Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-04 / 151. szám
SZARVASMARHA-TENYESZTES mm\ min m W 1974juni(JS4 6 A népgazdasági és üzemi érdekek találkozása * Irta: Dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére az utóbbi időben nagyobb gondot fordítottunk. 1972-ben a kormányhatározat olyan közgazdasági környezetet teremtett, amely lehetővé teszi, hogy e fontos gazdaságpolitikai célkitűzés eredményesen megvalósuljon. Baranya megye, s általában a Dél-Dunántúl azok közé a területek közé tartozik, ahol a szarvasmarha-tenyésztésre az elmúlt években is megfelelő gondot fordítottak. A szarvasmarhatenyésztés feljesztésének célkitűzései népgazdasági és üzemi érdeket egyaránt szolgálnak. Ez az a terület, ahol az üzemi érdekeltség, s a népgazdasági érdekeibég találkozik. Közismert, hogy az üzemekben nagymennyiségű olyan takarmány képződik, amelyet csak a szarvasmarha tud megfelelő hatékonysággal értékesíteni. A szarvasmarha az az állatfaj, amely összetett gyomrában végbemenő különleges emésztés eredményeként képes amid anyagokból, tehát szintetikusan is előállítható nitrogén tartalmú anyagokból nélkülözhetetlen, teljes értékű fehérjéket előállítani Ez a biológiai különleges értők határozza meg üzemi és népgazdasági jelentőségét is a szarvasmarha-tenyésztésnek. Közismeri hogy szénhidrátokból bőségesen ellátjuk lakosságunkat és jelentős mennyiséget ezekből a termékekből exportálunk is. Ami hazánkban, de világszerte is hiányként jelentkezik, az a teljes értékű fehérje. Ilyen okok miatt a szarvasmarha-tenyésztés produktumai exportképesek, a hazai piacon is keresettek. A tej, a tejtermékek, a szarvasmarha húsa olyan igényeket elégít ki, amelyet mással nagyon nehezen lehet pótolni. A fejlett tőkés országokba irányuló népgazdasági export minden hetedik dollárját a szarvasmarha-tartás szolgáltatja. Már Zrínyi idején is nagymennyiségű szarvasmarhát szállítottuk nyugatra és az utóbbi években is exporttevékenységünkben fontos helyet foglalt eL Baranya megye növénytermesztése közismerten jé eredményeket hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő időben. Termésátlagai és a mezőgazdasági üzemek áttol kibocsátott áru értéke jelentősen nőtt Az ország mezőgazdasági területének 4,6%-át kitevő Baranya megyében termeljük a növények jelentős részénél a 7—9%-oL Tehát arányaiban nagyobb értéket állítunk elő. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-állományt illetően b. Itt van az ország összes szarvasmarha-állományának 4,9%-a (a területi aránynak a 4,6% felel meg.) Az átlagsűrűség 100 ha mezőgazdasági területre vetítve 2 számos állat Az országos átlagnál jobb a tejtermelés, a vágómarha-értékesítés. A szarvasmarha- tenyésztés hatékonyságát, az ágazat gazdaságosságát javította az a számtalan új kezdeményezés, amelyet Baranya megye agrár szakemberei valósítottak meg. Közismert, hogy a háztáji gazdaságok jelentős állománnyal rendelkeznek, de ezen belül b genetikailag értékes az az állomány, amelyet a háztáji gazdaságokban tartanak. A háztáji gazdaságok nőivarú borjúinak felvásárlásával és borjúnevelő telepeken való felnevelésével mennyiségi és minőségi igényeket elégítenek ki. Számos helyen a háztáji és a közös gazdaságok kooperációi jó eredményeket hoztak. A 34 szakosított tehenészeti telep a nagyüzemekben a korszerű állattenyésztési módszerek megvalósítását tette lehetővé. A nagyüzemi állatállomány 98%-át géppel fejik. Óriási ez a változás, hiszen egyre kevesebben lesznek azok, akik e nehéz munkát, a kézi fejést vállalnák. Már a háztáji gazdaságok egy részében is megtaláljuk a fejőgépet, amelyet mindenképpen jóirányú változásnak tartunk. A szakosított telepek környékén alakították ki a tömegtakarmányt biztosító növénytermesztési vetésszerkezetet Ezzel o módszerrel lehetővé vált a nagyobb átlagtermés elérése, a szállítási költségek és általában a ráfordítás csökkenése^ A kormányhatározat és ezt követően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszétrium állásfoglalása a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére vonatkozóan javította az ágazat versenyképességét a többi ágazathoz képest A kormányhatározatot követően, de különösen a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állás- foglalása után megindult és egyre jobb eredményt hoz a szarvasmarha-állomány hasznosítási irányának meghatározása, * annak genetikai munkája. Megyénkben az állami gazdaságok közül telivér Holstein- friz állományt kíván kialakítani a pécsi és a bólyi állami gazdaság. Fekete-tarka Holstein-friz fajtaátalakitó keresztezést folytat a Bólyi Állami Gazdaság, állományának egy részénél a Szentlörinci Gazdaság. A Szigetvári Állami Gazdaságban a Hungaro-friz kitenyésztése folyik. A Bikái' Állami Gazdaság Limousin fajtával folytat keresztezést és ebből a fajtából törzstenyészetet kíván létesíteni. A termelőszövetkezeteknél 1970. október 20-a óta 20 üzemben 6 ezer tehénnél Holstein-friz homozigóta Ft bikák felhasználásával folyik a nemesitő munka. A húshasznositásra történő szakosítást elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelő- szövetkezeteknél szervezzük. A felsőmindszenti és a drávafoki termelőszövetkezetek csatlakoztak a HSZV-rendszerhez. A csányoszrói termelőszövetkezet a KA-HUS rendszerhez csatlakozott A húshasznú marhatartás alapanyagát az intervenciós űszötelepekröl biztosítjuk. Az ágazati termelés gazdaságosabbá tétele érdekében azonban az üzemeknek a fajlagos tenyésztési és termelési mutatókat is javitaniok kell. A jövedelmezőség növelésének ugyanis csak egyik forrását képezheti a közgazdasági szabályozás, a végtermékárak emelése, a jövedelemnövelés másik módja a ráfordítások csökkentése, a fajlagos hozamok, ill. a termelékenységi mutatók javításával az ágazat potenciális fejlesztési tartalékainak kihasználása. E tartalékok nagyságát jelzik azok a nagy termelési szint- különbségek, amelyek egyes hasonló adottságok között gazdálkodó üzemek eredményei között találhatók. Az üzemi tartalékok feltárását, a hatékonyság növelését céloz- za az elmúlt évben készített megyei szarvasmarhatenyésztés fejlesztési tervünk. Ez a megyei tanácsülés által jóváhagyott fejlesztési program a közlejövő és a távlati évek létszámfejlesztési, fajtapolitikai és tenyésztésszervezési, tartástechnológiai, takarmányozás- fejlesztési, állategészségügyi és szakemberellátási céljait határozza meg. A népgazdasági igények figyelembe vételével az üzemek egyeztetett fejlesztési terveik alapján a megye tehénlétszámának várható alakulása a következő: rm. év db % Ml év db % db 1VT«. év 100% AG, 5118 15,3 5370 13,4 6700 15,2 130,9 Tsz. 18722 56,0 20600 51,5 25300 57,5 135,1 Kisüzemi 14600 43,7 14030 35,1 12000 27,3 82,2 33440 100,0 40000 100,0 44000 100,0 A szarvasmaiha-tenyésztésf ágazat termelését megyénkben tehát két úton növeljük; a tehénállomány létszámának jelentős emelésével és ezzel egyidejűleg a hatékonyság javító súvaL Alapvető és legsúlyosabb probléma az ágazat fejlesztése szempontjából a takarmánytermesztés és a takarmányozás területén lévő lemaradás. A specializált fajtáknak és típusoknak nagyobb arányú elterjesztése pedig nemcsak a takarmányok meny- nyiségi növelését, hanem a minőség javítását is megköveteli Alapvető követelmény: — A szálas- és tömegtakarmány termőterület és a hozamok növelése. — A rét- és legelőgazdálkodás korszerűsítése és az arra alkalmas területeken az intenzív gyepgazdálkodás bevezetése. — A melléktermékek (kukoricaszár, répafej ftb.) fokozott fel- használása, — A betakarítás, tárolás, tartósítás korszerűsítésévé! a tápanyagveszteség csökkentése. A takarmányvizsgálatokra alapozott, úgynevezett „programozott5 takarmányozás széles körű bevezetése. Osszegészében tehát egy kedvező fejlődés indult meg a szarvasmarha-tenyésztés területén. Természetes, hogy itt az eredmények elérése az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel és nagyfokú szakmai ismeretet követel. A most megrendezésre kerülő megyei állatbemutató és tanácskozás segíti e nemes célkitűzés megvalósítását, hiszen a legjobbak módszereinek és eredményeinek bemutatására kerül sor. A szakosodás útján Baranyában a gazdaságok közül elsőként a Szentlőrinci Állami Gazdaság lépett a szakosodás útjára. 1965-ben készült el Tarcsapusztán a gazdaság tehenészeti telepe, melyet a következő év tavaszán már betelepítettek. Ezen a tájon mindig is nagy hagyománya volt a szarvasmarha-tartásnak, ez volt az egyik ok aíniért már a 60-as évek közepén hozzáláttak az iparszerű állattartáshoz. A másik tényező pedig egyenesen megkövetelte a szakosított állattartást, hisz ebben az időben tangazdaság volt Szentlőrincen, így a tehenészet az oktatási célokat is szolgálta, a jövő állattartását mutatta ... Tenyésztési célkitűzések A Szentlőrinci Állami Gazdaság ez év január 1-től — a Bo- gádmindszenti ÄG és a Bük- kösdi ÁG eqy részének egyesülésével 7125 hektáron gazdálkodik. Állatállományunknak több mint a 75 százaléka szarvas- marha. Az egy hektárra jutó állatsűrűség a gazdaságban 28,84. Ebből szarvasmarha 22, ezen belül tehén 11,02. És most még néhány adót: a gazdaság összes szarvasmarhaállománya 1634 darab, ebből 655 a tehén. A tehénállományt két telepen helyezték el. A szentlőrinci kerületben, a tar- csapusztai telepen 325 tehenet tartanak. A bogádmindszenti kerületben, az 1971-ben betelepített majlótpusztai szakosított telepen 330 tehenészük van. Az üszők Páprádon • és Fenyőpusztán, a hízómarhák pedig Té- sénypusztán nyertek elhelyezést. A tarcsapusztai tehenészet te nyésztési célkitűzése a magyarL laktáció 36 egyed 291 nap II. laktáció 35 egyed 276 nap Ili. laktáció 33 egyed 283 nap IV. laktáció 29 egyed 292 nap VII. laktáció 9 egyed 296 nap A tangazdaság állományában — mint azt az eredmények is igazolják — igen kedvező volt az öröklődés. Itt említenénk meg, hogy ebben az időszakban — a 60-as évek elején — tértek rá gépi fejésre. Jő eredmények A gondos, előrelátó tenyésztési munka meghozta az eredményt 1968-ban alkalmazták először a kétműszakos tehenészeti munka- szervezést és ez bizonyos fokig kedvezőtlenül befolyásolta a termelést Nem volt biztosított a technológiai felszereltség. A DA—3 M típusú fejőgépeket nem hozzáértők kezelték. így a termeléscsökkenés mellett romlott a tehenek tógyének egészsági állapota, Ezt a formát egy esztendő múlva megszüntették és szigorú stand fejést alkalmaztak. Ezzel a módszerrel jelentős eredményeket ért el s gazdaság. Takarmányozás A gazdaság szakembereit igen sokat foglalkoztatták a takarmányozási kérdések. Az állomány létszámának növekedésével mind nehezebbé vált a takarmányellátás. A gazdaság jelenleg e szarvasmarhák takarmányozási torka-áflomány tisztává rí to- vábbtenyésztése, A majlátpusz- tai tehenészetben a magyar- tarka és a Holstein-Fríz keresztezése folyik. Itt a tenyésztési cilkftűzés a minél nagyobb Hol- stein-Friz fajtajelleg kialakítása. Már az 50-es években Több mint két évtizeddel ezelőtt kezdett el foglalkozni a gazdaság tarcsapusztai telepe a magyartarka/szarvasmarhával. A kezdeti időszakban az úgynevezett családtenyésztéssel próbálkoztak. Az ötvenes évek közepén országos viszonylatban is az elsők között indították meg a TBC-mentesítési akciót, folyamatosan végérték a szűrővizsgálatokat, s így sikerült egy egészséges állományt létrehoz- niok. A családtenyésztésben a kimagasló termelést elért eg/e- dek utódait kívánták szelekciós anyagként felhasználni. Ebben az időben igen magas volt a tehenészet termelése —, háromszor nyerte el a tangazdaság az országos tejtermelési verseny iegjojab helyezését A 'bikák értékelése során a későbbiekben arra az elhatározásra jutott a tangazdaság, hogy a gyorsabb eredmények eléréséhez a vonaltenyésztés közelebb visz, és ezt családtenyésztéssel kombinálva kívánták alkalmazni. Ezért néhány kiváló apaállatot hoztak a gazdaságba, amelyek jó hatást gyakoroltak a tenyésztésre. így például az ötvenes évek végén a Mezőhegyesen vásárolt 1-es Planet bika, melynek lányai igen szép eredményekéi produkáltak: H ks né. ah % 3322 127,3 3,83 3678 140,3 3,82 4141 157,1 3,79 4443 164,8 3,71 4657 W 3,56 rendszerét egész éven át c pHlangós virágú takarmányok fóliában történő tárolására és kykoricadarára alapozza. Amíg a hagyományos takarmányozással egy számos állat takarmány- termő területét nem lehetett 1,3—1,4 katasztrális hold alá szorítani, addig ebben a takarmányozási formában 0,8 katasrt- rális hold szántóföldön meg lehet termelni egy szarvasmarha takarmányát Ez igen gazdaságosnak bizonyul. Ezt bizonyítják a tehenészet nyereségét bemutató adatok is: Hagyományos takarmányozással 1966-ban a tehenészet nyeresége meg közelítette az egymillió forintot 1967-ben ez a szám mintegy 600 ezer forint volt. A jelenleg alkalmazott takarmányozási rendszerrel a tehenészet nyeresége 1971-ben meghaladta az 1,1 millió forintot, és az elmúlt évben a nyereség már 2,5 millió forint volt A jövő feladatai Gondot jelent a tenyésztőknek, hogy nem teljesen megoldott a tenyészet genetikai továbbfejlesztése. Nincs megfelelő apaállat a megfelelő vérvonalakhoz. A jövő feladatát képezi a tenyésztői munka mellett a technológiai fejlődés és a szakmunkásképzés fokozása 's.
