Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-29 / 176. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 13 művészek és tecMégusek kézfogása Dunántúlt rtanlo XXXI. évfolyam, 176. sióm 1974. június 29., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságénak lapja Befejezte munkáját az országgyűlés liyári ÜlÉSSZflfCíi *4"s,lí kimvugari miniszter számost be az igarág fejlesztéséről Az országgyűlés pénteken délelőtt folytatta munkáját és áttért a napirend második pontjára, o könnyűiparról, illetőleg az iparág rekonstrukciójáról szóló miniszteri beszámolók megvitatására. Keserű Jónosné könnyűipari miniszter előadásában néhány sokatmondó adattol illusztrálta e termelő ágazat rendkívüli jelentőségét: félmillió dolgozót foglalkoztat, 66 milliárd forint értékű termelő eszközt mondhat magáénak, termékeinek 25 százalékát exportálja és a belföldi fogyasztás 90 százalékának előteremtéséről gondoskodik. Ami jaz iparág tapasztalható fejlődését illeti, a mennyiség teljesítésén túlmenően, számottevő a termékek minőségének javulása, a választék bővülése, javultak az áruk használati tulajdonságai. A ruházati ipar viszonylag rövid idő alatt rugalmasan követni tudja a legújabb divatirányzatokat. Mindez nagyrészt a folyamatban lévő rekonstrukció eredménye, amely — a bútor-, a papír-, és a nyomdaiparon kívül — kiterjed az egész textil- és ruházati iparra. Több divatos áru* Az ellátás további javítása érdekében —“hangoztatta Keserű Jánosné —, fontos, hogy még többen tudjanak divatos, megfelelő méretű konfekció- ruhát viselni, hogy célszerűbb legyen a csecsemők és gyermekek öltöztetése. A miniszterasszony figyelmeztetett: a vállalatok és szövetkezetek ne feledkezzenek meg azokról, akik nem a legutolsó divat szerint öltözködnek, mert a lakosság egyötöde hatvan éven felüli, és a vásárlóknak csaknem a fele falun, egyrészük tanyán él. E rétegek igényeit is figyelembe kell venni. Emellett vannak olyan jellegű könnyűipari termékek — tette hozzá —, amelyek alapvető szükségleteket elégítenek ki, és mással nem helyettesíthetők. Magáról a rekonstrukcióról, a többi között elmondotta, hogy 3 év alatt mintegy 60 százalékát valósították meg az 1975 végéig kb. 30 milliárdosra becsülhető beruházásnak. Alapvetően a vállalati önállóságra és kezdeményezésre támaszkodtak, s ez a módszer bevált. A legnagyobb méretű rekonstrukciót a ruházati iparágakban valósítják meg. Az automata- szövőgépek aránya 1975-re eléri a 60 százalékot, és több mint 10 ezer korszerű kötőhurkoló, konfekció és cipőipari gépet állítanak munkába. Meghatározza a folyamatot az alapanyaggyártás korszerűsítése, hiszen ez a feltétele a jobb használati tulajdonságú textil-, méteráruk. kötött-kelmék, készruhák, cipők, szőnyegek, függönyök gyártásának. Módosítják a fejlesztés programját Szólt Keserű Já.nosné az utóbbi években a textiliparban különös erővel jelentkező munkaerőhiányról, amely arra kényszerítette az iparáq vezetőit, hogy némileg módosítsák a fejlesztés programját és a tervezettnél többet költsenek munkaerőt pótló gépekre. Egyébként ez c begyakorlott munkásokat, a stabil munkaerőt! Keserű Jánosné nagy figyelemmel fogadott beszámolója után széleskörű eszmecsere indult, amelyben 14 képviselő — jórészben képviselőnő — fejtette ki álláspontját, akik a termelés és az ellátás oldaláról egyaránt (Folytatás a 3. oldalon.) KS/D. NAPLŐ, TELEFOTO Képűnkön: Keserű Jánosné könnyűipari miniszter felszólal. következő ötéves terv egyik sarkalatos célja is. A bútoripari fejlesztésről, mint befejezett folyamatról beszélt a miniszterasszony, amelynek eredményeképpen a bútorhiány csaknem 2 évtizedes gondja megszűnt, még ha a kínálat, a választék még nem mindig találkozik a vevők igényével. A papíripar új létesítményei hatására az egy lakosra számított papírfelhasználás 10 év alatt 29 kilóról 53-ra emelkedik. A legkevésbé a nyomdaipar korszerűsítése haladt előre, bár 16 vidéki nyomda rekonstrukciója jelentős eredmény és egyebek mellett biztosítja a helyi napilapok korszerűbb megjelenését Jobb munka- körülményeket Beszéde következő részében a könnyűipari dolgozók munkafeltételeinek, szociális körülményeinek változásáról számolt be Keserű Jánosné. A rekonstrukció eredményeként sok a javulás, de továbbra is előfordulhat, hogy néhány vállalaton, egy- egy gyáregységen belül jelen lesz a legkorszerűbb és az elavult technika is. A korszerűsítéssel járó változások egyaránt keltettek örömet és nehézséget. A vállalatok egy része nem is tudta leküzdeni az utóbbit, s ezért időközben egyes vezetőket fel kellett menteni. A munkakörülményekké! kapcsolatban részletesen szólt a miniszterasszony a nők problémáiról. Az ágazatban 350 ezer nő dolgozik, sok szakmában a 3 műszakos, vagy 2 műszakos munkarend, a kötött fordulatú gépek, a futószalagos munka- szervezés határozza meg a munkakörülményeket. A munkások személyi jövedelme a 3 év előtti átlagos 1882 forintról, 2200 forintra növekedett. Ez idő alatt több mint 2 milliárd forintot fordítottak a vállalatok korszerű szociális és gyermekintézmények létesítésére. Lényegesen többet, mint a meqelőző 5 esztendőben. E qond megoldásának jelentős része azonban a következő tervidőszakra vár. Kitért Keserű Jánosné a munkaerővándorlás okozta problémákra. Mint mondotta, a következő években sem számolhatunk jelentősebb létszámbővüléssel. Ezért a korszerű munkaszervezéshez, a kapacitások jobb kihasználásához, és a rekonstrukciók folytatásához kell folyamodni. Miután pedig a könnyűipari termékek minőségének javítása továbbra is elsőrendű feladat, meg kell becsülni a Hegnyílt a kerám Tegnap délelőtt a Köztársaság tér és környéke zászlódíszbe öltözve, szolidan, de annál nagyobb vendégszeretettel várta a kerámia kiállítás ünnepélyes megnyitójára érkezett vendégeket. Köztük dr. Szabó János, államtitkárt, az építési- és város- fejlesztési miniszter első helyettesét, dr. Nagy Józsefet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Szentirányi Józsefet, a Pécs városi Pártbizottság titkárát, Takács Gyulát, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettesét, a megye, a város, párt- és társadalmi szerveinek képviselőit. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Dejan Rebics, a Horvátországi Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Szlavonija-Bara- nya területi Pártkonferencia vezető titkára is. A vendégeket Wieder Béla, Pécs megyei város Tanácsának elnöke köszöntötte. Elmondta, A kerámia építészetünk fontos eleme Elismerő oklevelek, jutalmak Dr. Szabó János államtitkár a bemutatón hogy a megyeszékhely, a rendezőszervek nagy gonddal és szeretettel készültek a kiállításra. Bejelentette, hogy az első magyar porcelán és kerámia kiállítás a megnyitóra készen áll. Ezek után felkérte dr. Szabó János államtitkárt, hogy nyissa meg a bemutatót. Az építési és városfejlesztési miniszter első helyettese bevezetőjében szólt arról, hogy a pécsi kiállítás megrendezése nemcsak hazai, hanem nemzetközi tekintélyt is ad a magyar kerámiaiparnak. Az pedig, hogy a porcelán és kerámia milyen jelentőséggel bír, Pécsett különösebben nem szükséges ecsetelni. Dr. Szabó János a továbbiakII mongo! párt- ás kormányküldöttség KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO ban vázolta azt a fejlődést, amelyet a hazai kerámiaipar az utóbbi években elért. — 1968 és 1974 között néhány területen jelentős fejlődést mutat az iparág. Hadd szemléltessem ezt néhány adattal. Néhány évvel ezelőtt alig félmillió négyzetméter falburkoló kerámiát adott az ipar, ma több mint hárommillió négyzetméter burko lólapot állítanak elő a hazai gyárak. Vagy: egyre jobban terjed a hazai építőiparban a padlóburkolólap felhasználásaidén hatszázezer négyzetméter készül ebből a korszerű kerámiából, de jövőre már egymillió négyzetméter padlóburkoló lapot állítanak elő a gyárak. Emellett igen dinamikusan fejlődik az egészségügyi kerámiák gyártása is. Ebben az esztendőben mór 11 000 tonna szaniter árut ad az iparág az országnak, amely az export követelményeknek is megfelel. Elmondhatjuk, j hogy létrehoztuk az egészség- ! ügyi kerámiák termelésének ha- I zai bázisát. Természetesen, a | fejlődés nem csupán mennyi- I ségileg mérhető le. A FIM gyá- j rai által előállított háztartási ‘ edények minőségben is felveszik ; a versenyt a külföldi termékek- | kel. Dr. Szabó János ezek után j részletesen szólt arról a munká- ' ról, amelyet az iparág a hír- i adástechnika és a villamosipar részére fejt ki. S ez legalább I annyira fontos, mint a porcelán- gyárak egyéb tevékenysége. Ehhez a munkához rendelkezésre áll a művészi alkotógárda, a technológusok, tehát minden, amely a kerámiaipar további dinamikus fejlődését szolgálhatja. Az államtitkár befejezésül a következőket mondotta: — Pécs alkalmas arra, hogy a kerámia ipar állandó bemutatójává váljék. Az itteni ipari háttér. a város művészeti élete indokolttá teszi, hogy időről időre itt rendezzék meg ezt o seregszemlét. Biztos vagyok abban, hogy ha megtekintik a kiállíj tóst, sok példát látnak arra, I hogy azt felhasználhatják a i gyakorlatban. Ezzel is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ennek az j igen fontos anyaanck ismételt ! reneszánsza kezdődjék építésze- I tünkben is. Kérem önöket, hogy mondják el a véleményüket azoknak a szakembereknek, i akiknek feladata az iparág fej- I lesztése, a kereskedelmi ellátás biztosítása. Az ünnepi megnyitót követően dr. Szabó János államtitkár, a házigazda dr. Nagy József és Wieder Béla. valamint Habnda Ádám a FIM vezérigazgatójának társaságában megtekintette a bemutatót. Elsőként a Zsolnoy j Porcelángyár földszinti kiállító- I (Folytatás az 5. oldalon.) látogatása Somogy megyeien A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége — élén Jumzsagijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárával, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökével — pénteken Somogy megyébe látogatott el. A delegációval együtt volt a látogatáson Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Kádas István, a Magyar Nép- köztársaság ulanbatori nagykövete. Kaposvárott először a Megyei Pártbizottságra látogattak el. A fogadtatás után Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket, majd Bőhm József, a Megyei Tanács elnöke a megye társadalmi, gazdasági helyzetéről tájékoztatta őket. Az eszmecserét követően a Kaposvári Húskombinátba vezetett a vendégek útja, ahol Ostoros István igazgató és Bognár József a pártbizottság titkára fogadta őket. A kombinát munkájáról szóló tájékoztatójában az igazgató elmondotta, hogy munkáskollektíváiuk szoros baráti kapcsolatban áll a mongol húsipari dolgozókkal s üzemük tevékenyen résztvett o Darhanban magyar közreműködéssel létesülő, s a közeljövőben átadásra kerülő húskombinát beindításával kapcsolatos munkában, dolgozóinak képzésében, s az eddig kialakult együttműködésüket a továbbiakba is folytatni kívánják. A tájékoztató után megtekintették a húskombinát baromfifeldolgozó üzemét, majd gépkocsin rövid városnézésre indultak. Közben a gépkocsikból kiszállva megtekintették a Kalinyini városrészt és jártak a negyed modern ABC áruházában is. A városnéző út során Deák Ferenc, a Városi J Pártbizottság első titkára a megyeszékhelyi építkezés helyzetéről, az ezzel kapcsolatos további tervekről tájékoztatta a vendégeket. Délben az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Megyei Tanács ebédet adott a mongol párt- és kormányküldöttség tiszteletére a Kapos Szállóban. Az ebéden Varga Péter és J. Ce- denbal pohárköszöntőt mondott. A vendégek Kaposvárról a Balatonboglári Állami Gazdaságba látogattak. A gazdaság megtekintése után a mongol párt- és kormányküldöttség visszautazott Budapestre.
