Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-04 / 151. szám
A szarvasmarha-tenyésztés helyzete a Duna és Karasica menti Termelőszövelkezctek Területi Szövetségéhez tartozó közös Jó munkát végzett az Állattenyésztési Felügyelőség Nem csökken a háztáji tehénállomány A cél egyértelmű és világos: fejleszteni szükséges az ország szarvasmarha állományát. A jelen tervidőszak szarvasmarha-tenyésztési célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a nagyüzemi gazdaságok tehénállományát jelentősen kell növelni. De ennek valáraváltása, a kisüzemi háztáji szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése nélkül aligha lehetséges. Sőt, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat végrehajtásának alapvető feltétele a háztáji és egyéni gazdaságok szarvasmarha állományának szinten tartása, illetőleg növelése. gazdaságokban A 39 termelőszövetkezetet képviselő területi Szövetség a megye keleti részét foglalja eL E vidék hagyományos szarvasmarha tartásáról ismert. Az állatállományra vonatkozó adatok — melyek már összeíráson alapulnak — a múlt század közepétől ismertek. E térség szilajmarha gulyáit a külföld szívesen vásárolta, így pL Olaszország (Velence), ahová vidékünkről is terelték a jószágot. A máit század külterjes állattenyésztése fokozatosan átalakult, az istállózott tartás váltotta fel. A megye keleti része a magyartarka szarvasmarha kialakításának egyik centruma volt Ebben a folyamatban a régi nagybirtok mellett jelentős szerepe volt a középparaszt- sógnak is. A századforduló Idején az állatsűrűség az országos átlagot jelentősen felülmúlta. S ezt elsősorban a kisüzemek sajátságos helyzete okozta — a szarvasmarha-tartás mint igaerő jelentősen növelte m létszámalakulást A takor- mánybázist ez Időben főleg melléktermékek, ágy mint kukoricaszár, alkalmi szénák, pelyva, répa stb. képezték. E takarmányok nem képeztek jelentősebb pénzértéket a tartásban. A gondozást munkaidőn túl — reggel és este —, a no- pf rendes munkaidő csökkentése nélkül végezte el parasztságunk. A tenyésztési kedv fokozása A felszabadulás előtti Időszak konjunkturális korszaka kedvezően hatott a felvásárlási árakra, a tartás kifizetődő volt A kisüzemi tulajdonos az akkori időkben sosem számolta saját munkáját (pénzben) kalkulációjában. A tejtermelés, marhahizlalás, de főleg a tenyészállat nevelés igen jó pénzbevételi lehetőség volt Egy másik tényező Is Igencsak befolyásolta a tartási- tenyésztői kedvet A „több állat, több istállótrágya, nagyobb termés, több pénzbevétel” jelszava nem volt frázis, hanem valóságos közgazdasági formula. A kisüzemek gyakorlatilag nem használtak — nem használhattak — műtrágyát, mert az viszonylag igen drága volt Helyette a termőterület táp- erejét istállótrágyával biztosították. Az 1959—60-as években, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével sem csökkent a szarvasmarha létszám e térségben. A kisüzemi tenyésztési kedv sem csökkent, a jól szervezett felvásárlási rendszerünk a hízómarhákat exportra vásárolta feL A tenyészüszők felvásárlása a kialakuló közös gazdaságok tehénállományát alo- pozta meg. Sok értékes díj, oklevél A hagyomány Igen meghatározó az állattenyésztésben! A tenyésző rak nem mindig tükrözték az ágazat tényleges ráfordításait. Sok gond és probléma között te egyenletesen fejlődött a közös gazdaságok állománya. A tenyésztést nem tekintették kizárólag pénzbevétel! forrásnak, mint ahogyan a kistenyésztő gazdák ónnak idején sem. Volt ebben más te; nevezhetjük ezt talán tenyésztési vetélkedésnek, esetleg (nem te tudatos) versenynek. A tenyésztő gazdák te mindig az átlagon felüO képzettséggel, rátermettséggel rendelkezők soraiból kerültek kL Mostanában te rangot, megkülönböztetett tekinténvt jelentettek a kiváló tenyészállatokkal rendelkező gazdaságok, illetve azok művelőinek. Több termelőszövetkezetünk több esetben te kiválóan szerepelt tenyészállataival a mező- gazdasági kiállításon. Sok értékes díj, oklevél és kitüntetések bizonyítják ezt. A legutóbbi Időkben bekövetkezett fejlesztési-átalakulási folyamatokra termelőszövetkezeteink igen pozitívan reagáltak. Az elmúlt hat évben az állomány és tejtermelés alakulását a következők szerint lehet bemutatni* Ez azt is jelenti, hogy a tehénállomány 70 százaléka modern telepeken kapott elhelyezést. A dolgozók szociális-egészségügyi körülményei e telepeken már össze sem hasonlíthatók a régi, hagyományos telepek munkahelyeivel. Fürdési, tisztálkodási, étkezési lehetőségek minden vonatkozásban korszerűek. Jelentős tenyésztési előrelépést jelentettek az ugyancsak ez időszak alatt történt külföldi — szimmentáli, osztráktarka és bajortarka — üszőimportok több közös gazdaságunknál. így érthető, hogy a megye törzstenyésztő tenyészeteinek többsége területűnkön működik, s tenyészállatainkat szinte az egész országban ismerik. A szarvasmarha-tenyésztési program meghirdetése után a Szövetség Termelésfejlesztési Bi- BOttsága felmérte és elemezte az új közgazdasági helyzetet s lehetőségeket Ezek Ismerete után született állásfoglalások a szakemberek széles körében megvitatásra kerültek. Majd az üzemek elkészítették a fejlesztési terveiket A termelőszövetkezetek igen pozitívan reagáltak az új közgazdasági lehetőségekre, mert a vártnál is nagyobb mérvű fejlesztést irányoztak elő. Ez híven tükrözi a régi hagyományos állatszeretetet s egyben bizonyítja a célkitűzések realitását — a népgazdasági érdekek támogatását Hegoldjuk feladatainkat Biztosítéka e törekvéseknek közös gazdaságaink szorgalmas tagsága, az állattenyésztési szakembergárdánk szakmai hozzáállása. ( Nem problémamentesek az ágazat dolgos hétköznapjai. Sok apró és mindig visszatérő napi gonddal kell megbirkózni a jövőben. A legfőbb feladat mégis a gazdaságos termelés biztosítása, az iparszerű termelés fejlesztése minden vonatkozásban. Ez nem kis feladatot jelent Erre kell koncentrálni az ágazatot irányító szerveknek, a gazdaságok szakmai és társadalmi vezetőinek egyaránt Ojvárf András főmunkatárs E célkitűzések érdekében, a háztáji tehéntartási kedv fenntartása, valamint ösztönzése érdekében számos rendelkezés történt. Egyebek közptt a tsz háztájijában végzett állattenyésztési tevékenység, ha annak végtermékét — tej, hízómarha stb. — a közös gazdaságon keresztül értékesítik munkanap jóváírásban részesíthető. Egyes rendelkezések eredményes végrehajtásának szervezésével és lebonyolításával az illetékes tárcák az Országos Állattenyésztési Felügyelőséget bízták meg, melyek ezt a feladatot megyei szerveik aktív közreműködésével hajtják végre. Intervenciós felvásárlás A ma már „mozgalommá“ lett felvásárlási akció gyökerei, első próbálkozásai Baranyában keresendők. 1971 őszén megyénkben kezdték meg a háztáji állatállományból a borjú- felvásárlást A kezdeményezésnek országos visszhangja lett, és egy esztendő múlva országos gyakoriattá vált Miért volt és van erre szükség? A tehénselejtezés arányait is figyelembe véve a nagyüzemek saját szaporulatukból nem képesek olyan mennyiségű te- nyészüszőt előállítani, amely az előirányzott állományfejlesztést biztosítaná. Ezért a tervek szerint évente 30—40 ezer te- nyészüszőt szükséges az ország háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságaiban született üszőborjakból a nagyüzemek számára felnevelni. A nagyüzemi szakosított telepek számának emelkedésével és a TBC mentesítési program előrehaladásával párhuzamosan a nagyüzemi környezetből származó garantáltan egészséges tenyész-, elsősorban vemhesüszők Iránti kereslet az utóbbi években növekedett. A keresletet azonban megfelelő mennyiségű és minőségű vemhes tenyészüsző hiányában kielégíteni nem lehetett A kisüzemekből származó vemhes- üszők felvásárlása a szakosított telepek állategészségügyi szempontból te megnyugtató benépesítését nem tette lehetővé. így a háztáji gazdaságok üszőborjai iránt nem volt megfelelő kereslet, csökkent a gazdák állattartási kedve... Az igények kielégítésére szervezett intézkedésre volt szükség, hogy a kisüzemekben született üszőborjak tbc- és brucella-men- tes környezetben, mór a nagyüzemekben nevelődjenek fel. Ennek érdekében az egyéni gazdaságok üszőborjú' feleslegének szervezett átvételét kellett megvalósítani olyan áron, hogy az ösztönözze a gazdákat A MÉM utasítása szerint a felvásárlásra kerülő 10—30 napos borjak felvásárlási ára kilogrammonként 40 forint Az 1972-ben megindult Intervenciós felvásárlási akció elérte célját: az élénk érdeklődés mind a kisüzemi, mind pedig a nagyüzemi fogadók részéről azt eredményezte, hogy az országban a fogadó üzemeknél nyolcezer borjúférőhelyet alakítottak ki a négyezer forintos férőhelyenkénti állami támogatás igénybevételével, s a tervezett 3—5000 borjú felvásárlásával szemben több mint 6500 került még ez évben kihelyezésre. A legjobbak kozott Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség az intervenciós felvásárlás 1973-as tapasztalatait elemző jelentése szerint az akcióban legaktívabb megyék sorába tartozik Baranya is, ahol a felügyelőség különösen jó előkészítő és szervező munkát végzett. Megyénkben négy úgynevezett intervenciós telepet alakítottak ki a görcsönyi, a gödrei, a kovácshidai és a mohácsi Űj Barázda Termelőszövetkezetben. A négy telepen a borjúférőhelyek száma 2650. A Baranya megyei Állattenyésztési Felügyelőségen keresztül az akció során 2238 borját vásároltak fel. Ezen kívül a véméndl, az egyházasharaszti és az újpetrei közös gazdaság saját szarvasmarha-telepénex .'eltöltésére több mint 800 üszőborjat vásárolt a kisüzemi gazdaságoktól. OTP-hite!akció A háztáji szarvasmarha-tenyésztés intenzívebbé tételének más formái is vannak. Az egyik, az OTP hitelakció a vemhesüsző vásárlására. Ha a kisegítő gazdaságok tulajdonosai tenyész vemhesüszőt szándékoznak vásárolni, akkor az OTP-től 25 ezer forintig vásárlási hitelt kaphatnak. Részesülhetnek a gazdák istálló korszerűsítése, vagy építése esetén is OTP-kölcsönben. Ez az akció is a felügyelőség szervezésében és ellenőrzésében történik. Állami támogatós 1972-ben jelent meg a MÉM és a PM együttes rendelete, mely kimondja, hogy .az a háztáji tehéntartó, aki egy évig tartja a jószágot az egy év letelte után 1500 forintos állami támogatásban részesül. Ilyen címen tavaly 4793 tehén után a Baranya megyei Állat- tenyésztési Felügyelőség több mint hétmillió forintot fizetett In, az idén pedig 1786 jószágra csaknem 2,7 millió forintot Fizetési kedvezmény Es egy új kezdeményezés, mely ez év tavaszán látott napvilágot: az egyéni gazda, aki a megyei Állattenyésztési Felügyelőségen keresztül vásárol nevelési szerződés alatt álló vemhesüszőt nyolcezer forint fizetési kedvezményben részesül, amelyet négy esztendő alatt kell letörieszteni a tenyészállat szaporulatával. Egy példa, ha az állat 23 ezer forintba kerül, akkor a vásárlónak csak 15 ezret kell fizetnie, a különbözetet a felügyelőség előlegezi meg. Ugyancsak nyolcezer forintos megelőlegezésben részesülnek azok a gazdák, akik szerződött vemhesüszőjüket saját tenyésztésben kívánják maguknál visz- szatartani. Ezen intézkedések eredményeként elmondható, hogy megyénkben a háztáji tehénállomány csökkenését sikerült megakadályozni. b Szarvasmarha létszám db Ebből tehta db Évi taftarmaléi Gtttr/tehéa 1968. 19 950 6431 2724 1969. 20 384 6588 2942 1970. 19 214 6564 2805 1971. 18 585 6701 2821 1972. 20 638 6961 2655 1973. 21 633 7522 2653 Ez időszak % alatt gyökeresen Jelentős állami hozzájárulásmegváltoztak közös _ gazdasá- fe|éDÜ|te|, és ma már uzegainkban az elhelyezési, tartosi, , , technológiai és a felszereltség rnelnek a szakosított teheneszekörülményei. ti telepek: Telep Férőhely Összes fh. 1 300 fh. alatti 208 5 300—400 fh. közötti 1654 4 400—500 fh. közötti 1712 2 500—600 fh. közötti 1086 1 600 fh. feletti 734 Szakosítás saját erőből, Rózsafán \ Területünkön a szarvasmarhatenyésztésnek régi hagyományai vannak, a központi község — Rózsafa — gazdálkodói már a felszabadulás előtti időben te komolyan foglalkoztak a szakszerű tenyésztéssel. így pl. az állatállomány felfrissítésére Svájcból importáltak üszőket A szövetkezet megalakulásakor — miután a vezető szakemberek azok közül kerültek ki, akik azelőtt is itt éltek, és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak — a szövetkezeti állattenyésztés kialakításakor — támaszkodva a tagok gyakorlati tapasztalataira — hozta a vezetőség azt a határozatot, hogy az állattartás a szarvas- marha- és sertéstartásra koncentrálódjék. 1966-tól a szarvasma rhate- nyésrtés nagyobb lehetőségeit látva, úgy döntött a vezetőség, hogy az ez irányú fejlesztést helyezi előtérbe. Ekkor indult meg a meglévő állomány tbctől és brucellózistól való megmentése, ami 1968-ban befejeződött A fejlesztés további lehetőségeit tanulmányozva a párt ez irányú határozatát figyelembe véve 1969-ben egy 324 férőhelyes szakosított telep létrehozásáról döntött a vezetőség. Szükségessé tette ezt az a tényező is, hogy az állatállomány több helyen volt elhelyezve, s így a szakszerű irányítás, a megfelelő fejlődés nem volt biztosított. Ennek ellenére 1970-ben a megyei tejtermelési verseny győztese lett az állattenyésztés- bén dolgozó brigád. Megkezdődött a törzstenyészethez elengedhetetlenül szükséges szar\ípsmarha-család kialakítása azon egyedektől, melyek minden tekintetben kielégítik a nagyüzemi szarvas- marhától elvárt követelményeket. 1972 végére az állami támogatás mellett hitel nélkül, teljes egészében saját erőből. elkészült a szakosított telep, amelyet az elkészüléssel egyidóben saját szaporulatból telepítettünk be. Mind a feltöltés, mind a forgóeszközzel való ellátás saját erőből lett megoldva. Rózsafán folyik a tenyésztés, a nevelő és hizlaló-egység Dencsházón épült fel. Ez az elhelyezés már megfelelő szakmai felügyeletet, irányítást tesz lehetővé. A telepen dolgozók között a szakmunkások száma alacsony, de a betanított-munkás tanfolyamot valamennyi dolgozó elvégezte. Szarvasma rha-állományunk jelenleg 960 darab, háztáji gazdaságaink állománya 700 darab. A telep elkészülte óta tenyészüsző előállítással is foglalkozunk, egyrészt a tsz-tagok állománya felfrissítésére, másrészt nagyüzemi gazdaságok részére történő értékesítésre. A nagyüzemi tenyészet végső szelekciós munkáját 1974-ben kezdtük el, amikorra beérkeztek azok a család-utódok, melyek a szelekció végrehajtása után o termelésnövelést biztosítani tudják. A szakvezetés a termelésfejlesztéssel egyidóben nagy gondot fordít a nagyüzemi kívánalmak kielégítésére is, figyelemmel van a tőgy alakulására, a fejési sebességre, a tőgy kapacitására, a takarmány értékesítésére, valamint a várható életteljesítményre. Fajta tekintetében a magyartarka tenyésztése mellett döntött vezetőségünk. Tejtermelési kilátásaink ez évben 3—3100 l/db, ez idei gazdasági tervünket kielégíti. A hústermelési terv 985 mázsa. A IV. ötéves terv során fő feladatunk a tej- és hústermelés növelése, a szakmunkásképzés elősegítése. Állattenyésztő telepünk dolgozói szocialista címért küzdő brigádot alakítottak, s vállalták ezen feladatok végrehajtását
