Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-12 / 128. szám

A programterv elkészült — Rajt 1980-ban? Az energiahordozók részará­nyában a jelen évszázadban világszerte döntő változás kö­vetkezett be. A századfordulón a földgáz aránya nem éri el az 1%-ot az összes energiahordo­zókhoz viszonyítva, 1935-ben is még csak 8%. A második vi­lágháború után a nagymérvű kutatások eredményeként újabb és újabb lelőhelyek váltak is­mertté. Ezek kiaknázásának ha­tására a részarány 1970-ben már 18%-ra nőtt, és becslések szerint 2000-re a 25%-°t is el­éri. A megnövekedett fogyasztási igények zavartalan és biztonsá­gos kielégítése városi gázzal már nem oldható meg. Világ­szerte a földgázzal (vagy táv­vezetékkel) rendelkező országok a földgázszolgáltatásra tértek át. Ez lehetővé teszi a széntü­zelés felszámolását, a lakások földgázzal történő fűtését és a nagy városok levegő szennye­zettségének csökkentését­Régi csövek — új gondok A vezetékes gázszolgáltatás legtöbb városban több mint száz éves. A gázelosztó-hálóza­tok nagy része tokos kötésű — kenderkóccal tömített — öntött­vas, illetve azbeszt cementből épül fel, és legalább 50—60 éves. A csőkötéseknél alkalmazott tömítő anyagok a szén gázosí­tásával előállított városi gáznál megfelelő gáztömörséget bizto­sítanak, mivel a gázban levő komponensek kondenzációs ké­pességük folytán azok állagát megóvják. A földgázra történő átállás­nál a vezetékrendszerbe száraz gáz kerül, amely nem tartalmaz vízgőzt és a városi gáz aromás szénhidrogénjeit sem (benzol- származékok, kátrányos részek stb.), és ennek hatására a gáz­tömörséget biztosító tömítések kiszáradnak, zsugorodnak, re­pedeznek. A száraz földgáz bevezetésé­nél nem hanyagolható el az sem, hogy a hálózatban az idők során lerakodott szennye­ződés (szénpor, hamu, vaspor stb.) —, melyet a városi gáz kondenzáló tulajdonságánál fogva nedvesen lekötött — a földgáz szárító hatására felsza­badul és gázárammal vándorol­va, üzemzavarokat okozhat a gázszűrőknél, a nyomásszabá­lyozóknál, gázmérőknél és ké­szülékeknél. Ennek megfelelően földgázra átállítandó elosztóve­zetékeknél a csőkötések tömör- ré tétele mellett gondoskodni kell a felszabaduló por megkö­téséről. A városi gáz és a földgáz el­térő égési tulajdonságai miatt szükségessé válik a gázkészülé­kek alkalmassá tétele, átállítása is (nagyobb gáznyomás, maga­sabb fűtőérték). Fentiek alapján meg kell vizsgálni a szolgáltatási terület gázkészülékparkját. Nem cél­szerű átállítani azokat a készü­léktípusokat — amelyeknek gyártását már megszüntették —, alkatrészpótlásuk nem bizto­sított, — egyedi átalakítással, igen magas költséggel állítható át. A kormány földgázfelhaszná­lás központi fejlesztési prog­ramjában előirányozza Pécs vá­ros földgázzal történő ellátá­sát, az V. ötéves tervidőszakra. A határozat a forrás oldal adta lehetőségek és a város ener­giahelyzetének ismerete alap­ján született. A földgáz érkezése — jelen ismeretek alapján — 1978-ra várható. m változat A fentiek alapján 1971-ben a Kőolaj-és Gázipari Tervező Vál­lalat programszintű tanulmány- tervet készített ,,Baja—Pécs vá­rosok gázellátásá”-ról. A tanul­mány két változatot tartalmazó távvezeték nyomvonalára. A ki­indulópont mindkét esetben Al- győ és Bajáig megegyezik. Ba­jától, eq'dk változat szerint Szekszá•‘dot érintve, másik sze­rint Mohácsot érintve érkezne a távvezeték a város délkeleti ré­szén — mindkét esetben — a Dunai Víztisztítómű környezeté­be. Pécs földgázra vár Pécs város földgázszolgálta­tásra átállításának lehetőségeit az elmondottak alapján vizsgál­tuk és készítettük elő. A gáztermelő kapacitás vizs­gálata során megállapítottuk, hogy a jelenlegi 250 Em:)/nap beépített teljesítményű termelő berendezésről igénybevehető max. 200 Em3/nap gázmennyi­ség. Óracsúcsra kivetítve, a maximálisan igénybevehető mennyiség: 8400 m3/ó. Ugyan­akkor a tervezett fogyasztási csúcs 1977. évben 16 300 m3/ó lesz. A fogyasztási csúcs és a ter­melő berendezésről igénybeve­hető óracsúcs közötti különbsé­get az összesen 55 Em3-as táro­ló kapacitással tudjuk egyen­súlyban tartani, max.: 5—6 órán keresztül. 1973-ban a fogyasztói óra­csúcs 12 000 m3/ó volt. Az 1973—77. év közötti 4300 m'/á tervezett óracsúcs évi 1000 m3/ó csúcsfogyasztásnövekedést tesz lehetővé. Ez eleve megha­tározza energiagazdálkodásunk lehetőségeit és határait, vagy­is, az elkövetkező években a felmerülő lakossági, háztartási és kommunális gázigényen túl, csak korlátozott mértékben lesz módunk igények kielégítésére. Abban az esetben, ha a föld­gáz érkezése a jelzett időre va­lamilyen oknál fogva elmarad, 1976-ban szükséges lesz mint­egy 42 Em3/ó tároló kapacitás kiépítésére, a csúcsfogyasztások kiegyenlítése céljából. Az el­mondottak miatt a tömegesen jelentkező gázfűtési kérelmek kielégítésére — a földgáz érke­zéséig — nincs mód, szükséges­sé vált a fűtési engedélyek ki­adásának korlátozása. Az elmondottakból megálla­pítható, hogy a város gázener­gia igényeinek kielégítése hosz- szabb távon gazdaságosan vá­rosi gázzal nem oldható meg. A megnőtt igények kielégítése csak földgázzal biztosítható megnyugtatóan. Változások a gázellátásban A földgázfogadó állomás és a jelenlegi nyugati gáztároló között nogyközépnyomású veze­téket tervezünk, melyről közvet­lenül ellátható az épülő kertvá­rosi lakótelep és a tervezett sik­lósi városrész. A nagyközépnyo­mású vezeték félkörben karolja át a várost A város földrajzi fekvéséből adódóan a magasabb ponto­kon a — felhajtóerő következ­tében — szolgáltatói gáznyomás esetenként meghaladja a szab­ványban megengedett felső ha­tár értékét. A megnövekedett gáznyomás a gázégőknél láng- lefúvódást eredményezhet, mely baleseteknek lehet okozója. Ennek a veszélyforrásnak a megszüntetésére három egymás­tól független, önálló magassági övezet kialakítását tervezzük az előkészítés időszakában megva­lósítani. A kialakított zónák csak kisnyomáson különülnek el egy­mástól. Minden zóna külön egy, vagy több nyomásszabályozóval rendelkezik. A gózelosztóhálózat életkorát és anyagösszetételét tekintve, heterogén. Egyes vezetékek élet­kora eléri, esetenként megha­ladja a 60 évet. A gázhálózat teljes hossza: 141 km. Ebből: középnyomású acél 20 km, kisnyomású acél 20 km, kisnyomású acélöntöttvas 22 km, kisnyomású azbeszt-ce­ment 57 km, kisnyomású csati, acél 22 km. A 22 km öntöttvas vezeték cseréjét 1976-ig tervezzük elvé­gezni. Az azbeszt-cement veze­tékek földgázzal szembeni visel­kedése nem olyan egyértelmű, mint az ö. v. vezetéké. Ismertek olyan azbeszt-ce­ment vezetékek, melyeken több mint 10 éve földgázt szállítanak és gáztömörség vonatkozásá­ban nem viselkedik kedvezőtle­nebbül, mint városi gáz esetén. nagyszabású hálczat­rekanslraifció Hálózat-rekonstrukciós terve­inkben — 1984. évi befejezéssel — szerepel az azbeszt-cement vezetékek cseréje is, ezt azon­ban nem egyértelműen a föld­gázra áttérés indokolja. Nagy­mértékben közrejátszik a csövek és csőkötések ridegségéből ere­dő törés és ebből eredő bal­esetveszély, továbbá a nem megfelelő védőtávolságok, illet­ve, ezeken a helyeken a megfe­lelő védelem hiánya. A csatlakozó, illetve fogyasz­tóvezetékek földgázra alkalmas­sá tételére Pécsett az alábbi szempontokat és eljárásokat vettük figyelembe. Cserélni fogj'uk azokat a ve­zetékeket: — amelyek 1940. előtt készültek, — amelyek épü­leten belül földben, vagy fal­ban vannak, — korrózió hatá­sára a csőfal vastagsága erő­sen gyengült, — továbbá azo­kat, amelyek egyéb módszerek­kel biztonságosan nem tehetők alkalmassá. Belső védőkezelés. A cserén kívül az 1940. után létesített, a biztonsági előírásokat kielégítő vonalvezetésű, ép csöveket bel­ső védőkezeléssel, esetenként földgázra alkalmas újratömítés­sel tesszük alkalmassá. Ezen kívül cserélni kell vala­mennyi gázcsatlakozóban levő, nem megfelelő zárómagasságú biztonsági vízzárót, nem meg­felelő típusú gázfogyasztásmé­rőt, illetve mérőkötést Gázkészülékek közül cserélni fogjuk azokat a készüléktípuso­kat, amelyeknek gyártása 1969 előtt megszűnt A cserét az alkatrészutánpót­lás körüli nehézségek, továbbá egyes készülékek teljes égő- és csaprendszerének cseréje miatti magas költségek indokolják, így többek között cserélni fog­juk az összes kétcsatornás gáz­főző- és tűzhely-típust, amelyek­nél az átállítás csak műhelyben oldható meg és az átállítás költ­sége készülékenként eléri az 500 Ft-ot. Ugyancsak cserélni fogjuk az „A"—„AZ" típusú átfolyórend­szerű vízmelegítőket, amelyeknek gyártása 1969-ben megszűnt és tartalék alkatrészt a gyártó vál­lalat 1974. után csak egyedi megrendelésre készít. Az átállí­tás költségei nem túl magasak, azonban a készülék korszerűt­lensége is a cserét támasztja alá (égésbiztosítóval nem ren­delkezik). Azokat a készülékeket, ame­lyek megmaradnak, helyszínen fogjuk átállítani szükség szerin­ti alkatrész — fuvóka - cseré vei és beszabályozással. Az előzőkben említett munkák — vezetékcsere, alkalmassá té­tel, vízzór-csere, készülékcsere — a földgáz érkezése előtt, az előkészítés időszakában készül­nek. A készülékek átállítása csak akkor készülhet, ha a földgáz már ideérkezett. Az átállítás Az átállítási ütemek egy-egy körzeti gáznyomás szabályozó állomás köré csoportosulnak. Ezeken belül olyan kisebb sza­kaszokra kell a rendszert bon­tani, amelyeken a nyári hóna­pokban két, tavaszi—őszi hóna­pokban egynapi gázkimaradás­nál hosszabb időtartam nem válik szükségessé, a fogyasztó­helyek átállítására. Az átállítás a gázelosztőhá- lózat előre meghatározott sza­kaszának leválasztásával kezdő­dik. A sikeres nyomáspróbát gázcsere, majd az épületek gáz-aláhelyezése, készülékek át­állítása követi. Az átállítás előkészítési mun­kái és a konkrét átállítás csak a lakosság bevonásával, meg­felelő módon történő tájékozta­tásával és a fogyasztók segít­ségével végezhető sikeresen. Vállalatunk 1973. évben meg­kezdte a magánfogyasztók fel­mérését és mintegy 1,4 MFt ér­tékű előkészítési munkát is vég­zett. Az 1969. évi VII. sz. gázener­gia törvény szabályozza a szol­gáltató és fogyasztó jogviszo­nyát földgázra történő átállítás esetén. A törvény értelmében magán- és kommunális fogyasz­tó általánosan használt készü­lékeinek cseréje, vagy átállítá­sa, illetve annak költségei a fo­gyasztóra át nem háríthatok. Pénzügyi források A szolgáltató részéről felme­rülő átállítással kapcsolatos költségek 50%-át energia-ra­cionalizálási hitelként az Állami Fejlesztési Bank téríti a szolgál­tatónak. A fennmaradó 50%-a szolgáltató eredményét terhelő költség. Az 1973. évben végzett gya­korlati tevékenységet december hónapban felfüggesztettük, mi­után főhatóságunk és az ÁFB nem jutott megegyezésre a te­kintetben, hogy az előkészítési időszakban végzett átállítással kapcsolatos munkák költségeit tartozik-e részköltségként a Fej­lesztési Bank téríteni, vagy csak a már átállított és földgázzal üzemelő fogyasztóknál felmerü­lő költségeket kell térítenie. A fogyasztói felmérés jelen­leg is folyik, előkészítési mun­kák csak a költségek végleges tisztázása esetén kezdődhetnek meg ismét. A földgázátátlítás kihatása a megye iparára: A szeged—pé­csi távvezeték, Baja, Mohács, vagy Szekszárd és Pécs városok gázellátását hivatott biztosítani elsősorban. Feltétlenül beszélni kell azon­ban azokról a lehetőségekről, amelyeket a távvezeték — mint energiaforrás — jelenthet líj ipari üzemek Az eddig üzemelő távvezeté­kek mentén, a gázenergia hatá­sára régebben jelentéktelen te­rületeken nagyütemben megin­dult az iparosodás. Mezőgazda- sági üzemek technológiai (szá­rítót) és fűtési célú igényeik ki­elégítésével évtizedes problé­máikat tudják megoldani. De vpn példa arra is, hogy a táv­vezeték nyomvonala mentén új ipari és technológiai célú üze­mek települtek, élve a kedvező energaiforrás adta lehetőség­gel. Majláthy Kálmán Eszéki szemmel Ha a turista galambokat lát, a világ bármely városában úgy érzi magát, mintha otthon lenne. A harkányi strandon sok eszéki megfordul. Harkány nemcsak a betegek Mekkája, de — tanú rá a felvétel — az egészsége­seknek is kitűnő strandolási lehetőség. Ha megnyílik o Dráva- szabolcs-híd, bizonyára még több jugoszláv turistával találkozunk majd Harkányban. Ez igen! Az érettségiző diákok színes, hangulatos menet« a pécsi Kossuth utcában. Ilyen nincs nálunk. A szép szokást Eszéken is meghonosíthatnák. És még egy pillanatfelvétel a pécsi Kossuth utcából. Túrják az aszfaltot. Nyugodtan közölhetnénk a mi lapunkban is, az eszé- kiek észre sem vennék, hogy a kép nem városunkban készült. DRAGUTIN GEJER FOTÓRIPORTJA. (Az eszéki Glas Slavonije munkatársa az elmúlt héten tartózkodott megyénkben,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom