Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-07 / 184. szám

Heti iegyzetíink A játék öröme /"* sok egy mozzanatra sze- retném felhívni a figyel­met a labdarúgó világbajnok­ság mérkőzései kapcsán. A Hol­landia—Brazília elődöntő során, amikor Neeskens megszerezte a holland csapat vezető gólját, a gólnál is szebb volt az a túl­áradó öröm, amivel köszöntöt­ték a kitűnő középpályást. Öten, hatan csüngtek a nyaká­ban, aztán az egész csapat egy kupaccá változott. Örültek. Per­sze sok nevet és gól utáni pilla­natot lehetne még felsorolni, amikor a koncentrálástól és az erőfeszítéstől már szoborke- ménységíívé vált arcokon egy­szerre az öröm harsogó neveté­se oldott fel minden görcsöt és repültek egymás nyakába a csapattársak. Egészen biztos, Hogy a világ­bajnokság után még hónapo­kig, ha nem éppen évekig elem­zik majd a szakemberek az egyes mérkőzéseket. Tehetik ezt annál is inkább, mert a tech­nika segítségével szinte örökre megőrizhetők a jellemző mozza­natok, a tudatos taktikai ele­mek, s technikai megoldások, no és természetesen a fogyaté­kosságok, amit mindenütt be­mutatnak majd mint követendő példát és elvetendő rosszat A nagy tanulságok között, ha rajtam múlna, feltétlenül meg­őrizném az öröm pillanatait, és hanglemezt készítenék a csa­pat-indulókat éneklő sokezres szurkoló-kórusról. Egyszerűen azért, mert a labdarúgás játék, és jól játszani, éppen a legki­emelkedőbb csapatok példája mutatja ezt, csak úgy lehet, ha az örömet okoz. Mindez azért jutott az eszem­be, mert most óhatatlanul ösz- sze kell hasonlítanunk a ma­gunk futballját a világ legjobb­jainak a teljesítményével. Es most már itthon is valóban mil­liók tehetik meg az összehason­lítást. Most láthatjuk, hogy mennyire fontos tényezője a labdarúgásnak a játék szerete- te. Nem a múlt idézgetése és a kellemetlen kilencven percek fel­idézése a cél, de láthattuk, hogy a magyar labdarúgás akkor indult meg lefelé a lejtőn, ami­kor flegmán tudtak győzni, és szenvtelenül tudtak vereséget szenvedni a válogatott csapatok és a klubcsapatok egyaránt Nem véletlen, hogy éppen ebben az évben a válogatott és az U-válogatott csapatunk első sikerei az elszántság je­gyében születtek meg. És talán mindennél biztatóbb, hogy nem csak győzni, hanem őszintén örülni is láthattuk a válogatott csapatainkat A szurkolókról is érdemes j ” szólni. A hollandok pél­dául nemcsak játszani, szurkol- J ni is tudnak. Az NSZK otthon i van, de nem kapott annyi támo­gatást a szurkolóitól, mint ° hollandok. Emlékezzünk csak a füttykoncertekre... A jó játék, és a jó szurkolás nagyon össze­függ. A legjobb hazai példa ta­lán a Békéscsaba esete. Kom­lón többezren és megállás nél­kül hajtották a csapatukat. A győztes rangadó után pedig ritkán látott ünnepléssel kö­szöntötték a csapatukat. Az öl­tözőben pedig zengett, harso­gott az énekszó. Valamikor so­kon vallották, amelyik csapat nem tud énekelni, az nem sokat ér. Bölcs megállapítás volt. A játékot nem lehet kötelesség- szerűen jól csinálni, azt játsza­ni kell, aki pedig nem tud örül­ni, örömében énekelni, az győz­ni sem tud. Az tudhat kínlódni, tudhat a pénze után futni, hi­deg fejjel gondolkodni, mindent, de játszani nem. Többen mondták, jó vastagon megfizetik a holland meg a nyu­gatnémet játékos sztárokat. Bi­zonyára. De az olaszokat nem különben. Azok mégis elég gyorsan hazautazhattak. De lát­tak-e egyetlen olasz játékos ar­cán is olyan már-már földöntúli mosolyt, mint mondjuk a lengyel Deyna, vagy Rep, vagy Cruyff orcán? A nagy játék ma lezárul. Az olimpiai stadionban világbajno­kot avatnak. Megláthatjuk, ho­gyan tudnak örülni a világbaj­nokok. Talán egyszer mi is meg­tanulunk örülni, és megérezzük majd a legnagyobb öröm ízét Hollandia vagy az NSZK? Cruyff vagy Beckenbauer? A Silvio Cazzaniga olasz szobrász által ké­szített 100 000 nyugatnémet márka értékű világ­kupát — a Rimet-kupa „utódát” — sir Stanley Rous, a FIFA volt elnöke — a VB alatt még ö lát el minden hivatalos teendőt — adja át az NSZK—Hollandia döntő győztes csapata kapitá­(Hoffer József Münchenből jelenti.) A kérdés tehát — amely már csak órákig foglalkoztatja a világ labdarúgó közvéleményét — az, ki áll majd magasabban a dobogón: Franz Beckenbauer vagy Johann Cruyff. A két lab­darúgó kiválóság az aranyér­men kívül még személyi „pár­viadalt is vív", nem kisebb cí­mért, mint ki lesz kettőjük kö­zül a VB legjobb játékosa, vagy ahogy most mondják: a „fehér Pelé”. Ezt a kérdést a szakem­berek legalább annyit latolgat­ják, mint azt, hogy melyik csa­pat nyeri a X. VB-t. A nyugatnémet lapok szerint Cruyff jelenleg valamivel job­ban áll „Franz császárnál”, a kis különbséget növelhetik, de el is tüntethetik a vasárnapi teljesítmények. Ha minden ma­radna a régiben, Cruyff a VB „hőse”. Statisztikusok elkészítették a két csapat közötti összehason­lítást. Az eredmény 2,33:1,83 Hollandia javára. Amit figye­lembe vettek: a játékosok ed­digi osztályzata (1—6-os) minő­sítéssel — Cruyff volt a leg­jobb, 5,17-es átlaggal — me­lyik csapat vétett több szabad­rúgást, átlagéletkor (Hollandia 26,27, NSZK 26,54 év), testsúly, testmagasság, stb. Beckenbauer és Cruyff értékét egyaránt 10 millió nyugatnémet márkára becsülték. — Mivel minden tekintetben Hollandia favoritságát hangoz­tatják a lapok — mondta Schön, a nyugatnémet szövet­ségi kapitány — végre leesett vállunkról az esélyesség több mázsás súlya. Sokkal jobb így, hiszen most már mi csak örö­met okozhatunk... A másik „oldalon” teljesen természetes­nek veszik az irántuk megnyil­vánuló bizalmat, Cruyff kijelen­tette: — Ha eddig eljutottunk, meg is nyerjük a VB-tl A vib nagy meglepetése: a lengyelek Ma eldől! a dobogón nyónak, Beckenbauernek, vagy Cruyffnak. Az is megtörténhet azonban, hogy erre csak július 9- én kerül sor, mégpedig abban az esetben, ha a rendes játékidő, a 90 perc döntetlenül végződne és a kétszer 15 perces hosszabbításban sem ke­rekedne felül az egyik csapat Lengyelország—Brazília 1:0 (0:0) KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO A nyugatnémetek gardenpartin ••• A két csapat körében nyugodt a készülődés, a vezetők igye­keznek olyan programot kidol­gozni számukra, hogy minél ke­vesebb szó essen a futballról. A nyugatnémet csapat tagjait | pénteken este például Becken­bauer látta vendégül — Műn- I chen egyik elővárosában, Grün- waldban lévő kétmillió nyugat- j német márka értékű villájában. A hidegtálak mellé pezsgő és narancslé került, volt, aki ezt, volt, aki azt itta, mások mixel­ték is. Néhány percre azonban a játékosok még itt is bevonul­tak Schönnel egy külön szobá­ba. A kiszivárgott hírek szerint eldőlt, ki fogja majd Cruyffot Nem hozták nyilvánosságra a döntést, de a beavatottak tud­Mai sportműsor Labdarúgás. Nyári totó kupa mérkőzések: PVSK—Véménd, PVSK-pálya. 13.30 Máza-Szász- vári Bányász—Kaposvári Tán­csics SE, Szászvár, 14.00. Atlétika. Az országos vidéki felnőtt bajnokságok versenyei a Baranya megyei atléták részvé­telével, Veszprém, 9.00. Evezés. Az országos vidékbaj­nokságok versenyei mohácsi evezősök részvételével, Tata, 16.00. Modellezés. A VT!. Mecsek Kupa nemzetközi verseny máso­dik napja, Üjmecsekalja, mo­dellező-pálya, 8.00. Öttusa. Az országos ifjúsági bajnokság a Pécsi Sportiskola versenyzőinek részvételével, Bu­dapest. 8.00. ni vélik, hogy a 2-es mezben játszó Vogts kapja ezt a fel­adatot. A hollandok moziban A hollandok egy japán hábo­rús filmet néztek meg, amelynek témája Okinawa-szigetének a bombázása, lerohanása volt. Mondják, hogy Michels tenden­ciózusan választotta ezt a szó­rakozást. A hangulat jó „a narancs- sárgák" táborában, főleg az­után, hogy kiderült, hogy Jong- bloed kapusnak nem kell átadni a helyét, meggyógyult, védhet. Neeskensnek sincs már baja, kérdés azonban még Rensenb- rink játéka. Ha netalán sérülése akadályozná, akkor jön be a helyére, meglepetésre, nem Keizer, hanem a Feyenoord 26 éves labdarúgója, De Jong. A holland vezetők egyébként sokat idézik Roberto Portának, az uruquyaiak szövetségi kapi­tányának nyilatkozatát, aki a Hollandia—Uruguay találkozó után kijelentette: — Hollandia bekerül a dön­tőbe és világbajnok lesz. Davidson bánata, Taylor boldogsága A vezető bíró az angol John Keits Taylor, partjelzők az uru­guayi Barreto és a mexikói Gonzales. Ha netán Taylorral történne valami mérkőzés köz­ben, Barreto veszi át tőle a bí­ráskodást. A játékvezető-küldés azonban majdnem botrányosan végző­dött. Csütörtökön este ugyanis még a skót Robert Davidson kapta ezt a megbízatást, aki élete nagy álmát látta betelje­sülni. Éppen ezért villámcsa­pásként érte Ken Astonnak, a FIFA játékvezetői bizottsága angol elnökének pénteki bocsá­natkérése, hogy tévedés tör­tént, nem ő, hanem az angol Taylor a kijelölt bíró. Davidson azonnal csomagolt, hazautazott, de előzőleg kije­lentette: — Ekkora csalódás még so­hasem ért, nem vezetek többé mérkőzést Mi történt a kulisszák mö­gött, nem tudni, állítólag Da­vidson a Hollandia—Brazília mérkőzésen „elnézett az eset felett”, amikor M. Marinho, a nyugatnémet Tschentscher já­tékvezető mögött „kiütötte" Neeskenst. Davidson mulasztá­sára akkor senki sem figyelt fel, de a játékvezetői táborban szo­kásos későbbi tv-visszajátszások- nól szembetűnő volt a dolog, ezért lépett elő főszereplővé Taylor. Taylor 44 éves. hentesmester, állítólag akkor határozta ei, i Góllövő: Lato (74. perc). Ve­zette: Angonese (Olaszország). Lengyelország: Tomaszewski — Szymanovski, Gorgon, Zmu- da, Musial — Kasperczak, Deyna, Maszczyk — Lato, Szarmach, Gadocha. Brazília: Leao — Ze Maria, M. Marinho, Alfredo, F. Ma­rinho — P. C. Carpegiani, Ri- velino, Ademir — Valdomiro, Jairzinho, Dirceu. A brazilok kezdeményeztek, | enyhe mezőnyfölényben játszot- I tak, de a kapurc nem jelentet- 1 tek veszélyt. A 9. percben Dey- j na 25 m-es kapáslövése ment mellé, válaszként Ademir 16 méteres lövése is célt tévesz­tett. A 15. percben Jairzinho kapáslövését védte a lengyel kapus. Ezután a lengyelek per­cei következtek. Lato néhány el­futása után zavar keletkezett a brazil kapu előtt. A 27. percben Lato beadását Szarmach alig fejelte fölé. A brazilok előtt a 30. percben adódott lehetőség, Rívelino remek átadását F. Ma­rinho nehéz szögből, 10 méter­ről a bal sarok mellé vágta. 5 oerccel később, szöglet után Kasperczak fejese a jobb felső sarokba tartott, Leao szögletre ütötte a labdát. A 40. percben a sokat vállaló F. Marinho lövé­sét hárította Tomasewski. Fordulás utón élénkült a já­ték, mindkét kapu előtt adód­tak események. A 49. percben Rivelino szabadrúgása volt eredménytelen. Az 58. percben jobboldali szöglet után Deyna csúsztatott fejese elkerülte a jobb sarkot. Válaszként Valdo­miro tört előre szélsebesen, 14 méteres nagy lövését Toma­szewski megkaparintotta. A 62. percben F. Marinho leadása után Jairzinho az ötösön les- helyzetben kapta a labdát, a bíró nem fütyült, a brazil csatár lövése a bal kapufáról vágódott ki. Néhány percen át úgy tűnt, hogy a lengyelek elfáradtok, Gorski szövetségi kapitány a legjobb időben nyúlt a cseré­hez. Miután a brazilok a 15. percben Ademirt kicseréltek Mirandinhával, Gorski a 73. percben egyszerre két új játé­kost vetett be, Kapkát és Cmi- kiewiczet Szarmach, illetve Kas­perczak helyett. A csere gyor­san eredményt hozott: A 74. percben Lato megmutatta, hogy nem véletlenül a világ­bajnokság első számú gólkirály jelöltje. A félvonalnál kapprt egy labdát, otthagyta a brazil védőket, berobogott a kapu előterébe és a kifutó Leao metlett, két védő között 14 méterről a jobb sa­rokba gurította a labdát (1:0). Ez volt Lato hetedik gólja a világbajnokságon, és egyben a bronzérmet biztosította Lengyel- országnak. A folytatásban Lato még növelhette volna góljainak számát, a 83. percben lövése kipattant a védőkről, majd a 89. percben ismét faképnél hagyta a védőket, 15 méteres lövése azonban a már elmoz­duló Leao lábáról vágódott ki. A lengyelek vezető gólja után Brazília elkeseredetten próbál­kozott, de csak egymás után három szögletre futotta erejük­ből. i Ezzel a 10. világbajnokságon Lengyelország a harmadik és a volt világbajnok, Brazília ne­gyedik. Jól szerepeltek a pécsiek 2800 induló a jugoszláviai Sutjeska Rallye-n A második világháború egyik legnagyobb partizóncsa- tája, a Sutjeska folyó melletti csata emlékére idén immár 10. alkalommal rendezték meg Ju­goszláviában a Sutjeska Rallyet. Az emlékversenyen a szabadkai autóklub meghívására a pécsi Volán három párosa — Simor— Varga (VW), Bódis—Matosi (Trabant) és Mahler—Podlun- schek (Trabant) — is részt vett a versenyen. Az emlékversenyt csillagtúra- szerűen rendezik a jugoszlávok, azaz az ország néhány városá­ból rajtolnak a kocsik, majd egy bizonyos ponton találkozva az utolsó szakaszt együtt teszik meg. A pécsiek a szabadkaiak­kal együtt Újvidékről rajtoltak július 1-én. Innen egyébkent 150 kocsi indult útnak az első állomás, Mostar felé. A Mostar előtti kilométereken összetor­lódott több száz versenykocsit — 2800 (!) résztvevője volt a ratlyenek — török lányok vár­ták, népviseletben, virággal. Másnap indult tovább — most már együtt — a teljes mezőny a Dubrovnik fölötti hegyeken át a Sutjeska folyóhoz, a célhoz. Dubrovniktől 80 kilométere, egy hegytetőn rendezték meg azt az ügyességit, amely tulaj­donképpen eldöntötte a helye­zéseket. Az ügyességi előtti idő­ellenőrző állomásra másodperc pontossággal kellett érkezni, s egy érdekesség: fotocellós be­rendezéssel mérték az ügyessé­gi verseny idejét. Az 1300 kilométeres rallyen, mely a 2800 indulót tekintve szinte tömegmegmozdulássá vált Jugoszláviában, kategórián­ként több, mint 500 kocsi érte el a sutjeskai partizánemlékmű­nél felállított célt. A Simor-Var- ga páros a géposztály 9., a Bódi—Matosi kettős a géposz­tály 10., a Mahler—Podlunschek kettős pedig a kategória 23. he­lyén végzett. VB döntő előtt. Neeskens (balra), a holland lobdarúgó csapat já­tékosa a szálloda lépcsőjén ülve beszélget játékostársaival o hol­land csapat szálláshelyén. I hogy játékvezető lesz, amikor 17 éves labdarúgóként kifogá­solta a bíró egyik ítéletét, aki aztán így intette rendre: — Fiatalember, tanulja meg előbb a futballszabályokat, és majd csak azután reklamáljon. Szót fogadott. Taylornak ez a harmadik VB-je. — Nagyon boldog és büszke vagyok, azt hiszem, hogy na­gyobb dicsőség már nem is ér­hetett volna — mondotta Tay­lor, amikor megtudta a „hely­cserét”. A már említett szereplőkkel vasárnap délután 15 óra 50- kor a következő összeállításban futnak ki a müncheni olimpiai stadion zöld gyepére a X. VB döntőjének résztvevői. NSZK: Maier (1) — Vogts (2), Schwarzenbeck (4), Becken- ! bauer (5), Breitner (3) — Hoe- j ness (14), Bonhof (16), Overath (12) — Grabowski (9), Müller (13) , Hölzenbein (17). Hollandia: Jongbloed (8), — Suurbier (20), Haan (2), Rijsber- ! gen (17), Krol (12) — Jansen (6), Neeskens (13), Van Hane- gem (-), - Rep (16), Cruyff (14) és Rensenbrink (15). Vb-vegyes A vasárnapi záróünnepségen mindössze egyórás lesz a prog- j ram, a zenekaroké, a dalkó- j rusoké, de sok gyerek is bemu- i tatkozik. Még ez az alaposan megkurtított műsor is sokba ke- j rül: 250 000 márkába. * Az Olimpiai Stadion 80 000 nézővel telik meg vasárnap és a hatalmas forgalom miatt a pályát már csak belépőkkel le­het megközelíteni, egy kilomé­terre kordont húznak a kapuk előtt. Felkérték a nézőket: a nemzeti zászlók egy méternél, a 1 transzparensek egy négyzetmé- j térnél ne legyenek nagyobbak, mert az zavarja a mögöttük ; lévők látását ' Úszás A pécsi sportiskolások sikere j Budapesten az országos ser­dülő úszóbajnokságok o pécsi | versenyzők sikerével kezdődtek, j A lány 100 méteres mell úszás- j ban o „B” kategóriában Várko- í nyi, a F’écsi Sportiskola verseny- I zője szerezte meq az aranyér- l met, ideje 1:23,70 volt. A má­sodik helyen is pécsi verseny- j zó, Bódis véqzett 1:26,80 má- | sodperces idővel. A 4x1 C0 mi- j "teres lány végyesváltéToan a • Bécsi Sportiskola 3. volt, idője j 5:12,7 jL L Ünnepélyes keretek között nyitották meg a VII. Mecsek Kupa nenr..otközi körrepiilö modellező versenyt. A megnyitó után elő­ször a műropülö kategória versenyzői vették birtokukba a pályát. Felv)telünk az első rajtról készült. Fotó: Arató László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom