Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-27 / 174. szám

tf74. Június 27. DUNÁNTÚLI NAPLÓ „Én kiutalom, te majd ellenőrződ...* „Családi“ üzemek, vállalatok, intézménye! NEB-ellenőrzés kilencvenöt szervezetben Régi munkáshagyomány, hogy családtagok egyazon gyárban dolgoznak. Pécsett különösen a bőrgyárat nevezhetnénk „családi üzemnek", ahol — több bőrös dincsztia — térj, feleség, gyerekek találták meg megélhetésüket, Elismerésre, megbecsülésre méltá tradíció. Vannak azonban más „családi üzemek” is, amelyekben ko­rántsem csak a szép hagyományok ápolásáért dolgozik együtt a rokonság. Számos helyen erkölcsileg is, jogilag is kifogásolható összefonódások keletkeznek. Túlzott figyelmesség a rokonok iránt A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 95 gazda­sági, kulturális, egészségügyi szervezetben vizsgálta meg: a szocialista erkölcs normáit és a jogot sértő összefonódásokat. Megállapították: a megyénk­ben dolgozó vezetőállásúak döntő többségének politikai­szakmai képzettsége megfelel a követelményeknek, emberi magatartásukban is alkalmasak vezetőállások betöltésére, mun­kájukban igényesek, a külön­böző állami utasításoknak, jog­szabályoknak érvényt szerez­nek. De a vizsgálat utal arra is, hogy a vezetőállásban dolgozók egy része megkülönböztetett és túlzott „figyelmességet", mesz- szemenő „segítőkészséget" ta­núsít a „rokon”, a „jó isme­rős” iránt, ami nem ritkán jog­talan előnyök juttatásában — hozzátartozók alkalmazásában, másodállások és mellékfoglal­kozások engedélyezésében — kerül kifejezésre. A 95 vizsgált szervezetben 1972-en dolgoznak vezető be­osztásban, akiknek közvetlen családtagjai, vagy egyenesági rokonai közül 963-at ugyancsak az adott üzem, intézmény al­kalmaz. Tény: az esetek több­ségében a hozzátartozók nem az adott vezető irányítása, el­lenőrzése alatt állnak. A vizs­gálót 156 esetben állapított meg a jogszabályok értelmében vett összeférhetetlenséget. A vizsgált ipari területen az 508 vezető beosztású dolgozó hoz­zátartozói közül 74, az élelmi­szergazdaság területén 650, ve­zető beosztású dolgozó hozzá­tartozói közül pedig 39-nek az állása jogilag összeférhetetlen. Az „én kiutalom, te majd el­lenőrződ" alapon hagyva „csa­ládi ügyintézés" nagyobb lehe­tőséget ad például telkek meg­szerzéséhez, építkezési anya­gok beszerzéséhez, szállítási gondok megoldásához — nem éppen a törvényes kereteken belül. Az emberek joggal teszik szóvá az ilyen „ügyeskedése­ket", ha sokszor nem is szem­től szembe mondják meg véle­ményüket, mert tartanak bizo­nyos retorzióktól. A folyosói szóbeszéd senkinek, egyetlen vezető beosztásban lévőnek sem válik hasznára, sőt egyébként jól végzett munkájának értékét is megkérdőjelezheti. Érvénye­síteni kell a felfogást: a szo­cialista erkölcs normáival és a jogszabályokkal is összeegyez­tethetetlen, hogy a vezető tiszt­séget betöltő dolgozók közvet­len hozzátartozói közvetlen irá­nyításuk alá tartozó munkakö­rökben dolgozzanak. Az ilyen eseteket körültekintő, de hatá­rozott intézkedésekkel meg kell szüntetni. Másodállások, mellékfoglalkozások Az összefonódások vizsgála­takor ellenőrizték a másodállá­sokat és mellékfoglalkozásokat is. Nem vitás, hogy a szakem­berhiány tág lehetőségeket kí­nál másodállásokhoz és mel­lékfoglalkozásokhoz. Az ellen­őrök azt tapasztalták, hogy az üzemek, intézmények az esetek többségében figyelembe vették és betartották az ide vonat­kozó rendeleteket. A másodál­lásban és mellékfoglalkozásban dolgozók többsége a vezetők megítélése szerint rendesen és eredményesen végzi munkáját. Több helyen kimondták, hogy aki rosszul végzi főhivatású munkáját, attól megvonják a másodállás vagy a mellékfog­lalkozás engedélyét. A 95 vizs­gált szervezetnél 721 személy részére engedélyeztek, 113 eset­ben szerveztek másodállást, il­letve mellékfoglalkozást. Kitűnt azonban, hogy sok másodállás fenntartásának újraértékelését, a foglalkoztatottak feladatainak, munkaidejének az igényekhez iga­zodó szabályozását nem végez­ték el. Több esetben azt is ta­pasztalták, hogy egy személy­nek két-három másodállása, il­letve mellékfoglalkozása is van, az előírt munkaidőket nem tartják be és feladataikat nem végzik el. Az elmúlt években az élet különböző munkaterületére több jó felkészültségű szakem­ber került, — belső munkaszer­vezéssel lehetőség nyílik nem egy másodállás és mellékfoglal­kozás megszüntetésére. Érdemes lenne az üzemek, intézmények vezetőinek, a pártalapszerveze- tek segítségével felülvizsgálni a másodállások és mellékfoglal­kozások engedélyezését és szük­ségességét. Ott, ahol jogos az igény, természetesen továbbra is meghagyni, de azokat a má­sodállásokat és mellékfoglalko­zásokat, amelyeket nem a va­lós igény, hanem csak a „jó ismeretség'■ szervezett, — meg kell szüntetni. „Tessék-lássék“ káderezés Meghatározott munkakörök betöltéséhez erkölcsi bizonyít­vány szükséges. A vizsgált szer­vezetekben 11 048 munkakör vő* erkölcsi bizonyítvány be­szerzéséhez kötve, 615 dolgozó­nak hiányzik az erkölcsi bizo­nyítványa. Figyelmeztető pél­dául, hogy jelentős anyagi fele­lősséggel rendelkező raktáro­soknál, ellenőrzési munkakörben dolgozóknál, pénz és más anyagi javak kezelőinél hiányoz­nak az előírt igazolások. Hely­telen az a gyakorlat, hogy a munkaviszony létesítése után kérik az erkölcsi bizonyítvány beszerzését. Az erkölcsi bizo­nyítvány számos esetben a „protekcióval" felvetteknél hiányzik. Vannak vezetők, akik a különböző munkakörök be­töltésénél megelégszenek a „Jó ismerős, biztosan rendes ember” tessék-lássék „káderezéssel”. aztán — mint erre sajnos nem egy példa volt a bűnügyek tör­ténetében, — ő maga lepődik meg legjobban, amikor a „jó ismerős" ügyeit már a bűnüldö­ző szervek jegyzőkönyvezik . . . A vizsgálat tapasztalataiból megállapítható: a vezető be­osztású dolgozókra a szocia­lista erkölcs normáit, a jogot és közmorált súlyoson sértő ösz- szefonódás és összeférhetetlen­ség nem jellemző megyénkben. De a negatív példák, az egy­séges felfogás esetenként meg­nyilvánuló hiányai tanulságul szolgálnak. Caray Ferenc Megkezdődött az aratási ügyelet A mezőgazdasági gépgyártó és szolgáltató vállalatok kiren­deltségei, raktárai és üzletei szerdán megkezdték a szokásos aratási ügyeletét, amellyel a gyors kiszolgálást, ügyintézést biztosítják az ügyfeleknek. A mezőgazdasági gép- és alkat­részkereskedelmi vállalat, a me­gyei AGROKER vállalatok és a MEZŐGÉP vállalatok ügyeleti szolgálatai augusztus 17-ig hét­köznaponként reggel 7-től este 7-ig állnak a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek, anyagbeszerzőinek rendelkezé­sére, szombatonként reggel 7-től 13 óráig, és a munkaszüneti na­pokon szintén reggel 7-től 13 óráig szolgálják ki a megren­delőket. A tervből valóság lesz Új óvodát építenek a Pécsi Bőrgyárban Az „Építsünk óvodát” mozga­lom keretében Pécs lakossága négymillió forint készpénz-hozzá­járulással segítette a város óvo­dai elhelyezési gondjainak eny­hítését. Résrben ebből a pénz­ből már el is készült a Szabad­ság úti és a Nagy Jenő úti óvoda. Beszámoltunk arról is, hogy ez évben kilenc helyen folynak ha­sonló átalakítások, de hírt ad­tunk, hogy az akció keretében több vállalat saiát erőből is ne­kilátott az óvodai helyek bőví­téséhez. A Pécsi Bőrgyár dolgo­zói egy 50 férőhelyes új óvoda építését határozták el. A gyár vezetői most készség­gel vezettek bennünket az ár­nyat adó fák és üdezöid növé­nyek koszorújában épülő kör­alakú építményhez. — Ez év február 25-én kezd­tük az alapozási munkákat — Készülődés a vásárra Szegeden Megvették az olasz és a tanzániai pavilont Már javában készülődnek a július 19-én kaput nyitó Szegedi Ipari Vásárra és Kiállításra, amelyet immár huszonnyolcad­szor rendeznek meg. A Tisza- parti város legnagyobb terén, a Marx téren a vásárépítők most azon iparkodnak, hogy felállít­sák azt a két pavilont, amelyet a budapesti vásárrendezőtől, a Hungexpo-tól vásároltak. Az egyik a budapesti Városligetben lebontott olasz nemzeti pavilon, a másik a tanzániai pavilon a vadászati világkiállításról. A 2400 négyzetméter alapterületű olasz pavilont az első Szegedi Ipari Vásár századik évfordulója tiszteletére — az évforduló egyébként 1976-ban lesz — cen­tenáriumi csarnoknak nevezik el. Az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója jel­szavával szervezett szegedi kiál­lításra több mint 200 magyar vállalat és szövetkezet jelentke­zett. Amint azt a vásárrendezők­től telefonon meqtudtuk, a kiál­lítók között egyetlen baranyait találni, s ez a Pécsi Kesztyűgyár. A legnagyobb területen termé­szetesen most is a helybeli, a szegedi és a Csongrád megyei vállalatok mutatják be termékei­ket, de ott lesznek szép szám­mal a nagy budapesti cégek is. Néhány héttel ezelőtt Szeged jugoszláv testvérvárosában. Sza­badkán a Pannónia Vásáron vettek részt a maqyar vállalatok. Viszonzásaként ötven jugoszláv kiállító érkezik a Szegedi Ipari Vásárra. A jugoszláv cégek részben a határmenti cserére illetve a magyar fogyasztóknak ajánlott termékeiket mutatják be. Belső ellenőrt felveszünk Feltétel: mérlegképes oklevél és pár éves gyakorlat Noimatechnológusi munka­körbe szakvizsgával rendel­kező elektrotechnikust alkal­mazunk. MEGYESZER V. Pécs, Lyceum utca 4, sz. kezdi tájékortatását a gyár épí­tési osztályának vezetője — Pach János —, és ma már áll az épület. Az elmúlt évi ismert elhatáro­zás után a gyár vezetősége azonnal nekilátott a kivitelezés­hez. Az első nagy gondot a terv elkészítése jelentette. Szerencsé­re a Pollack Mihály Műszaki Fő­iskola szakemberei, Bachmann Zoltán és Földes László elkészí­tették a terveket. A gyár gazda­sági és műszaki szervei biztosí­tották a további feltételeket, és megindulhatott a munka. Az óvoda építése, valamint a bölcsőde bővítése közel 2,5 mil­lió Ft-ba kerül, az összeg na­gyobbik részét a nyereségből, fejlesztési alapból fedezik, de jelentős a dolgozók egyéni hoz­zájárulása is, akik készpénzben 300 000 Ft-ot ajánlottak fel. Ezenkívül személyenként 30 óra társadalmi munkát vállaltak. Ez utóbbi tervezett értéke 600 000 forint. A berendezés költségeit a Városi Tanács fedezi. — Február óta néhány eset kivételével mindig találtunk ön­ként jelentkezőket az alapozási és a segédmunkák elvégzéséhez, de a szakmunkások egy része is túlteljesíti a vállalt 30 órát — veszi át a szót Máté János épí­tési csoportvezető. — A kőmű­vesek, asztalosok, ácsok brigád­ja az előkészítő gyáregység Má­jus 1. brigádja, csakúgy mint a MEO-részleg dolgozói végig pél­damutatóan dolgoztak, illetve dolgoznak, pedig egyrészük már túl van a vállalt óramennyiség teljesítésén. Az átlagon felüli teljesítők között vannak a lakkos műhely dolgozói, túlnyomórészt nők és fárasztó, férfiaknak is di­cséretére váló műszakok teljesí­tése előtt, vagy után még eljön­nek az óvodához és fél, vagy egész műszakot dolgoznak tár­sadalmi munkában A lakkos­üzem 6 brigádig, (60 fő) pél­dául átlagban 3? óra társadal­mi munkateljesítést vállalt, de ezen be'ül a Kállai Éva és a Várnai Zseni szocialista brigá dók tag ia i személyenként 40 órát. Az üzemrész versenyfelelő­se, Zalai Frigyesné, aki eayik szervezője volt a társadalmi munkának, elmondta, hogy a brigádon kívüliek is figyelmez- tet'ék, őket is ossza be. Sza­bolcsi Zsigmondné brioódveze*ő 4 gyermek anyja, 40 órát vállalt, il'zh'3 teljesített. Tóth Béla Július elsejétől ^szigorítják a szövetkezeti és muiikáslakissk aiás-vételét J úlius elsejétől megszi­gorítják a szövetkeze­ti és munkáslakások adás-vételét. Az építésügyi és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter által ho­zott rendelkezés lényege: az állami támogatással épült lakásokat csak abban az esetben lehet majd eladni, ha az állami támogatás (do­táció) összegét az államnak visszafizetik. Az országban jelen leq csaknem 85 ezer személyi tulajdonban lévő szövetkezeti és munkáslakás van, amelynek a költségeihez az állam anyagilag is hozzá­járult. A rendeletre pedig azért volt szükséq, mert egye­sek az állam támogatásával olcsón szerzett lakásukat ma­gasabb áron értékesítették. Mit jelent a korlátozás? A július elseje után kötött ajándékozási, vagy adás-vé­teli szerződések mindaddig érvénytelenek maradnak, s a telekkönyvi átírás sem történ­het meg, amíg azokhoz nem csatolják az illetékes pénz­ügyi hatósáq igazolását az állami támogatás összegének visszafizetéséről, vagy a visz- szafizetés alóli mentesítésről. A személyi tulajdonban lé­vő lakások közül melyekre vonatkozik a kötelezettség? A szoveUeze.j — ujaboan tanácsi ertcxesiresunex mvjux — valamint az úgynevezett munkáslakásokra aDban az esetben, ha azokat a hasz­nálatbavételi engedélytől, il­letve az OTP-től történő vá­sárlástól számított 15 éven belül első ízben adják, vagy ajándékozzák el. (Abban az esetben is, ha az eladás életjáradéki szerződéssel tör­ténik I) Milyen öszeget kell vissza­fizetni? Tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakások esetében az évenként egy százalékkal csökkentett eredeti eladási ár 40 százalékát. Munkásla­kás esetében: az állami tá­mogatás teljes összegét, ami általában a lakás nagyságá­tól függően 40—90 ezer fo­rint között mozog. Méltányos esetekben részletfizetési ked­vezményt is adhatnak. Ki köteles az összeget visz- szafizetni? Adás-vételi szerződés ese­tében az eladó, ajándékozá­si szerződés esetében a megajándékozott, életjáradé­ki szerződés esetében pedig az eltartásra kötelezett. Milyen esetekben nem kell visszafizetni az állami támo­gatást? A következőkben: 1. ha a tulajdonos a tanácsi érté­kesítésű lakást az illetékes tanács lakásügyi hatóságá­nak, a munkáslakást pedig az OTP útján az államnak adja el; 2. ha a lakást egye­nes ágbeli rokon, illetve örökbefoqadott, mostoha vagy nevelt gyerek, szülő ve­szi meg; 3. ha házasságbon­tás esetén a lakást a volt há­zastársak egyike adja a má­siknak, illetve, ha vagyon- közösséq megszűntetése ér­dekében (esetleg hatósági, vagy bírósági határozatra) adják el; 4. ha a tulajdonos megvál'ozott jövedelmi, szo­ciális, vaqyoni helyzete miatt a szövetkezeti lakását taná­csi bérlakásként felkínálja a tanácsnak, de az az igényt egy éven belül nem tudja kielégíteni, s az eladás a lakásbérleti jog megszerzé­séért történik. Továbbá felfüggesztik a visszafizetési kö*elezettséget három illetve egy évre, ha valaki azért adja el a laká­sát, mert magánlakást szán­dékozik építeni vagy venni. Milyen egyéb kötelezettsé­gek vonatkoznak a dotáció­val épült lakások eladóira? A tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakások tulajdono­sainak az építéstől, vagy a vételtől számított öt éven be­lül eladási szándékukat be kell jelenteniük az elővételi joggal rendelkező tanács lakásügyi osztályának. Ha a tanács megveszi a lakást, ak­kor visszafizeti az előtörlesz­tést, q már kiegyenlített köl­csöntartozást, az időközben végzett fűtés-korszerűsítés költségeinek együttes össze­gét — csökkentve évi egy százalékkal. Amennyiben a tanács a bejelentéstől számí­tott 30 napon belül nem nyi­latkozik. vagy nem tart igényt a lakásra, az bárkinek elad­ható. A mun kislakásokra ilyen kötelezettség nem vo­natkozik, de azokat is fel lehet ajánlani az OTP útján az államnak, s ez esetben a tulajdonos-eladók mentesül­nek az egyébként érvényes szankciók alól. Milyen egyéb hátrányokkal jár e lakások eladása? Akik nem az államnak, ha­nem szabadforgalomban ad­ják el lakásukat, öt éven be­lül nem kaphatnak másik ál­lamilag dotált lakást. Továb­bá nem részesülhetnek a szo­ciálpolitikai kedvezmények­ben sem. (Mint ismeretes a 35 éven aluli házaspárok egy gyerek után 30, két gyerek után 60 ezer forint kedvez­ményt kapnak lakásvásárlás­nál.) Az eladóknak progresz- szív adót kell fizetniük az ál­taluk fizetett vételár és a mostani eladási ár közötti összeg után. Cz. Gy. Már csak három mm tan a kedvezményes liizelivásár a Dé-riunánúii TÜZÉP yáüa’at telepein! A HAZAI BRIKETTEK 15,— Ft/q EGYES SZENFAJTAK: • MECSEKI ISZAP, • TATAI-DUDARI, • DOROGI-BALINKAI, • BARNASZENEK 10,— Ft/q árkedvezménnyel vásárolhatók meg. HITELAKCIÓS UTALVÁNNYAL RENDELKEZŐK IS KEDVEZMÉNYES ÁRON VÁSÁROLHATNÁK, MOST OLCSÓBB! MOST VÁSÁROLJON I DÉL-DUNANTULI TUZÉP VALLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom