Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-23 / 110. szám

1974. április 23 DUNANTOLI NAPLÖ 3 írógépgyártás Magyarországon Svaid lieene — évente 100000 Hermes írógép Jó hot évvet ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy 1974- ben páratlan vállalkozásba kezd az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat. A két­ezerötszáz embert foglalkoztató budapesti cég ugyanis ez év őszén megkezdi a hazai író- gépgyártást. A licenc és know­how szerződésen még alig szá­radt meq a tinta, a qyártós elő­készítésére mindössze fél év áll rendelkezésre. Addigra ki kell képezni a szükséges szakembe­reket, biztosítani kell o svájci Paillard cég által szabott köve­telményeket. Előzmények kartávolságre ■— Ahhoz, hogy a mai helyze­tet megértsük feltétlenül szük­séges egy kicsit visszanyúlni né­hány éves dolgokhoz. A hat év­vel ezelőtt életbeléptetett sza­bályzók alapján nyolc évre előre megvizsgáltuk a vállalat jövőjét. A számítások kimutat­ták, hogy ha sürgősen nem vál­toztatunk a termék struktúrán­kon, három év alatt a csőd szé­lére jutunk. így első lépésként a szakosodás jegyében 1969- ben az NDK-tól átvettük a pénztárgépek gyártását. Ezek­ből a berendezésekből ma már tizenötezret qyártunk évente. A pénztárgépek előállításé biztos piacot jelent: az igények há­romszorosan meghaladják lehe­tőségeinket — mondja Szabó Gyula, a vállalat gazdasági igazgatója, A kővetkező lépés a nyugat­német ANKER céggel kötött szerződést volt. Három éve, már, hogy egy osztrák, egy csehszlovák céggel, valamint az ANKER-rel kooperációban gyártják a pénztárgépeket. Az üzemek, a gépekhez kész egysé­geket állítanak elő: az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat az ANKER pénztárgép öt egységét készíti. A kooperá­cióban résztvevők annyi alkat­részt, illetve egységet küldenek egymásnak, ahány pénztárgépet akarnak összeszerelni o hazai piacra. Az IGV évente három­ezer ANKER-t szerei össze An­gyalföldön, az alkatrészeket a kiskőrösi gyáregység állítja elő. A Rátus (NDK) pénztárgépek és a fénymásoló berendezések gyártását jelenleg a főváros­ban végzik, A Hermes írógépek előállításának kezdetétől ezek­nek a berendezéseknek a gyár­tási jogát a kecskeméti gyár kapja meg. S ezzel ismét a je­lenben vagyunk. Lássuk tehát, hogy is került kapcsolatba az IGV a svájci Paillard céggel! Svájci óján lat re Bármilyen furcsán is hangzik, de a gyártási jog átadásának ajánlatával a Paillard céq je­lentkezett. Ez a világszerte hí­res irógépkonszern ugyan nem a legnagyobb, L- termelését te­kintve az ötödik helyen áll — de az általuk készített Hermes gépeknek rangjuk van minde­nütt, termékeiknek minősége a legjobb. A Paillard először úgy képzelte el az üzletet, hogy az Irodagépipari és Finommecha­nikai Vállalatnál készített Her­mes gépeket a szocialista or­szágok piacain helyezné el. Csakhogy ebbe beleszólt a KGST szakosítás. Ugyanis a szo­cialista országokba az NDK, ■Csehszlovákia é$ Bulgária szál­lítja az írógépeket (hazánk igé­nye például évente 18—20 000 írógép). A budapesti vállalat ezek után természetesen azzal az ajánlattal élt, hogy vállalja a feltételeket, de a gépeket nyugati piacon helyezné el. A szerződés aztán már így is lett megkötve. Amely szerint az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalat három típust állít majd elő: évente száz-százhúszezer darabot. Ezek táskagépek, asz­tali és elektromos írógépek lesz­nek. A gyártás beindításához ter­mészetesen nélkülözhetetlen Pöillardék segítsége, fgy megkapják a Paillard tel­jes gyártó és szerelősorát, gyár­tóeszközt és szerszámot, emel­lett a hazai szakemberek beta­nítását is vállalja a svájci cég. Mert az írógépgyártás maga­sabb technikai ismereteket kö­vetel az emberektől, mint amit eddig végezek. Ügy tűnik a munkaerő biztosítása nem jelent majd gondot a vállalat vezetői­nek. Jelenleg mintegy száz mun­kás alkotja a leendő írógép üzem állományának a magját. Az ő átképzésük látszik a leg­könnyebbnek, mert eddig sor­végszedőgépek gyártását végez­ték. A gyárból közel hatvan em­bert; technológusokat, konstruk­tőröket, szalagvezetőket és mun­kásokat küldenek két csoport­ban Svájcba. Az első, május kö­zepén indul a Paillard céghez. 1976-re hazai alapanyagból Mire ® magyar munkások odakint begyakorolják a szüksé­ges munkafogásokat — még a második negyedévben — Buda­pestre érkeznek o szerszámok és gyártóeszközök. Az alkatrész- gyártó berendezéseket jövőre szállítja Angyalföldre o Paillard cég. Addig Js, az összeszerelen­dő írógépek alkatrészeinek het­ven százalékát nyugatról impor­táljuk, illetve a svájci gyár biz­tosítja. Ugyanis csak 1976. év végére készül fel a vállalat ar­ra, hogy a Hermes írógép vala­mennyi alkatrésze magyar le­gyen. A gyártás beindításáig fél év ■ von vissza, ami igen rövid idő. Az angyalföldi központú üzem —- g volt Czája Cirkusz vadállat istállójából korszerű csarnoko­kat alakított ki — udvarán szin­te még semmi jel nem mutat arra, hogy néhány napon belül megkezdik annak az 1600 négy­zetméteres csarnoknak az építé­sét, ami g leendő írógépüzem- nek ad otthont. A többszózmíl- liós beruházásból futja o szó- j ciális létesítmények építésére, a kecskeméti és kiskőrösi gyár­egység bővítésére is. A Irodagépipari és Finom- mechanikai Vállalatot lassan többen ismerik külhonban mint idehaza. S mindezt az 1968-ban kapott exportjognak köszönheti. Termékeinek 92 százalékát ex­portálja. A lenagyobb vevő az NDK, a Szovjetunió, Lengyelor- i szág, Csehszlovákia és Romá- I nia. De szállítanak az NSZK-ba és hamarosan Svájcba is. A ter­vek szerint az exportarány há­rom éven belül erősen megvál­tozik, addigra jelentősen előre­törnek a nyugati piacon is. Salamon Gyula A vőlegény és násznépe megérkezik a lányos házhoz, váltságdíjat fizet a zászlóvivő legény, hogy elhelyezhesse a jövendő férj jelvényét Megelevenedtek a százados népszokások osnyák hazából hozott csodálatos dal­lamokkal kísérjék a fiatalok egybekelését. lakodaloni Után ősi népzene, utánozhatatlan rezgőskóló, századok óta élő menyegzői népszokás elevene­dett meg vasárnap Átán, ahol bosnyák nemzetiségi lakodal­mat tartottak. Előkerültek a pompás, hímzett, szőtt, varrott régi ruhák, a gyöngyökkel, ró­zsákkal díszített kodak, párták, obrdac-ok, s ezzel minden bi­zonnyal utoljára indult el a cif­ra násznép, hogy néhány rig­mus kivételével, csupán az ős­Ä menyasszony íeánypajtásaítél búcsúzik A jövő nyárra elkészül 200 munkáslakás Munkáslakás-építő szövetkezet alakult a MÉV-néí Munkáslakás építő és fenn­tartó szövetkezet alakult Pé­csett az Ércbányászati Vállalat­nál. Az alakuló ülésre vasárnap került sor a MÉV központjának kultúrtermében, ahol a kétszáz szövetkezeti tagon kívül megje­lentek a vállalat vezetői, Pécs város Tanácsának képviselői, a MÉSZÖV, az OTP, a Baranya megyei Állami Építőipai-". Válla­lat és a Beruházási Vállalat küldöttei. Mint ismeretes az állami vál­lalatok munkásai állami támo­gatással és külön kedvermény- nyel megyénkben Pécsett,, Szi­getváron és Komlón építhetnek lakásokat. Ezen akció keretében került sor o MÉV-nél a lakás­építő szövetkezet megalakítá­sára, ami a vállalat dolgozói lakásgondjainak megoldásához nyújt nagy segítséget A muakáslakásépítési akció­hoz segítséget nyújtott a tanács is, hiszen a közművesített terü­letet Pécs város Tanácsa biz­tosította az építtetőknek. Üjme- csekalján az Építők úti iskolától délre fekvő területen már meg­kezdődött az öt, tízemeletes pa­nelház építése. A Pécsi Tervező Vállalat tervei szerint az épüle­tekben 200 kétszoba összkom­fortos lakás lesz. Ä kivitelezési munkákat a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat végzi. A beruházás mintegy 74 mil­lió forintba kerül, A költségek­hez a vállalat 10 millió forint­tal járul hozzá, az állami támo­gatás eléri a 11 millió forintot. A leendő lakástulajdonosoknak -— akik 80 százaléka 30 éven aluli ~ az építési költségek fe­dezésére az OTP 35 éves hitelt biztosít. A tervek szerint a 200 lakás jövő év nyarára készül e!„ Tamburazenével, kurjongat­va, körtáncba fonódva közele­dik a vőlegény násznépe a lá­nyosházhoz. Élen egy fiatal le­gény háromszögű, legélénkebb színekkel kivarrott fekete zász­lót hoz. A rúdon pántlikák, csen­gő, és talán a tavasz jelképe­ként a csúcson ott a levelét bontó faág. A ház kapujához erve lányok állítják meg őket. Ketten odasurrannak a zászló­vivőhöz, mert bizony annak nagy árat kell fizetnie, hogy a vőlegény jelvényét kitűzhesse a kapuba. A törlesztés után a vő­fély kíséretében bevonul a násznép, s közben mindenkihez énekelnek a lányok egy stró­fát, amiért ajándékokat is kap­nak. A szobaajtóbqn várja jöven­dőbelijét a menyasszony, és csak váltott csók után engedi a házba. A fiatalok ruházata a legrégibb öltözködési formát és már feledésbe merülő min­tákat őriz. A menyasszony fe­jét szegletes konda és ornoda díszíti, amelyeket bumbácskik, apró tűcskék fognak ót. A pár­taszalagok az áttört mintákkal ékesített obrdacra omlanak, amely a lány vállára terül. A kötény és a sokrétű, hímes szoknya után a jellegzetes bu- bicás harisnya a legszembetű­nőbb. A legény ruházatának színei tökéletesen kiegészítik a menyasszonyét. Fekete kalap, díszített lajbi, bőszárú hímzett ing, csizma. Minden jótól roskadozó asz­tal várja a vőlegény násznépét, akik sűrű poháremelgetések kö­zepette ülik meg a lakodalmat A menyasszony vendégei ekkor még nem ehetnek, hiszen rójuk vár a töméntelen munka el­végzése, ők csak az új asszony kiadása után ülnek asztalhoz. Vacsora után a menyasszony rokonai ajándékoznak, majd mindenki táncba viszi egyszer a fiatalokat. Ezalatt a komák előkészítik az áldásasztait, amely a lakodalmi szertartás legszebb és legcsaládiasabb jelenetének kelléke. Színes, szőtt mintákkal díszí­tett térítővel borítják le az asz­talt, majd két borral telt po­harat helyeznek ró. Az egyik odalához áll a vőlegény és a menyasszony, a másikhoz pedig a keresztanya és a keresztapa. A keresztszülők háromszor kér­dezik tőlük, hogy mit kívánnak az élettől, amelyre az ifjú pár ugyancsak háromszor válaszol. Ekkor a keresztszülők isznak előbb a borból, majd a fiata­lok, végül a maradék italt a fejük felett hátraöntik. A menyasszony megcsókolja szüleit, miközben a lányok ka.- ra rázendít, de elbúcsúzik ro­konaitól, barátnőitől is, majd a vőfély a vőlegény házához ve­zeti a lányt A barátnők előre­sietnek, és arról énekelnek az anyósnak, hogy hozzák fia leg­drágább kincsét, a legszebb vi­rágot, aki ezután házában fog élni, tündökölni, fogadja őt sze­retettel. Erre az onyós egy kőteg fe­hér vásznat hoz, amelyet a be­lépő menyasszony elé terít Is­mét énekelnek a lányok, külön­böző oktatódalokat az anyós­nak, hogy szeresse, tisztelje, becsülje menyét. A vászonterí­tés az anyós számára egyben ügyességi gyakorlat is, mert köcsögöket adnak kezeibe, hó­na alá pedig kenyeret tesznek. Űj otthonában először tükör­be néz a menyasszony, hogy mindig ilyen szép maradjon, megkóstolja az ételeket, hogy jó gazdaasszony lehessen. Ez­után gyereket ültetnek az ölé­be, — kisfiút vagy kislányt — attól függően, hogy mit szeret­nének. Ezután egy külön szo­bába vezetik az ifjú párt, ahol beszélgetnek, ismerkednek egy­mással. Vacsoraidőre ismét a násznép közé mennek, közös tányérból esznek némán, mert aki először megszólal, az lesz a gyengébb fél a házasságban. A ceremóniához tartozik még, hogy másnap reggel végigláto­gatják a keresztszülőket Is, akik ugyancsak megvendégelik a násznépet is. A csaknem négyórás lako­dalmi játékot Matusek László magyarázta. Neve nem isme­retlen, hiszen 5 az országszer­te ismert ótai néptóncegyüttes vezetője, a lakodalmat is ő rendezte. — A fiatalok kívánsága volt, hogy népviseletben, korabeli szokások alapján történjék meg a menyegző. Ezzel valószínűleg véget is ér a gyakorlatban ez a csodalatos hagyomány, ame­lyet már eddig is jórészt csak az idős emberek elbeszélésé­ből ismertünk. — Kutatók megállapították, hogy a délszlávok több hullám­ban települtek hazánkba. A hoivátok egy kisebb csoportja, a bosnyákok Baranyába is el­jutottak. Átára mikor és hon­nan érkeztek az első bosnyák telepesek?-— Községünkbe 1740 táján jöttek, Boszniából már mint át­keresztel kedettek. Bár tudomá­sunk van róla, hogy közvetle­nül a török kiűzése után is jött néhány család, akik azonban a Rákóczi-szabadságharc leveré­se után elmenekültek. Ma 22 bosnyák család él a faluban, ők őrzik ennek a népszokásnak a hagyományát Kovacsics Ibolya és Klarics György kötött házasságot o szokások nyomán. S hogy még­se múljon el nyomtalanul ez a csodálatos hagyomány, a Mo- gyar Tudományos Akadémia megbízásából a Népművelési Intézet filmre rögzítette a bos­nyák lakodalmat Füzes János Tantárgy lesz-e a családi életre nevelés? Budapest és a vidék hat­van általános és harminc középiskolájában — egye­lőre kísérleti jelleggel — az 1974— 75-ös tanév második felében kezdik meg a csalá­di élettel kapcsolatos isme­retek állami oktatását. A tervek szerint néhány osz­tályfőnöki óra keretében, külön erre a célra összeál­lított egységes tematika alapján a pedagógusok ve­zetik be a diákokat a csa­ládi élet legfontosabb jogi, erkölcsi, szociológiai, egész­ségügyi és társadalmi isme­reteibe. Az első tapasztalatok, alapján a tervek szerint az 1975— 76-os tanévben bőví­tik tovább a kísérletben résztvevő iskolák körét, az újszerű oktatást néhány szakközépiskolában is meg­kezdik, az általános iskolák nyolcadik osztályában pe­dig „állampolgári ismere­tek” címmel -— az 1976-77- es tanévben — új tantárgyat vezetnek be, amely az alap­vető társadalmi és jogi is­meretek mellett a legfonto­sabb családi ismereteket is tartalmazza. Az oktatás to­vábbi kiszélesítését azonban csak az 1977—78-as tanév­re tervezik. Előreláthatólag ekkorra készülnek el az új, korszerűsített tantervek, s ezeknek megfelelően mór az egyes tantárgyak is tartal­mazni fogiák a család' élet ismereteivel kapcsolatos ki­egészítéseket. A közhiede­lemmel ellentétben, ezek az ismeretek jóval szélesebb körűek a szexuális felvilá- aosításnól és elsősorban a fiatalok erkölcsi nevelését szolgálják. A családi élet­re nevelés ugyanis nem­csak a nemek helyes er­kölcsi tartáson alapuló egy­máshoz való viszonyát je­lenti, hanem azt is, hogy a fiatat, mint leendő szülő, idejében felkészüliön saját harmonikus családi életének megteremtésére. S ez sok­kal inkább pedaaógiai, mint orvosi feladat. A pedagó­gusképző intézetek hallgatói — ennek érdekében — az egészségügyi és nedagóqiai tantárgyak keretében saiá- tttiák ma'ri e! a legfiatalab­bak felvilágosításának, ne­velésének módszereit. Április 23~án és 24-én hidegkonyhai termékbemutató és vásár OJMECSEKAUÁN, A POLLACK MIHÁLY UTCA! abc Áruházban. Díjmentes kóstoltató ÁPRILIS 23-AN DÉLUTÁN lé—18 ÓRÁIG LEGYEN ON IS A VENDÉGUNKL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom