Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-28 / 115. szám

I DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. április 28. Fajansz, eosin, pirogránit Látogatás a Pécsi Porcelángyárban Feladják a „mezsgye• Mondják, hogy Zsolnay Vil­mos nem szerette a kékes-fehér porcelánt, egyszerűen ridegnek tartotta, s inkább kedvelte a fa­janszot, eosint, pirogránitot. Van is ebben valami, a gyáregység­vezető Kovács István mutat egy „rideg" porcelánból készült csé­szét, hasonlítsam csak össze a . porcelán-fajansz mokkás-készlet egyik darabjával. Mindegyik fe­hér, csak az előbbi kékes árnya­latú, a másik csontszínű, s ép­pen ezért a fajansz melegebb, hangulatosabb, megkockáztat­nám még azt is, hogy „embe­ribb", főként amikor már a .festők felviszik az anyagra a mintát és színeket. I — Jó hatvan esztendeig szüne­telt a fajansz gyártás nálunk, de aztán a gyár 100 éves fönn­állásának jubileumán, hatvan­nyolcban ismét elővettük ezt a nagyon szép, hagyományos ke­rámiát — mondia a Zsolnay- gyáregység vezetője. Hosszú üvegajtós szekrényben láthatóak a mintadarabok, teás, mokkás, szendvieses és sütemé­nyes készletek, néhány váza, ha­mutartó .. . stb, A mokkás kész­let egyébként kannából, cukros­dobozból, tejeskannából, to­vábbá hat csészéből és hat csészealjból áll. Ennek a kész­letnek a fogyasztói ára mintegy 2500 forint, amennyiben gaz­dag, dús a minta, ha nem, ak­kor valamivel olcsóbb.- lgy is szép pénz... — Jegy­zem meg. — Igen, mert nagyon munka­igényes. A készletek dekoráció­ja, de más díszmű tárgyaké is egyedi munka, tehát nem matri­cásak. Egy mokkás-készletnek csupán a festése ötven órai munkát igényel, közben kétszer, háromszor is égetni kell a rá­vitt színektől függően és akkor még mindig előfordulhat, hogy az egész munka kárba veszett, mert az égetésnél elrepedt. A tűz szeszélyes.- Van piaca a fajansznak? — Hazai, egyelőre. De már folytatunk piackutatást külföl­dön. Biztosan lesz sikere, akár az eosin tárgyainknak. Kovács István egy óriási vá­zát készített a júniusban Pé­csett rendezendő Országos Ma­gyar Kerámia Kiállításra. Fele­sége festi rá az úgynevezett orchidea-dekort (Kovácsné egyik legtehetségesebb festője a gyár­egységnek). Ez a váza négyszáz­ötszáz óra alatt készül el. Az égetése „mindössze” 15—16 óra, KOZULETEK, ALLAMI GAZDASAGOK, TSZ-EK, FIGYELEM I Vattanadrág, vattakabát, bekecsek, bundák, szőrme mellények tisztítását és javítását vállaljuk MINŐSÉGI RUHÁZATI SZÖVETKEZET, PECS, SALLAI UTCA 1. SZÁM. I de a lehűlési ideje 48 óra, mert az anyag nagyon kényes a hö- íngadozásra, a hirtelen hűtéstől ! azonnal megrepedezne. Török János - a 182 fős Zsol- nay gyáregység művészeti terve- ; zője. Eosin kisplasztikái közis­mertek, most a nyári kiállításra megjelennek újabb kis figurái. Ilyenek, mint a kentaur-nő(l), aztán artista-pár, az éneklő Zsófi, ja Lujza... valamennyi egy ki- j esit groteszk, egy kicsit esetlen, viszont bájos. Alakjai valószínűt- lenül tömzsiek, de nem is a forma, hanem kisplasztikáinak hangulata'a lényeg. — Ez a legújabb, nem tudom majd tetszik-e a közönségnek az „ördög és a nő" ... Bár a nők nem is nagyon idegenked­nek az ördögtől... - mondja Török János. A porcelán-ördöq térdén egy porcelán-nő üldögél, kicsit ki­hívó tartással... Igaza is van Török Jánosnak. A gyáregységnél a festők (szakmunkások) minteqy százan dolgoznak, érdekes módon több­ségük nő. Bosnyák Jánostól, a Pécsi Porcelángyár igazgatójától kérdem: , — Mi a feltétele annak, hogy egy fiatal festőszakmunkás le­hessen? — Első és legfontosabb: rajz- készséggel rendelkezzen. — Ki dönti el, tud-e rajzolni vagy sem? — Két-három napot kapnak a jelentkezők, ez idő alatt próba­rajzokat kell végezniök. Munká­jukat aztán a gyáregység veze­tői bírálják el. Szakmunkásta­nulóink között vannak nyolc általános iskolát végzettek, de érettségizettek is. De ez nem döntő, mert mondom, a legfon­tosabb a rajzkészség. Szabó László mohácsi fiú, 1971 óta dolgozik a festőüzem­ben: — Hogy került a gyárba? — Újsághirdetés révén. A gyár rajzkészséggel rendelkező fiatalokat keresett és jelentkez­tem. — Hol tanult korábban? — A mohácsi gimnáziumot 1968-ban végeztem el, Kolbe Mihály volt a rajztanárom. — Megfelelő ez a munkakör? — Nagyon is. Otthon a TEMA- FORG-nál dolgoztam, voltam pénztáros, bolti eladó, de még postás is. De ez a munka vég­re olyan, amit nagyon szeretek, nagy kedvvel csinálok és egyéb­ként is ... ülő munka való ne­kem, ötvenes években paralízi- sem volt. Szabó László fajansz készletek darabjaira viszi fel — egyébként utolsó fázisként — az aranymin­tát. Az arany színű festék 12 százalékos — van ennél maga­sabb is — ami annyit jelent, hogy 1 kilogramm oldatban (kü­lönböző olajok, egyebek), T2 dekagramm színarany van, s így már nem is csoda, hogy a kiló- nyi festék — ami ugyan sok-sok ezer tányér festésére elegendő — ára 20 ezer forint. — Találkozott-e már olyan díszmü-tárgayal, amely a kezé­ből került k? — Van a városbon égy bol­tunk, ott nézegettem egy fajan­szot és az alján láttam a 20-as j számot. — Hogy értsem ezt? . — Több szám is van a fajan­szon, de ha az utolsó két szám kettes és nulla, akkor az az én jelem. Erb János felvétele- Különben nem ismerne rá? — Nem valószínű, bár azt mondják hogy az én vonalaim erősebbek, mint a lányoké. Le­het, hogy így van.- Ügy érzi, hogy a gyárban megalapozta jövőjét, nincs is szándékában másutt is dol­gozni? — Kecskeméten, a műszaki főiskolán egy évet hallgattam, igaz, a műanyag szakmában. A Pécsi Műszaki Főiskolán már ér­j deklődtem, beszámítanák az : évet. Szeretném elvégezni leve- ! lezőn, van itt szilikátipari osztály ' is, tehát tulajdonképpen a szak- j mában szereznék magasabb képzettséget. A gyártól semmi­képpen ném válnék meg... Rab Ferenc szemléletet" Együttműködési megállapodás négy dunántúli megye között Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék öntevékeny kezde­ményezése, hogy Dél Dunántúl gondjainak együttes megoldó sa érdekében feladják a szűk­látókörű mezsgye-szemléletet: a jövőben arra törekszenek, hogy az egyes megyék fejlesztési el­képzelései megfelelően illesz­kedjenek a dél-dunántúli gaz­dasági-tervezési körzet tervé­be. Alapos megfontolás, hosszas előkészítés után e szándék megvalósításának fontos állo­mása volt a héten, amikor a somogyiak kezdeményezésére Kaposváron összeültek a me­gyék pártbizottságainak gazda­ságpolitikával foglalkozó titká­rai, a megyei tanácsok elnök- helyettesei s megalakították a dél-dunántúli régió első terve­zetét, az úgynevezett konzultá­ciós bizottságot, melynek fel­adata a körzethez tartozó me­gyék tevékenységének az össze­hangolása. A szervezet részle­tes programot dolgozott ki a közeljövő legfontosabb tenni­valóira. Eszerint május elején a tanácsok szakemberei elem­zik a régió középtávú elképze­léseit, majd ajánlást dolgoznak ki a régió jövőjét meghatározó legfontosabb tennivalókra. A tervek szerint az év közepén, a megyei pártbizottságok első tit­káraiból és a megyei tanácsel­nökökből létrejön a koordiná­ciós szervezet és felméri, hogy az V. ötéves terv során miben lehetséges az együttműködés és milyen fejlesztési elképzeléseket lehetne közösen megvalósítani. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy di. Csanádi György eb- társ, közlekedés- és postaíigyi miniszter, Kossuth- és Állami-dijai akadémikus, az MTESZ elnöke, o Budapesti Műszaki Egyetem ta­nára szívroham következtében április 27-én, életének 69. évében, szombatra virradóan váratlanul elhunyt. Temetéséről később tör­ténik intézkedés. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia Dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, Kossuth-díjas akadémikus 1905. július 28-án született. Műszaki mérnöki oklevelet 1927-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, közgazdász okleve­let két évvel később, 1929-ben ka pott. 1929-ben kezdett dolgozni pályafenntartási és építési mér­nökként Kaposvárott. 1945-ben a Pécsi MÁV Igazgatóság veze­tőjének nevezték ki. 1947-ben került a KPM műszaki osztályá­nak élére, majd 1949-től 1956- ig a MÁV vezérigazgatója. 1957-től 1963-ig a miniszter el­ső helyettese, azóta pedig, vá­ratlanul bekövetkezett haláláig közlekedés- és postaügyi mi­niszter volt. Dr. Csanádi György felelős közéleti munkássága mellett ki­emelkedő tudományos tevékeny­séget is folytatott. 1955-ben lett a műszaki tudományok doktora, három évvel később a Magyar Tudományos Akadémia levele­ző tagja, 1970-ben pedig aka­démikus. 1972 óta az MTESZ elnöke. Tudományos munkássá­gát külföldön is elismerték. Több külföldi tudományos in­tézmény fogadta díszdoktorává, legutóbb 1973-ban a Moszkvai Vasútmérnöki Főiskola. 1945 óta tagja a pártnak. Áldozatos közéleti és tudomá­nyos tevékenységét magas ki­tüntetésekkel jutalmazták. 1954- ben a Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel, 1956-ban a Kos- suth-díjjal, kétszer a Munka Ér­demrend arany fokozatával, 1973-ban pedig az Allami-díj I. fokozatával tüntették ki. Több szovjet és más külföldi kitünte­tés tulajdonosa. Dr. Csanádi György haláláig lankadatlan energiával dolgo­zott. 1958 óta a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanáraként adta át magas fokú műszaki tudását a jövő mérnökeinek. Újabb kiváló vállalatok, szövetkezetek Baranyában Háromszoros Kiváló Vállalat a Bátyi Állami Gazdaság (Folytatás az 1-es oldalról) daság bruttó áruforgalmából 15-16 százalékban részesednek, termelési értékük — a két me­gyében — 1973-ban elérte a 2 milliárd forintot. A 25 év során elért kimagasló eredményeiért a jubileum alkalmából mindenek­előtt a bólyi, a bikali, a szent­lőrinci és a dalmadi Állami Gazdaság nevét kell megemlí­teni. A legtöbb elismerést két­ségtelenül Boly kapta és méltán. Á sokszorosan kitüntetett Bó­lyi Állami Gazdaság eddigi leg­jobb eredményét 1973-ban érte el, s ez nagymértékben a gaz­daságban kibontakozott szocia­lista munkaverseny sikerének kö­szönhető —, hangsúlyozta a ki­tüntetés átadása alkalmából el­mondott beszédében dr. Villányi Miklós miniszterhelyettes. — Az egy év alatt létrehozott új érték, a 23 százalékos tiszta jövedelem növekedés és a gazdaság saját alapjainak 47 százalékos emel­kedése, megteremtette a gazda­ságban a bővített újratermelés saját forrását, a további gyors növekedés fejlesztését. Nőtt a hatékonyság, csökkent a fajla­gos munkaerő felhasználás, át­lagot meghaladó mértékben — I 7 százalékkal - nőtt a szemé­lyes jövedelem, de ez arány­ban áll a gazdaság kimagasló eredményeivel. A korábban fő­ként a növénytermesztésből pro­fitáló gazdaság két év alatt megfordította az arányt, s 1973- ban már az állattenyésztésből akkumulálták a nyereség na­gyobb részét. Boly az elért gyors eredmé­nyeivel jól igazolja a kormány szarvasmarha programjának a sikerét is, hisz míg 1971-ben a gazdaságnak ez az ágazata rá­fizetéses volt, addiq 1973-ban már a szarvosmarha-tenyésztés hozta a nyereség 13,5 százalé­kát. Nagyra értékelte a minisz­terhelyettes a Bólyi Állami Gaz­daság kollektívájának, a XI. pártkongresszus tiszteletére meg­hirdetett munkaverseny felhívá­sát és vállalását. A verseny olyan tartalék, mondotta, amely további sikerekhez vezetheti ezt a kiváló üzemet. Kisjakab Lajos igazgató rész­letesen ismertette az 1974. évi tervből és a versenyvállalósból eredő feladatokat. Végezetül Bocz József, a Megyei Pártbi­zottság titkára köszöntötte me­leg szavakkal a kitüntetett gaz­daság dolgozóit. Rné Másodszor leit kiváló a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat A Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalat másodízben nyer­te el a Kiváló Vállalat címet, A kitüntetés átadása alkalmából tegnap délelőtt ünnepséget rendeztek a vállalat székházá­ban, melyen részt vett Lukács János elvtárs, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Soltést László, az Építésügyi és j Városfejlesztési Minisztérium fő- I osztályvezetőié, CzirkOs Mihály- ! né, at SZMT munkabizottságá- j nak vezetője, Tollér Lászlóné, a HVDSZ Baranya megyei Bizott- j ságának titkára, Tóth Zoltán, a \ Városi TortáCs építési ét közle­kedési osztályának vezetője, Széles József, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója, A dolgo­zókat és vendégeket Léhmann Gyula, a vállalat párttitkára kö­szöntötte, majd Gyimesi László igazgató mondott beszédet. Ezt követően Soltész László átadta a Kiváló Vállalót oklevelet Gyi- mesi Lászlónak, majd Lukács János köszöntötte a vállalat dolgozóit. Az egyéni kitünteté­sek, .jutalmak átnyújtását köve­tően megjutalmazták a kiemel­kedően jól dolgozó brigádok tagjait. Kiváló lett a Baranya megyei Fürdő Vállalat Harkány, Siklós, Szigetvár — három csodaszép és igen láto­gatott strandfürdő, egy vállalat kezelésében az idén Kiváló Vállalat címet nyertek el. A ki­tüntető cím átadására tegnap délután került sor Harkányban. Ez alkalomból megjelent dr. Szirota István, az Országos Víz­ügyi Hivatal osztályvezetője, dr. Kisvári András, a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága tagja, Tihanyi János, az SZMT képviselője, dr. Szabó Jó­zsef, a Baranya megyei NEB elnöke, Jakabos Zoltánná és Tóth F. Béla, a Baranya megyei Tanács osztályvezetői, valamint a siklósi járás számos vezetője, a vállalat vezetősége és mun­katársai. Az ünnepség alkalom volt ar­ra is, hogy a vállalatot ért ki­tüntetés mellett számos dolgo­zónak Kiváló Dolgozó kitünte­tést adjanak át Több lakást ígér az országosan kiváló Pécsi Építőipari Szövetkezet Tevékeny részt vállal a párt és a kormány lakásépítési prog­ramja megvalósításában a több mint 800 főt foglalkoztató Pécsi Építőipari Szövetkezet. Az el­múlt évben 84 lakást adtak át rendeltetésének, az idén pedig már 330, korszerű technológiá­val épült otthon kialakítását ter­vezik Kertvárosban, illetve Szentlőrincen. A 22 éve alakult szövetkezet működése során — 1973, évi eredményei alapján — első ízben nyerte el az Or­szágos Kiváló Szövetkezet címet. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által adományo­zott kitüntetés oklevelét tegnap délelőtt Pécsett, a KISZÖV székházban tartott ünnepi ta­nácskozáson adta át Veres Ist- irán, az OKISZ Elnöksége tagja Haász József elnöknek. Egyide­jűleg átnyújtotta a KISZÖV El­nöksége pénzjutalmát a szövet­kezet vezetőinek. Az ünnepsé­gen 99-en részesültek elisme­résben: egy fő az Építőipar Ki­váló Dolgozója lett, nyolcon Ki­váló Dolgozó jelvényt, 90-en pedig pénzjutalmat kaptak. A magas kitüntetéshez a ta­nácskozáson a Megyei Pártbi- zottsáq nevében Sebők Béla osztályvezető, a Városi Pártbí- zottsáq képviseletében Orbán Jenő munkatárs, valamint Tárnái Ferenc, a KISZÖV elnöke gratu­lált és kívánt további sikereket a szövetkezet dolgozóinak. Vezérigazgatók értekezlete Az európai szocialista orszá­gok háló- és étkezőkocsi társa­ságainak vezérigazgatói öt na­pos tanácskozást tartottak Sik­lóson. A KGST országok háló- és étkezőkocsí társaságai meg­hatalmazott tanácsának ez volt a második ülése. A társaságok meghatalmazott tanácsa hét szocialista ország közlekedési és postaügyi minisz­terének 1971-ben történt megál­lapodásaként jött létre. A tes­tület az érintett országok társ­vállalatai legcélszerűbb együtt­működésének meghatározásó. val, oz utasellátás kulturáltsá­gának további fokozásával fog­lalkozik, A meghatalmazottak tanácsa koordinátori teendőit o Magyar Utasellátó Vállalat látja el Tóth László, főigazgató veze­tésével. A pénteken este végétért ülés­szakon egyebek között tárgyalá­sok folytak a KGST országok háló- és étkezökocsi társaságai egységes formaruhájának létre­hozásáról, a reklám- és propa­gandatevékenység összehango lásó ról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom