Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)
1974-07-11 / 188. szám
6 DUNANTOtl NAPlö 1974. július 11. Pécsi szerzők I • • ff ft a ■■ kitűnő könyve Bezzegh Zoltán, Debitzky István, Juhász Antal: Műszaki rajz. Tankönyv az építőipari szakközépiskolák I. osztálya számára A könyv nem most jelent meg, mégis írni kell róla. Annak ellenére, hogy egyszerű iskolai tankönyv, szerény külsővel, kissé fakó, ofszet nyomástechnikával, fapapírra nyomott ábrákkal — , tartalmával, kitűnő szerkesztésével és kiválóan koncentrált példáival kiemelkedik a szokványos tankönyvek közül. A szerzők sok évtizedes gyakorlatuk alapján a legfontosabb, legszemléltetőbb példák segítségével érhetik meg az építőipar leendő „katonáival” a rendkívül sokrétű téma (betűírás, mértani test szabadtéri ábrázolása, műszaki ábrázolás, az ábrázoló geometria elemei, perspektíva, építészeti szerkezetek ábrázolása) minden tudományát. Ha csak ez volna a könyv érdeme, nem szólna róla a kritikus. De a metodika is kitűnő. Fényképekbe belerajzolt irányvonalak, szabadtéri vázlatok mellé helyezett gyufásdo- boz-kompozíciók fényképei, majd szakszerű ábrázolások, színes vonalakkal kiemelt „eredményábrák” és nem utolsó sorban a szakszerű és mégis könnyed olvasmányos szöveg egyszerű, minden tanáros fölényeskedéstől mentes nyelvezet. Egymillió tonna magyar áru lentivel hírekor» A MASPED szállítmányozási vállalat első ízben kötött szerződést közvetlenül a lengyel kikötői egyesüléssel. Eddig c- MASPED a magyar tranzit árut a C. Hartwig lengyel szállítmá nyozási cégen keresztül juttat ta el a három nagyforgalmú, Balti-tengeri kikötőváros — Gdynia, Gdansk és Szpzecin — kereskedelmi flottájával a tengerentúlra. A magyat tengerentúli külkereskedelmi áruforgalom csaknem 40—45 százalékát e három lengyel kikötő kereskedel mi hajói bonyolítják le. A magyar tranzitáru szempontjából a legjelentősebb kikötő Szczecin, itt rakják át a magyar export és import tömegá{u nagyrészét. Gdyniából elsősorban darabárut szállítanak, Gdansk forgalma a következő években emelkedni fog ugyanis nemrég fejezték be az új rakpart építését, ahol a foszfátot és az apatitot automatizált berendezésekkel rakják át. Ezekbe a , kikötőkbe futnak be többek között szójabab-, kávé-, nyersbőr-, foszfát és egyéb szállítmányok. Exporttermékeink közül acél és vasgyártmányokat, alumíniumtermékeket, síküvegárut továbbítanak a tengerentúli államokba a lengyel hajók. Az év első hat hónapjában ösz- szesen több mint 300 000 tonna magyar tranzitárut szállítottak Gdanskból, Gdyniából és Szczecinből, s az év végéig ez a mennyiség várhatóan eléri az egymillió tonnát is. Á Lapis-tefßf&l, a Remete-rétig Meglepő és a címből következően nem várt új fejezettel is találkozunk a könyv 27. fejezete után „Az ismerekdés a művészettel" amely <j 430 oldalas kötet 180 oldalát foglalja el. S milyen meggyőzően és jó didaktikai érzékkel szerkesztett fejezet! Megismerhető belőle szinte minden fontos mozzanata a képzőművészetnek. Az egyszerű optikai tényezők, az optikai csalódások, a művészi nyelv alapkérdésein, a történeti stílusok vázlatos ismertetésén túl o legigényesebb műélvező által is alig ismert kifejezések, fogalmak, tárgyalására is sor kerül. A belső kép, a művészi sűrítés, a kompozíció, harmónia, művészi igazság, a jelképek és allegóriák, a pártosság, a modernség, a szocialista realizmus, iparművészi formálás, funkcióélmény ismertetése utón sor kerül a művészet eredetének tömör tárgyalására, majd a stílusok ismertetésére is. Az építészettel foglalkozó rész győzte meq leginkább a kritikust, hogy a szerzők helyes és széles körű ismeretek birtokában foglalnak álást az alapkérdésekben és a bonyolultabb problémák megértetését is világos okfejtéssel, kitűnő példákkal érik el. Talán az arányokkal lehetne vitatkozni. Például a római építészetről alig olvashatunk a szövegben. Helytelen az is, hogy egyes képek aláírása hiányos, avagy hiányzik. Ha már bemutatnak egy kitűnő épületet, illő annak megnevezése is. Miért r*e lehessen megjegyezni a jellegzetes és szép művek nevét, szerzőjét (358., 366, oldal stb.). Ugyancsak több jó példát kellett volna mutatni modem városnegyedekről, ha mór a 3000 éves Babilon rekonstruált képe látható. Kisebb hibák: a „Palazzo” rövid ó-val írandó, az Atreus kincsesháza ólboltozatos, nem boltozat fedi. összességében a könyv jóval többet nyújt az eddig megszokottnál, érdemes volna a művészettel foglalkozó részét kibővítve, szélesebb körben terjeszteni. & e. Gomba után nézelődtünk fönt Lapis mögött — meglehetősen sikertelenül — és szakállas barátom, önvigasztalásul beleszimatolt a gyönyörű erdő tiszta levegőjébe. A lombokon átszűrődött a, nap, a fényesebb foltokon üdén világoszöld volt a fák alatti pázsit. Aljanövényzet itt szinte nincs is, így ellátni a gyertyán- és bükk-sorok egy- pontba futó párhuzamainak végéig, ahol meg ritkább, ott világoskék a horizont, csalókán sejtet valamiféle tengert, amely mintha hirtelen bukkanna elénk. Dehát nincs itt tenger, persze (bárcsak lenne . . .) hanem magasan vagyunk, s ott a szélen megtörik a hegy, utána meredek lejtő következhet. — Szinte megható ez a természetes csend — mondja. Én meg ezt mondom neki: — Ez a csend már nem természetes ... — Hogy-hogy? — Csak figyelj jól — felelem. — Olyan nagy itt a csend, hogy még a madárcsipogást sem hallod ... Fülel: — Valóban nem... — mondja döbbenten. Egy esztendeje én is hitetlenül hallgattam a megyei fővadászt és társait, akik mesélték, mennyire elnémul egy-egy vidék, mert ritkul — (vegyszerezés miatt?) — az énekesmadár- állomány. Az a bizonyos madár énektől hangos hajnali erdők hangulata" hova-to- vább nosztalgiává válik. Elhiheti bárki — próbálják csak meg — mennyivel hangosabb még a belvárosi sétatér, mint fönn az erdőség. Bár... nem tudom, hogy a város parkjaiban manapság történt vegyszerezés mennyiben bolygatja majd meg a madárvilágot? Hát, ilyesmin tűnődünk itt a lapisi vadászház környékén, amelynek ugyan nyoma sincs már, hacsak nem az alapozásról maradt kövek, sziklatömbök jelzik a hajdani épületet. Az erdész 1— ki lakta családjával valamikor — irigyelhető volt e gyönyörű környezet végett. Most egy eső-beálló van itt, éppen a kanyar hurokjában, mélyen a fák alatt. Mégis forgalmas hely ez, részben mert autóval tovább menve percek alatt eléri az ember a Fehérkúti turistaházat, amely nemcsak idegnyugtató környezetével nyújt kellemes órákat a . kirándulónak, hanem rendszeresen és kitűnően elkészített máj-ételeivel, jó tájjellegű boraival. Lapisnál jártam már télen is, „akkoriban még”, amikor decemberben, januárban — ahogy ez illő! — hó is volt. A kanyar után az országút északi irányban fut Fehérkút felé és a szélvihar szabadon suhant le a lejtőn, magával sodorva a roppant nagy hómeny- nyiséget, betemetve vele az utat félméternyi vastagságban. Ez a Lapis, aztán amolyan turista-csomópont is, amelyet a térkép is eképpen jelöl. Az erdei — eléggé tönkrement — aszfaltos úton kívül méq itt találkoznak a 2., 12., 7., illetve 4. számmal jelzett turistavonalak. A hajdani Sopianaeből is erre vonultak vándorok, kereskedők, katonák, meg kinek éppen dolga akadt, s valahol itt a közelben állt is egy emeletes őrtorony. Lapistól — tehát pontosan a hurok alakú kanyartól vissza a város felé néhány lépésnyire egy kövesút ágazik be jobbra, a lapisi mészkő-fennsík peremén. Ez járható is egy darabon, talán másfél kilométerig eljutunk, azon túl már leszűkül, s végül mintha el is tűnne. Nincs tovább. Pedig — légvonalban — néhány ezer méternyire van Remete-rét, ami itt fönt hihetetlennek hangzik. Hogy lenne itt a közelben az a kitűnő, szép pihenőhely, amely ott terül el az Orfűre, Abaligetre vezető országút mentén? Egészen más irányban? Aki nem szokott hozzá a tájékozódáshoz, nem is ismeri ki magát a Mecseken. Somogyi Béla, a Városi Tanács mezőaazdasági osztályának vezetője: — Utat építünk Lapis és Remete-rét között. A hossza nem több, mint két és fél kilométer, így aztán a belvárosból is Közvetlenül elérhetik a kirándulók Remete-rétet, vagy fordítva, akik Abaligetről érkeznek, mindjárt átvághatnak a Mecseken. Az ötlet kitűnő. így talán enyhül valamit a Daindoli út, Szigeti út, Doktor Sándor út forgalma, amely főleg hétvégeken szinte idegtépőén forgalmas és veszélyes. Lapisról lecsurgunk a városba és- az említett vonalon végig megyünk át Remetére. Pontosan 20 kilométer. Remete-rét képe kissé megváltozott. Északi szélétől — ha jól „saccolom” keleti irányba — több méter széles utat vágott már a dózer, amely pillanatnyilag most „pihen", a tolólapát három vashordón fekszik: — A társam eresztette ró — mondja a dózeres-váltó —, nehogy elvigyék. A hordókban üzemanyag van. — „Elvigyék”? Kicsoda? — Ami biztos, az biztos. A múltkor a fára akasztott kaszát emelte el valaki, egyik éjjel meg eltűnt egy nagy láda gépzsír .. Jól megtermett, kedélyes férfi a dózer kezelője, a Sellye! Vízgazdálkodási Társulás dolgozója. A fák alá sebtiben megépített fahóz előtt nyársat farag, szalonnát tűz rá-és forgatja a parázs fölött. — Mennyire jutottak már? — Négy-ötszáz méterre. Mehetne gyorsabban is, de a favágók nem bírják az ütemet. A tuskókat is mi rántjuk ki a géppel. A csapás persze szélesebb, az úttest talán négy-öt méternyi lesz majd, de rá kell hagyni a vizesárkot is kétoldalt. Ha a nyomvonalat megtisztítják, jövőre elkészítik az úttest alapozását és majd csak 1976 első felében húzzák ró az aszfalt- réteget. Nem mintha ilyen rövid szakaszt nem lehetne gyorsabban rendbetenni. De a hat és fél millió forint egy összegben nem áll rendelkezésre. Az idén, csak 600 ezer forint jut rá. Nem baj. Annyira nem sürgős. Most már kivárjuk, míg — I a keleti irányú Fehérkút—Ar- i pádtető—Tolbuhin úthoz hason- [ lóan — megépül a nyugati irányú mecseki körforgalmi vonal is. Megismerhetjük a Mecseknek ezt ö szép vidékét is. Rab Ferenc Az oktatásügy története Baranyában Eskeiapelitika a reformkor vezetőinek programjában A közoktatás egészének átalakítása fontos helyet kapott a reformkor vezető politikusainak programjában. Széchenyi úgy látta, hogy gazdasági és művelődéspolitikai célkitűzéseit csak európai műveltséggel és nemzeti öntudattal rendelkező emberekkel lehet megvalósítani. Kossuth is helyet biztosít széleskörű koncepciójában a magyar iskolarendszer átalakításának. így kerül előtérbe a szakoktatós ügye is, és ennek hatására szervezik meg az ún. ismétlő (vasárnapi) iskolákat, elsősorban az iparos tanulók számára. (Ezekből lesznek maid az „iparostanonc iskolák”, inasiskolák, illetve később — napjainkban a szakmunkástanuló iskolák.) Az 1795 szeptember 25- én kiadott helytartótanácsi rendelet kimondja, hogy minden városban és faluban, ahol nemzeti iskolák vannak, felállítandó az ún. vasárnapi ismétlő iskola, és abba hetente 2—2 órát kell minden iparos és kereskedő tanulónak járni. Pécsett az 1800 évek elején alakulnak az első ilyen iskolák. A megyében a nagyobb helységekben (Mágo- cson, Németbólyban, Mohácsonr Szigetváron) találkozunk ilyen intézményekkel. A reformkor törekvései sorában a gimnáziumi oktatás mellett az ún. alsófoku oktatás is nagy szerepet játszik. Mindinkább előtérbe kerül az az álláspont, hogy az oktatás nem „fejedelmi jog", hanem állami. Ilyen formában foglal állást az utolsó rendi országgyűlés és ezt az álláspontot sugározzák áz 1848-as törvények is. Az 1848. évi XIX. te. az egyetemet a vallás- és közoktatásügyi miniszter alá rendelte, és kimondta az egyetemi tanszabadságot. Az 1848. évi XX. te. leszögezte, hogy az iskolák anyagi fedezetéről az államnak kel! gondoskodnia. Ezt a törvényt azonban nem követte gyakorlati megvalósulás. 1848. június 20-án kezdődött az első egyetemes tanítógyűlés, amelyen több pécsi tanító is részt vett. Ennek a hatására fog Nyugdíjasok, figyelem! NŐI KONYHAI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERESÜNK 4, 6 vagy 8 órás munkaidővel. Jelentkezői: Pécs, Perczei u. 8. Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat, munkaügyi osztály. Pécsett majd megjelenni a Nép- tanoda című lap, amely majd negyven éven keresztül szolgálja nemcsak a pécsi, hanem az ország egész területén az oktatásügyet. A magyar forradalom és szabadságharc elbukott. Az elnyomatás korában megyénkben iskolai fejlődést nem látunk. Legjobb pedagógusaink vagy hallgatnak, vagy igyekeznek átmenteni a régi értékeket egy új korba. Változások azonban csak vannak, (gy ebben az időben alakul ki a 8 osztályos gimnázium, és Pécsett 1852-ben az országban az első tíz között Pécsett tartanak érettségi „szigorlatot", érettségi vizsgát. A tanítás a népiskolákban ingyenes. A fiúk általában 12 éves korukig, a' lányok 10 éves korukig járnak iskolába, Egyébként ezt a tervet dolgozza ki az első magyar kultuszminiszter — Eötvös József is. Pécsett ebbőí a korból több ún. zugiskoláról is tudunk, ahol elsősorban kislányok járnak. Érdekes, hogy a külvárosokban is találunk ilyen iskolákat, különösen a budai külvárosban. Ezek között több a horvát — ahogy Pécsett mondják: bosnyák — iskola is. Fejlődésnek könyvelhetjük el a pécsi Rudolfinum árvaházat is, amelyet 1858-ban alapítottak ... Ennek az árvaháznok külön iskolája is volt, és ebben állandóan kb. 60 gyerek járt. Az árvához egyébként a mai megyei kórház tartozékaként működő ápolónőképző volt. Pécsett a város tartotta fenn ebben az időben az iskolákat, illetve a népoktatási intézményeket. Felekezeti népiskolája egyedül az izraelita hitközségnek volt, akik 1841-ben létesítettek egy népiskolát. Az iskola célját szolgálta a mai Mátyás király utcában levő épület (jelenleg az ált. iskola épülete), és tanulóinak száma 100 felett volt. Mindig igen kiváló tanítóik voltak, akik jelentős szerepet vittek a fent említett pécsi tanítóegyletben és a Néptanoda szerkesztésében is. Az „alkotmányosság” 1867- ben visszaállítván, 1868-bnn megjelent a világ első népoktatási törvénye: az 1868. évi XXXVIII. tc„ amely megint egészen új fejezetet nyit oktatásügyünk terén. Dr. Rajczi Péter Pályázat A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete (7601. Pécs, Pf. 199. Kulich Gyula u. 22.) Somogy, Baranya és Tolna megyék pedagógusai száma, ra szerződéses munkaviszonyban pályázatot hirdet a következő témák kidolgozására: 1. Egy dunántúli terület (4—5) egymás melletti, lehetőleg gazdasági egységet képező falu (gazdálkodásának és társadalmának alakulása 1935—1972 között. (Gazdaságtörténelem.) 2. A szennyeződés és öntisztulás folyamata egy vízfolyás hossz-szelvényében Délkelet-Dunántúlon. (Hidrológia.) A feladatok részleteit az intézet igazgatója határozza meg. Az elvárt eredmény: dokumentáció, és ennek, valamint a vonatkozó irodalom felhasználásával készült tanulmány. A munkaviszony tartalma: 1974.’ szeptember 1.—1975. augusztus 31. A prémium minden egyes témára 6000 Ft, amit 500 forintos havi részletekben fizet ki az intézet. Pályázhatnak felsőoktatás: intézményekben képesítést szerzett pedagógusok, akik alsó- vagy középfokú oktatási intézményekben, vagy a művelődésügyi igazgatás területén dolgoznak, kutató munkára alkalmasak, szakterületük tudományos kérdései iránt érdeklődnek és a kutatómunkában való részvételüket munkahelyük vezetője is támogatja. Nem pályázhatnak tudományosan minősítettek. Csak egy téma pályázható meg a hirdetett kettő közül. A pályázatokat az intézet igazgatójához 1974. augusztus 10-ig kell beküldeni. *
