Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-12 / 128. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. májú* 12. Dinamikusan fejlődött a megye iparának termelése (Folytatás az 1. oldalról.) mutatnak, mert az ipari munkások bérét múlt év március 1-ével növelték. Kedvezőek a meqyei székhelyű szocialista építőipar I. negyedévi termelési eredményei is. Folyó áron számítva 10,3 százalékkal több építési-szerelési munkát teljesítettek, mint a múlt év azonos időszakában. Ez változatlan áron számolva 7-8 százalékos termelésnöveke désnek felel meq. A termelés növekedése az építőiparban is döntően a terme'ék^n'ység javulásának következménye. Az állami építőipar az I. negyedévben átadott 73 db százezer Ft értékhatár feletti építményt és meakezdett 79-et. A negyedév véqén 206 folyamatban levő építményen dolgoztak a munkások, egy építményre 19 munkás jutott, ami 10 százalékkal jobb az egy év előttinél. Az építőipari munkások létszáma 2 százalékkal, átlagbére 8 százalékkal haladta meq az egy év előttit. (A béreknél itt Is torzít a múlt évi márciusi bérrendezés.) A teljesített munkaórák száma 5,7 százalékkal növekedett, nagyobb mértékben, minta létszám. Ez egyrésrt a túlórák növekedésének következménye. A munkaerőforgalom az építőipar, ban is csökkent, több volt a felvétel és kevesebb a kilépés, mint a múlt év azonos időszakában. Kedvező kilátások a mezőgazdaságban A mezőgazdaság viszonylag kedvező kilátásokkal indul. Enyhe, szinte hótakaró nélküli volt az elmúlt tél, kisebb fagykárok csak a gyümölcsösökben és a szőlőkben mutatkoztak. A vetések ennek folytán károsodás nélkül teleltek, azonban mintegy 180-200 mm a csapadékhiány ősz óta, s ennek következtében az őszi vetések kelése már egyenetlen volt. (Az őszi búza elvetett területe közel 3 és félezer hektárral emelkedett a megelőző évihez viszonyítva.) Éppen a száraz ősznek köszönhetően nem maradt el az őszi szántás, és a tavaszi munkákat is korán tudták kezdeni. Április közepén a lucerna és cukorrépa vetése befejeződött, a burgonya ültetését az óHami gazdaságok befejezték, a tanácsi szektorban 80 százalékát ültették el a burgonyának. A kukoricavetés 15 százalékát végezték el a termelőszövetkezetek, míg az állami gazdaságok 17 százalékát. A zöldségfélék tervezett vetésének 61 százaléka volt földben április közepén. Az éves szerződéskötések volumene szinte minden fontosabb terményből és termékből emelkedett az elmúlt évihez viszonyítva, csupán napraforgóból, dohányból és tojásból szerződtek kevesebbre a termelők. Kenyérgabonából 17 százalékkal, vágósertésből 28 százalékkal, tejből 14 százalékkal több termék szállítására kötöttek szerződést. Zöldségfélékből mind a konzervayárak részére, mind közvetlen lakossági fogyasztásra több áru szállítására szerződtek, a szerződési kedvet nagyban előmozdította, hogy több évre szóló szerződés esetén a termelők beruházási ártámogatást kapnak. Mégis a szántóföldi zöldségtermesztés területe — meqyei szinte^ — mintegy 600 hektárral várhatóan kevesebb lesz az üzemtervek szerint, mint a múlt évi volt. Az értékesítés az első negyedévben a főbb cikkekből kedvezően alakult. Vágómarhából 12 százalékkal, vágósertésből pedig 77 százalékkal magasabb az értékesítés, mint az előző év azonos időszakában. (A vágósertés értékesítése azonban még így sem érte el az 1972.1. negyedévit.) Baromfihúsból a tavalyi azonos időszakénál 20 százalékkal kevesebb került eladásra. Tehéntejből a már az előző évben tapasztalt növeke dés tovább tart, az értékesített 176 ezer hl 10 százalékkal több, mint az 1973. I. negyedévi mennyiség. Tyúktoiásból a múlt év azonos ;dőc’gkának szintjén alakult or -rtékesítés. Az 1974. I. negyedévének jel lemzésére használható főbb jö| védelmi és fogyasztási adatok J még elsősorban az elmúlt évben elért eredmények hatását tükrözik, azonban tendenciájá- J ban tartósnak ígérkező, dina- í mikus fejlődésről tesznek tanú- ! ságot. A lakosság összes pénzbevé- | tele a tavalyi 3 százalékot lényegesen meghaladó mértékben, közel 8 százalékkal emel- . kedett. Ha számításba vesszük, hogy a március hónapban esedékes bérek kifizetési időpontja eltért a múlt évitől, a fejlődési ütem 10 százalék körülire tehető. Ezen belül a munkások és I alkalmazottak bér és bérjellegű bevételeinek emelkedését a tavalyinál magasabb átlagbé- : rek és a nagyobb részesedési kifizetések határozták meg. I A mezőgazdasági termeles- j sei kapcsolatos lakossági bevételek 17 százalékkal haladták mea a múlt évit. A termékértékesítésből származó bevételek közel 30 százalékos növekedése I szembetűnő, bár a ténylegesen I dinamikus fejlődés alacsony bázison alapul. Az mg. tsz-ek kedvezőbb pénzügyi helyzete a munkadíj és munkabérkifizetések tavalyinál gyorsabb növekedésével járt együtt ■ • A készpénzbevételek előző évinél nagyobb növekedése és | a viszonylag kismérvű (1,0—1,5 | százalék közötti) áremelkedés ! együttes hatására a lakosság vásárlóereje javult, a megtakarításra fordított hányod emelkedett. Megyénk lakossága az új megtakarítások I. negyedévi összegét tekintve mintegy 50 millió forinttal, 44 százalékkal többet tett betétbe, mint egy évvel korábban. A takarékbetétállomány így március végén 7,5 százalékkal haladta meg az egy év előttit. Egyidejűleg a középlejáratú lakossági hitelek - közül számottevően nőtt a személyi hitelek iránti igény; a hitellevélre történő áruvásárlás pedig csökkent Kereskedelmi forgalom, árszínvonal Az év első 3 hónapjában a kiskereskedelmi árszínvonal 1,0 —1,5 százalékkal volt maqa- sabb a tavalyinál, és — többnyire az elmúlt évi árváltozások áthúzódó hatása miatt — minden árufőcsoportot érintett. Az idényáras élemiszercikkek- nél az I. neayedési megyei árindex 7,3 százalékos áremelkedést jelez, ezen belül idén a zöldségfélék óra emelkedett jelentős mértékben (33 százalékkal), a burgonya 6 százalékkal, a baromfi 3 százalékkal drá.- gult. A tojást és a gyümölcsféléket az elmúlt évivel közel azonos áron kínálta a piaci és a bolti kereskedelem. Említést érdemel, hogy azon élelmiszer- cikkek közül, melyek árát az elmúlt év januárjában felemeltek, a tejtermékek és a cigaretta forgalma visszaállt az 1972. évi szintre, viszont az égetett szeszes italok többségéből változatlanul kevesebb fogy, mintáz áremelés előtt. 1974. I. negyedévében Baranya megye teljes kiskereskedelmi forgalma folyóóron 8,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A forqalom emelkedése valamivel dinamikusabb a tavalyinál, de nem érte el az országos fejlődés ütemét (9,8 százalék). Az élelmiszerek forgalmának emelkedése a várakozástól elmaradt, 5,1 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának forgalmát. Ezen belül a vendéglátás árbevétele aliq naqyobb mértékben, 5,5 százalékkal bővült, de kedvező, hogy az ételforgalom aránya tovább nőtt. I ... Ruházati cikkekből összesse- ! gében 5,6 százalékkal emelke- j dett a forgalom. (Az elmúlt év I I. negyedévében csökkent.) Az j árenqedményes téli kiárusítás | ideién a tavalyinál 6.8 száza- I lékkai több ruházati cikk talált j gazdára. rok autót vásárolnak I A vegyes iparcikkek értékesí- | tésének változatlanul dinamikus (12,4 százalékos) fejlődésében a múlt évinél kisebb szerepe volt a hagyományos tartós fo! gyasztási cikkek vásárlásának, ugyanakkor a háztartási vasáruk, építés-szerelési anyagok, ! a motorizációval és szabad idő eltöltésével kapcsolatos alap és kiegészítő cikkek kereslete I erősödött. A tartós fogyasztási cikkek forgalma 6,6 százalékkal nőtt, de ez évben is az autóértékesítés gyors (22 százalékos) emelkedése révén. Autó nélkül számítva a tartós fogyasztási cikkekből 3 százalékkal keve- i sebbet adtak el, mint egv évvel ezelőtt, és cikkenként tekintve igen erős ingadozás tapasztalható. Pl. kiugró forgalomnövekedés mutatkozott az I. negyedévben mosógé'pből, hűtőszekrényből és kerékpárból, ugyanakkor számottevően visszaesett a magnetofon, televízió és rádió eladása, és lényegesen kevesebb olajkályha került a vásárlókhoz. Nyílt szakköri napok !az OiMáZfian Az évfordulós ünnepségek I Keretében rendezi meg a Szabó István Úttörőhöz a kebelében működő néhány kiscsoportja nyílt szakköri | napjait a következő héten. Hétfőn 17 órától az Úttörő- | házban az eszperantó szak- ! kör, a FEK-ben a néptánc- csoport tart bemutatót. Szerdán 14 órától a lövészklub foglalkozásait tekinthetik meg a székházban az érdeklődők. Szombaton szintén az Üttörőházban 15—16 óra között tartja foglalkozásait a kisdobosklub, a kincsKe- reső és a természetjáró szakkör. Ballagás Mohácson és Szentlőrincen lőhetnek a vizsgák A tejipari vállalatok és a szövetkezeti tejfeldolgozó üzemek részére, 1970-ben kezdték meg 0 tejipari tagozatos fiataiok képzését a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában. Tegnap a kora délutáni órákban búcsúztatták Szentlőrincen az első végzős negyedik osztályt, tizenhárom fiút és tizenkilenc leányt, akik közül tizen- ketten tanulnak tovább különböző élelmiszeripari főiskolákon, Illetve mezőgazdasági egyetemeken. A többiek Baranya és a környező megyék tejipari vállalatainak üzemeiben és szövetkezeti tejfeldolgozókban helyezkednek el. Az osztály tanulói közül az áprilisi írásbeli verseny után nyolcán Húszéves a Szabó István Úttóiőház Innen indultak 20 éves fennállását ünnepli a KISZ KB vörös selyem- : zászlajával kitüntetett Pécsi Szabó István Úttörőház. A két évtized alatt kiemelkedő eredményeket ért el az úttörő- ház, sok ezer gyerek tanult, játszott, formálódott értékes emberré az ódon épület falai közt. A jubileum alkalmából ismét találkoztak egymással az egykori törzstagok, felnőttként idézve az úttörőházi élményeket, emlékeket. Országos szenzációnak számított 1957-ben, hogy az alig 15 esztendős Kolta Péter egyéni engedélyt kapott URH rádió adó-vevő működtetésére. Az akkor elsős gimnazista pécsi fiú már évek óta járt az úttörőház rádiós szakkörébe, s maga építette a bonyolult ké- j szüléket. Az engedély birtoká- j bon rövidesen sikerrel mutat- } kozott be szakmai körökben: | nevéhez fűződik az első nem- J zetközi rádiós „kitelepülés”. A I Misina tetőről sugárzott hívó- I jelekre — egy nap alatt — 23 I rádióamatőr válaszolt. A haj- I dani csodagyerek jelenleg a J POTE Élettani Intézetében tudományos munkatárs, bioara- mok kutatásával foglalkozik. — Csodáról szó sincs, inkább csak szerencsém volt — hárítja el a dicsérő jelzőket Kolta Péter. — Kitűnő indítást kaptam az úttörőházban Cseresznyés József szakkörvezető| tői. Olyan érdeklődést ébresztett | bennünk, amilyenre kiváló | pedagógusok közül is kevesen képesek. Észrevétlenül irányított, hagyott „felfedezni”, biztatott. Közben mi is formáltuk egymást. Nemcsak a szakköri munka során, hiszen minden szabadidőnket ott töltöttük: fotóztunk, asztaliteniszeztünk, műsorokat szerveztünk és táncoltunk is. Emlékszem, milyen vérremenő viták folytak a világ dolgairól. A politikától a vallásig, a stréberségtől a „lógósig”, a lengővillás biciklitől a légpuskarúgó működéséig mindenről szó esett, ami egy kamaszt érdekelhet. Bázis volt az úttörőház, elsősorban a légkör, az ott folyó nagyon színes és tartalmas élet miatt — Említetted, hogy nehezen szakadtál el a kollektívától . . . — Sokáig hiányzott a „ház", a diákprogramok, barátok. Már villamosmérnök hallgató vol- j tam, még mindig visszajártam j Budapestről. Túl a harmincon, | mór valóban emlék az úttörő- j élet. Bár Gergő fiam még kicsi, j ha megnő, szeretném a helye men látni valamelyik szakkör ben. A lipcsei úttörőhöz meghívó sóra 15 fős delegáció utazott 1957 nyarán az NDK-ba. Nem volt könnyű kiválasztani, hogy a sok, évek óta kiválóan dolgozó szakköri tag és ifivezető közül kiket jutalmazzanak ily- módon. Az úttörőhál vezelöséKolta Péter Schrem Jánosné Tamás János e ge, Boros János igazgató javaslatára a nyolcadikos Száraz Erzsébetet és az akkor már gimnazista Schrem Jánost is a küldöttségbe jelölte. A fotószakkör tagjaiként mindketten jól ismerték egymást, s az egyhónapos külföldi út során barátság, majd szerelem alakult ki köztük. A rendkívül szorgalmas, de záikózott, kevésbeszédü Jancsi egyre gyakrabban érdeklődött Erzsi fotói iránt, közösen vállalt társadalmi munkát a kislánnyal. A diákszerelem tartósnak bizonyult, házasság lett belőle. Schrem János a Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi részlegénél kutatómérnök, felesége orosz—német nyelvszakos tanár a Komarov Gimnáziumban. Schremék olyarf sok dokumentumot őriznek az úttörő- mozgalomból, akár kiállítást is rendezhetnének a Bolygó utcai lakásban, Oklevelek, nyakkendők, fotók, levelek, igazolványok. — Emlékszel-e kispajtás? — kérdi Erzsi o régi képeket nézegetve. — Ez a lófarok-frizu- rás kislány én vagyok . . . Mellettem Jancsi rövidnadrágban. A szemüveges, kölyökképű Pandur Béla — mérnök. Mako- viczky Jóskából orvos lett, Pesten él..., Mozsgai Miki ma is ifjúsági vezető. . . Pere János dalénekes, időnként hallom a rádióban, Kincses Évi tanfelügyelő, s Kóczián Erzsi az úttörőház jelenlegi igazgatója. Én tudom, hogy nem véletlen, valamennyi pajtásunkból igen rendes, értékes ember lett. Még a múlt héten beszéltem telefonon Schrem Jánossal. Nagyon sajnálta, hogy nem lesz itthon a jubileumi ünnepségen. Szakmérnöki diplomáját védi meg, aztán angolból nyelvvizsgázik. Az idegen nyelv iránti érdeklődését az akkori vezetők biztatására „kamatoztatták". A szovjet pionírokkal, német úttörőkkel való levelezés jó elő- iskolának bizonyult. Erzsi nyelvszakos tanár lett, férje perfekt beszél két nyelvet. • Mindketten párttagok, és — ahogy mondják — „úttörő lelkesedéssel” — vállalják a társadalmi megbízatásokat. Erzsi sokat mesél az úttörőházi évekről a 8 eves Gábor nak, s az öt esztendős Zolikának. — Amikor elmondom, hogy az apjuk kertészkedett, selyem- hernyókat tenyésztett, hogy zsebpénze legyen — azt hiszik mese. Pedig nagyon is valóság. Mindent tudni akartunk, s a jó ég tudja mi mindent csináltunk; fotózás, rajz, levelezés ... Diákszerelem, egyetemista házasság, külön laktunk más-más kollégiumban . . . Harmadéves voltam, amikor jött a gyerek. Boldogok voltunk és vagyunk, tartozunk valahová. Erre büszke vagyok és akik megjárták ezt az utat, azok értik .. . * Tamás János, a Pécsi Nemzeti Színház zenekari tagja még nem gyűjti az emlékeket, ma is aktív úttörővezető. 1963-ban még maga is trombitásként játszott abban a zenekarban, amelynek ma karnagya. — Az úttörőház fúvószeneko- rát vezényelni olyan érzelmi plusz nekem, amihez zenészként és pedagógusként se juthatnék. Akárcsak magam kisdiákként, a gyerekek most is önként jönnek muzsikálni. Közben látják a többi szakkörben dolgozók eredményeit, érdeklődnek, művelődnek, formálódnak. Szép mulatság, ajándék nekem az úttörőházi munka. Természetesen ez már következmény, hiszen az úttörőháznak köszönhetem a zenei élményeket nyújtó táborokat, az alkalmi kórusok létrejöttét, azt, hogy sok olyan gyereket ismerhettem meg, aki szeret énekelni. Én haza megyek az úttörőházba, mert jól érzem ott magam, mert az alkotásra sajátos lehetőséget nyújt. Sokat ismerek a régiek közül, akiknek ez a sétatéri ház a második otthonuk volt. Mindig szerettem a gyerekeket, s az utóbbi időben kétszeresen megértő vagyok velük. Gyereket várunk. Talán néhány nap múlva már otthon is lesz egy „kispajtás” ... Wesztl Márta ’ jutottak tovább az országos szakmai versenyre. Ez a maga nemében is rekordnak számít, hisz az ország többi élelmiszer- ipari szakközépiskolájából osztályonként legfeljebb egy-két fiatal került be az országos döntőbe, amelyet májusban rendeznek meg Budapesten. A szombati ballagási ünnepségen, amelyen részt vett Gye- nis Pál, a pécsi Járási Pártoi- zottság első titkára is, a mező- gazdasági és tejipari tagozaton összesen 69 végzőst búcsúztat- I tak. Az ünnepségre meghívták ! az iskola volt tanárait és több, mint nyolcvan korábban végzett I hallgatóját is. Az ünnepség . fénypontjaként Neményi Ernő, ' az iskola igazgatója, átadta az Újhelyi Imre-emlékplakettet az iskola két nyugdíjas tanárának, a Kossuth-díjas Szentgyörgyvári Lajosnak, és Székely Gézának. Az iskolában végzettek közül, Neitzer József, a szentlászlói Búzakalász Tsz elnöke, Czupi György, a Sellyéi Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Intézet igazgatója és dr. Szuper Mórtor, a Baranya megyei Tejipari Vállalat igazgatója kapták meg az idei Újhelyi-plakettet, az iskoláért, a mezőgazdaságért kifejtett tevékenységük elismeréseként. Díszoklevelet két most végző tanuló kapott; Kaczur Mária, negyedéves tejipari szakos tanuló, az országos szakmai versenyen elért kiemelkedő eredményéért, és a mezőgazda- sági tagozatról az ugyancsak negyedéves Kbvács Dezső, jó tanulmányi eredményéért és kiváló közösségi munkájáért. * „Ballag már^ a vén diák . . — hangzott el az ismerős daliam szombaton délben Mohácson, a Kisfaludy Károly Gimnázium falai között, miután utoljára szólította a csengő a búcsúzó negyedikeseket. Ebben az évben 111 végzős diák mond búcsút az iskolának, amely egyébként az 1975—76- os tanévben ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Az intézmény életében az idén jelentkeztek legtöbben a különböző felsőoktatási intézményekbe, a végzős hallgatók több mint 50 százaléka. Délelőtt az iskola folyosóin azokból az oklevelekből, érmekből és serlegekből nyílott kiállítás, amelyeket a mostani utolsó évesek szereztek tanulmányaik során, szaktárgyi és sportversenyeken, vetélkedőkön, valamint a helikoni ünnepségeken. A mohácsi ballagással egy- időben Baranya és Pécs 19 középiskolájában vettek búcsút o végzősök tanáraiktól, iskolatársaiktól és az intézetektől. A megyében az idei évben több mint 2 ezer diák hagyja el o középiskolákat. Az érettségire készülő diákok csupán rövid ideig tölthetik a „Zöldnapok" és a „Bolond ballagások” vissza nem térő hangulatában napjaikat, mert május 20-án az ország valamennyi gimnáziumában felbontják a hétpecsétes titokként őrzött érettségi tételeket tartalmazó borítékokat és reggel 8 órakor nekigyűrkőzhetnek a nagy feladatnak. A szóbeli vizsgákat június 10—26. között bonyolítják le. Az elkövetkező napok és hetek nehézségeink legyűrése után mi is csak azt tanácsolhatjuk: .„ .. .tovább, tovább . . .” A makói Maros híd elavult vasszerkezetét teljes egészében kicserélik. A régi pilléreket meghagyják ugyan, de megerősítik, szélesítik. A 290 méter hosszú hidat még az idén átadják rendeltetésének.