Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)
1974-06-16 / 163. szám
B ulgária közepén, az országot hosszanti irányban kettészelő Balkán hegység lábánál futó szófia— burgaszi úton robog a kocsink. Elmarad mögöttünk a Szófiai medence; ez már d Középhegység. Balról feltűnik a Botev csúcs 2300 méternél magasabb sziluettje, előttünk a borairól híres Karlovó házai fehérlenek. A Rózsák Völgyében fut az út, festő vásznára kívánkozó színektől kísérve. A hegyek szeszélyes kontúrjai összegabalyodnak a fellegekkel. A gondosan ápolt és művelt keskeny völgy szivárvány-színe, a sziklák haragos szürkéje, a fenyvesek komor zöldje és a távoli hegyvonulatok kékje lüktető harmóniává olvad egybe. — Igen, ez Bulgária, a Balkán varázslatos vidéke. És amott már Kazanlak viliódzik, a Rózsák Völgyének fővárosa. A hegyvonulat lágyan lefelé ível, a Balkán hegylánc legkeletibb pontja felé fut a kocsink, vagy ha úgy tetszik, a hegylánc kapuja felé, mert itt nyílik ki a völgy a tenger irányába. Szliven, a száz vajda városa. Mintha Pécsre érkeztünk volna: északon hegyek, a Balgarka 1181 méteres csúcsa, délre szélesre nyíló mezősérj. Családi házak tengere, fehér panelház-szirtek. Egy százezres lüktető város vár bennünket, Baranya legifjabb testvérmegyéjének fővárosa. A bolgár Manchester Szliven város nevét Idrizi, arab utazó említi először 1153-ban, de már a római, bizánci időkben is jelentős település volt — bizonyítják a föld mélyéről előkerült értékes romok. A második bolgár birodalom idején (XIII— XIV. század) ismét virágzásnak indul, gyönyörű templomainak, kolostorainak messze földön híre van, de aztán az oszmán vihar szinte mindent elpusztít. Szliven újjászületése az 1830-as években kezdődik, s 1834-től nagy lendületű, ekkor alapítják ugyanis a városban a Balkán vásárlási lehetőséget, a szórakozást kell biztosítania, de a pihenést, a felfrissülést, a regenerálódást is... jacht a falu felett miénktől s a termelőszövetkezeteket hatalmas agrár-komplexumokká egyesítették. A város - otthon Szliven 36 éves városi tanácselnökével, Ászén Panaiotovval beszélgetünk a város egyik legszebb létesítménye, a Balgar- kára vezető lanovka indítóállomása előtt. Busójárás — bofgár mádra Testvérmegyénk, Szliven félsziget első textilüzemét. A város ma Bulgária textilipari központja, de a legutóbbi fél évszázadban más iparágak fejlődése is ugrásszerű volt. Georgi Dimitrov a bolgár Manchesternek nevezte Szlivent, de ugyanilyen joggal viseli a „Száz vajda városa" nevet is — forradalmi hagyományai révén. A tizenhétemeletes új szálló erkélyéről nézzük a várost. A városközpontban még együtt van múlt és jelen; apró, összezsúfolt kis házak mellett új, csupa-üveg épületek. Az Asz- cénia nevű folyócska kettészeli a települést, nyugati partján kezdődik Ó-Szliven. A régi házak tetején drótra erősített terméskövek: Szlivenben mindig fúj a szél, védeni kell a tetőket. Itt, az öreg városrészben áll Hadzsi Dimitar vajda szülőháza, míg a főtéren a harcos hajdút vajda szobra. Hadzsi Dimitar 1840-ben született, s jelképes alakja egy nemzedéknek, mely a török elleni harcnak szentelte életét. A hajdút szabadcsapatok vára a Balkán volt, ahonnan úgy csaptak le az utak török hadikaravánjaira, helyőrségeire, mint a sas. A hegyek lábánál, a gazdag bolgár mezőségek kapujában a szabadság eszméje volt a legerősebb és legélőbb erő századunk nehéz évtizedeiben is. Az 1923-as antifasiszta bolgár felkelés egyik bázisa Szliven volt, itt dörögtek a leggyakrabban a fegyverek az 1941—44-es években, s innen indult útnak az I. Bolgár Hadsereg kötelékében az a III. hadtest is, mely éppen a baranyai harcokban hozott súlyos véráldozatokat a fasiszták elleni küzdelemben. Arányos fejlődés Szliven város ma 100 ezer lakosú, Szliven megye lakóinak száma 240 ezer. Szliven a 27 bolgár megye rangsorába! nagyságát tekintve valahol kő zépen helyezkedik el, fontossá gát nézve azonban kétségtele nül ott van az első öt között. Ipari és munkásmozgalmi szempontból olyasféle helyet tölt be a bolgár köztudatban, mint nálunk Csepel. A megye területének kétharmada hegyvidék Gazdaságának legfőbb jellem zője, hogy az össztermelésből az ipar 75 százalékkal részesedik. Az éppen 140. születésnapját ünneplő textilipar mellett jelentős az üvegipar, a villamos- sági ipar, a vákuumtechnikai gépgyártás, a szerszámgépgyártás, a fafeldolgozás és az élelmiszeripar. Itt működik Bulgária egyetlen autóvillamossági cikkeket gyártó üzeme, villamosizzólámpa gyára — ez utóbbi zömében magyar gépekkel. A megyében kokszolható feketeszenet bányásznak és érceket... Az egészséges ipari szerkezet, az arányos fejlesztés kiegyensúlyozott és ésszerű foglalkoztatást tesz lehetővé; az érettségizett lányok épp úgy megtalálják a kedvükre való munkát, mint a jó kereset reményében nehéz fizikai munkát vállaló férfiak. A mezőgazdaság két főterméke a gabona és a szőlő. A gabonatermelés már átélte a maga forradalmát, a hektáronkénti 40 mázsás átlagról mindenki a legnagyobb természetességgel beszél. Most következik az állat- tenyésztés forradalma: a kombinátok építésének szakasza. A mezőgazdaság szervezését tekintve egyébként különbözik a Mintha egy monumentális méretű, színes panorámafilm szereplői lennénk: fehér, motoros jachttal úszunk a valószí- nűtlenül meredek sziklafalak tövében a távolban kéklő hegyek felé. A harsogó színek, a hűsítő pára, a víz tintakékje, a habok hófehérsége egybeolvad a motor és szél muzsikájával. Szliven megye öt évvel ezelőtti térképei ezen a helyen kopár hegyilegelőt, s néhány szegényes, szomjazó falvat jelölnek. Berreg a. motor. Tizenhat kilométeres út áll előttünk: ilyen hosszú ugyanis ez a varázslatos szépségű mesterséges hegyi tó, mely a szó értelmében átformálta a tájat. A szárazság, kopárság világában minden megváltozott. A két és félkilométeres gátóriással elzárt völgy üdülőövezet, öntözési központ. Szliven megye mezőgazdasági területeinek 40 százalékát öntözik — senki sem sajnálja hót a helyenként tíz-tizenöt méter mélységű víz alatt alvó egyszer-voR falvakat. Feladni és megtartani... A jacht örökre eltűnt falvak felett úszik, hogy aztán nemsokára valami mást lássunk: örökre konzervált, a pusztulásból visz- szahozott régen-volt, meseszép hegyifalvat. Zseravna. Ez már tényleg olyan, mint egy lehetetlent nem ismerő rendező által — Ezer lakást építünk évente, az összes létező erőforrás fel- használásával. Bulgáriában törvény írja elő, hogy a 2 millió leva értéket meghaladó beruházásokhoz már szolgálati lakásokat is kötelesek a vállalatok építeni, sőt óvodát, bölcsödét, sport- és kulturális létesítményeket is. Az államtól kapott pénzeket a vállalatok átadják a tanácsnak, a tanács a beruházó, de aztán visszaadjuk a lakásokat, létesítményeket a gyáraknak. A Szlivenben épülő lakások 90 százaléka szolgálati jellegű, s csak 10 százalék az úgynevezett tanácsi. Ez a megoszlás biztosítja gyárainknak a munkaerőutánpótlást, s ugyanakkor munkaerőgazdálkodási szempontból biztonságot Is ad. A legtöbb lakás csúszózsalus eljárással épül, de gyakori a vázszerkezetes építés is. Van egy kis panelüzemünk, de már meglehetősen korszerűtlen. A pécsi nagypanelos építési eljárás Izgat és érdekel bennünket, lehet, hogy Szlivenben is ez lesz a járható út... Persze a lakás nem minden. Ez a lanovka jórészt társadalmi munkában épült, nem is merem mondani, mekkora értéket képvisel. De mi azt valljuk; kellett, megérte, még akkor is, ha másra is el- költhettük volna a pénzt. A hegyre nem vezet sétaút, ha nincs a lanovka, a legtöbb ember sose jut fel oda, ahol még ismeretlen a benzingőz, a füst, a zaj... A város — otthon, tehát nemcsak a munkát, a bemegálmodott film: kétszáz évvel ezelőtti faház-falu a sziklák és fenyvesek birodalmában. Skanzen ma már szinte minden országban van, ez azonban nem skanzen, mert él, mert lakják. Minden ház műemlék, minden ajtó, ablak, kapudísz műremek. Évente 200 ezer levát fordítanak ennek a falucskának a megőrzésére, restaurálására. A lakók zömmel maguk a restaurátorok. Asztalosok, kőművesek, faszobrászok ápolják, építik, varázsolják újjá ezt a tegnapi falut, mely bűbájosán szép, s ugyanakkor beszédes bizonyítéka a mai Bulgária egyik legjellemzőbb törekvésének: megmenteni és továbbfejleszteni mindent ami szép, haladó, s megőrzésre méltó a múltból. Bulgária-klcsiben Este van, Ismét Szliven. Suhan a programozott lift a hetedik emelet felé. Fáradtak vagyunk, de alvás előtt még egyszer látni kell a várost. A főtéren a XIX. századi bolgár újjászületés stílusában épült templomocska, mellette fehérlő magasházak. Tegnapi és mai, mai és holnapi vonások a város arcán — szép, szelíd és derűs együttest alkotva. A macskakőves úton autók sokasága, de a mellékutcákban még a szamár is mindennapos. Egyik kísérőnk mondja: Szliven város és Szliven megye — kicsinyke Bulgária. Mi pedig a tisztelet és szeretet érzésével búcsúzunk a várostól, a megyétől, egész Bulgáriától, mert bármerre jártunk is, az alkotó ember erejének harmóniát sugárzó bizonyítékaival találkoztunk.-r A szliven! gépgyár korszerű csarnoka Aranyhomok, Napospart Kékben, zöldben játszik a tenger. Arony ragyogóssol kel fel a nap. Fél hatkor már seprik, gereblyézik a homokot, felállítják a napernyőket, bőszárú bugyo- gós, bekötöttfejű török kertészasszonyok öntözik a virágokat, a gyepet. Mire — úgy kilenc óra körül — az első strandolok megjelennek a parton, már minden üdén, frissen, tisztán fogadja őket. Az edzettebbek még a vízbe is bemerészkednek — természetesen németek. Előszezonban, május közepén, végén még csak 18 fokos a tenger. Nyárra 22—23 fokra is fel- melegszik az átlátszó, tiszta víz. De most sem lehet órákat feküdni a napon. Egy délelőtti napfürdőzés — és máris barnára, pirosra sültünk. Szófiák sora a parton. Három és fél kilométer hoszszúságban a selymes, csille, gó homok szegély mellé épült a bolgár tengerpart legszebb üdülőtelepe, a Várnától 30 kilométere északra fekvő Aranyhomok. Modem szállodáit 1956-ban kezdték építeni — 13 ütemben. Most 20 ezer szállodai, 20 ezer kemping és 24 ezer fizetö- vendégszolgálati férőhely fogadja itt a világ minden tójáról érkező túristákat A Naposparton, a déli tengerparton —- Burgasz közelében — tizenöt éve emelték az első szállodát Az Aranyhomokon a kényelem, a luxus volt a meghatározó, a Napospartot a természet közelsége jellemzi. Fák, bokrok, buja növényzet övezi a hoteleket, s mintha erdőben ütne sátrat úgy érezheti magát a kempingező, öserdei növényzet vízililiomok veszik körül a Ropo- tamo folyó torkolatánál épülő üdülőtelep házsorait Pri- morszkóban, a nemzetközi ifjúsági üdülőközpontban erdők közé telepített faházakban laknak a nyaralók. Néhány ezer férőhellyel még délen és északon Is növelni kívánják a kínálatot Szállodákat építenek, áj üdülőközpontokat teremtenek (mint a fiatal bolgár építészekre bízott Albénát). A meglevő szállókot teljesítik, gyógymedencékkel bővítik. Mert nemcsak a tenger vizében bővelkedik ez a vidék, a parton sorra tárnak fel ásványvizeket gyógyforrásokat Sportpályák, rtd-sport lehetőségek, nemzeti jellegű éttermek, folklór műsort adó bárok, mulatók szórakoztatják a Fekete-tenger partján nyaralókat Tavaly három és fél mffllő külföldi Odúit a bolgár tengerparton. Köztük sok ezer magyar turista Is. Csoportosan vagy egyénileg utazók, napokra vagy hetekre érkezők. A Bulgáriába utazóknak számos kedvezményt nyújtanak vendéglátóik. Az autósoknak ingyen benzint a gyerekekkel üdülőknek szállodai árengedményt az elő- és utószezonban olcsó szállást étkezést De az Is jól Jár, aki Igénybe vesz! a MALÉV vámol, burgaszi tengerparti járatait (egy hónapon belül odo-vissxi érkezők, a családdal utazók, a csoportosan repülők, kedvezményes ára jegyet vásárolhatnak, s akár OTP hitellevélre Is kophatnak repülőjegyet S a Bulgáriában fáit honfitársainkkal együtt tanúsíthatom, hogy ebben a baráti országban különös szeretettel, rokonszenwel fogod- | jók a magyarokat Hiszen számon tartják népeink történelmének sok-sok azonosságát Szívesen Idézik török ellenes közös harcainkat vagy a Kossuth emigráció emlékét. S napjaink gondjai, örömei is gyakran találkoznak. Egymás megismerésének, o népeink közti barátság elmélyítésének igen hatásos módja a turizmus, a személyes ismerkedés. *—
