Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-14 / 102. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. április 14. Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós, Pécs Hol epiilisjnk lakásc’íai? Jú: mmrn Alapos v/zscó'cdcs, felmérés, ec kész üie<ek Soha még ilyen körültekintő, alapos vizsgálat nem előzte meg a lakásépítkezéseket, mint az ötödik ötéves terv előkészítésének idején. Évek óta járják az országot — megyénket is — o VATI szakemberei, s a területen levő tanácsok szakigazgatási szerveivel együtt felmérték mindazon helyeket, amelyek egyáltalán számításba jöhetnek lakásépítési területként. Az egyik fő szempont az volt, hogy mekkora a fajlagos közműköltség, vagyis: lakásonként mennyi pénzbe kerül a közművesítés? Nyilvánvaló, hogy előnyben részesültek azok a területek, ahol ez a költség kevesebb ... De ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy milyenek a víznyerési lehetőségek, győzi-e kapacitással, vagy egyáltalán van-e szennyvíztelep. Néhány napja hívták össze az illetékeseket az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba — ott volt az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Tervhivatal és Baranya jónéhány szakembere — jóváhagyták a VATI által kijelölt, s lakásépítkezéseknél számításba vehető területeket. Szívás, Kossuth La os utca Komlón a realitások három területegység beépítését teszik lehetővé: Szilvás, valamint a Kossuth Lajos utca északi és déli oldala 'jöhet számításba. Az ötödik ötéves tervben megépítendő valamennyi lakás itt, ezeken a területeken elhelyezhető. A Szilvásra megfelelő beépítési terv áll a komlóiak rendelkezésére — lényegében beépítése házgyári épületekkel foSzerencsi képeslap 1800 wagen csokoládé A nyúl után télapó — Jubileum és rekonstrukció A komlói Szilvás még beépítetlen területekkel György üt, Frech utca két oldala, Kun Béla utca és a belváros. Ezen területeknél az előkészítési költségek igen tág határok között mozognak — nyolcvannégyezertől harmincnégyig. A rangsorolást a már megkezdett beépítések — nyugati városrész — illetve a város központjának egyre sürgetőbb rekonstrukciója határozzák meg A tanácskozáson az a javaslat született, hogy folytassák a nyugati városrész beépítését, indítsák meg — a magas közműköltségek ellenére — a belváros rekonstrukcióját. Ez a rekonstrukció áthúzódhat a hatodik ötéves tervre, de mindenképpen meg kell kezdeni az egyre bántóbb városképi és településszerkezeti visszásságok felszámolását. A belváros részletes rendezési tervét most készítik. A további területegységek beépítése a felsorolás sorrendjében, az igények és lehetőségek szerint folytatódik. Ezekre a területekre részben van már beépítési terv, részben a belvárosi tervvel együtt készül. A nyugati városrészen házgyári technológiával építkeznek majd, s a város általános rendezési tervét legfeljebb a hatodik ötéves tervben kell felújítani. Siklós, Szigetvár Siklóson a Vértanúk utca, valamint a Vértanúk utca és Szabadság út tömbbelsője épül be. A Vértanúk utcában már alapján. A város általános rendezési terve csak nagy távlatokban szorul felülvizsgálatra. És Decsett? Egyértelműen fogadták el a i Siklósi városrész — Kertváros j — továbbépítését. Kovácstelep, i mint lakásépítkezési terület az ötödik ötéves tervben sem jö- i hét számításba. A Budai vá- 1 rosrész rekonstrukcióján még vita folyik, később dől el, hogy milyen ütemben kívánatos megkezdeni. ^ Szigeti városrész rekonstrukcióját még ebben az ötéves tervben be kell fejezni — ebben az évben befejezik a szanálást ezen a területen. A Megyeri úton épülő magashó- zat 1976-ban adják majd ót. A lakásépítkezéseknek van viszont egy sarkalatos feltétele: a víz és szennyvíz kérdés megoldása. Mohács kivételével mindenütt igen nagy gond mindkettő, minden nagyobb településünk környékén új vi'znye- rési lehetőségekről kell gondoskodni, és arról is, hogy a „termelt" . szennyvizet korszerű szennyvízteleoen derítsék. Komlón például hatvanmillió forintba. kerül az új szennyvíztelep megépítése, amely nélkül nem is gondolhatnak újabb lakóstö- meg megépítésére... A siklósi szennyvíztelep most bővült, és Pécsett. . .(?!) Megyeszékhelyünkön a víz mennyiségi és minőségi követelményeiről csak hallgatni illik, a szennyvíztelepet pedig most duplájára bővítjük, de ez is csak 1976-ig elég . . . Persze pénz kellene hozzá, hogy hosszabb távra megoldhassuk ezt a súlyos gondot, de egyre sürget a lassan kétszázezresre duzzadó város... Kampis Péter EXPORT ötven évvel ezelőtt Stühmer Frigyes vezetésével néhány német mérnök jelent meg Szerencsen, hogy szemrevételezze a cukorgyárnak azt az épületszárnyát, ahol 1916-ia a süvegcukrok készültek. Ezzel a szemlével vette kezdetét Szerencsen a csokoládéipar fejlődése. 1923—24-ben ötven emberrel 10 vagon csokoládét termelt az akkor már tekintélyes rangú és. nagyságú cukorgyár kebelén belül létrehozott csokoládé-üzem, s a jövőt illetően is Stühmer Frigyesnek lett igaza. Az 1930-as években már 12 ezer kereskedővel állt kapcsolatban a gyár — s Szerencs neve egyre szorosabban összefonódott a csokoládé fogalmával. Nem kellett több. mint két évtized, s a Szerencs szó községnévből márkanév lett. Az Alföld kapuiában A Zempléni hegység és az Alföld találkozási pontján, Mis- kolctól aliq több mint 30 kilométernyire, Tokajhegyatja kapujában fekszik a magyar csokoládé-város, Szerencs. Közigazgatási rangját tekintve község — történelmi rangja azonban város. 1605-ben a fejedelemmé választott Bocskai itt mondja ki a Habsburg-ház trónfosztását — s az esemény tiszteletére Szerencs városi rangot kap. A település fölé magasodó, szél- marta babás szerkövekkel díszített domboldalon áll a Rákó- cziak egyik temetkezési helyéül szolgáló XIV, századi gótikus református templom, lent a község közepén pedig a vár — o „Nagyságos Fejedelem vára." De mindez csak háttér, díszlet. A község arculatát a két hatalmas gyár határozza meg. Az idősebbik testvér, a cukorgyár, a tizenegy gyárral működő Magyar Cukoripar egyik gyáregysége. Az iparág nyolcezer dolgozójából Szerencs közel ezret foglalkoztat. A csokoládégyár a hat gyárral dolgozó Magyar Édesipar legnagyobb gyára. Kétezernégyszáz dolgozó — 18 000 tonna áru évente...! Ez a mennyiség kétszerese annak, amit a felszabadulás előtti legtermelékenyebb évben, 1938-ban, az egész hazai édesipar produkált. A két gyár átformálta a tájat, az embereket. A Zempléni hegyek lábánál kialakult egy egyértelműen munkásjellegű település, mely egyszerre jelentett a környékbeli falvak lakóinak karriert, s utolsó lehetőséget. A gyár biztonságot adott — igaz, ugyanezt meg is követelte . . • A nagy titok Réda Iónéi lej, a Szerencsi Csokoládégyár terv- és közgazdasági osztálya vezetőjével, az ötvenéves gyár titkáról beszélgetünk, Arról, hogy miképpen válhat egy szó, egy név márkává — a becsület és hozzáértés jelképévé. — Ebben az üzemben, alakulása első percétől, a legszigorúbban megkövetelték a technológiai legyeimet. Az anyaggal tisztán, értőn kell bánni. A gyáralapitás - időszakában ide került külföldi és hazai mesterek —* mint például Ploth Gyula, Kornitzer György bonbonmesterek és Nagy József drazsémester —, arra tanították a háztartásokból gyárba került lányokat, asszonyokat, hogy ezt a munkát sohasem szabad rutinszerűen, érzéketlenül csinálni, Mint ahogy egy jó ebédet se lehet szív nélkül lőzni,,. Több mint egy óráiq tart a legsietősebb séta is ebben a hatalmas — édes illatokkal, csillogó színekkel és varázslatos ízekkel teli — gyárban, üstök, kakaó-malmok, csoma- goló-automaták, formázok. Évente 1800 vagon cukrot, 400 A mohácsi Kun Béla utca lyamatosan biztosítható. Ugyanígy megvan a rendezési terv a Kossuth Lajos utca északi oldalára, a déli oldal terveit valamelyest módosítani kell — e módosítás folyamatban van. Az egy lakásra jutó költségek alapján vitathatatlanul Szilvás beépítése a legkedvezőbb, itt ugyanis a fajlagos közműköit- *4a 28 ezer forint. Viszont a Kos'Uih La'os utca mindkét oldalát városképi és településpolitikai szemoontból haladéktalanul. be kellene építeni. Elsősorban tehát Szilvasban épülnek lakáso1, ezzel párhu- 2C,..-.. , • '-.'tik a KosSu A k ivetkez-"- te I.Tőr gn Ide szerű lesz Kom'ó á'*c!éoos rendezési tervét felülvizsgálni. T.ig 0',r a r f-ok Mcl '' t is szórósba jöhet. A-nyugati várossz, a Trukli utca, a Dózsa megkezdett beépítést fejeznek be, itt igen kedvezőek a közműadottságok, az előkészítési költség lakásonként 36 ezer forint. Itt mindkét javasolt területre megfelelő beépítési terv áll rendelkezésre, a település összevont terve nemrégen készült el, naqvobb távlatokra is érvényes. Szigetvárott a Vár északi lakótelepe, valamint a Turbéki utca területét jelölték ki lakás- építkezésre. A Felszabadulás tér — nem célcsoportos beruházással — talán még ebben az öréves tervben beépülhet. A Vár melletti lakótelep megépítéséhez a terv készen van, sőt, a beruházási program is. A Turbéki utcai terület beépítésére csak igen nagy távlatokban kell gondolni. A javaslat: a Vár mellett kell megkezdeni szakaszokban oz építkezést a rendelkezésre álló tervek és beruházási program Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága nagy figyelmet kíván szentelni a fiatal tudományos erők támogatására, kezdeti tudományos eredményeik felkarolására. Ezért — elsősorban a dél-dunántúli — fiatal, tudományos fokozattal eddig nem rendelkező kutatók számára pályázatot ir ki. A pályatételek egy része kifejezetten Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Zala megye) igényeihez kapcsolódik. A pályázatot 1974. november 1-ig az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságához címezve (jeligével és jeligés zárt borítékban a szerző nevének, foglalkozásának, pontos címének feltüntetésével) kell benyújtani. A bizottság címe: 7624 Pécs, Jurisirs M. u. 38. Ugyanezen a címen bővebb felvilágosítást nyújt a pályázatról a bizottság. Rendkívüli esetben a pályázat benyújtásának határideje meghosszabbítható 1975. március 1-ig. A pályamunkák témái: TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK: 1. Mai változások az életmódban és életszerkezetben. 2. A pályaválasztás pedagógiai, illetve pszichológiai problémái. 3. A vállalatok és szövetkezetek szervezésének racionalizálása. 4. Beruházási (építési) szerződések, különös tekintettel a fővállalkozásra. 5. Egy dunántúli nyelvjárás-terület vizsgálata. 6. Irodalmi törekvések vagy csoportosulások Pécsett (pl. avantgard-törekvések, a Minerva és köre stb.). 7. Gazdasági, társadalmi és politikai mozgalmak a Dél-Dunántúlon a XIX—XX. században. 8. Törperéqiók jellegzetességeinek vizsgálata; mibenlétük, határaik és kisugárzásuk megállapítása történeti múltjuk és közös sajátosságaik alapjón. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK: 1. Korszerű méréstechnika alkalmazása a mélyfúrási geofizikában. 7. Korszerű elválasztási módszerek a ritkafémek analitikájában (különös tekintettel oz extrak- cióra és a csapadékos elválasztásra). 3. Élővizek ipari szennyvizek által történő szeny- nyezödésének csökkentése. 4. Baranya megye levegőszennyezettségének elhárítására alkalmas eljárások. 5. Pécs város szennyvíztisztításának, elvezetésének, elhelyezésének különböző lehetőségei — a várható fejlődés figyelembevételével. 6. Bányabeli porterheltség csökkentése és portalanítás. Szilikózis veszély csökkentése; a respirabilis por és szilikózis közti összefüggés. Szilikogén porvizsgálat. 7. A gázleadó réteg helyének, a gázleadás intenzitás mértékének megállapítása fúrólyukakban. A gázkitörés lokális prognózisa gáznyomás méréssel. 8. Nagykiterjedésű bányatérségeket veszélyeztető ezogén tüzek oltására hatékony módszer és berendezés kialakítása. 9. Fizikai-kémiai hatásokon alapuló portalanitó eljárások a szilikózisveszély csökkentésére. 10. A fekélykutatás aktuális problémái. 11. A körzeti ellátás feladata a chr. betegek gondozásában. 12. Az előképzés szakorientációjától független számítástechnikai alap- és továbbképzés módszerének és tananyagának kidolgozása. 13. Géporientált software fejlesztési feladat megoldása a területi géppark egy kiválasztott típusára. 14. Pécs-Baranya területének geotermikus tér- szerkezete és a geotermikus energia felhasználásának komplex lehetőségei — különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. Tígyi József akadémikus, a PAB alelnöke Bihari Ottó akadémikus, a PAB elnöke vagon kakaót, 5 naponta köze! 20 ezer liter tejet dolgoz fel ez az áttekinthetetlenül nagy boszorkánykonyha, Ai illatok és ízek kavalkádjá- ban is feltűnik azonban, hogy milyen hallatlanul nehéz munka is ez. Gőzök, zajok, monoton szigorral dolgozó gépsorok, Az , ügyes kis gépeket hajtó motorok teljesítménye meghaladja a 700 lóerőt, ebben a mesegyói- ban mégis az emberre nehezedik a legfőbb teher. Mert a* igényes, a „valódi" a világpiacon egyre inkább azt is jelenti, hogy kézzel kidolgozott. Diabetikus csokoládé Szerencs — világmárka. Mind a négy kontinensen elismerik. Szá’zötven féle terméke közül egy sincs, ami a véletlen szülötte. Az izeket izmesterek, vegyészek alakítják, a formákat, csomagolást iparművészek tervezik, A legigényesebb termékekből 1972-ben 108 vagonnyit exportáltak, s hogy az export növekedése milyen gyors ütemű, bizonyítja egy régebbi szám: 1957-ben mindössze öt vagon árut vittek külföldre ... De a világpiac nemcsak elis- mer, mindent meq is torol. Ha egy percre kihagy valaki — teret veszít, A műszaki fejlesrtés, a csomagolás kulturáltságának és szépségének állandó fejlesztése, s mindezzel együtt a magas minőségi színvonal garantálása létkérdés. Mértékadó minőség — a svájci. A mértékadó fogyasztói igény az NSZK- beli. Árszempontból Jugoszláviára érdemes figyelni... A csokoládé nem luxus, de nem is létkérdés. Aztán itt vannak az egészségügyi, túltáplált- sággal kapcsolatos gondok. Egyetlen megoldás kínálkozik tehát: a cukrász és Oz orvos szövetsége. S az eredmény: megszületett a magyar diabetikus csokoládé. A gyártás folyik. Befejeződött a rekonstrukció Diósgyőrben gyáregységet nyitott a Szerencsi Csokoládégyár, központi telephelyén pe- diq nagyarányú fejlesztést hajtott végre. A teljes rekonstrukció mintegy 400 millió forintba kerül — s az eredmény: alig 200 fős létszámnövekedés mellett 800 vagonos többlettermelés. Két-három éven belül a Szerencsi Csokoládégyár eléri az évi 1,2 milliárd forintos termelési szintet, s ezzel Közép- Európa egyik legnagyobb édesipari gyára lesz. Az igazgatósági épület bemutatótermének vitrinjeiből húsvéti csokoládényulak néznek velünk farkasszemet, a qyártó sorokon azonban már karácsonyi a hangulat. A csarnok áprilisi fényben úszik — s ez itt immár ötven esztendeje azt jelenti, hogy a qépeken sablont cserélnek, s megkezdődik a csillogó fenyőfadíszek, karácsonyi figurák gyártása. Békés Sándor
