Dunántúli Napló, 1974. július (31. évfolyam, 178-208. szám)

1974-07-22 / 199. szám

a UDn válaszol Megvan az óra Hétre ma várom — a József körúton... „Az ügyintézők" írtuk július elsejei számunkban, „megkap­ták a leckét. Körülnéznek Pes­ten, ha rátalálnak, értesítik a HDN-t”. Istvánfi Kálmán nevű olvasónk kérdezte meg tőlünk, hogy hol von jelenleg a hajdani Nemzeti Színház melletti óra? Munkatár­sunk július 15-én rátalált — igaz, csak maketten, ezt a képet közöltük is. És ime, az igazi! A Budapest Fővárosi Tanács igazgatási osz­tályán, információs irodáján nem tudtak a hajdani, hirdető­oszlopra szerelt „randevú” órá­ról. Annyit gyanítottak, hogy a villanyórákat az Elektromos Művek üzemelteti. Érdeklődé­sünkre ott elmondták, hogy ne­kik semmi közük az órához, ta­lán a Posta . .. A Postaigazgatóság Műszaki Osztálya nem tudott róla. Órák? Nem hozzájuk tartoznak. Ellenben: a Budapesti Posta- igazgatóságnak van egy alosz­tálya, annak van egy óraosztá­lya ... Nosza, érdeklődni ott. Igen, a villanyórákat ők üze­meltetik. '■ De a Nemzeti Színház előtti óráról már nem tudnak sem­mit. Hirdetőoszlopon volt, az pedig a Magyar Hirdetőé. Ott érdeklődjek. let: a várakozás idejét megéde­sítik az olvasmányok ... Itt már nem is kell olyan pontosnak lenni, — kampis — * £gy magát megnevezni nem akaró olvasónk kérdése: „Meg lehet-e tanulni úszni szárazon, viz nélkül?" Dr. Szalai István megyei sportfőorvos válaszol: — „Víz nélkül úszni lehetet­len megtanulni. Hiába sajátítja el valaki szárazföldön az úszó mozdulatokat, mivel a vízben más a közegellenállás, mint a levegőben, valamint a víznek jelentős a felhajtó ereje. — té­ves az az elképzelés, hogy en­nek birtokában az első vízre- szállás alkalmával ússzon az il­lető. Ismerkedni, barátkozni kell a víz tulajdonságaival, és ha már otthonosak vagyunk benne, akkor következhet az úszó mozdulatok felhasználása. Van egy kevésbé tudományos módja az úszás-tanításnak. Be­dobják az illetőt a mély vízbe és néhány tempóval kiúszik, ha mégse, akkor kimentik. A fenti módozatot nem ajánlom. Vegyük igénybe kiváló szakem­bereinket.” * Érdeklődtünk a Magyar Hir­dető Közraktár utcai műszaki telepén. Csak annyit mondtak: Ja, az az óra? Ott van a József körút és Baross utca sarkán, oda állítottuk fel, meg lehet nézni. A legérdekesebb kérdésnek ez utóbbit tartottuk, és sajnál­juk, telefonálónk nem közölte nevét, mert ezekután nem tud­juk megajándékozni a legérde­kesebb kérdésért járó értékes könyvvel. Megnéztük, le is fényképez­tük. Nem változott semmit. Egy könyves és egy újságos bódé között áll, ami nem is rossz öt­E hét csütörtök délután a HDN ügyeletese a 10-057-es pécsi telefonszámon ismét ol­vasóink rendelkezésére áll. ] Betörtek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumba Mátyás korabeli tárgyak a hiánylistán Május elseje óta ismeretlen tettes több ízben betört a szarvasi Tessedik Sámuel Mú­zeumba, s onnan muzeális ér­tékű tárgyakat vitt magával. A Békés megyei Rendőrfőkapi- tónyság tájékoztatása szerint az ügyben széleskörű nyomozást indítottak. Eltűnt egy Corvin koszorú, A nyolc centiméter átmérőjű arany domborművű babérkoszorút ke­reszt alakban négy ezüst pánt köti össze, A koszorú közepén háromszög alakú, selyemszegé­lyű pajzs látható, Mátyás ki­rály címerével. Értékes darab volt, a XV. századból való Cor­vin lánc is. Az olasz művész által készített éremmásolat Mó­— A mi várunk o környék legerősebb vára volt. Mondhat­nak akármit a segesdiek, vagy a kanizsaiak —, magyarázza az ötvöskónyi csősz. Bütykös újjá - val mintha odébb bökné a láp­ban megbúvó nagykorpádi, ga- najosi, segesdi föld- és palánk- várakot, ahogy feléjük int. Hümmög, én is bólintok, hisz szekerével hozott a 68-as mű­úton Nagyatádról. Aznap épp nem járt a busz a nyolc kilomé­terre lévő ötvöskónyi ba. A síkságban hegynek tűnő kétszáz méteres magaslaton ál­lunk. — Nézze a három Rinyát! Az erdő körülötte, mint a fél­hold. A török szabta ilyenre. Ott folydogál a Malom-árok vize. Dédapáink emlegették, hogy finom lisztet őröltek a vízi malmok. Most a kiscsibém át­ugorja tavasszal, olyan keskeny. Valamikor bezzeg két falut vá­lasztott el; Kónyit és ötvöst Rejtekutak Bőven árad Józsi bácsi mesé­lő kedve. Alagutakat futtat fan­táziája a talpunk alatt lapuló rom-várból a közeli apró vá- racskákba. A szilfát simítja te­kintete. Odavisz. öreg torka ásít a korhadó gyökerek között. Mosolyogva mondja: — Libáim ide tévedtek. Gyerek voltam még. Csak utánuk mertem le­ereszkedni. Ez a várlakók rej- tek-útja. — Az ötvöskónyiak a maguk szőlőhegyi sáncát csak török kastélynak titulálják. Őseik a présházaikhoz innen szekerez- ték, görgették el a köveket. Sőt putrikat vájtak az omladék-ta- lajba, kemencéket tókoltak. Egy összeomlott sütőkemencét a ré­gészek már fel is tártak. A várhegyre a régészek elő­ször 1966-ban érkeztek a ka­posvári múzeumból. Ma az ása­tási munkát dr. Magyar Kálmán vezeti. Említi, hogy a tájat, a vadászatot is szerette az ötvös­kónyi várkastély építtetője, ecse- di Báthori István, Somogyország tyás királyt ábrázolja. A rene­szánsz díszítésű érmet felül mondatszalaq övezi. Az érem felett aranykoszorú — Mátyás király címere található, arany­láncon függve. A tettes ezen kívül magával vitt egy darab magyar polgári érdemrend kö­zépkeresztjét, amelynek átmé­rője 53 milliméter. A múzeum kollekciójából továbbá hiányzik három acélpengéjű különböző méretű kard: azokat az 1700- as években készítették. Ugyan­csak a hiánylistán szerepel két szarvasgyilok tokkal, és egy szarvasgyiloktok. Pengéjük egyenes, az egyikben két állat­arc látható, a markolat agancs­ból készült. Az ismeretlen tet­tes ezen kívül magával vitt egy a XVtn. századból származó fafoglalatú, ezüsttel és rézzel kivert kovácspisztolyt; az ara- bos díszítésű lőfegyvert tavaly restaurálták. Hiányzik továbbá egy bőr bicskatartó és négy kü­lönböző hosszúságú gazdagon díszített szíj, karikás ostor. Az egyik nyelére Hibszki J, nevét írták rá. Vermeer es az infláció A világsajtót az utóbbi idő­ben erősen foglalkoztatta a len- ' doni Kenwood House múzeum­ból ellopott Vermeer-kép sorsa. Az eset nemcsak azért vert fel nagy port, mert igen értékes festményről van szó, hanem a képlopás körülményei is figye­lemre méltóak. Az eset még Angliában is egyedülállónak számít, holott éppen itt hajtották végre nem is olyan régen az év­század legnagyobb szabású vo- natrablását A Vermeer-kép értékét 4,3 millió dollárra becsülik. A mű­vészet rajongói nagyon aggód­nak a kép sorsa miatt, mert bár a lopás körülményeiből arra kö­vetkeztetnek, hogy a tolvajok műértők, ismerik azokat a fogá­sokat, amelyekkel a képet meg­védhetik a külső behatásoktól, mégis már néhány fokos hőmér­sékletváltozás is nagy károkat okozhat a 300 évvel ezelőtt ké­szült holland remekműben. Az eset nem egyedülálló. Hi­szen köztudomású, hogy az utóbbi években nagyon elsza­porodtak a műkincsrablások. Múzeumokból, templomokból, műkereskedésekből és magán- gyűjteményekből egyre gyak­rabban tűnnek el műalkotások, sajnos nem egy esetben nyom­talanul. Olaszországban már olyan méreteket öltött a mű­kincsrablás, hogy valóságos ter­mészeti csapásnak tartják. A műkincslopás és hamisítás virágzását azzal magyarázzák, hogy a rohamléptekkel fejlődő infláció következtében Nyugaton egyre többen fektetik pénzüket értékálló műalkotásokba. A pá­rizsi Hotel Drouot és a londoni Sotheby árverési csarnokban csillagászati összegeket ajánla­nak fel egy-egy ismert művész alkotásáért. A Sotheby április elején megrendezett árverésén egy Ming-korszakból (XV. szá­zad) származó kínai porcelán­vázáért olyan összeget fizettek, amire még nem volt példa a történelemben. Az árverésre Bo­csátott műalkotás körülbelül egymillió dollárért cserélt gaz­dát. (Lumea) W Óvatosan kotor a véső a hamuban A vadászkastély titkai hatalmassága. — A reneszánsz stílusú váracskát a 15. század második felében emeltette va­dászlesnek, kilátónak a falu fe­letti dombra. Cserneli — ké­sőbbi urasága a vidéknek — ennek közelébe hasonló célból építtette meg a ma is álló kas­télyát. — Ezen kívül földsáncot is hordatott össze — fűzi hozzá a szőlőpásztor. — Arról távcsö­vezte nagyapómékat, hogy dol­goznak-e. Agancs, vaddisznócsontok Jelenleg az 50x40 méternyi területen a várkastélyról még alig vallanak az alapzatok. Saj­nos, a megmaradt falmagasság pár méter az egykor 8—10 mé­terrel szemben. A jórószintből kinyúló csonka sarokbástya a lőréseivel óriásnak tűnik. Nyíl­hegyek fúródtak a kövekbe. A szakállas puskának csak da­rabjait lelték. Vas és kő ágyú­golyókkal gurigázik a vízhordó fiú. Hirtelen vörösre pirított agyagot buktat felszínre az ásó. Óvatosan kotor a véső« az omló hamuban, a ropoqó faszénben. Laza földrétegek őrzik az ostro­mok és tüzek hangulatát. Fél­betört. repedt árkádok ívelnek: az árkádos udvar kő-emlékei. Érdekes, hogy eddig emberi csontot nem találtak. Annál több az őz- és vaddisznócsont, valamint az agancs. Most bont­ják ki a gazdasági pincék fe­szes boltozatát. A titkos, föld alatti folyosókat firtató csősz bácsi már igazolva érzi magát. Ki tudja? A puha föld megsza- lasztja az ásót és még jobban a képzeletet. Alig maradt va­lami az emeleti lakórészből. Csupán faragott ajtó-, ablak- darabok, gyámkövek, falpillé­rek kerülnek elő az omladék- tengerből. A Mátyás-kori fara­gók vésői leheletfinom rozetta- mintákat, akantuszt, tölgyfale­velet felejtettek a fehér mészkő­ben. A katasztrófák időpont­jaihoz pénzlelet hiányában — a törött edényeken kívül — o sokszínű kályhacsempe-töredé- kek visznek közelebb. Az egyik zöldmázas, püspöksüveges fej­ábrázolás a Báthori-család hu­manista püspökének, Mjklósnak az arcvonásait idézi. Kút, temető, kápolna? Még nem bukkantak rá. Nem járnak messze a másik rondella, a négyzetes és az emeleti sarok­torony alapjaitól sem. A rene­szánsz jelleget bizonyító négy- sarok-bástyás várkastély körvo­nalai lassan már kirajzolódnak. Az ásatásvezető szól még az okiratokról is, amelyek felsorol­ják o vórtulajdanosokat: — A Báthori-rokon Pekriek, enyingi Török Bálint, Alya Mátyás pécsi huszárkapitány. Zrínyi Miklós. A hódoltság éveiben mindig felújították a várkastélyt. Ebből a sáncárokkal övezett figyelő­állásból Kaposvárra láttak el. A közeli Kanizsa csak növelte stratégiai fontosságát. Feltárul a múlt A kaposvári régészt az fog­lalkoztatja, hogy o Báthoriak miként szervezték meg egy-egy kisebb vár körül uradalmi köz­pontjaikat. így Segesden, Babó- csán, Marcaliban, Zákányban, Fejérkön. Az ötvöskónyi vadász- kastély például Segesdhez tar­tozott A középkori királyi ötvösök falujának vára a Dél-Dunántú! históriájának egy mozaikját hagyta meg az utókornak. Mu­zeológus bogozza a múlt titkát. A történelmi rejtélyt közelíti meg a helybéli ember. Regéjében a Rinya párájában török lovasok úsztatnak a vár felé. Hajóik pe­dig kikötnek a folyó partján. Csuti J. qjus ultimae noctis ORSI FERENC drámája nyomán rajzolta: SARLÓS ENDRE ■* i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom