Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-17 / 133. szám

t974. május 17. DUNÄNTOLI NAPIO Tegnap történt A Fogyasztási Szövetkezetek elnökei és titkárai részére teg­nap, 16-án délelőtt továbbkép­zést tartott a MÉSZÖV nőbizott­sága. Elsőként dr. Csiky Ottó, a Megyei Bírósáq elnöke tar­tott előadást o családjogi tör­vény módosításáról, majd ezt követően Csorba Tivadar, a Vá­rosi Tanács művelődésügyi osz­tályának vezetője előadását hallgatták meg a jelenlévők a közoktatás időszerű kérdéseiről. Szülői munkaközösségek já­rási tanácsa alakult meg teg­nap délelőtt Siklóson a HNF járási titkárságának tanácster­mében. Az újonnan választott munkaközösség tagjai munka­tervet fogadtak el, amelyben szó esett az iskola és o szülői ház kapcsolatának erősítéséről, a pályaválasztást segítő teen­dők meghatározásáról, valamint a hátrányos helyzetű gyerme­kek megsegítéséről. A járási szülői munkaközösség titkárává Fábos -fáit, a HNF járási poli­tikai munkatársát választották meg. Az irányelveket Temesvári Béla, a HNF járási alelnöke is­mertette. Orosz Nyelv- és Irodalomta­nárok Nemzetközi Szövetsége (MARPJAL) az MSZMP Bara­nya megyei Bizottságának és a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának támo­gatásával megalakította megyei csoportját. A tegnap, május 16- ón délelőtt az 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézetben megtartott alakuló ülésen részt vettek az általános és középis­koláknak, a felsőoktatási inté­zeteknek orosz nyelvi munkakö­zösségvezetői. A tanácskozást Sirvku Pál, a Baranya megyei Pártbizottsáq munkatársa nyitot­ta meg, majd dr. Suara Róbert, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanszékveze­tő tanára, a MARPJAL Végre­hajtó Tanácsának tagja, tájé­koztatta a megjelenteket a szervezet munkájáról. Az el­nökségben helyet foglalt Lantos József, a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak helyettes vezetője. Az ala­kuló ülésen az öt tagú elnök­ség vezetőjévé Medve Zoltánt, a Pécsi Tanárképző Főiskola docensét választották. Ma vásáiavatás Kőbányán ÚJ köntösben — új helyen Holnap már a nagyközönségé a BNV (Munkatársunk telefonjelentése) A több mint 350 ezer négy­zetméter alapterületű vásárvá­rosban a nyitás előtt 48 órával még minden a fejetetején áll. A vásárközpont hivatalos ava­tására ma délután kerül sor a párt és kormány vezetőinek részvételével, hogy aztán hol­nap délelőtt a nagyközönség is birtokba vehesse a beruhá­zási javakat bemutató első ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt Kőbányán. Alig 48 órával a megnyitó előtt Pandur Ferenc, a BNV igazgatója tartott sajtótájékoz­tatót, amelyen többek között részt vett Fodor László, az MSZMP KB agitációs és propa­ganda osztályának helyettes vezetője, Lakatos Ernő, a Tájé­koztatási Hivatal általános el­nökhelyettese. Pandur Ferenc egyebek kö­zött a következőket mondotta: — Több mint 2 év megfeszí­tett munka áll mögöttünk, alig néhány óra van a nyitásig, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy befejeződött volna az új BNV területének kialakítása, ugyanis hamarosan tovább bő­vítjük, mintegy 20 ezer négyzet- méterrel, a már meglévő fedett kiállítási területet. A BNV igazgatója az újság­íróknak elmondta, hogy az első tavaszi szakvásárra, mintegy 1500 kiállító cég jelentkezett. A külföldi kiállítók száma meg­haladja a nyolcszázat. A ha­zai vállalatok és gyáregységei nevezése közül a területhiány miatt jó néhányat vissza kellett utasítani; így is több, mint 600 magyar cég állít ki a BNV-n. A tavaszi vásáron 25 ország képviselteti magát, több mint 35 ezer négyzetméteres fedett területen mutatják be a kiállí­tók termékeiket. A magyar vál­lalatok igen tetszetős és kor­szerű könnyűszerkezetes csarno­kokban 20 ezer négyzetméteres területet kaptak. Pandur Ferenc elmondta, hogy a szocialista országok kö­zül a legnagyobb kiállító Len­gyelország és az NDK, a leg­több cég Jugoszláviából érke­zett oz idei BNV-re. A legna­gyobb tőkés kiállító Ausztria, amelyet az NSZK, Svájc illetve Anglia követ. A Szovjetunió termékei kö­zött első helyen szerepelnek a szerszámgépek. Nagy érdeklő­désre tarthat számot az ultra­hangos szerszámgép. amely többszörösen szárnyalja túl a hagyományos gépek teljesítmé­nyét. Lengyelországot 19 vállalat képviseli. Többek között labo­ratóriumi berendezéseket, me­zőgazdasági helikopterek és vi- ] toriózó repülőgépek modelljeit i hozta Budapestre. A csehszlovák bemutató lát- i ványossógának ígérkezik a 30 onnás Karusszel eszterga, a mű­szeripari és híradástechnikai be­rendezések, kereskedelmi és vendéglátóipari felszerelések. Az NDK adatfeldolgozó be­rendezésekkel és tartozékaival, műszerekkel és szerszámgépek­kel jelentkezik a BNV-n. A nyugati kiállítók közül is csak a legjelentősebbek felso­rolására van lehetőség. Ausztria nagyrészt műszeripari, híradás- technika, irodagépipari, nyom­daipari, valamint számítástech­nikai termékeket hozott Buda­pestre. Az NSZK cégek közül a 3aimler-Benz-AG teherautók­kal, tömegközlekedési eszközök- :el jelentkezik, de láthatók vi- ághírű szerszámgépeik, mérő- és szabályozó szerkezeteik is. Ang liá ból ofszet-nyomógépek, rodai rajzfelszerelések és sok­szorosító gépek érkeztek a BNV-re. A világhírű svéd Volvo cég különböző traktorokat, és egyéb speciális járműveket ho­zott Budapestre. A hazai kiállítók közül hármat említünk. A Ganz Villamossági Művek kiállítja a Ganz- MÁVAG-gal közösen előállított 5 ezer lóerős tirisztoros villany­mozdonyát, amely a második félévben kezdi meg próbaútját. A Csepeli Szerszámgépgyár ipari robotja egészen biztos szenzáció lesz. Az IR—51 az embert helyettesítheti, a meleg és gázos, egészségre ártalmas munkahelyeken. Az Ikarus a vásár főterén ál­lítja ki legújabb típusú pano­ráma buszait, többek között a szuperlux kategóriájú, távolsági autóbuszt. Ennyit ízelítőül és végül né­hány információ: a BNV május 18-tól 26-ig tart nyitva, 20-tól 24-ig rendezik a szakmai napo­kat. Ebben az időszakban a nagyközönség délután 2 órától keresheti fel a BNV-t. Salamon Gyula Óvári Miklós látogatása Tolna megyében Kiváló Szövetkezeti Társulás címmel tüntették ki a BARMYflTERMÉX-et Egy év alatt 180 millió fo­rinttal növelte forgalmát, 2600 vagon terményt, 2200 tonna élőállatot forgalmazott belföl­dön és külföldön, négymil'ió dollár devizát termelt ki a BA­RANYATERMÉK, a Mezőgazda­sági Termelőszövetkezetek Ter­mékforgalmi Közös Vállalkozá­sa. Az orszáqban az elmúlt öt év során 17 hasonló szövetke­zeti vállalkozás alakult, és kö­zülük elsőként és eddia egye­dül a BARANYATERMÉK nyer­te el elmúlt évi kiemelkedő gazdálkodása eredményeként a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium és a TOT El­nöksége által adományozott Kiváló Termelőszövetkezeti Tár­sulás címet. A magas kitünte­tést igazoló oklevelet Álló Miklós, a Baranya megyei Ta­nács Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi osztályvezető-helyet­tese adta ót, a tegnap délelőtt Pécsett a Nádor Szálló étter­mében megtartott ünnepségen, dr. Héjjá Józsefnek, a BARA­NYATERMÉK igazgatójának. Az ünnepségen megjelentek Sziveri Kálmán, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagja, Balaskó Istvánné, a Megyei Pártbizott­ság gazdaságpolitikai osztályá­nak munkatársa, Orbán Jenő, a Pécs Városi Pártbizottság mun­katársa, Lőrincz Sándor, a Vá­rosi Tanács osztályvezető-he­lyettese, Bíró Sándor, a Mecsek és Dráva menti Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, és o tagszövetkezetek vezetői. Ez a vállalkozás bebizonyí­totta életképességét, mutatott rá felszólalásában Álló Miklós. Különösen a takarmány, a te- nyész- és hízó alapanyag, a tojás, baromfi és házinyúl for­galmazási tevékenységüket emelte ki. Balaskó Istvánné, a Megyei és Városi Pártbizottság nevé­ben, Sziveri Kálmán a TOT El­nöksége nevében fejezte ki el­ismerését és gratulált a magas kitüntetéshez. Majd Álló Miklós miniszteri kitüntetéseket adott át. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Héjjá József, a BARANYATERMÉK igazgatója és Garci Gyula, a vállalkozás főkönyvelője vették ót Sándor Kálmán nagydobszai tsz-elnök, o BARANYATERMÉK ez évi soros elnöke, Kiváló Dol­gozó kitüntetést és elismerő ok­levelet adott át a BARANYA­TERMÉK hat dolgozójának. csütörtökön Tolna megyébe Iá togatott. Délelőtt Szekszárdon, a Megyei Pártbizottság székházé­ban találkozott Tolna megye és székhelyének vezetőivel. Óvárj Miklós délután K. Papp József társaságában Simon^pr- nyára látogatott Átadták a Budapesti Nemzetközi Vásár Éjszakai tetőtűz a Zsolnay Múzeumban Ismeretien fiatalok mentették ki a milliós értékeket Csütörtökön a Gellért Szálló gobelin-termében adták ót az ez évi tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár díjait. Az ünnep­ségen megjelent dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, dr. Lőrincz Imre nehézipari minisz­tériumi államtitkár, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes és Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese. A ven­dégeket Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója üdvözölte. Hat termék kapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját és 41 BNV-díjat ad­tak ki. A díjakat Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyette­se adta át. Beszédében hang­súlyozta, hogy az ez évi vásár új fejezetet nyit a BNV-k tör­ténetében, mivel új, modernebb környezetbe, kőbányai otthoná­ba költözött, maga a kiállítás pedig a beruházási javak szak- kiállítása. Ezzel biztosítható, hogy a magyar ipar reprezen­tatív termékei a nagy világcé­gek gyártmányai mellett jelen­jének meg, és mellettük bizo­nyítsák be versenyképességüket. A nagydíjas termékek: 1. Videoton 1005 típusú kis számítógép, gyártó: Videoton Rádió és Televízió Gyár. A számítógép az R—10-es j gépcsalád mini komputere. Mű- , szaki-tudományos számítások­hoz, számviteli feladatokhoz, könyvvitelhez, készletgazdál­kodáshoz, numerikus vezérlésű szerszámgépek vezérléséhez és sok más számítástechnikai fel­adat megoldására alkalmas. 2. Nigua ipari robbanó tagy- család. Gyártó: Nitrokémia Ipartelepek, Fűzfő. A vegyipar régi törekvése, hóanyagok javuló hatásfokuk mellett biztonságosabban ke­zelhetők legyenek. A Nigua- zagyjellegű robbanóanyag mind külszíni, mind a föld alatti rob­bantásoknál jól használható. El­terjedése jelentős külföldi im­portot szüntet meg. 3. DHCH 0,25 típusú húzó­gép. Gyártó: Diósgyőri Gép­gyár. A huzalgyártó gép kis mű­helyterületen lényegesen na­gyobb teljesítményt nyújt előd­jeinél. Felszerelték automatikus felfuttató, leállító, szabályozó és biztonsági berendezésekkel. Műszaki jellemzői alapján nem­zetközi viszonylatban is kiváló termék, amit bizonyít, hogy több százmillió forint értékű ilyen gépre jelentettek be máris igényt mind a KGST, mind a tő­kés országok. 4. BK 60/300/960 csatornás átviteltechnikai gyártmánycsa­lád. Gyártó: Telefongyár. A koaxiális kábeles átvitel­technikái gyártmánycsalád olyan, teljesen kidolgozott ter­méke a Telefongyárnak, amely az elkövetkezendő években nagymértékben meghatározza gyártmányszerkezetét A ter­mékből jelentős mennyiség ke­rül exportra, többek között alapja a szovjet gáz- és olaj­program hírközlő rendszerének is. 5. KR—2 típusú kérgezőgép. Gyártó: Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság. A külföldön gyártott hasonló berendezések kimondottan fe­nyő kérgezésére alkalmasak, ez a gép lehetővé teszi a gyertyán kivételével az összes hazai lágy és kemény lombosfák cellulóz­sítménye kétszerese a hasonló finn és svéd gépekének, amit kettős késrendszerének köszön­het. A kérgezőgépet a KGST- tagországok alapgépként fo­gadták el. 6. LD 8000/24—IC típusú mik­rohullámú berendezés. Fejlesz­tő: A Távközlési Kutató Intézet Mikrohullámú rádióadó-be­rendezés, amely a 8 ghz-es mik­rohullámú frekvenciasávban működik, és 24, kétirányú táv­beszélő csatorna továbbítására alkalmas. Kis térfogata, gazda­ságos üzeme, csekély áramfo­gyasztása és könnyű telepíthe­tősége következtében előnyösen használható postai fővonalaktól j távol eső községek és települé sek bekötésére az országos he lózatba. hogy o különböző ipari robba- ipari kérgezését A gép telje­BSntelhefetlen bűn Harmadízben rendezték meg az „Egészségügyi amatőrfilmek szemléjét” Nagykőrösön. A be­küldött 49 film fő témája a né­pesedéspolitika és a környezet- védelem volt, de érdekes alko­tásokat mutattak be a szelle­mileg károsult gyermekek ne­veléséről, balesetelhárításról, koponya- és szívműtétről is. A zsűri szerint a filmek igen jó szakmai és technikai nívót kép­viseltek. A pécsi „ARMA" filmklub tagjainak: Hajas András, dr. Rédei Tibor, Vig István és Szi­lágyi Géza alkotása q „Büntet- hetetlen bűn”, bejutott a dön­tőbe, és szakmai körökben ko­moly érdeklődést keltett. Szerdán éjjel 23 óra 45 pere­kor riasztották a pécsi tűzoltó­kat: kigyulladt és már lángok­ban áll a Zsolnay Múzeum rak­tári szárnya és a hozzá kapcso­lódó lakóépület tetőzete. A pé­csi tűzoltók 2 fecskendővel és két különleges szerrel, a kom­lóiak pedig egy fecskendővel vettek részt az oltásban. Több órás megfeszített küzdelemben, hajnalra sikerült lokalizálni a tüzet, az utómunkálatok azon­ban csak csütörtökön délelőtt fejeződtek be. Az L-alakú épü­let tetőszerkezete 210 négyzet- méter alapterületen elpusztult, emberéletben és a műkincsek­ben nem esett kár. A rongáló­dás okozta becsült kár így is meghaladja a 200 ezer forintot. A tűz keletkezési okát szakértők bevonásával vizsgálják. * Félelmetes zajra, ropogásra ébredt szerdán éjjel a múzeum udvari, szolgálati lakásában Bessenyei Vendel restaurátor és családja. Az asszony — álmá­ból felriadva — azt hitte betö­rők garázdálkodnak, s rémülten sikoltozva rohant ki az udvar­ra. Nappali fény vakított a sze­mébe, a tető lángolt, a nagy hőtől ropogva pattantak szét a cserepek. A fiuk futott telefo­nálni o tűzoltóknak. A borzalmas éjszaka után összetörve, meggyötörtén ücsör­gött az udvaron a Bessenyei házaspár. Hiába küldték őket egy kicsit lepihenni, nem moz­dultak. — Harminc éve vagyok a múzeum szolgálatában, 23 éve élek ebben a házban ... Min­dig rendben volt minden. És most tessék .., üszkös romok ,.. A száraz gerendák úgy égtek a fejünk felett, mint a puskapor. Ne vessen meg érte, hogy sí­rok, itt nekem minden tégla a szívemhez nőtt... Ezt én mór sohase fogom kiheverni... — mondja akadozva Bessenyei Vendel. Már reggel 8 óra, de a feke­tén meredezó, szénnéégett ge­rendák egy része még mindig füstölög. Az épület előtt törött cserepek, a lucskos fű letapos­va, az értékes régi Zsolnay ke­rámia gomba széle letörött, raj­ta sáros lábnyom. Bessenyeiné könnyes szemmel, dideregve nézi. — Nyugodjon meg, most már semmi baj — vigasztalom. — Meleg holmi kéne, látom, fá­zik .,. — A kialvatlanság miatt fá­zom, az ijedtségtől verődik még most is össze a fogam. Azt hit­tem, beleőrülök. A rekonstruk­ció után vasárnap nyílt a kiállí­tás, s most veszélybe került ez a temérdek kincs. Futkostunk, mint a tébalyodottak: megér­keztek a tűzoltók, de nem volt víz .. .1 A tető meg égett, mint­ha zsírral locsolták volna. Ami­kor a raktár tetején is elhatal­masodott, kifeszítettem a vas­kaput és fel az emeletre. A képeket — ordítottam! Minden­ki ide, a képeket kell meg­menteni ... Jöttek is, nem tu­dom, kicsodák. Arra emlék­szem, fiatalok voltak. Láncot alkottunk — vagy 30—40-en — úgy mentettük ki valamennyit. — Nem jutott eszébe, hogy a lakása is ég, hogy a holmi­jukat is biztonságba kellene helyezni? — De, eszembe jutott. Az uram restaurátor, s így én nem­csak a munkámnál fogva va­gyok múzeumi ember. Gondol­tam, bútort még vehetünk, ha elpusztul, de a kerámiákat, festményeket, azt a sok gyönyö­rűséget nem lehet többé pótol­ni. Percenként szaladom végig az épületet. Ésszel felfogom, hogy sikerült, minden épségben van, mégsincs nyugalmam. Melczer János, a múzeum gazdasági vezetője megítélése szerint 5—6 millió forint érték, több mint félezer festmény, ke­rámia forgott közvetlen veszély­ben. Még elgondolni is bor­zasztó, mi lett volna, ha a tü­zet negyedórával később ész­lelik, ha átterjed a kiállíróter- mekre. A raktárban nemcsak festmények voltak, mostoha kö­rülmények között (ül), össze­zsúfolva az egész Zsolnay adat­tár, korabeli iratok, vázlatok, dokumentumok. Valamennyit sikerült épségben ótjuttami a múzeum szomszédos épületébe és sértetlenek maradtak a ke­rámiaraktárban levő alkotások, értékes porcelánok, kerámiák is. Részt vettek az éjszakai men­tésben és hajnalban elsők közt érkeztek vissza a helyszínre Ha­lász Károly és Szijjártó Kálmán pécsi grafikusok. — Moziból jöttünk a felesé­gemmel, amikor hallottuk; a tűzoltókat szirénázni — meséli Szijjártó Kálmán. Akkor már a Nádor kávéház elől is látható volt a fény és a füst, az éjsza­kai tűzvész bevilágította a kör­nyéket. A kávéház vendégei kö­zül sokan jöttek segíteni. Voltak itt műszaki főiskolások, arab egyetemisták, szakmunkások... A beszédjükből vettem ki, mert abban a helyzetben nemigen volt mód az ismerkedésre. Azt mindenesetre tapasztalhattam, a pécsi polgárok, a városunk­ban élők sajátjukként aggód­tak a Zsolnay Múzeum kincsei­ért Az Állami Biztosító kárszak­értője ugyancsak már tegnap kora reggel végzett „gyorsbecs- lést”. Solti Attila véleménye sze­rint — bár a tényleges kár 200 ezer forint — a helyreállítás 350 ezerbe is belekerül. A tragikus esemény szemta­núja és részese volt Steurer Fe­renc, a FENYSZÖV szakmunkás- tanulója. — Félelmetes volt Fotós va­gyok, hazafutottam a gépért, hogy megörökítsek néhány pil­lanatot a tűzoltók és a lángok küzdelméből. A Janus Pannonius Múzeum igazgatósága ezúton is köszö­netét fejezi ki a tűzoltóknak, s az áldozatkész pécsi polgárok­nak, akik a nemzeti értéknek számító műkincseket megmen­tették a pusztulástól. A Zsolnay Múzeumban levő kiállítás így továbbra is nyitva tart. Wesztf Márta — Balatonföldváron hozzá­láttak a motel lebontásához. Épületeinek még a brüsszeli vi­lágkiállításon vásárolt elemei már tönkrementek és alkalmat­lanok vendégfogadósra. A ki­szolgált motel helyén hamaro­san megkezdik egy szálloda építését

Next

/
Oldalképek
Tartalom