Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-12 / 128. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. májú* 12. Dinamikusan fejlődött a megye iparának termelése (Folytatás az 1. oldalról.) mutatnak, mert az ipari mun­kások bérét múlt év március 1-ével növelték. Kedvezőek a meqyei székhe­lyű szocialista építőipar I. ne­gyedévi termelési eredményei is. Folyó áron számítva 10,3 százalékkal több építési-szere­lési munkát teljesítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Ez változatlan áron számolva 7-8 százalékos termelésnöveke désnek felel meq. A termelés növekedése az építőiparban is döntően a terme'ék^n'ység ja­vulásának következménye. Az állami építőipar az I. ne­gyedévben átadott 73 db száz­ezer Ft értékhatár feletti épít­ményt és meakezdett 79-et. A negyedév véqén 206 folyamat­ban levő építményen dolgoztak a munkások, egy építményre 19 munkás jutott, ami 10 száza­lékkal jobb az egy év előttinél. Az építőipari munkások lét­száma 2 százalékkal, átlagbére 8 százalékkal haladta meq az egy év előttit. (A béreknél itt Is torzít a múlt évi márciusi bér­rendezés.) A teljesített munkaórák szá­ma 5,7 százalékkal növekedett, nagyobb mértékben, minta lét­szám. Ez egyrésrt a túlórák nö­vekedésének következménye. A munkaerőforgalom az építőipar, ban is csökkent, több volt a fel­vétel és kevesebb a kilépés, mint a múlt év azonos idősza­kában. Kedvező kilátások a mezőgazdaságban A mezőgazdaság viszonylag kedvező kilátásokkal indul. Enyhe, szinte hótakaró nélküli volt az elmúlt tél, kisebb fagy­károk csak a gyümölcsösökben és a szőlőkben mutatkoztak. A vetések ennek folytán károso­dás nélkül teleltek, azonban mintegy 180-200 mm a csapa­dékhiány ősz óta, s ennek kö­vetkeztében az őszi vetések ke­lése már egyenetlen volt. (Az őszi búza elvetett területe kö­zel 3 és félezer hektárral emel­kedett a megelőző évihez vi­szonyítva.) Éppen a száraz ősz­nek köszönhetően nem maradt el az őszi szántás, és a tavaszi munkákat is korán tudták kez­deni. Április közepén a lucerna és cukorrépa vetése befejező­dött, a burgonya ültetését az óHami gazdaságok befejezték, a tanácsi szektorban 80 száza­lékát ültették el a burgonyá­nak. A kukoricavetés 15 száza­lékát végezték el a termelőszö­vetkezetek, míg az állami gaz­daságok 17 százalékát. A zöld­ségfélék tervezett vetésének 61 százaléka volt földben április közepén. Az éves szerződéskötések vo­lumene szinte minden fonto­sabb terményből és termékből emelkedett az elmúlt évihez viszonyítva, csupán napraforgó­ból, dohányból és tojásból szerződtek kevesebbre a terme­lők. Kenyérgabonából 17 szá­zalékkal, vágósertésből 28 szá­zalékkal, tejből 14 százalékkal több termék szállítására kötöt­tek szerződést. Zöldségfélékből mind a konzervayárak részére, mind közvetlen lakossági fo­gyasztásra több áru szállításá­ra szerződtek, a szerződési ked­vet nagyban előmozdította, hogy több évre szóló szerződés esetén a termelők beruházási ártámogatást kapnak. Mégis a szántóföldi zöldségtermesztés területe — meqyei szinte^ — mintegy 600 hektárral várha­tóan kevesebb lesz az üzemter­vek szerint, mint a múlt évi volt. Az értékesítés az első negyed­évben a főbb cikkekből kedve­zően alakult. Vágómarhából 12 százalékkal, vágósertésből pe­dig 77 százalékkal magasabb az értékesítés, mint az előző év azonos időszakában. (A vágó­sertés értékesítése azonban még így sem érte el az 1972.1. negyedévit.) Baromfihúsból a tavalyi azonos időszakénál 20 százalékkal kevesebb került el­adásra. Tehéntejből a már az előző évben tapasztalt növeke dés tovább tart, az értékesített 176 ezer hl 10 százalékkal több, mint az 1973. I. negyedévi mennyiség. Tyúktoiásból a múlt év azonos ;dőc’gkának szintjén alakult or -rtékesítés. Az 1974. I. negyedévének jel lemzésére használható főbb jö­| védelmi és fogyasztási adatok J még elsősorban az elmúlt év­ben elért eredmények hatását tükrözik, azonban tendenciájá- J ban tartósnak ígérkező, dina- í mikus fejlődésről tesznek tanú- ! ságot. A lakosság összes pénzbevé- | tele a tavalyi 3 százalékot lé­nyegesen meghaladó mérték­ben, közel 8 százalékkal emel- . kedett. Ha számításba vesszük, hogy a március hónapban ese­dékes bérek kifizetési időpontja eltért a múlt évitől, a fejlődési ütem 10 százalék körülire tehe­tő. Ezen belül a munkások és I alkalmazottak bér és bérjelle­gű bevételeinek emelkedését a tavalyinál magasabb átlagbé- : rek és a nagyobb részesedési kifizetések határozták meg. I A mezőgazdasági termeles- j sei kapcsolatos lakossági bevé­telek 17 százalékkal haladták mea a múlt évit. A termékérté­kesítésből származó bevételek közel 30 százalékos növekedése I szembetűnő, bár a ténylegesen I dinamikus fejlődés alacsony bá­zison alapul. Az mg. tsz-ek ked­vezőbb pénzügyi helyzete a munkadíj és munkabérkifizeté­sek tavalyinál gyorsabb növe­kedésével járt együtt ■ • A készpénzbevételek előző évinél nagyobb növekedése és | a viszonylag kismérvű (1,0—1,5 | százalék közötti) áremelkedés ! együttes hatására a lakosság vásárlóereje javult, a megtaka­rításra fordított hányod emel­kedett. Megyénk lakossága az új megtakarítások I. negyedévi összegét tekintve mintegy 50 millió forinttal, 44 százalékkal többet tett betétbe, mint egy év­vel korábban. A takarékbetét­állomány így március végén 7,5 százalékkal haladta meg az egy év előttit. Egyidejűleg a középlejáratú lakossági hitelek - közül számottevően nőtt a sze­mélyi hitelek iránti igény; a hitellevélre történő áruvásárlás pedig csökkent Kereskedelmi forgalom, árszínvonal Az év első 3 hónapjában a kiskereskedelmi árszínvonal 1,0 —1,5 százalékkal volt maqa- sabb a tavalyinál, és — több­nyire az elmúlt évi árváltozá­sok áthúzódó hatása miatt — minden árufőcsoportot érintett. Az idényáras élemiszercikkek- nél az I. neayedési megyei ár­index 7,3 százalékos áremelke­dést jelez, ezen belül idén a zöldségfélék óra emelkedett je­lentős mértékben (33 százalék­kal), a burgonya 6 százalékkal, a baromfi 3 százalékkal drá.- gult. A tojást és a gyümölcs­féléket az elmúlt évivel közel azonos áron kínálta a piaci és a bolti kereskedelem. Említést érdemel, hogy azon élelmiszer- cikkek közül, melyek árát az el­múlt év januárjában felemeltek, a tejtermékek és a cigaretta forgalma visszaállt az 1972. évi szintre, viszont az égetett sze­szes italok többségéből válto­zatlanul kevesebb fogy, mintáz áremelés előtt. 1974. I. negyedévében Bara­nya megye teljes kiskereskedel­mi forgalma folyóóron 8,0 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A forqalom emel­kedése valamivel dinamikusabb a tavalyinál, de nem érte el az országos fejlődés ütemét (9,8 százalék). Az élelmiszerek forgalmának emelkedése a várakozástól el­maradt, 5,1 százalékkal halad­ta meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát. Ezen belül a vendéglátás árbevétele aliq naqyobb mértékben, 5,5 százalékkal bővült, de kedvező, hogy az ételforgalom aránya tovább nőtt. I ... Ruházati cikkekből összesse- ! gében 5,6 százalékkal emelke- j dett a forgalom. (Az elmúlt év I I. negyedévében csökkent.) Az j árenqedményes téli kiárusítás | ideién a tavalyinál 6.8 száza- I lékkai több ruházati cikk talált j gazdára. rok autót vásárolnak I A vegyes iparcikkek értékesí- | tésének változatlanul dinamikus (12,4 százalékos) fejlődésében a múlt évinél kisebb szerepe volt a hagyományos tartós fo­! gyasztási cikkek vásárlásának, ugyanakkor a háztartási vas­áruk, építés-szerelési anyagok, ! a motorizációval és szabad idő eltöltésével kapcsolatos alap és kiegészítő cikkek kereslete I erősödött. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 6,6 százalékkal nőtt, de ez évben is az autóértéke­sítés gyors (22 százalékos) emelkedése révén. Autó nélkül számítva a tartós fogyasztási cikkekből 3 százalékkal keve- i sebbet adtak el, mint egv évvel ezelőtt, és cikkenként tekintve igen erős ingadozás tapasztal­ható. Pl. kiugró forgalomnöve­kedés mutatkozott az I. negyed­évben mosógé'pből, hűtőszek­rényből és kerékpárból, ugyan­akkor számottevően visszaesett a magnetofon, televízió és rá­dió eladása, és lényegesen ke­vesebb olajkályha került a vá­sárlókhoz. Nyílt szakköri napok !az OiMáZfian Az évfordulós ünnepségek I Keretében rendezi meg a Szabó István Úttörőhöz a kebelében működő néhány kiscsoportja nyílt szakköri | napjait a következő héten. Hétfőn 17 órától az Úttörő- | házban az eszperantó szak- ! kör, a FEK-ben a néptánc- csoport tart bemutatót. Szer­dán 14 órától a lövészklub foglalkozásait tekinthetik meg a székházban az érdek­lődők. Szombaton szintén az Üttörőházban 15—16 óra között tartja foglalkozásait a kisdobosklub, a kincsKe- reső és a természetjáró szakkör. Ballagás Mohácson és Szentlőrincen lőhetnek a vizsgák A tejipari vállalatok és a szö­vetkezeti tejfeldolgozó üzemek részére, 1970-ben kezdték meg 0 tejipari tagozatos fiataiok képzését a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Szakközépiskolában. Tegnap a kora délutáni órák­ban búcsúztatták Szentlőrincen az első végzős negyedik osz­tályt, tizenhárom fiút és tizen­kilenc leányt, akik közül tizen- ketten tanulnak tovább külön­böző élelmiszeripari főiskolá­kon, Illetve mezőgazdasági egyetemeken. A többiek Bara­nya és a környező megyék tej­ipari vállalatainak üzemeiben és szövetkezeti tejfeldolgozók­ban helyezkednek el. Az osz­tály tanulói közül az áprilisi írásbeli verseny után nyolcán Húszéves a Szabó István Úttóiőház Innen indultak 20 éves fennállását ünnepli a KISZ KB vörös selyem- : zászlajával kitüntetett Pé­csi Szabó István Úttörőház. A két évtized alatt kiemelkedő eredményeket ért el az úttörő- ház, sok ezer gyerek tanult, ját­szott, formálódott értékes em­berré az ódon épület falai közt. A jubileum alkalmából is­mét találkoztak egymással az egykori törzstagok, felnőttként idézve az úttörőházi élménye­ket, emlékeket. Országos szenzációnak szá­mított 1957-ben, hogy az alig 15 esztendős Kolta Péter egyé­ni engedélyt kapott URH rá­dió adó-vevő működtetésére. Az akkor elsős gimnazista pécsi fiú már évek óta járt az út­törőház rádiós szakkörébe, s maga építette a bonyolult ké- j szüléket. Az engedély birtoká- j bon rövidesen sikerrel mutat- } kozott be szakmai körökben: | nevéhez fűződik az első nem- J zetközi rádiós „kitelepülés”. A I Misina tetőről sugárzott hívó- I jelekre — egy nap alatt — 23 I rádióamatőr válaszolt. A haj- I dani csodagyerek jelenleg a J POTE Élettani Intézetében tu­dományos munkatárs, bioara- mok kutatásával foglalkozik. — Csodáról szó sincs, in­kább csak szerencsém volt — hárítja el a dicsérő jelzőket Kolta Péter. — Kitűnő indítást kaptam az úttörőházban Cse­resznyés József szakkörvezető­| tői. Olyan érdeklődést ébresztett | bennünk, amilyenre kiváló | pedagógusok közül is kevesen képesek. Észrevétlenül irányí­tott, hagyott „felfedezni”, biz­tatott. Közben mi is formáltuk egymást. Nemcsak a szakköri munka során, hiszen minden szabadidőnket ott töltöttük: fo­tóztunk, asztaliteniszeztünk, műsorokat szerveztünk és tán­coltunk is. Emlékszem, milyen vérremenő viták folytak a világ dolgairól. A politikától a val­lásig, a stréberségtől a „ló­gósig”, a lengővillás biciklitől a légpuskarúgó működéséig mindenről szó esett, ami egy kamaszt érdekelhet. Bázis volt az úttörőház, elsősorban a lég­kör, az ott folyó nagyon színes és tartalmas élet miatt — Említetted, hogy nehezen szakadtál el a kollektívától . . . — Sokáig hiányzott a „ház", a diákprogramok, barátok. Már villamosmérnök hallgató vol- j tam, még mindig visszajártam j Budapestről. Túl a harmincon, | mór valóban emlék az úttörő- j élet. Bár Gergő fiam még kicsi, j ha megnő, szeretném a helye men látni valamelyik szakkör ben. A lipcsei úttörőhöz meghívó sóra 15 fős delegáció utazott 1957 nyarán az NDK-ba. Nem volt könnyű kiválasztani, hogy a sok, évek óta kiválóan dol­gozó szakköri tag és ifivezető közül kiket jutalmazzanak ily- módon. Az úttörőhál vezelösé­Kolta Péter Schrem Jánosné Tamás János e ge, Boros János igazgató javas­latára a nyolcadikos Száraz Erzsébetet és az akkor már gim­nazista Schrem Jánost is a kül­döttségbe jelölte. A fotószakkör tagjaiként mindketten jól is­merték egymást, s az egyhóna­pos külföldi út során barátság, majd szerelem alakult ki köz­tük. A rendkívül szorgalmas, de záikózott, kevésbeszédü Jan­csi egyre gyakrabban érdeklő­dött Erzsi fotói iránt, közösen vállalt társadalmi munkát a kis­lánnyal. A diákszerelem tar­tósnak bizonyult, házasság lett belőle. Schrem János a Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi részlegé­nél kutatómérnök, felesége orosz—német nyelvszakos tanár a Komarov Gimnáziumban. Schremék olyarf sok doku­mentumot őriznek az úttörő- mozgalomból, akár kiállítást is rendezhetnének a Bolygó utcai lakásban, Oklevelek, nyakken­dők, fotók, levelek, igazolvá­nyok. — Emlékszel-e kispajtás? — kérdi Erzsi o régi képeket né­zegetve. — Ez a lófarok-frizu- rás kislány én vagyok . . . Mel­lettem Jancsi rövidnadrágban. A szemüveges, kölyökképű Pan­dur Béla — mérnök. Mako- viczky Jóskából orvos lett, Pes­ten él..., Mozsgai Miki ma is ifjúsági vezető. . . Pere János dalénekes, időnként hallom a rádióban, Kincses Évi tanfel­ügyelő, s Kóczián Erzsi az út­törőház jelenlegi igazgatója. Én tudom, hogy nem véletlen, valamennyi pajtásunkból igen rendes, értékes ember lett. Még a múlt héten beszéltem telefonon Schrem Jánossal. Na­gyon sajnálta, hogy nem lesz itthon a jubileumi ünnepségen. Szakmérnöki diplomáját védi meg, aztán angolból nyelvvizs­gázik. Az idegen nyelv iránti érdeklődését az akkori vezetők biztatására „kamatoztatták". A szovjet pionírokkal, német út­törőkkel való levelezés jó elő- iskolának bizonyult. Erzsi nyelv­szakos tanár lett, férje perfekt beszél két nyelvet. • Mindketten párttagok, és — ahogy mond­ják — „úttörő lelkesedéssel” — vállalják a társadalmi megbí­zatásokat. Erzsi sokat mesél az úttörő­házi évekről a 8 eves Gábor nak, s az öt esztendős Zoliká­nak. — Amikor elmondom, hogy az apjuk kertészkedett, selyem- hernyókat tenyésztett, hogy zsebpénze legyen — azt hiszik mese. Pedig nagyon is való­ság. Mindent tudni akartunk, s a jó ég tudja mi mindent csi­náltunk; fotózás, rajz, levele­zés ... Diákszerelem, egyete­mista házasság, külön laktunk más-más kollégiumban . . . Har­madéves voltam, amikor jött a gyerek. Boldogok voltunk és va­gyunk, tartozunk valahová. Er­re büszke vagyok és akik meg­járták ezt az utat, azok értik .. . * Tamás János, a Pécsi Nemzeti Színház zenekari tagja még nem gyűjti az emlékeket, ma is aktív úttörővezető. 1963-ban még maga is trombitásként ját­szott abban a zenekarban, amelynek ma karnagya. — Az úttörőház fúvószeneko- rát vezényelni olyan érzelmi plusz nekem, amihez zenészként és pedagógusként se juthatnék. Akárcsak magam kisdiákként, a gyerekek most is önként jönnek muzsikálni. Közben látják a többi szakkörben dolgozók eredményeit, érdeklődnek, mű­velődnek, formálódnak. Szép mulatság, ajándék nekem az úttörőházi munka. Természete­sen ez már következmény, hi­szen az úttörőháznak köszön­hetem a zenei élményeket nyúj­tó táborokat, az alkalmi kóru­sok létrejöttét, azt, hogy sok olyan gyereket ismerhettem meg, aki szeret énekelni. Én haza megyek az úttörőházba, mert jól érzem ott magam, mert az alkotásra sajátos lehetőséget nyújt. Sokat ismerek a régiek közül, akiknek ez a sétatéri ház a második otthonuk volt. Mindig szerettem a gyereke­ket, s az utóbbi időben kétsze­resen megértő vagyok velük. Gyereket várunk. Talán néhány nap múlva már otthon is lesz egy „kispajtás” ... Wesztl Márta ’ jutottak tovább az országos szakmai versenyre. Ez a maga nemében is rekordnak számít, hisz az ország többi élelmiszer- ipari szakközépiskolájából osz­tályonként legfeljebb egy-két fiatal került be az országos döntőbe, amelyet májusban ren­deznek meg Budapesten. A szombati ballagási ünnep­ségen, amelyen részt vett Gye- nis Pál, a pécsi Járási Pártoi- zottság első titkára is, a mező- gazdasági és tejipari tagozaton összesen 69 végzőst búcsúztat- I tak. Az ünnepségre meghívták ! az iskola volt tanárait és több, mint nyolcvan korábban végzett I hallgatóját is. Az ünnepség . fénypontjaként Neményi Ernő, ' az iskola igazgatója, átadta az Újhelyi Imre-emlékplakettet az iskola két nyugdíjas tanárának, a Kossuth-díjas Szentgyörgyvári Lajosnak, és Székely Gézának. Az iskolában végzettek közül, Neitzer József, a szentlászlói Búzakalász Tsz elnöke, Czupi György, a Sellyéi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet igazgatója és dr. Szuper Mór­tor, a Baranya megyei Tejipari Vállalat igazgatója kapták meg az idei Újhelyi-plakettet, az is­koláért, a mezőgazdaságért ki­fejtett tevékenységük elismeré­seként. Díszoklevelet két most végző tanuló kapott; Kaczur Mária, negyedéves tejipari szakos tanuló, az országos szak­mai versenyen elért kiemelkedő eredményéért, és a mezőgazda- sági tagozatról az ugyancsak negyedéves Kbvács Dezső, jó tanulmányi eredményéért és kiváló közösségi munkájáért. * „Ballag már^ a vén diák . . — hangzott el az ismerős dal­iam szombaton délben Mohá­cson, a Kisfaludy Károly Gim­názium falai között, miután utoljára szólította a csengő a búcsúzó negyedikeseket. Eb­ben az évben 111 végzős diák mond búcsút az iskolának, amely egyébként az 1975—76- os tanévben ünnepli fennállá­sának 40. évfordulóját. Az in­tézmény életében az idén je­lentkeztek legtöbben a külön­böző felsőoktatási intézmé­nyekbe, a végzős hallgatók több mint 50 százaléka. Délelőtt az iskola folyosóin azokból az oklevelekből, ér­mekből és serlegekből nyílott kiállítás, amelyeket a mostani utolsó évesek szereztek tanul­mányaik során, szaktárgyi és sportversenyeken, vetélkedőkön, valamint a helikoni ünnepsé­geken. A mohácsi ballagással egy- időben Baranya és Pécs 19 kö­zépiskolájában vettek búcsút o végzősök tanáraiktól, iskolatár­saiktól és az intézetektől. A megyében az idei évben több mint 2 ezer diák hagyja el o középiskolákat. Az érettségire készülő diákok csupán rövid ideig tölthetik a „Zöldnapok" és a „Bolond bal­lagások” vissza nem térő han­gulatában napjaikat, mert má­jus 20-án az ország valamennyi gimnáziumában felbontják a hétpecsétes titokként őrzött érettségi tételeket tartalmazó borítékokat és reggel 8 órakor nekigyűrkőzhetnek a nagy fel­adatnak. A szóbeli vizsgákat jú­nius 10—26. között bonyolítják le. Az elkövetkező napok és he­tek nehézségeink legyűrése után mi is csak azt tanácsol­hatjuk: .„ .. .tovább, tovább . . .” A makói Maros híd elavult vasszerkezetét teljes egészében kicse­rélik. A régi pilléreket meghagyják ugyan, de megerősítik, szé­lesítik. A 290 méter hosszú hidat még az idén átadják rendel­tetésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom