Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-04 / 151. szám
Á szakosodás és munka- szervezés kitűnő tapasztalatai az újpetrei tsz-ben A szarvasmarha-tartós fejlesztését a korábbi években több ismert tényező akadályozta. Ezek közűi az egyik jellemző a tartástechnológiai rendszerek elmaradottsága, a másik fő jellemző a telepek szétszórtsága, a szakosítás és a koncentráció hiánya. Ennek felismerése után termelőszövetkezetünk 1969. évben megkezdte a 400 férőhelyes szakosított tehenészeti telepének" építését, amit 1971, évben be is fejezett A telep épületei: 3 db tehénistálló, 1 db szárazon állóelőkészítő istálló, 1 db ellető istálló, 1 db 194 fh-es itatásos borjúnevelő, 1 db szociális létesítmény, 1 db 6000 l-es tejház. Továbbá 1972-ben került megépítésre 1 db 200 fh-es hízómarha-telep. A szakosított tehenészeti telepen alkalmazott technológiai irányt bizonyos mértékben behatárolták a meglévő épületek adottságai is. így a két tehénistállóban a kitrágyázás lengőlapáttal, a fejés ALFA—LAVAL vezetékes rendszerrel történik. E a két épület középtető utas. A harmadik tehénistállónk fal mellett etető utas, amely átalakításra kerül. Az itatásos borjúnevelőnkben a borjak hasznosítási irány szerint vannak elkülönítve, és ta- karmányozva. Az üszőborjak — szopásgátlás céljából — farrögzítővel — a bikaborjak nyak- rögzítővel vannak ellátva. Csupán megjegyezzük, de az érdekelteket bizonyára érdekli, hogy termelőszövetkezetünk borjúnevelő technológia — így nyaki lekötő és szénarács — gyártója is. Termékeinket — dotációval — az AGROKER forgalmazza. A növendék üszőtelep férőhelye kötetlen tartású — kifutás, középetetőutas, mélyalmos rendszerű. A hízómarha-istálló az előbbihez hasonló rendszerű, de kifutó nélkül. Amíg korábban a régi teleprendszerben egy gondozó 12— 15 db tehenet, 2Ó—25 db hízómarhót és 60—80 db itatásos borjút gondozott, a megváltozott tartástechnológiái rendszer, a szakosítás folytán már egy fő 60—65 db tehenet fej, 60— 65 tehenet gondoz és további 100 itatásos borjút, 220 db növendék üszőt, 200 db hízómarhát lát el. A takarmányozást komplex brigád látja el önállóan. Az ellető istálló és a komplex takarmányos brigád munkarendjétől eltekintve — amely 24, Hl. 14 órás váltott műszak — osztott műszakban dolgozunk. Napi munkaidőnk 7 óra, A továbbiakban a munkakezdés idejét is kitoltuk. Egy jugoszláviai tapasztalatszerző úton, a pulai gazdaságban járva tapasztaltuk, hogy.felesleges ember- és állatsanyargatás a nálunk honos hajnali 3 órai munkakezdés. Átálltunk a reggel öt órai munkakezdésre. Ma már világos előttünk, hogy mind állattenyésztési, mind ökonómiai és üzemszervezési szempontból feltétlenül szükséges követni a technika és a módszerek fejlődését Azokat meg kell ismernünk és használnunk saját gazdaságunkban. TahénbtálM munkaszervezési diagramja Szép eredméoyek, gondok Kátolyban A felszabodiriós előtt és után e mezőgazdaságban dolgozók és szakemberek előtt nem volt ismeretlen település Kátoly és körzete. E viszonylag kis létszámú településeket állattenyésztéshez értő parasztok lakták és lakják jelenleg is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a megváltozott körülményeket és a társadalmi átalakulás törvényszerűségeit felismerő parasztság továbbra is fő termelési ágazatnak tartja e szarvasmarha-tenyésztést. Mindebből következik, hogy a még önálló tsz-ek és mintegy tíz éve alakult Új Élet Mg. Termelőszövetkezetben is a szarvasmarha-tenyésztés honosodott meg. A kézzel fogható gyors fejlődés következtében tagságunk életkörülményeihez a szó igazi értelmében is hozzátartozik az új élet Termelőszövetkezetünk gazdálkodási területe kiterjed Erzsébet, Kékesd és Szellő községekre. A 405 főt számláló, szorgalmasan dolgozó tagságunk jövedelmének nagyobb hányadát ma is az állattenyésztés biztosítja* Termelőszövetkezetünk vezetősége és tagsága idejében felismerte a szakosodás, mint termelési rendszer előnyét és 1970- ben elhatározta, hogy mintegy 12 000 000,— Ft beruházással rekonstrukciós szakosított szarvas marha-tele [Jet létesít saját anyagi eszközéből és állami támogatásból. A telep bekerülési költsége ténylegesen 17 000 000,— Ft lett. Elhatározásunk helyességét az elmúlt időszak tapasztalatai igazolják. A két, összesen 322 férőhelyes tehénistállókban az országban elsőként építettük be az azóta is kiválóan működő MIELE-tí- pusú fejőberendezést, mintegy 1.5 millió forint saját erőből és ugyanennyi állami támogatásból. A szakosított szarvasmarhatelep megépítését követte egy új technológiai rendszer kialakítása, aminek törvényszerű velejárója ■ dolgozók szakmai képzése is. Dolgozóinkra hárult az a feladat, hogy szakítsanak a korábbi munkamódszerekkel és elsajátítsák az újat a jelentős fizikai erőt kímélő munkát A szakosított szarvasmarha-telep termelési és hozam arányai fejlődő tendenciát mutatnak. Bár szarvasmarha-állomány fajtojellegében magyartarka, hasznosításában azonban vegyes. A szarvasmarha hasznosítása tekintetébe« a tejtermelés az irányadó. Emellett évente 100 —120 db hfzóbikát állítunk kL A termelési és hozamérték tekintetében tejből 4 000 000,— Ft bízóbikából 2 000 000,— Ft egészséges selejtezésből 1 000 000,— ft és ellesi támogatásból 800 000,— ft bevételünk volt az elmúlt évben. A közel 8 000 000,— Ft-os árbevétel mellett a telep kihasználtsága 85—90 százalék között van. Mindezeket figyelembevéve határozottan állítjuk, hogy a szarvasmarha szakosított telepen folyó tenyésztése mint termelő rendszer bevált Néhány konkrét tapasztalatot, azonban fel kívánunk vetni. A meglevő problémáink megoldására keressük a lehetőségeket, mely pröblémák a telep üzemeltetése során merültek fel és ezeket csak úgy tudjuk megoldani, ha a szakhatóságoktól hathatós segítséget kapunk. Következésképp ezért is kértünk lehetőséget véleményünk nyilvánosságának, hogy a megoldást megtaláljuk. Köztudott, hogy a zártrendszerű telepek korszerű épületei az új technológia, a képzett szakmunkások jelenléte mellett más kiegészítő eszközök is szükségesek. Alapvetően fontos az is, hogy az állategészségügyi feltételek maradéktalanul biztosítva legyenek. Jelenleg meglevő gondjaink e problémakörben vannak. Telepünk szarvasmarha-állománya állategészségügyileg brucella fertőzött. Ezt annak tudjuk be, hogy a kerületekből betelepített állomány idézte elő a brucella kirobbanását. Ennek következtében jelentős árbevételi kiesésünk van. A fertőzés felszámolása érdekében elkészítettünk egy állománycsere-tervet A terv szerint a saját állatértékünkön kívül 4 000 000,— Ft-ra lenne szükség a költségek fedezésére, így az állománycserét csak úgy tudnánk végrehajtani, ha az illetékes hatóságok közreműködésével vissza nem térítendő pénzügyi hitelt kapnánk. A meglevő állategészségügyi problémák érzékenyen érintik további tejtermelésünket valamint fent forog annak a veszélye, hogy hízóexport lehetőségünk szinte kizárt A szakosított szarvasmarhatelepen megoldásra vár a komplex gépesítés is. Termelő- szövetkezetünkben meglevő újító mozgalomnak köszönhető, hogy szakembereink készítettek egy takarmánykiosztó kocsit szükséges megépíteni továbbá megfelelő silóteret és egyéb berendezéseket Ezeket a hiányzó feltételeket sajnos a telep létesítésekor nem tudtuk biztosítani, mert azok az építési normatívában nem szerepeltek. Tovább bonyolítja problémánkat, hogy a különböző típusú istállókban csak különböző típusú kiszolgáló gépek alkalmazása lehetséges. Mindebből következik, hogy a takarmánytermesztés rendszerét a szakosított állattenyésztéssel összhangba kellett hozni, amely újabb gépigényeket vet fel. A meglevő gondjaink és problémáink ellenére is meggyőződésünk, hogy az országosan meghirdetett szarvasmarha program jelenlegi és távlati feladatainak és a társadalom elvárásának csak akkor tudnak megfelelni a mezőgazdasági üzemek, ha továbbra is ezen a megkezdett jó úton haladnak. Szabó János főállattenyésztő Különböző tápok, koncentrálnotok A vállalat mohácsi, űf keverőüzem« Megyénk fejlődő állattenyésztésén belül az elmúlt években a szarvasmarha-tenyésztés és -hizlalás színvonala nagymértékben emelkedett. A tenyésztési technológiai kérdések mellett a takarmányozás alapvetően meghatározza az elérhető eredményeket Ebben a szarvasmarha, mint ösz- szetett háziállat speciális igényt támaszt a hasznosítási iránytól, korcsoporttól függően. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat által gyártott és forgalmazott szarvasmarhatápok és koncentrátumok biztosítják a tehenészet borjúnevelés, növendékmarha-nevelés, szarvasmarha-hizlalás igényeit jó gazdasági eredmények elérését mérsékelt abraktakor- mány kőltségszint mellett Ezek a keveréktakarmány csoport tápjai — a borjútápok kivételével — pótabrakként foghatók fel, és a felhasználás mértéke, illetve adagolása szoros összefüggésben van az alaptakarmányazás rendszerével. A tehéntáp összetétele és fehérje-koncentrációja alapján, 3,7 százalék zsírtartalmú tej termelése esetén 1 liter tej utáni pótabrak 0,35 kg meny- nyiségben vehető figyelembe. Magasabb zsírtartalmú tejtermelés esetében 0.1 százalék tejzsír emelkedésnek 0,02 kg táp többlet felel meg tej Éterenként Szopós borjak nevelésére két táp közül lehet választani. Forgalmazva van egy tejpor nélküli változat valamint egy tejpor tartalmú borjúindítótáp. A szoptatás rendszerétől függően választhat a gazdaság, hogy melyiket alkalmazza. A borjú indítótápot a föccstej elfogyasztása után 80 kg körüli súly eléréséig indokolt etetni. Mindkét táp összetételénél fogva biztosítja a borjú korára jellemző magas fejlődési erély kihasználását A felhasználás mértéke és az, hogy tejporos vagy tejpor nélküli borjú indítótáp kerül felhasználásra, függ a borjúnevelési módszertől, a tejpótló szerek alkalmazásától, teljes és fölözött tej kombinációs Hatástól, vagy a tényleges szoptatással történő borjú nevelésétől- Napi fejadag a takarmányozási technológiától függően o mindenkori élősúly 1 százaléka. Hagyományos nevelés mellett ezt 1,2—13 százalékra lehet felemelni. A szakszerű takarmányozás mellett nagy súlyt kell fektetni az alapvető állategészségügyi szakosztályok betartására. Kezdve az elletőben, de a borjúnevelőben sem fordulhat •lő fertőzés, mert a tápszerek stabilizáló anyagai ellenére gondatlan körülmények esetén a legkülönbözőbb baktériumok fertőzhetik az állományt Borjúnevelő tápot 8^-10 hetes kortól, fokozatos átmenettel, 80 kg-os súly elérésétől 120—140 kg-os súlyig indokolt alkalmazni. Az alaptakarmánytól függően a napi fejadag, a mindenkori testsúly 1—1,5 százaléka lehet Ki kell hangsúlyozni, hogy kérődző áHatokról lévén szó, emésztőrendszerüknek kifejlesztéséhez szükséges a megfelelő minőségű és meny- nyiségű szálas és lédús takarmányok biztosítása. Nagyon fontos még, hogy a tápszerek használatát fokozatosan hagyjuk el, mert idő kell a borjú emésztő rendszerének, a szálas és a lédús takarmányok emésztéséhez szükséges baktérium-flóra kialakításához. Növendék-morhatáp felhasználása 120—140 kg-os súlytól kezdhető meg, és 200 kg élősúly eléréséig tart A napi szükséglet az alaptakarmánytól függően az élősúly 1—13 százaléka. A növendék marha emésztő lendszere a 200 kg-os súly eléréséig fokozatos fejlődésen megy keresztül, de a változó tápanyag igényt a három fajta táp (borjú indítótáp, borjú nevelőtáp, növendék már- hatáp) biztosítja, az átállásoknál alkalmazott fokozatosság betartása mellett. Tehénüszők részére a 200 kgm fefOII élősúly után <s növendék marhatáp adható, egészen a tenyésztésbe állásig. Hizlalás esetén a növendékmarhákat 200 kg körüli élősúlytól hizlalómarhatáppal ajánlatos to kormányozni. A szarvasmarha hizlaláshoz megfelelő választékban állít elő a GFV tápokat és koncentrá- tumokat, melyek a hizlaló marhatáp, karbavitides hizlaló marhatáp, cukros-karbamidos hizlaló morhatáp, express hizlaló szarva smorha koneentró- tum, valamint a hizlalásban és tehenészetben egyaránt alkalmazható szarvasmarha koncentrátum. A karbamidos hizlaló marhatáp felhasználásánál külön felhívjuk a figyelmet, hogy a tápon kívül bármely más formában a karbamid, vagy szalmiákszesz használatát zárják ki. Ugyanis a karbamid túlzott mértékű etetése esetében mérgezés fordulhat elő. A hizlaló marhatópok alkalmazására fokozatosan, mintegy 10 nap alatt kell áttérni. A GFV által forgalmazott két fajta szarvasmarha kon- centrátum közül az express hizlaló szarvasmarho koncent- rátum karbamidot, melaszt és magas fehérje értékű komponenseket tartalmazó granulált koncentrátum, mely intenzív hizlalást tesz lehetővé. Etetésre fokozatosan kell áttérni. Az áttérés időszakában‘először napi 20 dkg-ot, majd 2—3 naponként 20—20 dkg-mal emelve a fejadagot, még elérjük a napi 1 kg/db koncentráturé mennyiséget A koncentrátumot és o hozzákeverendő kukoricadarát naponta az adagolás előtt célszerű összekeverni. A szarvasmarha koncentrátum alkalmazása esetén kb 18 százalék koncentrátumhoz keverjük kiegészítésképpen a gazdo- sági abrakot, ásványi kiegészítőt, stb. E keverési arány használatával megfelelő pótabrak állítható elő, úgy tehenészetben mint marhahizlalás esetén. A napi adagolás természetesen függ az állatok korától, súlyától, az alaptakarmányban nyújtott beltartalmi értéktől, az elvárható termeléstől stb. A keverőüzem vezérlétém*e
