Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-21 / 108. szám
4 1974. április 21. DUNANTOll NAPLÓ Aprófalvak — szaporodó gondokkal A Másfél millió ember lakik tanyán . , , ... ' Aprofaivak szamanak Aprofalvak nepessegcS aprófalvakban alakulása számának alakulása | „Szolgálatukra számít még a Haza.«** Obsitosokat búcsúztattak Pécsett 0 Nem csökken az aprófalvak népessége ^ Mit lehet tenni a kis telepi! ések lakóiért? A baranyaiak mér hozzászoktak ahhoz, hogy szinte állandóan napirenden van az aprótól vak ügye, most országos fórumok is fokozott figyelmet szentelnek ennek a témának. Érthetően, hiszen 1,5 millió ember él Magyarországon aprófalvakban és tanyákon. Amíg azonban a tanyák száma gyorsan csökken (1945-ben még egymillió ember lakott tanyán, ma már csak mintegy 500 ezer), az aoró- falvak száma nő. Az 1960-as népszámlálás idején még „csak” 1413 aprófalu volt az országban, 1970-ben viszont már 1813, más szavakkal egyre több község „csúszik" le az ezer lakoson aluli teleoülések kategóriájába. Ez az oka annak, hogy — noha tömegesen vándorolnak el az aprófalvakból a városodba — országos méretekben nem csökken az aorófalvak össznéoessé- ge. 1960-ban is mlntegv 800 ezren éltek az aprófalvakban és annyian élnek ma is. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tanulmányt készített az aprófalvak—tanyák témájáról. Erről a tanulmányról beszélgettünk az Építésügyi és Városfeilesztési Minisztériumban dr. Romhányi Endre osztályvezetővel. Valér Évával, a VÁTI tudományos kutatóiával, a tanulmány szerzőjével és dr. Körmendi Klárával, az ÉVM műszakigazdasági tanácsadójával. ,Mái szemek'' a térképen Aki az ország térképére néz, az láthatja, hogy 10 dunántúli és észak-magyarországi megye szinte tele van szórva „mákszemekkel". Elsősorban Baranya, Borsod és Zala területe. Az alföldi megye települési-sűrűsége kisebb. Itt azonban „különösen Bócs-Kiskún, Békés és Csöng- rád területén — a tanyarendszer okoz gondokat. Az, hogy miért alaVult ki az Alföldön a tanyarendszer, általában ismert. Az viszont már kevésbé, miért sok az aprófalu például Tolna megye déli felében és miért kevés az északiban. A legfontosabb ok az volt, hogy a megművelt földterület elsősorban a völgyekre korlátozódott. Ahol meredekek voltak a lejtők (ilyen Baranya és Tolna déli része) nem tudtak kiterjedni a települések, a szelidebb lejtésű somogyi dombokon viszont lehetőség nyílt erre. Egészen más volt a helyzet az egykor igen mocsaras Zalában, Ott ugyanis a dombtetőkre épültek a falvak. Ismét eltérő viszonyok uralkodtak a Dráva- menti és a szatmár-beregi árterületeken, ahol viszont az árvízmentes részeken alakultak ki a kicsiny települések. Bár a végeredmény ugyanaz, azért igen nagy különbség van a tekintetben, hoay az ország mely tájain helyezkednek el a kisközségek. Borsodban például jóval tömegesebben vándorolnak et az emberek az aprófalvakból, mint Zalában és Vasban. De amíg Borsodban és Baranyában az elvándorlás zömmel a megyehatáron belül zajlik le, Tolnában már csökkent a lakossáq. Csökken és öregszik a Békés megye lakossága méq az Is. Az, hogy ott a tanyavilág a főgond, ebből a szempontból másodrendű jelenség. Borsodban és Nógrádban több az ipari jellegű aprófalu, mint Zalában, sőt Baranyában. Végül szembetűnő eltérést okoz az a tény is, hogy Baranyában meglehetősen magas — 10—12 százalékos — a külterületi lakosság aránya. Baranvát tehát ez az — alföldi megyékre jellemző — hátrány is sújtja. A kisközségekben alacsonyabb a lakosság életszínvonala. Mindenekelőtt azért, mert a mezőgazdasági termelés feltételei rosszabbak. A meredek lejtőjű, csupa dimb-domb vidéken alacsony a földek aranykorona értéke. Rosszabbak az iparosítás feltételei is, mert meglehetősen távol van az energiaforrás, hiányzik a vízvezeték, csatornázás stb., tehát az infrastruktúrahálózat. Mindezt kiépíteni nehéz, hiszen kisközség kisközséget követ. A szigetvári járásban például több község mutat szemmel látható fejlődést, mégis az az iqazsáq, hogy alapjában véve csak egyetlen települést, a járási székhelyet lehet iqazán, infrastrukturális szempontból is kiemelni avagy 40 falu közül. Ha meg is vannak az aprófalvak környékén a teljes ipari foglalkoztatottság feltételei (Baranyában megvannak), akkor is hátrányos az aprófaluban élni, hiszen 3—4 kisközségre jut egy körzeti orvos, sok az osztatlan alsó tagozatú Iskola, körülményes a közlekedés, csak a legszükségesebb dolqokot lehet megvásárolni a kisközség boltjában stb. Talán ezek a hátrányok a legismertebbek. S az Is, hogy az aprófalvak ellátása, fenntartása meglehetősen költséges. Hová költözzenek az aprófa vakból A településfeljesztési szakemberek számításai szerint az 1976-1990 közötti 15 évben újabb félmillió ember fordít hátat az aprófalvaknak és tanyáknak. A nagy kérdés (gy hangzik: hevá költözik ez az ötszázezer ember? Ha ugyanis mindenki a városba költözne, igen nehéz helyzetbe kerülnénk. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy 1990-ig körülbelül 250— 270 ezerrel nő az ország lakossága, tehát a természetes szaporodás következtében is jóval több új lakásra, óvodára, tanteremre lesz szükség, mint ma. Ha ezen kívül még a félmillió városba költözőt is el kellene látni lakással, óvodával stb. férőhellyel, feltehetnénk a kérdést: ugyan mi történik azokkal, akik olyan öreq házakban élnek, mint sok balokányi, tettyei család Pécsett, mikor lesz elegendő pénz, erő a városrészek lebontására? Az volna a kívánatos, ha a félmillió embernek csak mintegy fele költözne a meglévő városokba, a másik fele pedig a Siklóshoz. Bonyhádhoz hasonló városjelöltekbe, illetve Sásához, Pécsváradhoz, Sellyéhez hasonló qyorsan fejlődő községekbe. A kormányzati szerve« is ezért fokozott támogatásban részesítik például Siklóst és Bonyhádot. Arra is ügyelnek, hogy a városjelöltek és városiasodé nagyközségek hálózata többé-kevés- bé egyenletesen oszoljék el az ország területén. Erre mór azért is szükség van, mert fennáll az a veszély, hogy egyes országrészek viszonylag elnéptelenednek. Feltűnő póldául, hogy Somogy megyében a Balaton— Nagykanizsa—Dombóvár—Siófok által határolt térségen belül kevés olyan települést találni, amelynek lakossága számottevő növekedőt mutat. Nem kevésbé feltűnő, hogy milyen gyorsan növekszik a lakosság a nagyvárosok körül és a forgalmas utak mentén felevő településeken. Bai még nincs, de fel- fiayelnj addiq kell, amíq nincs késő. Minthogy még 1990-ben Is várhatóan 800 ezer ember él az aprófalvakban (az elvándorlást ugyanis továbbra is ellensúlyozza az a tény, hogy egyre több község „csúszik" le az aprófalvak kategóriájába), változatlanul fontos kérdés marad: mit kell tenni azokért az emberekért, akik a kicsiny településeken maradnak? Rangosabb kÖ2pon<okat! Teljes az egyetértés abban, hogy jobban ki kell emelni a központi községeket a homogén aprófalvak tengeréből, tehát arra kell törekedni, hogy a centrumközség közlekedése, iskolája, kereskedelmi ellátása, műAprófalvas taraiatok Borsod -Aba uj ^Ze fnpioní^-^ zabolcs-Szat Havas Győr-Sopron .Komarom la/du-Bíhor V Vaszprem Szolnok Bocs-Kiskui Somogy Baranya Ai ország térképe a „mákos” foltokkal. 800 ezren élnek az aprófalvakban velődési háza jobb és magasabb színvonalú legyen, mint a társközségeké. Ahol lehet, vízvezetéket kell építeni, ahol nincsenek meg az ingázás feltételei, ipart kell telepíteni. (A bedolgozó hálózat megszervezése látszik a legcélszerűbbnek, hiszen annak kicsiny az anyag- és energiaigénye). Folytatódik majd a szántóföldi művelésben nem hasznosítható, túlságosan meredek, sovány lejtők leqelősí- tése. erdősítése. Az elmondott célok megvalósítása egy kicsit több pénzt igényel, mint amennyit a megyei tanácsok idáig juttathattak az aprófalvak számára. Ezért javasolják a tanulmány szerzői, hogy — az orszáq teherbírásához mértet — egy kicsit több anyagi erőforrást kellene biztosítani arra a célra a megyei tanácsoknak. Az indítvány sorsáról akkor döntenek, amikor az ország 1990-ig szóló távlati fejlesztési terve a kormány, a parlament elé kerül. Az aprófalvak és tanyák jövőjét elemző tanulmány leglényegesebb gondolatait ugyanis beépítik ebbe a tervbe. Magyar László Felső korhatárt elért tartalékos hadköteleseket búcsúztattak tegnap ünnepélyesen Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában, ötven-hatvanévesekkel telt meg a nagyterem, őket köszöntötte a pattogó katonazene, őket bocsátották el a Magyar Néphadsereg kötelékéből. Az obsitosok búcsúztatásán megjelent dr. Jerszi István, a Megyei Pártbi- zottsáq titkára. Bogár József, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának vezető titkára, a megye és a város közéleti vezetői, valamint a fegyveres testületek képviselői. Szfergár János, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága titkárának megnyitó szavai után Újvári László ezredes, a Baranya megyei kiegészítő parancsnoka olvasta fel a honvédelmi miniszter parancsát a búcsúzó hadkötelesekhez, majd Sárdi Tibor mérnök-vezérőrnagy a miniszter képviseletében Honvédelmi Érdemérem kitüntetést adott át 10 éve$ szolgálatáér Armbruszt György, Bernlcs Ferenc, Bors László és Debiczky István tartalékos hadköteleseknek. Úttörők köszöntötték az obsitosokat, utáni pedig Sárdi Tibor vezérőrnagy mondott ünnepi beszédet: — A haza szolgálata a legszebb szolgálat, az állampolgár legszentebb kötelessége, önök nemzetünk történelmének legnehezebb időszakában értek felnőtté, korosztályukból sokan részt vettek a fasizmus efleni harcában, hazánk felszabadításában, önök pedig részesei voltak új hadseregünk létrehozásának, a proletárhatalom megteremtésének. — Beszédét ezzel | fejezte be. — önöknek továbbra is lehetőségük van a haza szolgálatára, a munkásőrség, a polgári védelem, az MHSZ várja és szívesen fogadja segítségüket, tapasztalataikat. Az ünnepség végén Darvas! József meghatott szavak kíséretében adta át fegyverét sorköteles korba lépő fiának, Darva- si Zoltánnak, aki sorköteles társai nevében ígéretet tett: a Maqyar Népközársasóq hű állampolgárai és jó katonái lesznek. A kitüntetett obsitosok átveszik a Honvédelmi Emlékérmet Sárdl Tibor vezérőrnagytól Továbbra is hűvös idő várható? Meddig fűtik a lakásokat? Fázunk — már az utcán, mert a lakásokban bizony fűtőnek. Ugyan a fűtési szezon hivatalosan már április 15-ével véget ért, de az időjárás a ta- vaszias tél után, most tavasz- szal téliesre fordult Az átlaghőmérséklet szerdán és csütörtökön még plusz 8 Celsius fok sem volt A rendelkezések értelmében míg ilyen alacsony a hőmérséklet, a Hőszolgáltató Vállalat továbbra is fűti a lakásokat Pécsett, Mohácson, Komlón és Szigetváron, valamint Siklóson. — A meteorológiai távprognózisunk szerint — amely keddig szól — még az eddiginél is néhány fokkal hidegebb idő várható — mondja Szabó Ferenc, a Hőszolgáltató Vállalat főmérnöke. — így még jó néhány napig kell fűteni. — Van-e tüzelőanyag ellátási gond? — Igaz, tudatosan leapasztottuk a tüzelőanyag készletet — ezt egyebek között a készletgazdálkodási szabályozók tették szükségessé —, de gyors intézkedésekkel ismét beszereztük o TCJZÉP-től és az AFOR-tól a szükséges tüzelőanyag mennyiséget — Teljes ütemmel üzemel a rendszeri —- A hideg-csúcsokhoz mérten csökkentett ütemmel történik a fűtés. Mondhatnám úgy is, hogy az átlagos téli hőterhelés 80 százalékával dolgozunk— Ez elegendőnek bizonyul ezeken a hűvös napokon? — Néhány panasz bizony befutott hozzánk Űjmecsekaljáról, de ez nem a csökkentett ütemből adódik. Az történt ugyanis, hogy a 300-as elosztó gerinchálózatunk egyik szakasza, az úgynevezett A—0-ás vezeték — amely Üjmecsekalja déli részét látja el hőenergiával — elhasználódott és felújításra szorult. A rekonstrukciós munkát a CSŐSZER csak most, koratavasszal vállalta. így a fűtési rendszert — e munka miatt, valamint a Kertváros egy részének távhő- ellátása biztosítása érdedében — át kellett szervezni. Az említett okok következtében nem elég melegek a lakások Üjmecsekalja egyes épületeiben. — A pótlűtésl idényben mennyi lesz a fűtési díj? — Naponta légköbméterenként hat fillért számolunk, ugyanannyit, mint a fűtési idényben. A lakóknak a havi fűtési díj időarányos hányadát kell fizetniük. — Mikor várhatjuk a számlást? — Ebben o hónapban á fél- hónapra eső fűtési díjat szedjük be. Májusban ismét kopogni fog a díjbeszedőnk, ekkor a pótfűtési idény számláit hozza. A pótfűtési „idény" akkor ér véget, ha majd három egymást követő nap az átlaghőmérséklet meghaladja a 12 fokot és a távprognózis is meleg időt jósol. HÉTFŐ REGGELTŐL A Kossuth Lajos utca újabb szakaszán változik a lorpa mí rend A Kosuth Lajos utcai víznyomóvezeték felújításának első szakasza bravúros gyorsasággal zajlott le. A munkát a Vízmű legjobb munkásai végezték, akiket ezert megilleti az elismerés. Hétfőn reggel a következő szakaszon, a Pannónia Szálló és a Nemzeti Színház közötti 83 méter hosszú vezetékrész felújításával folytatódik a munka, ezért a forgalmi rend is megváltozik a Kossuth Lajos utcában. A Széchenyi tér felől be lehet hajtani járművekkel, s átmenetileg kétírányúsítják a Városház közt. Ugyanakkor a Boltív köz zsákutca lesz. Természetesen zsákutca lesz a Kossuth Lajos utca Is a munkaterület mindkét oldalán. A hét végére feltehetően elkészül ez a szakasz Is, utána pedig a munka tovább folytatódik. A következő szakaszokon is a mostanihoz hasonló módon változik majd a forgalmi rend.
