Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-11 / 188. szám

1974. július 11. DUNANTOLI NAPLÓ 5 Életbe lépnek az új pécsi lakásügyi tanácsrendeletek Előnyök a nagy családoknak és az alacsony jövedelműeknek HÉTFŐTŐL Az 1971-ben megjelent központi lakásügyi jogszabályokat követően alkotott helyi tanácsrendeletek Pécsett beváltak, helyes­ségüket és alkalmazhatóságukat az élet igazolta. Mégis szükség volt a felülvizsgálatukra. A gyakorlat megmutatta, hogy több te­kintetben módositani, finomítani kell a rendeleteket. A cél nem az volt, hogy Pécsett új lakáspolitikát, elosztási gyakorlatot vezes­senek be. Az alapelvek változatlanul érvényesek. Egyharmad helyett öt százalék Hónapokkal ezelőtt kezdő­dött meg az 1971-es tanácsren­deletek felülvizsgálata, s a ter­vezetet oly széles körben vitat­ták meg, mint amire az utóbbi évek egyetlen tanácsi rendele­ténél sem volt példa. Ez ért­hető is, hiszen Pécsett hihetet­lenül magas a lakásigénylők száma, rendkívül kevés viszont oz elosztható lakások mennyi­sége. Az ellentétből adódó ne­hézségeket csakis a pontosan meghatározott lakáselosztási el­vek segítségével lehet valame­lyest feloldani. Az új helyi jog­szabályokat tehát igen alapos előkészítés után fogadta el leg­utóbbi ülésén a város tanácsa. Az 1974. évi 4., 5. és 6. számú tanácsrendelet a közeli napok­ban lép hatályba. Az alábbiak­ban néhány olyan fontosabb változásról adunk tájékoztatást, amelyek a korábbi rendeletek­hez képest újdonságnak számí­tanak. A lakáselosztásról, a lakás­igények elbírálásáról szóló 4. számú rendelet továbbra is a végrehajtó bizottság hatásköré­be utalja a lakóselosztási terv kétévenkénti elkészítését, amely­ben meg kell határozni a lakás- beruházással kapcsolatos sza­nálásokat, a szociális követel­ményeknek meg nem felelő és felszámolásra váró lakásokat, továbbá a városfejlesztési-vá­rosrendezési célok megvalósítá­sához szükséged lakások meny- nyiségét Minőségi és lépcsős lakáscserékre az elosztásra ke­rülő bérlakások 5, tanácsi értékesítésű lakások 3 százalé­kát biztosítja a végrehajtó bi­zottság. Hosszas viták előzték meg a bérlő- és vevőkijelölési jog új­bóli szabályozását A korábbi jogszabályt követően olyan dön­tés született — városfejlesztési meggondolásból —, hogy a mindenkori elosztásra kerülő la­kásmennyiség egyharmadát in­tézmények, vállalatok rendelke­zésére bocsátja, a bérlő- és ve­vőkijelölési jog eladásából be­folyt összeget pedig új lakások építésére fordítja a város. Az el­gondolás helyes volt, a gyakor­latban mégsem vált be. Nem találkozott a közvélemény egyet­értésével, mert a jogot megvá­sárolt közületek sokszor nem a célnak megfelelően használták fel a lakásokat, azaz nem azok kapták a lakásokat, akik tény­legesen szerepet játszhatnak a vpllalat, intézmény fejlesztésé­ben, s ez a munkahelyi közös­ségeknél kedvezőtlen visszhan­got keltett A jog megvásárlá­sával átvett lakások közül na­gyon sokat hosszabb ideig be- költözetlenül hagytak — a ta­nácsülés idején 44 ilyen lakás volt —, ami a város jelenlegi nehéz lakáshelyzetében meg­engedhetetlen. Előállott továb­bá az a furcsa helyzet is, hogy a közületi szervek együttes •a- kósalapja nagyobb volt, mint a lakásügyi hatóságoké, amelyek elvesztették rendelkezési és el­lenőrzési jogukat a tényleges lakásmennyiség nagy része fe­lett. Az új jogszabály most ren­det teremt e téren, amikor ki­mondja, hogy az évenként épülő állami lakások mindössze 5 százalékára adhatja el a vég­rehajtó bizottság a bérlő- és vevókijelölési jogot. Lakáshoz jut 56 nagycsaládos Az előbbihez hasonlóan ked­vező fogadtatásra találhat a rendeletnek az a része, amely rögzíti azt a jól bevált gyakor­latot, hogy — a népesedéspoli­tikai elvekkel összhangban — gondoskodik a három- vagy többgyermekes igénylők lakás­hoz juttatásáról. A legfrissebb felmérés szerint — a helyzet egyébként naponta változik — e kategóriában jelenleg 144 (kerületenként: I —72, II —35, III — 37) jogosult lakásigényló van Pécsett. A lakásügyi ható­ság közülük 56-nak (30—13— l 13) most utalja ki a lakásokat, i Mit kell tudni -különben az ilyen I című igényjogosultságról? Első­sorban is azt, hogy az érvényes lakásigénylés beadási idejétől függetlenül e kategóriában a harmadik gyermek megszüle­tése pillanatában válik igény- jogosulttá a lakásigénylő. Ha tehát egyik oldalon esetleg éve­ket „el is veszít", a harmadik gyermek révén rengeteget nyer a lakásra váró nagycsaládos. A korábbihoz hasonlóan most is meghatározták a lakásigény kielégítéséből kizáró okokat. Nem utalható ki tanácsi bérla­kás annak, akinek a városban beépíthető házhelye, építési tel­ke van, bárhol az országban 1800 négyzetméternél (500 négyszögöl) nagyobb mezőgaz­dasági ingatlannal rendelkezik, jogos lakásigényét meghaladó mértékű személyi tulajdonú in­gatlanában lakik, vagy akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 2000 forintot (fiatal házasoknál a 2500 forin­tot) meghaladja. Ogyszólván minden fórumon vitatéma volt: mi legyen a gép­kocsitulajdonos igénylőkkel. Emlékezetes, hogy a korábbi jogszabály ezt kizáró okként kezelte. A vita eldőlt: ezután sem lesz másként. Akinek érvé­nyes forgalmi rendszámmal el­látott gépkocsija van, továbbra sem juthat tanácsi bérlakáshoz. Tanácsi értékesítésű lakásnál a gépkocsi nem kizáró ok, az egy főre jutó havi jövedelmet (az előbbi szerint) 2500 ill. 3000 fo­rintban határozzák meg. Mind­két kategóriában kizáró ok, ha valaki lakását szabadforgalom­ban értékesítette — az elidege­nítéstől számított öt éven belül. Kiknek jár kedvezmény? Az 3. számú tanácsrendelet a lakásépítési hozzájárulásról, a lakáshasználatbavételi díj sza­bályozásáról intézkedik. Ez a rendelet is előnyöket biztosít a többgyermekes és az alacsony jövedelmű családoknak. Három, vagy többgyermekes családok­nál a kiutalt lakás komfortfoko­zatára való tekintet nélkül tel­jes egészében elengedhető a lakáshasználatbavételi díj, ha a család egy főre jutó havi jöve­delme nem haladja meg a 800 forintot. Félkomfortos és komfort nélküli bérlakások kiutalásánál ugyancsak elengedhető a hasz­nálatbavételi díj, ha az egy főre jutó havi átlagjövedelem 600 forint alatt van. Fiatal — még gyermektelen — házaspároknál ezt a mértéket 1500 forintban állapították meg. Az előbbiek­nél magasabb jövedelem ese­tén 50 százalékos kedvezményt kaphatnak a lakáshoz juttatot- tak. Az adható kedvezmények kedvező feltételeket biztosítanak magányos nyugdíjasoknak is, ha önálló lakáshoz akarnak jut­ni, s ez ugyancsak a most ha- tálybalépő jogszabályok új vo­nása. A rendelet azt is felso­rolja : kik kérhetnek részletfize­tési kedvezményt a lakáshasz­nálatbavételi díj teljes összegé­re. A 6. számú tanácsrendelet a lakásigények társadalmi elbírá­lását és a lakásügyi társadalmi bizottságok működését szabá­lyozza. A rendelettervezetek elő­készítése során felvetődött, hogy célszerű lenne, ha ezek a bi­zottságok a lakásigénylési ké­relmeket a benyújtástól számí­tott két éven belül a helyszínen vizsgálnák felül. A lakásigénylé­sek hallatlanul nagy mennyisé­ge miatt — 7000-nél többet tar­tanak nyilván a lakásügyi ható­ságok — ezt a munkát társa­dalmi úton soha nem lehetett volna elvégezni, ezért a tanács ülés ezt nem is vette be a ren­deletbe. Hivatalos felülvizsgálat híján tehát a lakásigénylők egyéni érdeke, hogy az igényjo­gosultságban bekövetkezett vál­tozásokról — pl. új gyermek születése — idejében tegyen bejelentést a hatóságnál. H. I. Kedvezményes füzetvásár A PIERT — a* állami és a szö­vetkezeti kiskereskedeími vállaló tokkal egyetértésben — július 15. és augusztus 15-e közön országos j engedményes füzetvásárt rendez; | az akció idején valamennyi cflta j Ionos- és középiskolai füzetet, fü- I zetcsomagot 20 százalékos kedvez­ménnyel árusítanak — közölte a PIÉ'íT—APISZ szerdai sajtótájékoz- , tatáján dr. Gallai Katalin, a PIÉ*T vezérigazgatója, aki beszá- j molt az új iskolaév tanszerellá- j tásáról is. A tájékoztatón dr Miklós László, az APISZ igazgatója bejelentette: a vállalat csatlakozott az országos kedvezményes vásárhoz, s a füze­teken kívül a fővárosban az frá- szercsomagokat és az iskolatáská­kat is 20 százalékos engedménnyel kínálják az akció idején. Fokozott éberségé óva osságot! Möv&kswJk a tifzves&éSw Megkezdődött oz aratás. Ez az időszak tokozott óvatosságot, éberséget követei meg a tűz­rendészet! szervektől és a me­zőgazdasági üzemek minden egyes dolgozójától, — mert nö­vekszik a tűzveszély. A kettőzött >éb ség, óvatos­ság nemcsak pus. a szó. A té­nyek azt bizonyítj k, hogy von mitől tartani. Baranyában 1972- ben hat „kalászos"-tűz fordult elő, az ebből származó anyagi „Szitálni, porítáni, keverni...” Gyógyszerész és gyógyszertár Régen: egészségtelen otthonok okozta betegségek Mai „sláger” i idegnyugtatók „Negyvennégy éve vagyok gyógyszerész, ebből huszonhá­rom éve itt, a szigetvári gyógy­szertárban’’ — mondja Schuth János, a szigetvári gyógyszertár vezetője. A korszerű patika irodájában beszélgetünk —. miközben a „pultoknál" szorgos kezek adják ki az orvosságo­kat — Piaci napokon megnő a forgalom, átlagban pedig na­ponta közel háromszázan nyit­ják ránk az ajtót... Gyógyszerészpályáját a mo­hácsi patikában kezdte 1930- ban, aztán Szigetvár előtt Né- | metboly, Újpetre voltak a főbb „állomások”. — Hatvankét éves vagyok, mindig az egészségügyet szol­gáltam — mondja. — Jól is­merem a régi, falusi életet és higgye el: egy gyógyszertárból ma is eléggé jól kitapintható nemcsak az élet ritmusa, há­rem az is, hogy miként éln az emberek ... Arról beszél, hogy a har­mincas években a falusi nép már otthonában kapta meg a különböző betegségeket. A ned­ves falú, szellőzetlen házak „terjesztették" a népbetegsé­geket, elsősorban a tüdőbajt. A hörghurutos, reumás, hűléses betegségek mindennaposak vol­tak. Hajnalban keltek, késő estig dolgoztak a földön, az állatok körül —, a maguk dik­tálta, de az élet rájuk kénysze­rítette munkatempó rokkantjai lettek. — A harmincéves nő ötvennek látszott, bőrük mint a perga­men .., Aztán az egyoldalú táplálkozás sokszor az étvágy­talanságot váltotta ki. Hektó­szóm készítettük az úgynevezett kínavasbort, aztán kis üvegek­be adtuk az étvágyesináló or­vosságot. — Honnan kapták régen a gyógyszerkészítéshez szükséges anyagokat? — A növényi anyagokat a nagykereskedők szállították, ázsiai, trópusi növényféléket is —, a kész gyógyszereket pe- diq a gyárak küldték. — A gyógyszertárat ma is sokan „boszorkánykonyhának” nevezik ... — Igen, mert az anyagot szitálni, porítani, keverni kell . .. íróasztalának fiókjából fény­képeket vesz elő. pék egy üvegdobozt ábrázolnak —. két oldalán kézfejnagyságú lyukkal, — Ez eqy úgynevezett por­manipulátor — magyarázza. — Saját újításom, elfogadták, számos helyen alkalmazzák. A gyógyszerészek közül sokan, magom is érzékeny vagyok a különböző szálló porokra. Ami­kor szitálunk, vagy poritunk —, természetes, hogy por keletke­zik. Nos, ezt akadájyozza meg a kis szerkezet. Ennek segítsé­gével zárt helyen végezhetjük a munkát, a por nem száfi. Mi is ilyennel dolgozunk. Egy-egy asszisztensnő nyitja ránk időnként az ajtót recept­tel a kezében. Számomra „kí­nai nyelven" beszélnek néhány szót, de annyit értek, hogy ta­nácsát kérik. — Hányán dolgoznak ebben a gyógyszertárban? — Amikor 1952-ben ide ke­rültem mindössze három gyógy­szerész és egy takarítónő volt a létszám — mondja. — Most harmincon vagyunk, gyógysze­PANTHER ADK 6.3 TONNA típusú autódarura nehézgépkezelői bizonyítvánnyal és különleges III. bejegyzéssel ellátott gépjármű­vezetői bizonyítvánnyal rendelkező dolgozót Jelentkezés: DÉLVIÉP 2. SZ. FÖÉPITÉSVEZETŐSÉG PÉCS, POLYA UTCA - TELEFON: 14-979. Tóth Zoltán szállítási előadónál. AUTÓTULAJDONOSOK, FIGYELEM! Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy a HARKÁNYI SZERVIZÁLLOMÁSUNK SZÓM'ATI NAPOKON EGÉSZ NAP, VASÁRNAP 7—16 ÓRÁIG ÜZEMEL. Hétfőn szünnap. Vegye igénybe szervizszolgáltatásunkat I GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ ÉS VEGYESIPARI SZÖVETKEZET. részek, asszisztensek és az egyeiemj államvizsga előtti gya­korlaton lévők, Az is igaz, hogy forgalmunk a húsz év előttinek a harmincszorosa . .. A forgalom növekedésének említése rfdja a következő be­szédtémát: a ma emberének egészségét. — Manapsáq kérem egyre több lesz az „elpuhult” ember — mondja. — Sok ember az íróasztal mellett ül, aztán autó­val megy haza —, leül a tévé elé és ezzel fejezi be a napját. Hiányzik a mozgás, a séta, a friss levegő ... Altatóval alszik el, reggel feketekávét iszik ser­kentőnek ... — ellentétes ha­tású „gyógyszerekkel" élnek. Legnagyobb forgalmat az anti­biotikumok, az altatók, a vér­nyomáscsökkentők. idegnyugta­tók, fájdalomcsillapítók jelentik. Sokféle gyógyszer kapható és nem drága. Az emberek mind többet törődnek egészségükkel és ha „fáj” valami, máris nyúl­nak a gyógyszerért. Ez alap­jában helyes, de a mozgás, a napfény, a levegő js nagyszerű „gyógyszer” —, mindenki fi­gyelmébe ajóniom . . . Végigsétálunk a gyógyszer- tár helyiségeiben. A „pultok” mögött kis laboratóriumban forr. fortyoq az „alapanyag”. Egyik asztalon kúpokat formál­nak ügyes női kezek, a mási­kon — mint otthon, mikor süte­ménykészítéskor a tojássárgáját keverik — egy tálban sárga masszát kevernek ... — Számos gyógyszert itt ké­szítünk —, de a legtöbbet ké­szen kapjuk — mondja o gyógyszertár vezetője. — A na­pokban is várunk közel félmil­lió forint értékűt Az egyik kis üvegvitrinből fe­hér porcelántégelyt vesz elő, A kevés ritkasáq eqyike. „Lógesz­tenye vonat” — olvasom q fel­iratát. Nem értem . .. — Ez a kis tégely méq Né­metbolyból való — mondja a gyógyszertár vezetője, aztán mosolyogva teszi hozzá: — hi­bás a felirata —, nem Lógeáz- tenye vonat —, hanem Lógesz­tenye kivonat a helyes ... Viszérgyulladásos betegségek elleni qyógyszert tartottak ben­ne... Ismét az irodában. — Szemre szép és korszerű ez a gyógyszertár, de mi a vé­leménye a szakembernek? — kérdem. — Nemcsak ez o gyógyszer- tár korszerű, hanem Baranya megyében általában színvona­lasnak mondható a gyógyszer­tári hálózat — mondja. — Szá­mos új épült, a régebbieket felújították, korszerűsítik rend­szeresen. — És a qyógyszerészképzés? — A budapesti és a szegedi egyetemen van gyógyszerészi kar —, a képzést magasszín­vonalúnak tartom — mondja. Női foglalkozás lett a gyógy- szerészség. Az egyetem négy éves, három év utón patikai gyakorlat majd államvizsga. Képzett emberek kerülnek ki. Beszélgetés közben többször is mondja: igyekszik jól végezni munkáját, az egészségügy egyik fontos területén. Július 1-én, Budapesten vette át az Érdemes Gyógyszerész ki­tüntetést Garay Ferene kár megközelítette a 700 ezer forintot. Az elmúlt esztendőben már 19 tűzeset történt ebben az időszakban. A kár értéke egy­millió forintot tett ki: 51 hektár területen égett le a termény, 6500 mázsa szalma égett et és négy erőgép sérült meg. Érdemes tanulságképpen « tavalyi tűzesetek okait felidézni. Négyízben idézett elő tüzet o súrlódás, azaz megszorult a szem a kombájnban, vagy fel- tekeredett a szalma a gép dob­jára. Ugyancsak négy alkalom­mal keletkezett tűz dohányzás­ból és tarlóégetésből. Mozdony- szikro két esetben gyújtotta meg a termést. Tűzveszélyes beren­dezések — mint például he­gesztőberendezés — figyelmet­len, körültekintés nélküli hasz­nálata háromszor végződött j tűzzel. Troktorszikra és villám- i csapás egy-egy ízben volt a tűz : okozója. És egy elriasztó példa: tavaly a Véméndi Lenin Termelőszö­vetkezet brigádvezetője, Papp József, a tűzrendészed szabá­lyokra nem ügyelve és több jó­szándékú figyelmeztetés ellené­re végeztetett szeles időben tar­lóégetést. Az erős szél a lángo­kat átterelte a szomszédos ár­paföldre és 27 hektár árpa lett a tűz martaléka. Mondanunk sem kell, a felelőtlen brigádve­zető bíróság elé került Igaz, ezen a nyáron még iga­zi kánikula nem volt, amikor a legkisebb szikrától lángra köp a gabona, de az esős Idő új veszélyforrásokkal jár. Hajlamo­sak a mezőgazdasági dolgozók lebecsülni ilyen időjáráskor a tűzveszélyt, nem eléggé óvato­sak. Előfordulhat, hogy az idő­járásra való hivatkozással „meg­feledkeznek” a tűzvédelmi őrök állításáról is. A vizenyős talajon többször o gabonatáblákon ragadnak a kombájnok. Lánctalpos traktor­ral kell kivontatni azokat. Egy szikra és máris ég a termés. Nemegyszer vontatás közben el­törik valami, ott helyben látnak hozzá a hegesztéshez, — újabb tűzveszély! Ebben az időszakban az ed­diginél még fokozottabban ügyel a tűzoltóság a megelőző munkára. Az esetleges tüzek eloltására is alaposon felkészül­tek. — Még többet vagyunk a területen, mint egyébként. Több ízben tartottunk ellenőrzést az elmúlt időszakban — mondja Dukits Károly, a Baranya me­gyei Tűzoltó Parancsnokság he­lyettes vezetője. — Megvizsgál­tuk a megye 316 településén a községi önkéntes tűzoltók fel­készülését, akik többsége be­csülettel készült erre a tűzve­szélyes időszakra. Van néhány község, ahol azonban hiányos­ságokkal találkoztunk. — Említene néhány példátt — Magyarhertelenden a kis­motorfecskendő nem teljesen üzemképes, Felsőmindszenten pedig éppen most javítják a fecskendőt. Bakócán az önkén­tes tűzoltók fecskendője nem tudja felvenni a vizet, a kishaj- másiaké meg üzemképtelen. — A megyében még mindig jelentős gabonatáblák húzódnak a vasúti töltések mentén. — A MÁV-val közösen lefoly­tatott vizsgálatunk azt mutatja, hagy a megye gazdaságai, csak ahol feltétlenül szükséges volt, ott vetettek gabonát a vasút mentén. Ennek ellenére még eléggé sokhelyütt kell őrt állí­tani a gazdaságoknak a vasút melletti tábláikra. Helyesnek tartjuk a nagynyáródi tsz elő­relátását, ők ugyanis amint be­érett az árpájuk, a vasúti sín mellett indították el az aratási munkát. Ezzel nagyban csök­kentették a tűzveszélyt A Baranya megyei Tűzoltó Parancsnokság helyettes vezető­je azt is elmondta, ha figyel­meztetéssel nem tudják rábírni a mezőgazdasági üzemeket a tűzrendészeti előírások mara­déktalan betartására, úgy az adminisztratív intézkedésektől sem riadnak vissza. Ezt csak helyeselni lehet — valameny- nyiünk jól felfogott érdeke így kívánja I (M. Lj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom