Dunántúli Napló, 1971. június (31. évfolyam, 148-177. szám)

1974-06-16 / 163. szám

1*74. június 16. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Előkészületben az 5. ötös Gyorsabb lesz Pécs és Saranya fejlődése Interjú Bonder József építési és városfejlesztési miniszterrel Baranya és Pécs fejlesztésére fordítható anyagi lehetőségek ebben a tervidőszakban nagyon is korlátozottak voltak, tetézte a bajokat, hogy az építési kapa­citás nem volt mindig összhang­ban az igényekkel. A hét végén Pécsett jóit Bondor József építé­si és városfejlesztési miniszter - az ötödNc 5 éves terv lehetősé­geiről beszélgettünk.- Bonkor elvtárs mostani láto­gatása közben közvetlenül is ér­zékelhette Baranya és Pécs aondjait, amelyekről bizonyára már korábban is alapos ismere­tei voltak. Lát ön lehetőséget arra, hogy a következő tervidő- s'akban Pécs és Baranya gond- iái enyhüljenek? — Még semmi sincs eldöntve, mostani látogatásommal párbe­széd kezdődött a megye, a vá­ros vezetői, valamint az ÉVM között. Most a negyedik 5 éves terv utolsó másfél esztendejében még lehetőség van az eddigi le­maradásokat behozni, s most kell előkészíteni a következő tervidőszakot, amely csak úgy lehet jó, ha gondosan kiele-' rnezzük, mit csináltunk eddig jól, és mit rosszul. j— Pécs az elképzelések sze­rint felsőfokú központtá kell, hogy fejlődjön, a Budapestre nehezedő nyomás egyik ellen­pólusaként több mint egymillió emberre keflene vonzást gyako­rolnia. Nagyon jól látjuk, hogy mostani lehetőségeivel ennek a feladatnak nem tud megfelelni, lakásépítési gondjai, a pince- rendszer, az óriási szanálási arány, s más okok miatt is Bu­dapest és a gyors ütemű fejlesz­tésre kijelölt öt nagy város kö­zül a főváros után a legsúlyo­sabbak. Voltak előzetes ajánlá­sok, melyeit messze elmaradtok Baranya és Pécs számított igé­nyektől, s amelyek véleményünk szerint is tovább súlyosbították volna a térség lakásgondjait. Mostani látogatásunk során megállapodtunk a megye és a város vezetőivel: bár az igé­nyeknek nem tudunk száz száza­lékig eleget tenni, mégis a szep­temberre elkészülő 5. ötéves terv lakásépítési programjában lé­nyegesen nagyobb számú több­szintes lakást tervezünk Pécsett és Baranyában felépíteni, mint amit a központi tervező szervek korábban ajánlottak, s mint amit itt joggal kifogásoltak. Párbeszédünk során ez a megye és a város vezetőit is némikép­pen megnyugtatta. — Régi vita: elég vagy nem elég Baranyában az építőipari kapacitás? Mi erről a miniszter elvtárs véleménye? — A következő tervidőszakban is folyamatosan fejlesztjük az ál­lami építőipari szervezetet, nö­veljük a kiszállítandó épületele­mek szereltségi fokát. Termé­szetesen a megye esetleges na­gyobb beruházásaira igénybe vesszük az országos nagyválla­latokat, miként ezt a BCM épí­tésénél is tettük. Az 5. ötéves terv várható feladatait meg tud­ja az építőipar oldani. A 6. öt­éves terv lakásépítési terveit már a közeljövőben elő kell készíte­nünk: az ÉVM, az Országos Tervhivatal, a tanácsok közös munkájával fel kell mérni az anyagi lehetőségeket, a közmű­vesítéssel előkészíthető terüle­teket, s ezek pontos ismeretében dönthetünk majd arról, hogy So­mogy, Tolna, Baranya lakásépí­tési kapacitását együttesen mi­ként fejlesztjük. Ez lehet egy házgyár, s lehet más is... — Miniszter elvtárs bizonyára ismeri a pécsi pince- és alagút­rendszer miatti kétségbeejtő helyzetet,.. nincs. Az bizonyos, hogy ez ele­mi csapás — így keli kezelni. Ezt sem a lakásépítés — sem a vá­ros fejlesztési alapjából nem le­hetséges felszámolni. Azt is lát­ni kell azonban, hogy egyszerre az állampénztárból nem lehet­séges akkora összeget kiszakí­tani, amelyből eqyszer s minden­korra véget vethetnénk az útle- szakadásoknak. Erre külön anya­gi segítséget fogunk kérni, körül­tekintő műszaki megoldást kell találni, s a belváros rekonstruk­ciós tervével összhangban, folya­matosan kell felszámolni az üre­geket. Ehhez az ÉVM is minden lehetséges támogatást megad. A BCM. Baranya egyik legna­gyobb beruházása, úgy tűnik, maholnap felnőtté válik. Ju­goszláv szakemberek, s termé­szetesen a magyarok is gyakran hangoztatják: iá lenne ha két­szer ekkora lenne ez a gyár. Máris a fejlesztéséről beszél­nek ... — Igaz, az idén már csaknem a teljes kapacitásával üzemel a BCM, jövőre pedig a beruhá­zásban meghatározott teljes mennyiséget várjuk a gyártól. Egyelőre mégis az a legfonto­sabb, hogy a porleválasztás, a beüzemelés tökéletes legyen, majd aztán foglalkozunk a gyár távolabbi jövőjével. Jelenleg nincs a BCM-mel kapcsolatos formát öltött fejlesztést elképze­lésünk. Az épülő kertvárosi lakónegyed nyugati része. — Szokolai fehr. — — Nagyon is jól fsmerem. Amikor még a Hőerőmű építé­sekor talán első alkalommal jöt­tem Pécsre az Egyetem előtt va­lóságos kráter allta utunkat - már akkor találkoztam a pécsi pincegondokkal. Ez a helyzet kétségtelenül tarthatatlan, de a pénzt nem én osztom, nekem az- Miniszter elvtárs, müemié- keink védelmével kapcsolatban \ mi az ÉVM álláspontja? — A valóban értékes, pótolha­tatlan építészeti emlékeinket gondozni kell, a pénzt erre nem j szabad sajnálni. De csak a va­I lóban értékeseket kell fermtar­Szentlőrinc, Szederkény, Véménd már biztos lehet Egyre több község kopogtat a nagykapun, keresgélik a kis­kapukat. Munkaalkalmat keres­nek, vagy igyekeznek teremte­ni. Az elmúlt évben tíz község képviselői keresték fel a Me­gyei Tanács ipari osztályát az­zal a kéréssel, hogy segítsenek egy kisüzem odatelepítésében. Közülük három: Véménd, Szent- lőrinc és Magyarbóly kérése teljesül — illetve az utóbbié már teljesült is. Még a rendelkezésre álló munkaerőtartalékkol kapcsolat­ban is akadnak problémák. Mert kik azok, akik kiszorulnak a korszerű mezőgazdasági ter­melésből? Többségében nőkés szakképzetlen emberek. Első­sorban olyan munkával keresik fel őket, amelynek betanítása nem igényel hosszú időt, a vál­lalat befektetése hamar meg­térül. Korábban szó esett már ar­ról. hogy a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat üzemet • létesít Szentíőrincen. Ez év első ne­Újabb kisüzemek gyedében pénzügyi nehézségek miatt lelassult oz építkezés, ezek az akadályok azonban már elhárultak. 1974. júliusá­ban — úgy tűnik — megkez­dik a termelést. A kezdő létszá­mot 40—50 főre tervezik, ezen­kívül bedolgozó hálózatot épí­tenek ki. Az üzem épületének vásárlására és átalakítására 700 ezer forint támogatást kap­tak a Megyei Tanácstól, a töb­bi költséget a vállalat biztosít­ja. A termékeinek jelentős ré­szét exportáló Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat szentlőrinci üze­mében bőrdíszmű’ és a Nyu- ton keresett lószerszám készül. Ezenkívül népművészeti termé­keket is előállítanak, támasz­kodva az ormánsági népi ha­gyományokra. Tervezik még a munkavédelmi bőrkesztyűk gyár­tását is. I Véménden ez év második felében a Mohácsi Vegyesipari j Vállalat ugyancsak tanácsi tá- j mogatással létesít üzemet. A I textilruházati Iconfekcióüzem tervezett kezdő létszáma 70—80 fő lesz. A vállalat vezetőinek elképzelése szerint ez a létszám a jövő év végére 100—110-re növekszik. A szederkényiek is bizakod­nak. A községből kiköltöző nö­vényvédő állomás helyére is kisüzem kerül. Jelenleg két vál­lalattal is folynak tárgyalások, döntés csak e hónap végére várható. így tehát még nem biztos sem a létszám, sem a kereset. Arra viszont lehet szá­mítani, hogy több, mint száz embernek biztosít munkaalkal­mat K. Gy. tanunk. Nem szabad a pénzt szétforgácsolni építészetileg jel­legtelen, értéktelen épületekre, csupán azért, mert ekkor vagy akkor ott valaki egy éjszakát átaludt. Az lenne a legjobb, ha műemlékeinknek megfelelő funk­ciót találnánk, a lakott épületek jobban megőrizhetők. Az a fel­adat, hogy szűkíteni kell a mű­emlékek számát - az igazi érté­kekért kell harcolnunk. Én a mű­emlékvédelem legnagyobb fel­adatát most a hihetetlen gyorsa­sággal pusztuló népi építészeti emlékeink megmentésében lá­tom. A falu olyan gyorsan vál­tozik, hogy ha gyorsan nem esz­mélünk, elpusztulnak legértéke­sebb épületeink ... Lombos Jenő A szovjet szerelők az R—20-ast szerelik Búcsú a barakkoktól: Új székház, új számítógép Költözik a SZUV Pécs negyedik elektronikus számítógépe nem tart igényt ünneplésre, ahogyan az első hármat fogadtuk. Azért állítot­ták be, nem sajnálva élte a 40—50 milliót, mert szükség van rá. A kezdeti idegenkedésen túl vagyunk, tisztázódott, a számí­tógép sem nem csodaszer, sem nem fenyegetés, ellenben ki­tűnő eszköz, amelynek segítsé­gével száműzhetik az irodákból az ügyviteli rabszolgamunkát, villámgyorsan ódátokhoz jut­hatnak és még kellő időben beavatkozhatnak a gazdálko­dásba. A' bizonylathegyekból ki­kászálódó és magukat az elekt­ronikával eljegyzó vállalatok — sok ilyen pécsi vállalat van már — el sem tudják képzelni más­képp. Minden rutinszerűen megy. Zsákszám küldik a bizonylato­kat a bérmunkairodába, ott „beöntik” a számítógépbe, a táblázatokat a kért adatokkal és összesítésekkel leteszik a portán, s érte küldenek valakit a vállalatok. Érkeznek levelek is újabb megbízásokról, hogy mást ne említsünk, az OTP jövőre számítógépre viszi átutalási be­tétszámláit és a postatakaré­kot. A földszint már dolgozik Az új R—20-os jelű szómrtó- gép beállítása a Számítástech­nikai és ügyvitelszervező Válla­lat pécsi adatfeldolgozó köz­pontjában persze mégis ese­ményszámba megy. Annál is in­kább, mivel ezzel együtt kilép­tek a Tüzér utcai csúf és zsú­folt barakkokból és új székház­ba, a Szántó Kovács János ut­cába költöznek. Csendes és gyönyörű környe­zetben a Makár-hegy aljában épült a csinos, kétszintes szék­ház. — Az emeleten vannak az irodák, az oktatóterem és a büfé, a földszinten a számító­gépek, az alagsorban, ami nem látszik, a raktárak — mutatja dr. Gyöngyösi László igazgató. — A büfé nem kell, az is tár­gyaló lesz. Itt az építők büféje a közelben. A tárgyalók talán a legfontosabbak. Naponta egyidóben négy—öt tárgyalás is fut nálunk. — A Tüzér utcai barakkokkal mi lesz? — Ott tároljuk a lyukkártyá­kat Persze, ameddig a város le nem bontatja. Házon belül érthető ideges­ség vibrál. Á költözködés. Fél lábbal még a Tüzér utcában vannak. Azért szétnézhetünk, a számítógépek már a helyükön vannak. A földszinten a kártya­lyukasztók terme még üres. Né­mi túlzással azt mondhatnánk, innen etetik a számítógépeket A vállalatoktól beérkező szám­lákat és bizonylatokat egy-egy műszakban 35 lány és asszony gépeli át a lyukkártyákra. A kártyalyukasztás mechanikus művelet kellemetlen zajjal jár. — A zajt sehol az országban nem tudták megszüntetni. Pró­bálkoztak már, de csak nagyobb lett A pesti központunkban is folynak kísérletek, ha beválnak, mi is bevezetjük — mondja az igazgató. — A jövő különben a mágneses rögzítésé, amikor mágnesszalagra visszük fel az adatokat Itt csak billentyúzaj van, mint amikor az írógépen kopognak. Remélem, néhány éven belül mi is bevezethetjük. Jó benyomások az R—20-asról Makkos István számítógép- mérnök átkísér az R—20-as gépterembe, ötször húsz méte­res, kellemes levegőjű, ám kissé zajos terem. A ventillátorok zaja. A számítógépek állandó 20 Celsius fokon érzik jól ma­gukat Az épület 12—13 millió­ért állt fel, a légkondicionáló berendezés maga került majd­nem ennyibe. Az R—20-as szov­jet gyártmányú számítógép. Harmadik generációs, azaz csu­pa tranzisztor és nyomtatott áramkör. Teljesítménye közepes. Az R—20-as egy nagy család — a szocialista országok Egy­séges Számítógép Rendszeré­nek (ESZR) — tagja. R—10, R—20, R—30, R—40. R—50 ... így következnek a számítógé­pek. A legkisebbet a mi Video­tonunk gyártja, az R—20-ast a szovjeteken kívül a bolgárok és a csehszlovákok (R—20/A), a legnagyobbat, az R—50-est vi­szont már csak a Szovjetunió. Persze, mindenki gyárt minden­be valamit az országok így is szakosodtak. Ezen a mi R— 20-asunkon is megtaláljuk a bolgár és a csehszlovák tarto­zékokat A nagy doboz, a ve­zérlő — szovjet Rajta a kis doboz, a lyukszalagolvasó — csehszlovák. Azt mondják, eze­ket a legjobban a csehek ér­tik. Az alap természetesen szov­jet, nem véletlenül tartózkodik már három hete Pécsett a hét minszki számítógépes szakem­ber. Most „hangolják be” a számítógépet Ez abból áll, hogy tesztprogramokat futtatnak a gépen. Az esetleges hibák most kiugrónak. A pécsiek első benyomásai jók. Ez az R—20-as különben hozzávetőlegesen a századik, amit a minszkiek e1 adtak. A kisegítő berendezé sekkel és a perifériákkal együtt a vártnál olcsóbba, 40—50 mil­| Rába került Két műszakba« dolgozik majd, és az első „éles" í anyag a Pécsi Sörgyár adat- j hegyei: a sör kiszállításáról és j értékesítéséről. Tisztelgés a Bull előtt De itt van még a jó öreg Bull isi Átmegyünk a másik gépterembe, tisztelegni előtte. Bull. Angolos hangzású, való­jában francia gyártmányú szá­mítógép. Ez volt az első Pé­csett, 1968-ban kapta a SZOV. Ismeretlen gép volt eleinte ret­tentően szidták. Aztán megvál­tozott róla a vélemény. Végül is Pécsett és Baranyában ez a gép jelentette a számítás- technika kezdetét vonultatta be az elektronikát a vállalatok ügy­vitelébe. Megbízható, öreg ko­ponya, nagyon ritkán mondott csődöt — Mi fut rajta? — Napi anyag, e húsiparé — mondja Kovács Vilmos gép­kezelő. — Ezekből heti össze­sítő készül, amelyekről a táb­lázatokat a húsipar minden hét­főn pontban déli 12 órára kéri, mert egy órakor adják fel a jelentést a trösztnek. — Mi lesz a Bull-lol? — Erkölcsileg már elavult, de csak 77-ben akarjuk kise­lejtezni — mondja az igazgató. — Majd oktatógép lesz. Tanul­hatnak rajta a tanfolyami hall­gatók. Ha a megyei igények Indo­kolják, új számítógépet vesznek helyette. Persze az lett volna a legszerencsésebb, ha most be­szálltak volna a pécsi vállalatok és az R—20-as helyett mond­juk egy R—40-est vásárolnak. Hosszú távra megoldhatták volna a megye számítógépes igényeit. Sajnos, az ötlet nem váltott ki különösebb visszhan­got, nem sikerült összehozni egy ilyen közös vállalkozást Tízéves a SZÜV Az esztendő egyébként több szempontból is emlékezetes a pécsi SZÜV nek: új székház, új számítógép. Augusztusban ün­nepük fennállásuknak 10. év­fordulóját és még az idén elr nyerik önállóságukat, a buda­pesti központ önálló egysége lesznek. Hogyan alakul a tá­volabbi jövő? . Eddig a regionális megbízá­sokat is ellátták. Most egyre- másra avatják fel a szomszéd megyék számítóközpontjait. Za­laegerszegnek már van, Kapos­várnak 1976-ban lesz számító­gépe. így már csak Szekszárd van hátra A nécsi SZÜV úgy rámitia, 1980-ban már kizáíó- ag pécsi és baranyai megbízói lesznek. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom