Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-16 / 163. szám
Vigyázat, sugárveszély! Izotópokkal vizsgálják a vulkáni kőzeteket — A Mecsek gránitsziklái 280 millió évesek — Látogatás a Debreceni Atommagkutató Intézetben vastogsógű fotelt, festett, óriási tartályok Mentén futó vas csigalépcsők, villogó szemű vezérlőpultok — a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommagkutató fórunk. Kalauzunk Adder tudományos és m Intézet két épült éj szárnyának tervezője, Kemper Ervin, m PAÄTERV Mérnöke. közlekedve végezheti munkáját a szükséges magasságban, illetve mélységben. Végül az árfás után a törpék: a nukleáris elektronikai műszerek osztályára látogatunk. A debreceni intézet erre is joggal büszke: világszínvonalú műszerek ezek, amelyek itt készülnek, .házi" használatra és más intézmények részére egyaránt 1973- ban nagy sikerrel szerepeltek a moszkvai és a dirbnai műszerkiállításon, és Bőseiben is öregbítették az intézet já hírnevét. Varga Zsuzsa A bűnügyi nyomozás tudománya Beszámoló a pécsi kriminalisztikai konferenciáról Út-idődiagrammal a bűnözők ellen A kriminalisztikáról, vagyis a bűnügyi nyomozástanrál rendeztek nemrég tudományos konferenciát Pécsett. Ez a konferencia, mint ahogy tudományos rendezvényeknél már természetes, hangvételben, megfogalmazásaiban, szakkifejezéseiben megér. Ko*de» MdsodH: legnagyobb megkutató Intézetünk 1954-ben létesült Négy tudományos osi- tólyón jelenleg ötvenegy kutató dolgozik. Kísérleti atommag- fizikai vizsgálatokat végeznek a radioaktív bomlás tartományában. Mindez a tudományos alapkutatásokhoz tartozik. Ezek mellé azonban egyre nagyobb számban és növekvő súllyal zárkóznak fel azok a témák, kutatási feladatok, amelyek az ipari gyakorlathoz kapcsolódnak. Ezek feldolgozásánál hasznosítják az alapkutatások során szerzett tapasztalatokat Ez történik például a rét tömeg spektrometriai laboratóriumában. Itt izotópokat használnak fel földtani vizsgálatokra: az Izotópok bomlásából következtetnek az egyes ivieyet Kwrorw, jRsJdnwwg btozónk vulkáni kőzetei korának Meghatározásával foglalkoznak. Megállapították, bogy e Mecsek gvónttsdklűl kétszáz- nfolcvan m fitté évvel ezelőtt keletkeztek; ugyanolyan korúak tehát. Mint a Nagyalföld felszíne alatt kétezer méterrel elhelyezkedő rétegek. A- ta S e Z M- - « « «- - - . ISI wwot BOicTOeoecl söí'Jtható strandion Izotópos összetételének vizsgálatából pedig erre derül fény, milyen mélységben keletkeztek a vizsgált rétegek. Eddig a Börzsönyt és 1-------Ka L,,| ,|| Át, SÍ___— l OKOj l«rgy®í KUujuQZ 1178(1 módszerrel. Mindez nemcsak e földtani térképezés, honem • nyersanyagkutatás szempontjából b elengedhetetlenül fontos. Ezért e kutatásokhoz ez olajipar k anyagi támogatást nyújt. Kővetkező állomásunk az tetézel büszkesége, az ötmillió voltos elektrosztatikus gyorsító- berendezés, amelyet nemrégiben adtak át rendeltetésének. Ennek .kedvéért” létesült az új épületszörny, amelybe« helyet kaptak a kisebb gyorsítók, a háromszáz tudományos folyóirattól büszkélkedő könyvtár, és több laboratórium Is. A gyorsftőberendezésekM az atommag szerkezetét kutatják. A még ma is sok titkot rejtegető atommag közvetlenül nem vizsgálható. Tulajdonságairól a kisértetek során róla leváló részecskék .hoznak hírt”. Az ötmillió voltos gyorsító tíeznnyolc méter magas teremben kapott helyet; alatta csaknem üt méter méty az az 1.2 méteres falvas- tagságú pince, amelyben a bombázandó radioaktív anyagot helyezték ei. A sugárveszélyes zónában természetesen nem tartózkodhat ember; az Itt elhelyezett műszerek állását ipari televízión figyelik a kutatók. Maga a gyorsító nyolc méter magas, 3,5 méter átmérőjű tartályban kapott helyet; hat tonna súlyú tető védi. Elénk színeit is tt tervező határozta meg, hogy a fehérre meszelt falak között a tekintetet a hangsúlyos tárgyra vonzza. A gyorsító javításához nem kell a tartályt szétbontani: búvónyíláson át jut a szerelő a tartály belsejébe, ahol liften A Mecsek Fúvósötös fennállása 10. évfordulóját ünnepelte Hangversenyévad után követően számba vesszük: súlyén élményekkel gazdagított bennünket az út, a zene barátai is örömmel tekintik át egy gazdag évad elteltével, mely emlékek és benyomások emelkednek U egy év rendszeres hangver- tenyiátogatásának emlékei közül. A programok gazdagsága és színessége jellemezte ezt az évadot. Nyolc zenekari hangversenyt hallhattak a bérlők és három kamarazenekari műsort A kamarazene hívei a Bartók Vonósnégyes ciklusa mellett a Mester-bérlet négy estjében és a .Zongora-orgonaestek" öt hangversenyében válogathattak, továbbá meghallgathatták Ruha István és Szabóky Márta szonátaestjét Rangot ad a pécsi zenei éleknek a hangversenyhallgatás ilyen sokrétű választéka. A Filharmónia központi irányitól nagy gondot fordítanak Igé- nyeink kielégítésére. Más kérdés, hogy a hangversenyélet számszerű növekedése nem feltétlenül jelent minőségi emelkedést iv A hangversenyrendezés elsőrendű feladata, a megbízható já átlagszínvonal biztosítása, a hallgató pedig külön örül annak a néhány kiemelkedő eseménynek, amelyhez „menet közben", gyakran ezt előre nem is sejtve, hozzájut Nem kérhetjük számon, hogy minden hangversenyen Ferencsik János vezényeljen és a legnevesebb külföldi szólisták működjenek közre. Örülnünk kell, hogy a hangversenyélet kiszélesedése arányaiban legalábbis tartja az eddigi mércét a minőség iránti kívánalmaink torén. A pécsi közönség Igényt • rendszeres hangversenyéletet Ezt bizonyítja, hogy a jegyek úgyszólván mind bérletben elkelnek. Sainálatos, hogy ennek ellenére a legtöbb esetben számos hely üresen marad. (Különösen jellemző e tünet kevésbé ismert előadók esetében.) Közönségünk megbecsüli, értékeli a já előadást. Elmúlt az az idő, amikor a középszerű produkciót is vastaps köszöntötte. A kiemelkedő előadói teljesítményt azonban lelkesen, hálásan köszöni meg az elismerő taps. Áttekintve egy év hangversenyeit, három eseményt szeretnénk — mint kiemelkedő minőséget — külön kiemelni. Először is a Bartók Vonósnégyes három Beethoven-estjét, amelyeken Beethoven összes vonósnégyesé. nek első felét hallhattuk. Nagy érdeklődéssel tekintünk e sorosat folytatása elé. Tündérszép muzsika mesteri muzsikálásában gyönyörködtünk a Liszt Ferenc Kamarazenekar Mozart fiatal kort, alig Ismert divert!mentőiből összeállított műsora során. Hasonlóan mély élményt nyújtott a Zeneművészeti Főiskola zenekarának Bach-estje, olyan szólistákkal, mint Kocsis Zoltán, Schiff András és Falvai Sándor, a zenekari játék egészen új lehetőségeit ismertük meg Simon Albert vezénylése nyomán. Érdemes átfutnunk tekintetünkkel az év zenekari hangversenyeit. A Pécsi Filharmonikus Zenekar hat koncertje közül Breitner Tamás vezényelte az évad nyitó és záró estjét Az októberi Mozart-hongversenyt Kovács Dénes közreműködése tette emlékezetessé, a májusi évadzárást pedig — az Eroico- szimfónia Igen jó előadása mellett — Ránk! Dezső zongorajp- téka a Bartók-versenyműben. (Az évad két sarkkövének két közreműködője közül egyik a Zeneművészeti Főiskola kiváló művész rektora, másik pedig nem kevésbé tehetséges ifjú művésztanárai) A városunkból elindult befutott-érett művész, Jandó Jenő sikerének örültünk Csajkovszkij b-moll zongoraver- tény* remek előadásának hallatán. Bach Karácsonyi Oratóriumának első részét ismertük meg a Liszt Ferenc Kórus előadásában, a Jövő évadban hallhatjuk majd e nagy mű második részét. Kitűnő karmestert ismertünk meg a csehszlovák Vaclav Smetacek személyében. Az ő vezénylése mellett, Mozart-versenyműben közreműködéssel ünnepelte tízéves jubileumát az egyre szebb sikereket elérő Mecsek Fúvósötös. Élményt nyújtott a Budapesti MÁV Szimfonikusok előadásában hallani Respighi Róma kútjai c. gyönyörű művét, e hangverseny külön szenzációja volt a nagyszerű japán hegedűművésznő, Yoko Kubo pécsi bemutatkozása. Németh Gyula hangversenyén az év egyetlen (!) Kodály-művét, a Felszéllott a páva-variációkat élveztük. Érdekes betekintést nyújtott egy hasonló lehetőségekkel rendelkező város zenei életébe o szegedi kamarazenekar vendégszereplése. Jogos örömmel gyönyörködtünk a pécsi kamarazenekar hangversenyén az egyetlen vidéken élő Liszt-díjas hangszeres művész, Barth István fuvolajátékában. Számos csemege várt e kamaramuzsika barátaira Is. A moszkvai Szovjet Trió a zongora- hegedű-gordonka kamaraegyüttes-játék magas iskoláját nyújtotta. Kovács Dénes és Bacher Mihály Beethoven-szonátaestjé- löl aligha felejtjük el a Kreu- tzer-szonáta remekmívű előadását A nagy virtuózok koncertjeinek légkörét éreztük Dubrov- ka Tomsics zongoraestjén. Magasfokú hangzáskultúrájával tűnt kl a Solist! Di Roma együttese. Jeles zongoraművészünk, Bánky József, ezúttal is igen igényes műsorral lépett a közönség elé, Ravel Miroirs-ját például alig hallani más magyar előadótól. A Liszt-est kiemelkedő eseménye Lehotka Gábor orgonajátéka volt Antal István megbetegedése folytán nem hallhattuk a nagy érdeklődéssel várt Diabelli-variációkat Lux Erika játszott helyette, vegyes műsort Igaz élvezetet nyújtott viszont Tarján! Ferenc mesteri kürtjátéka. A svájd Lionel Rogg Bach-orgonaestjén megérdemelt sikert aratott kitűnő hegedűművészünk, Gyermón István a Chaconn* előadásával. Méltó befejezése volt a nagyszabású programnak Rudolf Kerer zongoraestje. Ruha István — és a Zeneművészeti Főiskolások — hangversenyét az Orvostudományi Egyetem aulájában rendezték. A rendezők érdekes kísérleteket tettek az előadók különböző elhelyezésével az akusztikai viszonyok javítására. Érdemes a kísérletezést folytatni. Ahhoz azonban, hogy ez a nagy befogadóképességű, kitűnő terem Pécs igazi hangversenytermévé válhassék, elengedhetetlennek tűnik az akusztikai célú átépítés végrehajtása. A turista miután gondolatban újból és újból végigjárta utazásainak legemlékezetesebb állomásait, máris újabb útra készül. Zeneszerető közönségünk sem marad hangversenyélmény nélkül. A székesegyházi oratórium-estek, a Pécsi Zenélő Udvarok hangversenyei, a komlói II. Kodály Zoltán gyermekkórustalálkozó pécsi hangversenyei, majd az Ifjú Zenebarátok nemzetközi táborának eseményei gondoskodnak arról, hogy Pécs zenei élete folyamatos maradjon az új hangversenyévad kezdetéig. Szesztar ZsaR lehetősen távol álh a hétköznapok emberétől. De nem állt távol a témájában, amelyről szólt: a bűnügyi nyomozás tanáról. Nem állt távol még akkor sem, ha egy nagyon elvont másik tudománnyal, az információelmélettel kapcsolódott össze. Lukács György fejtette ki hatalmas szellemtörténeti munkájában, az Esztétikum sajátosságaiban, hogy a tudomány a hétköznapi- ságból nő ki és oda tér vissza. Vagyis minden tudományos feladatot a köznapi ember köznapi életének gondjai vetnek fel, s így emelkedik az fel a tudomány világába, hogy azután — ha megszületik ebből valamilyen eredmény —, akkor azt a köznapok embere élvezhesse. A kriminalisztika is végső soron a meglopott, vagy például megtámadott köznapi embert segíti. Ezért volt fontos a mostani pécsi kriminalisztikai konferencia is és ezért kell a köznapok emberének nyelvén, a köznapok értékelő mérlegére tenni. Rendezett információ Egy nagyon régi gyakorlati tudomány, a kriminalisztika találkozott ezen a három napos konferencián egy nagyon új, legfeljebb fél évszázados elméleti tudománnyal, az információ- elmélettel. Előadások, korreferátumok, viták közelítették több oldalról a két tudományt Közülük a hétköznapok embere számára talán kettő volt a legszemléletesebb: Armin Forker berlini és dr. Vargha László pécsi profesz- szoroké. Armin Forker Az információ jelentősége a kriminalisztikában és annak gyakorlatában címmel mondott vitaindító előadást Mindenekelőtt tisztázta, hogy a bűnügyi nyomozás tanában az Információ nem egyszerű hírt felvilágosítást útbaigazítást avagy tárgyi bizonyítékot nyomot jelent hanem mindezek jelentésének a rendezettségét Hiszen a lőtte eredetű szó - In formatlo - Is azt jelenít hogy a bizonyítékokat egységessé kell formálni, rendszerezni. Ezt a rendszerezést azonban ember végzi, akiben erre egy belső modell van. Ha például egy golyó által meghalt embert vizsgálnak, akkor a golyó értékelésére más-más modell él egy vadászban, egy orvosban, és egy nyomozóban. A vadász arra következtet hogy a halottban talált golyó milyen vad kilövésére alkalmas. S ha az vaddisznó vadászatra felel meg, de a környéken nincs vaddisznó, akkor a vadász gyilkosságra gyanakszik. Az orvos arra következtethet a golyó nagyságából, a testben elfoglalt helyzetéből, hogy az őlte-e meg az embert vagy esetleg csak megsebesítette és Ijedtében szívhalált szenvedett. A nyomozó pedig a golyó becsapódási szögéből már azt számolja ki, hogy az áldozathoz képest hol állhatott a gyilkos és milyen testhelyzetben. Tehát ahány szakember, annyiféle belső modell Mi az entrópia? Dr. Vargha László, a Pécsf Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának profesz- szora három dél-dunántúli megye igazságügyi írásszakértője, ezen túl egyebek közt újabban az út-idődiagram kérdésével foglalkozik, amely szintén ósz- szefügg az információ-elmélettel. Ezt a módszert az NDK-ban már eredményesen alkalmazzák. Lényege; a bűncselekmény helyszínének és az ott volt személyek tartózkodási idejének egybevetésével egy diagramot lehet készíteni, amely kimutatja, hogy az ott volt emberek közül ki állít valótlant a nyomozók előtt. Ennek pécsi próbája Is megtörtént már, amikor nemrég egy rablás nyomozása során segített sok mindent tisztázni. Előadásában többek között az entrópia fogalmával foglalkozott. Az entrópia a rendezetlenség mértéke, szemben a rendezettség mértékét jelentő információval. A kártyacsomag például szabá'yosan összerakva, bolti csomagolásban — információs rendben áll. De ha ösz- szekeverjűk, vagy szétszórva az asztalra dobáljuk, akkor a kártyák határozatlan, kiegyenlítetlen, rendezetlen módon helyezkednek el, rendezettségük entrópiája nagy. A két fogalom kölcsönhatásban áll egymással. Az információ növelése csökkenti az entrópiát, a bizonytalanságot; illetve a bizonytalanság, az entrópia csökkentése növeli az információt. Ez az információ- elméleti tétel az Írásszakértői munkától kezdve a legbonyolultabb bűnügyi nyomozásig érvényes. Belső modell A bűnügyi nyomozás tudományában alapvető fontosságú az,azonosítás kulcskérdése: hogyan lehet a kétféle entrópiát csökkenteni, és az információt úgy növelni, hogy az teljes mértékben kielégítse az igazságszolgáltatás igényeit. Ennek érdekében a valószínűség és a bizonyosság viszonyát kell vizsgálni. Vargha professzor Bertrand Russell álláspontját fogadta el, aki szerint két fajta valószínűség van: az egyiket a statisztika, o másikat a kétségesség példázza. A statisztikai véletlen tömegjelenségeken belüli valószínűség, amely számokkal mérhető. Mint például a kockadobál, amelynél a hatosnak az esélye számtanllag kiszámítható egy törve hattal. A kétségesség már kétféle értelemben fogható fel; logikai és pszichológiai értelemben. Logikailag az ismereteink megalapozottságának fokát jelenti. Pszichológiailag a kétségesség a bizalomnak, a hitnek a foka, amelyet valaki egy tétéi iránt érez. Bertrand Russel szerint az utóbbiak vonatkozásában logikán kívüli módszer kell ahhoz, hogy eljussunk a bizonyossághoz. A logikai valószínűségtől, kétségességtől a szakértőknek csak pszichikai úton lehet eljutni a kétségmentes bizonyossághoz, amely minden más lehetőséget kizártnak tart Az azonosításkor jelentkező in- fomációhalmazt a szakértő éppen szakértelmével, tehát pszichikai úton rendezi. Ez már az Intuícióval rokon szellemi tevékenység. Annak, hogy az azonosításnál a valószínűség bizonyossággá alakuljon át két együttes feltétele van. Az egyik: az igen nagyfokú logikai valószínűség, amely analogikus következtetéssel jön létre. A másik: a Forker professzor által is említett belső modell, amely a szakértő logikai és pszichológiai elemekből álló, de tárgyi ismereteken alapuló meggyőződése. Dr. Vargha László Fazlolloh M. Reza amerikai szerző gondolatával fejezte be előadását: „Leküzdhetetlen örök különbség van a közt, amire az ember törekszik és amit ténylegesen elérheti" Az országos viszonylatban egyedülálló konferencián természetesen nagyon sok érdekes kérdés merült fel. Dr. Vladimír Vodinelics spliti professzor például a negatív tényekről beszélt, vagyis arról, hogy ha a nyomozás során valamilyen feltevés kizárt, akkor annak Is lehet tudományosan értékelhető Jelentősége. Kertész Imre, a Belügyminisztérium Bűnügyi Technikai Intézetének Igazgatója, oki az utolsó nap vitaindító előadását tartotta, több ilyen konferenciát vélt szükségesnek a jövőben, és a következő konferencia témájának éppen a valószínűség kérdését javasolta. Ez igen sok tudományágat érint, de éppen ezért még jobban segítené a bűnügyi nyomozástudományt. Cséke Ervin a szegedi jogász- professzor, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája pedig határozottan kijelentette, hogy ma már nem lehet bizonyításelméletről beszélni információ- elmélet nélkül. Végezetül örömmel állapíthatjuk meg — bár ez ilyen formában nem hangzott el a konferencián —, hogy o dogmatizmus által elhallgatott két tudomány: az információelmélet és a pszichológia nyerte vissza ezúttal is méltó helyét a hazai tudományos életben. Talán ez ennek az egyedülálló konferenciának a iegáltalónosíthatóbb tapasztalata. F. D. DnH 7
