt évvel kullogunk a di­vat után, hiába szépek a for­mák, ha azokra nem viszünk fel olyan mázat, amely a ma igé­nyeinek megfelel. Fehérre, vilá­gossárgára, világoszöldre, ró­zsaszínre és világoskékre fes­tett berendezések vásárolhatók. Más nincs. No, néha fekete és világosszürke mosdókagyló is kapható, de csak nagy után­járással (tudják mire gondo­lok!)... Ezen a téren tehát bőven van méq lehetősége az ipar­ágnak. Hót tegyünk egy kicsi­vel több festéket abba a máz­ba! Legalább annyit, mint a zágrábi Jugokerámika. A jugoszlávok fürdőszobái­nak nagy sikere van. A leg­népszerűbb o kobaltkék mázzal ellátott fürdőszoba berendezés. De a többi alkalmazott szín is élénkebb, mint a hazaiak. Magyarországon három-ót féle fürdőszoba család van for­galomban. A választék további bővítésére — erre pediq van igény — a Budapesti Porcelán- gyár vállalkozhatna. A fővárosi üzem felkészültséqe miatt nagy szériákat képtelen gyárta­ni. A lépéshátrány behozására eképpen nyílhatna lehetőség. A több típus, a színskála bát­rabb alkalmazása minden bi­zonnyal megnyerné a vásárlók tetszését is. Salamon Gyula Jutalom a jé tanulóknak Bizonyítványosztás a Pécsi Postabaz-ratósánon Lehet akárhány éves, ha az iskolapadba ül az ember, még­iscsak diák lesz újra. így volt ezzel az a huszonhét postás is, akik felnőtt fejjel végezték el az általános iskolát. Tegnap délután három óra kor volt a bizonyítványosztás. Apák, sőt nagyapák vették át éppoly elfogódott izgalommal a nyolcadik osztály elvégzését iga­zoló okmányt, akárcsak gyerme­keik, unokáik, akiktől naponta megkérdezték: na, hogy felel­tél? Sz“-’" érkezni s-nm1 '• Czukor Antal, a Dolgozók ön­álló Általános Iskolájának igaz­gatója elmondta, hogy régen volt ennyire céltudatos, szorgal­mas évfolyam az iskolában. Ar­ra meg egyenesen nem volt pél­da. hoav n h~-— közül mindössze hárman hagy­tuk abba o tanulást, ők is csak egészségi okok miatt. Az iskola igazgatója kúton kiemelte azt a nagy segítséget, amelyet c Pécsi Postaigazgatóság Józsel Attila szocialista brigádja nyúj­~ ~ ' c 'á­nak egyaránt. így azután nem csoda, hogy a 27 végzős átlag- eredménye 3,7 ve . cr e sem akad sűrűn példa a dolgozók I iskolája történetében, mini ahogy az is ritkán fordul elő hogy valaki ötvenöt éves fej­jel, 3,16-os ótlageredménr ti befejezze az isko' t. Be; or - re- h~! ’-atsrszaxmunl; : nck ez is sikerült. A Megyei Postahivatal, Posta Gépjármű Szállítási űzet és a Hálózatépítési üzem mo: végzett dolgozói nemcsak a si keres vizsgának örülhetnek. A igazgatóság, a viz'oee — -irr ’ - cl függően ?nri r ■ terjedő cr-ze---' • ­legszorga'masabbekai. sen tizenheten kaptak pér; borítékot a bizonyítvány mellé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom