Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-14 / 102. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. április 11. A káderpolitikái elvek megvet ásításának útján Új rostműbörgyár várományosa a Pécsi Ecrgyár illésének állásfoglalásai A Megyei Pártbizottság megállapította, hogy a Politikai Bizottság 1967. május 9-i határozata alapján a területén végzett politikai irányító és ellenőrző munkában egyik legfontosabb feladatnak tekintette a káderpolitikai elvek megvalósítását. 1967 óta a Megyei Párt- bizottság és a végrehajtó bizottság tizenhárom alkalommal foglalkozott a káder- és személyzeti munka kérdéseivel. Átfogóan is és különböző részterületek vizsgálatával, elemzésével, a feladatok meghatározásával növelte a káderpolitikai elvek, célok, feladatok végrehajtásában a tudatosságot és tervszerűséget. Mindezek eredménye, hogy a megyében értik ||mint a megjelent közle- ményböl ismeretes, a Megyei Pártbizottság 1974. április 10. ülésén megvitatta a káder- és személyzeti munka helyzetét és feladatait megyénkben, a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozatai alapján. A végrehajtó bizottság jelentése, a szóbeli előterjesztés és a vita alapján intézkedési tervet fogadtak el. a káderpolitikai célokat, feladatokat, a határozat végrehajtása érdekében végzett munka az elmúlt hét esztendőben jelentős fejlődést eredményezett. Megyénk sajátos körülményei A megyében a káder- és személyzeti munka során figyelembe kell venni a meglévő sajátos körülményeket. Megyénk gazdasági életében az ipar a meghatározó, jelentős munkás- mozgalmi hagyományokkal rendelkezünk, s mindez kedvező lehetőségeket biztosít a káder- és személyzeti munka számára. Ennek ellenére mégis alacsony a munkásszármazású vezetők száma. Az ellenforradalom után megyénkben is megszilárdult a vezetői gárda, de az utóbbi években az elsőszámú vezetők körében elöregedés tapasztalható. Az igazgatók és szövetkezeti elnökök közel egyharma- da 50 év körüli. Lelassult az egészséges, tervszerű kádercsere. Megyénk sajátosságának megfelelően a káderpolitikában figyelembe veszik pártunk nemzetiségi politikáját: területünkön jelentős számban élnek németek és délszlávok, s a nemzetiségek lakta területeken a vezetők kiválasztásánál ezt sikerült figyelembe venni, Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy megyénkben sok a kis település és ez a káderek nagy számát igényli. A lehetőségek kihasználásával a szükséges kádereket biztosították és csak néhány területen jelentkezik hiány. Gond például, hogy a mezőgazdaságban dolgozó agronómusok között is nagy a vándorlás, többen elhagyják az ágazatot. Az iparban kevés a közgazdasági képzettseggel rendelkezők száma. A vezetők megítélése Baranya megyében, miként országosan is, a vezetők nagy többsége megfelel a követelményeknek, képesek feladataikat ellátni, becsülettel teljesítik kötelezettségeiket a munkában; a közéletben, magatartásban példa mutatóak. Képesek o jövőben is megfelelni a magasabb szinten is egyre növekvő követelményeknek. A Megyei Pártbizottság a Központi Bizottság 1973. novemberi határozata alapján, ismételten áttekintette, hogy a vezetőknél hogyan érvényesül a káder- és személyzeti munkában megkövetelt hármas elvárás. Megállapította, hogy többségük megfelel a politikai megbízhatóság követelményé, nek, törekszik a párt politikájának végrehajtására, kiáll a párt politikája mellett, igyekszik azt a vezetésére bízott dolgozókkal is elfogadtatni. Eredményesen mozgósítanak a munkahelyi feladatok megoldására, ezt igazolják a megye politikai, gazdasági és kulturáiis eredményei. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy az állami, gazdasági és a kulturális élet területén dolgozó vezetők politikai végzettsége elmarad a követelményektől. Jelenleg 5,3 százalékának van felsőfokú, 31,6 százalékának középfokú és 15 százalékának alapfokú politikai végzettsége, 9,3 százaléka tanul. A gazdasági vezetők 51,4 százaléka nem vesz részt párt- oktatásban. Különösen elmaradt a főmérnökök és főagronómu- sok politikai iskolázottsága. Nem jobb a helyrét az állami élet területén sem, mert a helyettesek 57,2 százalékának, vagy a tanügyi, egészségügyi, kulturális területen dolgozó vezetők, vagy helyetteseik 50 százalékának sincs meg a megfelelő politikai képzettsége, A szakmai alkalmasság területén kedvezőbb a helyzet. A vezetők 91,1 százaléka rendelkezik közép- vagy felsőfokú végzettséggel. A szakmai képzés az utóbbi években szélesedett, megnövekedett az érdeklődés a vezetési ismeretek iránt. Továbbra is probléma azonban a középszintű vezetők képzése és továbbképzése, melyet nem sikerült eddig megoldani. Az utóbbi időben ugyanakkor néhány területen téves szemléletek is jelentkeztek. Egyesek mindent a diplomának tulajdonítanak, a több évtizedes gyakorlati tapasztalatokat lebecsülik. Előfordul az is, hogy a szakmai követelmények túlhangsúlyozása mellett nem érvényesülnek megfelelően a politikai alkalmasság szempontjai. A káderek döntő többségénél megfelelő a vezetókészség. Különösen az új gazdasági irányítási rendszer bevezetése óta sokat javult a vezetők szervezési és vezetési készsége. Azonban néhány esetben tapasztalható, hogy nem vesrik eléggé figyelembe a gazdasági döntések politikai követelményeit, nem használják ki a demokratizmus szélesítésére kínálkozó fórumokat. A követelmények növekednek Mindezeket figyelembe véve az elfogadott intézkedési terv nagy figyelmet fordít arra. hogy a vezetők a hármas követelménynek a jövőben mind jobban megfeleljenek. A politikai ■követelmények között hangsúlyozza, hogy a vezetők rendelkezzenek munkakörük betöltéséhez szükséges elméleti és politikai felkészültséggel, rendszeresen képezzék magukat, fejtsenek ki aktív közéleti tevékenységet, magatartásukban, a társadalmi tulajdon védelmében legyenek feddhetetlenek, példamutatók, segítsék a szocialista demokratizmus erősödését, rendelkezzenek kritikai és önkritikái érzékkel, legyenek szerények és mértéktartóak. A szakmai felkészültség terén a megfelelő iskolai végzettséggel, vagy annak megfelelő képzettséggel rendelkezzenek, biztosítsák rendszere* továbbképzésüket, ismerjék munkaterületük feladatait, közép- és hosszútávú terveit. A vezetókészség terén munkálkodjanak a korszerű irányítási és döntési rendszerek kialakításán, rendszeresen foglalkozzanak munkatársaik nevelésével, legyenek kezdemé- nyezőek, rendelkezzenek fedett szervező és áttekintő készséggel. A káderpolitikai elvek megvalósulását jól segítette, hogy a különböző területeken, különösen az utóbbi években, a pártszervek következetesebben határozták meg és ellenőrizték a feladatokat, s azok végrehajtását. Az alsóbb pártszervek megnövekedett hatásköröket kaptak, megfelelően érvényesült a testületi felelősség és o demokratizmus. A pártszervezetek többsége jól alkalmazza véleményezési jogkörét. Szervezett és tudatos utánpótlást A káderpolitikai elvek megvalósítása során az egyik leggyengébb terület az utánpótlás nevelése. Éppen ezért az elfogadott intézkedési terv ennek nagy figyelmet szentel, megállapítja, hogy az utánpótlás nevelése és biztosítása minden területen az elsőszámú vezetők •kötelessége. A káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása a közép- és felsőfokú intézményekben rendszerünk' által nevelt, elsősorban munkásszármazású fiatalok köre. Nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy o termelő munkában dolgozók soraiból is kiemelődjenek vezetők. Az utánpótlás biztosítása érdekében végzett vezetői tevékenység fontos eleme a helyettesekkel való foglalkozás, s a jövőben az eddigieknél nagyobb arányban kerüljön sor a vezetői funkcióknak körükből történő betöltésére. A Megyei Pártbizottság megállapította, hogy csak a kezdeti eredményeknél tartunk a fiatalok, nők vezetővé nevelése, funkcióba állítása terén. A gazdasági területen például az első három vezető közül csak 3 százalék a nők aránya, kevés női vezető van az állami szervekben, 6,9 százalék, de a kulturális és egészségügyi területen is csak 17 százalék. Az intézkedési terv megjelöli, hogy a jövőben céltudatosabban segíteni kell, hogy a munkában, a társadalmi életben kitűnt, szervező- és vezetőkészséggel rendelkező tehetséges fiatalok, nők, különösen a fizikai munka területéről, a tsz-tagok köréből, vezetőkké váljanak. Helyes elvek A Központi Bizottság 1973. novemberi határozatának végrehajtása megköveteli az állami személyzeti munka színvonalának további növelését. Az elmúlt években az állami szervek, a szövetkezetek sokat tettek a káderpolitikai elvek megvalósításáért. Törekvéseik ellenére azonban a személyzeti munka politikai tartalmát nem mindig sikerült biztosítani. A személyzeti munkával foglalkozó apparátus tevékenysége sokszor leszűkült az adminisztrációra. Kevés energiájuk maradt a káderek nevelésére, az utánpótlás tervszerű biztosítására. A Megyei Pártbizottság elfogadva a végrehajtóbizottság értékelését megállapította, hogy a megyei tapasztalatok, a gyakorlati munka bebizonyította a káderpolitikái elvek helyességét, melyeket a Központi Bizottság 1973. november 28-i határozata megerősített és továbbfejlesztett, a határozat további megyei végrehajtását az elfogadott intézkedési tervnek megfelelően kell biztosítani. M. E A műszakiak karbantartási munkát végeztek tegnap a rosmübőrgyárban Ringhen 300 Nincs pénz, nehezen veti meg a lábát egy-egy új ipar Baranyában, ezért már az is nagy öröm, amikor meglévő, nagy múltú ipari üzemeink bővülnek és modernizálódnak. A Pécsi Bőrgyár most jelentős fejlesztéseknek nézhet elébe: egy új rostműbörgyár várományosa. Egyelőre azonban az állami nagyberuházás elnyeréséért a Budapesti Bőripari Vállalat is ringben van. Felülbírálták az első elképzelést Érdekesek az előzmények, melyeket Antal László, a Pécsi Bőrgyár közgazdasági főosztályvezetője vázolt fel előttünk. Kezdjük a legeslegelején. A magyar cipőipar termelése az előirányzatok szerint 1975-höz képest T985-ig 40 százalékkal növekszik. Ehhez alapanyag kell. 'Honnan? Vagy behozzuk külföldről, vagy fokozzuk a hazai bőripar termelését. Nem kétséges, mi az ésszerűbb számunkra, amikor a tőkés importért kemény valutával kell fizetni. A fejlesztés ezzel már el is van döntve. Tudnunk kell, hogy a cípőter- melés egyik fontos alapanyaga a talpbélés- és kéregbőr. Valamikor — és nem is olyan régen — ezt a szükségletet nyersbőr felhasználásával elégítették ki. A hulladékok és melléktermékek felhasználásának előtérbe kerülésével a rostműbőr gyártását a maayar bőripar is megoldotta, 1968, január elsején — hazánkban elsőként — a Pécsi Bőrgyárban megkezdte termelését egy modern rostműbőr üzem. Jelenleg évi 2000 tonnát állít elő (mellesleq eredetileg évi 1100 tonnára méretezték), ez azonban — figyelembe véve a Budapesti Bőripari Vállalat korszerűtlen üzemében előállított mennyiséget is — nem fedezi a cipőipar teljes szükségletét, távlatban pedig a hiány egyre nő. Ezekután határozta el a köny- nyűipari tárca egy új, évi 2700 tonna kapacitású rostműbörgyár létesítését és mellé egy olyan kéregüzemet, amely évi 1800 tonnás kapacitásával kivágott, formázott és csomagolt kérget szállít a cipőiparnak. Az első elképzelés a mintegy 300 millió forintos beruházást a Budapesti Bőripari Vállalatnak szánta. Ám ezt az elképzelést felülbírálták, s a tárgyalásokon, amelyeken részt vett az Országos Tervhivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal, a Pénzügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium és az Állami Fejlesztési Bank, olyan döntés született, hogy a terveket, mind pedig a gazdasági számításokat két változatban kell elkészíteni. Az új változat: a rostműbörgyár Pécsett való létesítése. Hl szól mellettünk? A Pécsi Bőrgyár ezekután lázas gyorsasággal kapcsolódott be a műszaki és gazdasági előkészítő munkába, s ma már meglehetősen tájékozottak, mit jelentene egy ilyen modern üzem egyrészt a Pécsi Bőrgyárnak, másrészt Pécs városának. Mivel a döntés a kedvezőbb feltételeket felmutató vállalatElsőbbséget a tömegközlekedésnek! Köszönjük a segítséget!- írják a pécsi autóbuszvezetők Közöltük lapunkban a Volán pécsi tehergépkocsi-vezetőinek csatlakozását ahhoz az országos mozgalomhoz, amelynek célja előnyt biztosítani a közutakon a tömegközlekedési járműveknek, az udvariasság és a forgalombiztonság szempontjainak összeegyeztetésével. A felhívásra szóló válaszként kaptuk most az alábbi levelet: „Mi, a Volán 12. sz. Vállalat autóbuszvezetői, nagy örömmel értesültünk a tehergépkocsi-vezetők vállalásáról, amelyben felajánlják segítségüket, hogy autóbuszainkkal a tömegközlekedést meggyorsíthassuk. Ma percekig várunk arra, hogy a megállóból vagy útkereszteződésből besoroljunk a forgalomba, o menetidőt nem tarthatjuk be. Ez az udvarias gesztus nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nyugodtabban végezhessük felelősségteljes munkánkat. Mi a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy sokezer utasunk időben és biztonságosan elérje úticélját. A segítséget megköszönjük mindazoknak a gépkocsivezetőknek, akik a felhívást magukévá tették és segítenek a tömegközlekedési járműveknek a közúti forgalomban. A Volán 12. sz. Vállalat autóbuszvezetői nevében: Szauer Miklós autóbuszvezető, a 20-as vonalról." nők ítéli oda a beruházást, vegyük is mindjárt sorra, mi szól a Pécsi Bőrgyár mellett? Antal László hat érvet sorakoztatott fel. 1. Pécs immár hatéves gyá tási tapasztalattal rendelkezik 2. A fejlesztésre van szabad te rület. 3. Kedvezőbb a kapcsoló dó beruházási igények aránya 4. üzemzavar esetén a jelenleg rostműbőr üzem mindenkor biz tosítaná a kéregüzem folyama tos termelését, 5. A fővárosi ipartelepítés korlátozásának ál talános elve Budapest ehen szól. 6. 5 végül: a Pécsi Bőrgyár jelenlegi fejlesztéseinek befejezése és a hitelek törlesztése után bizonyos összegű saját fejlesztési alappal is be tudna szállni a beruházásba, még úgy is, hogy közben a táv. lati elképzelésekben a gyárkor szerűtlen részeinek rékonstruk ciója és a sertés puhabőr-gyár tás további (760 ezer négyzet méterrel való) fejlesztése szere pel. Mindezeken felül a kivitele zés tekintetében előnyös alternatív megoldások is vannak o Pécsi Bőrgyár szakembereinek tarsolyában: az új rostműbör- qyór létesítését összehangolnák fejlesztési elképzeléseikkel és így korábban tudnák mérsékelni a puhabőr hiányt. Nos, ezek a Pécs mellett szóló érvek, s ha előttük meghajolnak, akiknek a kezében a döntés van, aligha kell magyaráznunk, mit jelent az új rostműbörgyár és a kéregüzem a gyárnak és a városnak. Néhány számadat rávilágít erre. Az új üzemrészek háromszáz pécsinek, döntően nőknek jelentene munkaalkalmat. Az előzetes számítások évi 30 millió forintos nyereséggel számolnak, s ebből az adók útján — a jelenleg fennálló szabályozó rendszer szerint — a Pécsi Városi Tanács évente 2,4 millió forinttal részesedne. Csak érdekességként: a rostműbőrgyártás maga veszteséges, tekintettel a 274 millió forintos eszközigényre, ám a kéreggyártás, a maga évi 37 millió páros termelésével jelentős nyereséget hozna. A start éve: 1977 Továbbra is feltételes mód, ban beszélünk: az új rostmű- bőrgyár és a kéregüzem 1977. július elsejével kezdhetné meg a próbagyártást, 1978. január elsejével pedig a rendes, nagyüzemi termelést. A piac, a szakértelem és a munkáskéz adott, a döntés a pénzről, az ami méq hátra van. Szeretnénk, s azt hiszem, ez mindnyájunk óhaja, ha Pécs kapná ezt a ielentős beruházást, amellyel a Pécsi Bőrgyár Európa egyik legnagyobb bőripari üzemévé léphetne elő. Antal László közgazdasági főosztályvezető mindenesetre azzal tett pontot beszélgetésünk végére hogy ki‘e:ezte meggyőződését: bízik abban, övéke lesz a beruházás, Miklósvári Zoltán
