Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-08 / 66. szám

1974. március 8. DUNANTOLI NAPIÖ Hol tart Baranya mezőgazdasága? Bűzalermesztésiink a világszínvonalat ostromolja ® Továbbra is a legfontosabb árunövény ® Több százmillió forint hasznot hozott a Bezosztaia 1. Mzaterülel-------600 h a fe tett 300-600 ha 4o &°a alatt 35 30 25 A FAO — gabonoprognózisa szerint „1973—74. idényben érezhetően növekszik a világ gabonatermése, mégis a jelen­legi helyzet nehézséget okoz számos gabonaimportáló és fej­lődő országban. A legnagyobb exportáló országok készletei a nagy keresletek miatt — a na­gyobb termés ellenére Is — csökkentek és a világpiaci árak ismét magasabbra emelkedtek. A világ 1974. évi gabonaimport szükséglete mintegy 4 mil'ió tonnával haladja meg ez előző idény szintjét.” A búza iránt ez az élénk ér­deklődés annak pozícionólis helyzetét hosszabb ideig bizto­sítani látszik, különösen ha még azzal is számolunk, hogy jelen­tősen megnőtt a puha búzánck a takarmányozásban betöltött szerepe. Magyarország 1965 áto ön­ellátó lett, sőt évente jelentős kivitelre is sor kerülhet. A ko­rábbi termésből 6 . országba mintegy 62 800 tonna búzát ex­portáltak a baranyai gazdasá­gok. A mezőgazdaságunk dinami­kus termelési potenciálját leg- szemléltetőbben az o fejlődés jellemzi, amely a búza termesz­tésében Baranyában bekövetke­zett. A felszabadulás előtti 14,7 q-ás termésátlag 1973-ban 39,7 q-át — oz eddigi ieqmagasabb átlagot érte el. Országos átlog: 34,5 q/ha. Különösen jelentős volt a növekedés az utóbbi hat­hét évben, amikor évente átla­gosan 7,5 százalékos volt az emelkedés — túlhaladva az or­szágos fejlődést, megelőzve di­namikájában az egyik legjobb átlagot elérő ország, az NSZK évi 2—3 százalékos fejlődését, bár még a hektáronkénti átla­gukat nem értük el. Ezzel az ütemmel megközelítettük a leg­fejlettebb országok eredményét. Megyénk az elmúlt 5—6 évben az ország legjobb búzatermesz­tő megyéi közé került (kétszer volt első). 1973-ban csak Tolna megye előzte meg Baranyát A termésátlagoknak megfele­lően alakult az állami felvásár­lás, oz 1971. évi 56 290 tonnához képest 1973-ban 171 500 tonná­ra emelkedett, ami 300 százalé­kos növekedés. A búza tehát to­vábbra is a legfontosabb áru­növénye gazdaságainknak. A megye legjobb 10 üzemé­nek 51,2 q-ás átlaga már világ- színvonalú, különösen a Babarc! 3éke Tsz 60,2 q-ás átlaga, míg a tíz legrosszabb csak 24 q hek­táronként. Ezt a hektáronkénti 27,2 q (7600 Ft) különbséget már nem lehet kizárólag a kör­nyezeti helyzettel magyarázni, ebben már sok szubjektív té­nyező, a különböző technoló­giák, termelési faktorok közötti szintkülönbségek Is objektíve jelentkeznek. Ezzel együtt a me­gyében az üzemek 39 százaléka 40 q feletti, míg 15 százaléka 30 q alatti termelési eredményt ért el 1973-ban. Értékelve azokat a tényező­ket, amelyek megyénk élenjárő- sát a búzatermesztésben bizto­sították, illetve a hiányosságo­kat, amelyekből tanulság szűr­hető le, a főbb megfigyeléseket az alábbiakban foglalom össze: A termőföld, a természeti adottság nagyon lényeges a magasabb termések eléréséiben, de csak oz egyéb termelőerők fejlettsége, technikai színvonal, a megfelelő szakismeret eqyüt: tes hatása mellett használható ki előnyösen. Vagyis a talaj közgazdasági termelékenysége akkor érvénye­sül legjobban, ha annak objek­tív — természetes tulajdonsága párosul a munka termelékeny­ségével és az üzem felhasználja a technikai-tudományos ered­ményeket és a gyakorlat széles­körű tapasztalatait Á búza termesztésében — ahol a termelőeszközök fejlett­sége legjobban megközelíti a kívánalmakat, a koncentráltság igen pozitívan jelentkezik. 1967 óta értékeljük a 300 hektár alatt, 300—600 hektár között és 600 hektárnál nagyobb terüle­ten búzát termelő termelőszö­vetkezetek eredményeit. Hét év átlagában igen tanulságos kö­vetkeztetést vonhatunk le. A gfafikon szemléltetően tük­rözi a nagyobb üzemek fölé­nyét, amit a második kategóriá­ban a hektáronkénti 5,1 — míg a harmadik kategóriában eiért 7,1 q-ás több termés bizonyít. Ezt a tényt a területi koncent­ráció várható fejlődésének idő­szakában különösen pozitívan értékelhetjük. Megfigyelésünk az, hogy a termések emelkedé­se főleg azzal függ össze, ho­gyan tudják biztosítani a kor­szerű, helyes agrotechnika ér­vényesítését Bebizonyosodott, hogy ott, ahol a búza átlaga nem éri el a szomszédos, jobb gazdaságok átlagát, elsősorban az alapvető kérdésekben kell rendet tenni, ho úgy tetszik, az alapvető ag­rotechnikát kell betartani és csak akkor lesznek hatékonyab­bak a fejlett, nagyobb felké­szültséget kívánó terrnelesíecb- nlkai módszerek. Ezek között kiemelem az elc- vetemények jelentős — a fajták­hoz is alkalmazkodó — de még­sem klasszikus értelemben vett szerepét, továbbá az elővete- ménytől, a talaj kultúrállapotá- tól is függő, de a vízháztartás feladatát is figyelembe vevő taiajelőkészítést Ismerni kell a talajok tápanyagtartalmát ah­hoz, hogy egy tudományosan megtervezett termésátlag célki­tűzést — az egyéb feltételek mellett — milyen és mennyi ha­tóanyagú műtrágyával lehet biztosítani. (Jelenlegi műtrágya­felhasználás: 300 kg/ha ható­anyag.) kai való gyorsabb ütemű ellá­tást. Dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője 20 1965 1968 1969 1970 1971 1972 1973 Tizenöt kerül Baranyába Ládákban az áj liftek A Gcmz-MÁVAG ötszáinyolcvan felvonót készít oz idén A licencet átadó Schind­ler cég képviselői nemegy­szer összekeverték a Ganz- MAVAG által készített al­katrészeket a magukéval. Ami már önmagában is azt bizonyítja, hogy semmi kü­lönbség nincs a Schindler felvonói és a Ganz-MAVAG liftjei között Ezek után szál- litóládákba kerülhetnek az első Schindler licenc alap­ján készült magyar liftek, hogy néhány nap múlva azokat beszerelhessék Mis­kolc, Veszprém, vagy Buda­pest valamelyik házgyári la­kótelepén. A kemizáiás időszakábcn csak gondosan előkészített terv­vel, valamint a legszigorúbb növényvédelmi technológia be­tartásával lenet korszerű véde­kezést elképzelni. Ennek lebo­nyolítására az üzemek 50 szá­zalékában különböző agroké­miai rendszereken belül repülő­gépek teszik már hatékonyabbá az üzemek munkáját. A termés­re ható tényezők között igen nagy szerep jut a vetési idő be­tartásának és az egyes vető­magfajták helyes arányának. A megye jó eredményeire feltétle­nül hatással volt és van a jobb fajták időben történő felisme­rése és az a következetes fajta­politika, amely mintegy 20 éve, de különösen az intenzív külföl­di búzák megjelenésétől (1960) a megye vetőmaggal való ellá­tását jellemzi. A 10 éve folyó nagyüzemi kísérletek, továbbá az eszterági fajtakísérleti telep mindig jó eligazítást adott a szakembereknek. A fajták között legtovább a Bezosztája 1. tar­totta magát és potenciális ter­mőképességével több százmillió forint hasznot hozott üzemeink­nek. 1973-barv megyénkben 66 szá­zalékban szovjet (Bezosztája 40,4 százalék), 25 százalékban Libelulla és 9 százalékban egyéb külföldi és magyar búzát termesztettek. A mostani őszi vetéseknél a bővebben termő Kavkáz és Avróra területe nőtt és ennek helyességét az elmúlt évi kísérleti eredmények is in­dokolták. Reméljük, hogy az idei őszön az újabb martonvá- sári és szegedi fajták is bőví­tik majd a vetőmag szortimen- tumot. A búza gépesítése lényegé­ben megoldott, azonban oz ara­tási szemveszteség csökkentése érdekében várjuk a nagyobb ót- ereszió képességű komba inok­Végre nyugvópont A hetvenötéves hazai liftgyér- tás gondjai tulajdonképpen most oldódtak meg. Liskó György, a felvonó gyáregység igazgatója elmondta, hogy a felvonógyártás évekig nem ka­pott kellő figyelmet a folya­matban levő lakásépítési prog­ramban. Olyannyira, hogy már a lakásépítés teljesítését ve­szélyeztette a lifthiány. Az or­szágos szervek által meghirde­tett versenypályázatot aztán a Ganz-MÁVAG nyerte. Mindösz- sze két év állt rendelkezésre ahhoz, hogy a beruházás, az új, a minden vonatkozásban kor­szerű felvonók első darabjai elkészüljenek. A Ganz-MÁVAG eleget tett vállalt kötelezettsé­geinek. Azóta a Könyves Kál­mán körúton felépült egy közel nyolcezer négyzetméteres gyár­tócsarnok, az ahhoz csatlakozó ezer négyzetméteres lemezelő­készítő részleg. A kétszázmil­liós beruházás elkészültéhez nagy segítséget nyújtott a szá­mítógép es program. így hatá­rozták meg a beruházás leg­apróbb felodatait is: ennek köszönhető többek között, hogy 512 nap alatt elkészült a gyár­tócsarnok, illetve az első alkat­részek is. Eddig huszonöt j három darab s ez az igény a Schindler—Ganz-MÁVAG fel­vonó készült el, szállításukat, majd a helyszíni szerelést a na­pokban kezdik meg. Ezek a fémvázas felvonók belső kiké­szítésüket illetően lényegesen eltérnek az eddig használatos liftektől. Valamennyi alkatré­szük ellenálló a korrózióval szemben, üzembiztonságuk Is jobb, mint elődeiké. Ez annak is köszönhető, hogy a szalag­szerű termelés következtében jóval kisebb igényű a helyszíni szerelés. Természetesen a Schindler liceric alapján gyár­tott felvonók nagyobb pontos­ságú munkát követelnek a ház­gyáraktól is. Évente ezerbétszáz Az elmúlt év végére elkészült új liftgyár évente ezerkétszáz felvonó készítésére alkalmas. A Könyves Kálmán körúti üzem­ben egyelőre egy műszakban dolgoznak, mert a megrendelők 580 Schindler—Ganz-MÁVAG lift legyártását kérték ebben oz esztendőben. De az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium szerint jövőre már legalább ezer felvonót kell gyártanunk, s két év múlva annak dupláját. Jelenleg tehát a liftgyártó ka­pacitás felét a Schindler licenc alapján gyártott felvonók al­kotják. A többit, a hagyomá­nyos felvonók. Ugyanis a Ganz- MÁVAG az igényeknek megfe­lelően továbbra is gyártja a korábbi típusokat. Nap mint nap találkozhatunk velük kór­házakban, közintézményekben, otthon. A gyár műszaki kollek­tívája most azon dolgozik, hogy a hagyományos felvonókat mi­előbb korszerűsítse. Emellett új típusú liftek kidolgozása is folyamatban van, amelyekkel a jövő év második felében je­lentkeznek. Ganzék egyébként régóta gyártják már a körfor­gókat is (páternosrcer). Ter­mészetesen ebből a típusból évente nem kell több, mint két­Magyar találmányf vásárolt a HáN cég A Diesel-motorok teljesítmé­nyét növelő magyar találmányt vásárolt a nürnbergi MAN-cég. A nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban is szabadalmaztatott magyar talál­mányt az Autóipari Kutató Inté­zet dolgozta ki. Lényege a mo­tor különleges kiképzésű szívó­csöve, amely alacsony fordulat­nál a levegőellátás növelésével javítja a motor teljesítményét. A kompresszor ugyanis éppen az alacsony fordulatszámmal táolálja a szükségesnél keve­sebb levegővel a motort, pedig ekkor kellene sok levegő a na­gyobb gézadcgolással szállított üzemanyag elégetéséhez. Ezt « hiányt pótolja a különleges szí­vócső, ameiy a többletlevegő adagolásával 10—30 százalék­kal növeli alacsony fordulatnál a motor erejét, forgatónyomaíé- kát. Gyakorlatilaq ez a techni­kai megoldás abban nyilvánul meg, hogy a szokásosnál job­ban felgyorsul a kocsi, mert ru­galmasabb a motor, a gázada­golásra érzékenyen reagál. A korábbinál kedvezőbb gyorsulás lehetőséget nyújt arra is, hogy ne 8—10, hanem ennél keve­sebb fokozatú sebességváltóval szereljék föl a nagy járműve­ket, s így egyszerűsítsék a gép­kocsivezetők munkáját környező országokra Is értendő. Nos, a Ganz-MÁVAG liftgyára úgy tűnik, hogy eredményes tárgyalásokat folytat egy cseh­szlovák gyárral. Miszerint az lemondana a körforgók gyár­tásáról, azokat csak a Ganz- MÁVAG készítené. A liftgyáriak titkos elképzelése az, hogy a későbbiek folyamán a szocia­lista országok közűi csak ők gyártanák a páternosztert, ami a KGST-ben való együttműkö­dés bővülését is jelentené. A Ganz-MÁVAG nem csupán 'motorvonatai révén ismert ten­geren innen és túl. A liftgyár éves termelésének egyharmadát exportálja. A hagyományos fel­vonók eljutnak Egyiptomba, Pa­kisztánba, Libanonba, Albániá­ba, Koreába, Bangladesbe, s nem utolsósorban a Szovjet­unióba, valamint a többi szo­cialista országba, így Kubá­ba is. Á legkorszerűbb i technológia 1 A Schindler konszernről a ; legutóbbi hónapokig alig, vagy 1 egyáltalán nem hallottunk. Ez a mommui cég a világ máso­dik liftgyártó hatalma, azt csak az amerikai OTIS cég előzi meg. A svájci székhelyű Schindler konszern leányválla­latai mindenütt megtalálhatók Európában. Egyes üzemeiben csupán alkatrészgyártás folyik, így például az elektromos sze­relvényeket Svájcban, míg a felvonók mechanikus berende­zéseit az olaszországi üzemben készítik. A Ganz-MÁVAG nem ezt tette. Ugyanis a licencen kí­vül a Schindler felvonók gyár­tási technológiáját Is megvásá­rolta. Ezért vált többek között szükségessé, hogy a hazai sze­relők a helyszínen ismerhessék meg a technológiát, a munka­fogásokat. A Ganz-MÁVAG munkásai közül húszán voltak Olaszországban: azóta már ha­zatértek, s itthoni társaiknak átadták a külhonban szerzett gyakorlati Ismereteket. A felvonó iránti igény "a kö­zépmagas és magasházak egy­re nagyobb elterjedésével ug­rásszerűen megnőtt. De nem­csak a gyártásról, hanem a lif­tek javításáról is gondoskodni kell. A Ganz-MÁVAG éppen ezért megkezdte az egész or­szágra kiterjedő javítóhálózatá­nak szervezését. Ezt a hazánk­ban használatos felvonók ma­tuzsálemi kora Is Indokolja: ugyanis az üzemelő liftek fele elavult. Salamon Gyula Kilenceiszer A cikkíró, aki a nyitányok előtt nem először vállalko­zik köszöntő sorokra, vajor mi újat tud még mondani c műszaki és közgazdasági propaganda hónap ürügyén, azon kívül, hogy KÖSZÜN- IÜNK, HÓNAP! És mégis, kötelező megerőltetnie agyát, ha köszöntő soraival fel akar érni e nagysze'ű rendezvénysorozathoz, amely, vele ellentétben, sohasem ismétli magát, minden ta­vasszal tud újat nyújtani, immár kilencedszer frissíti és gyújtja fel a télen kissé el- szenderülő gondolkodósí és képzeletet. Kitűnő gondolatra leltem: a korszerű ipari társadalom legfontosabb nyersanyaga nem a bouxit, a vasérc, a szén és a kőolaj, hanem a technológia. A technológia, amelyet az embernek szün­telenül meg kell újítania. Az újításra való képességet vi­szont meg kell szereznie, mégpedig állandó tanulás­sal, mert a kutatót és a mér­nököt a gyakorlatban állan­dóan olyan problémák meg­oldásával bízzák meg, ame­lyekről tanulmányai során gyakran még célzásképpen sem hallott. Állandóan tanulnunk kell. Ezt a lehetőséget a műszaki és közgazdasági propagan­da hónap évről évre szinte tálcán kínálja, a színes ren­dezvénysorozaton sok min­den első kézből hangzik el, hiszen a műszaki és közgaz­dasági tudományok és gya­korlat legkiválóbb képviselői, országos szaktekintélyek tar­tanak előadásokat. Belela­pozok a programfüzetbe, csupa új, időszerű és izgal­mas téma, amiről ma min­denki beszél, üzemszervezés, korszerű termelés ... Köny- nyűszerkezet... Számítógé­pek ... A környezetvédelem helyzete... Pécs földgáz- ellátásának kérdése... A minőség védelme... A la­kosság zöldségellátása ... Háztáji mezőgazdasági kis­gépek ... Barkácsolás... A háztartási kisgépek javítá­sa ... Az ízelítőnek szánt címfelsorolásból Is kitűnik, a propaganda hónap ren­dezvényei nemcsak a szak­embereknek, hanem minden­kinek szólnak, hiszen a mű­szaki és közgazdasági hala­dás mindannyiunk ügye. Szívesen maradunk szoká­sunknál, amikor végezetül felsoroljuk a propaganda hónap rendezőit, akik pén­zelik, és okik már hónapok óta szervezik és készülnek, hogy friss szellemi táplálék­hoz juttassák azt a húsz- harmincezres tömeget, ame­lyet évente vonzanak a pro­paganda hónapok. A rende­zők: a megyei, a városi ta­nácsok és a járási hivatalok osztályai, az MTESZ meavei szervezete, az SZMT, a KISZ, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a TIT menyei titkársága, a Magyar Közgazdasági Tár­saság meavei szervezete, a Pécsi Autóklub, vállalatok, üzemek és intézmények. Kö­szönet munkájukért, köszönet azért, hogy minden évben újult kedvvel vállalkoznak az országban egyedülálló ese­mény megrendezésére. Mc dé'után van a nvltóny, s a fiavelem most már azo- ké, akik az elkövetkezendő hetekben hallaatósáquk elé állnak, honv a műszaki és köznai’dasá'-’l haladás igé- !ét hirdessék. Miklósvári Zoltán ’ 8 7«. XEDVEZMENYES ÜDÜLÉS A KESZTHELYI „HELIKON” SZÁLLÓBAN ÁPRILIS 1-IG. Elhelyezés! kétágyas, fürdőszobás siobákban. félpanzióval. Kedvezményes ár! személyenként és naponta 125,— Ft Március 15—30-ig minden este hal-, vad- kiilönlegességsk. Szobafoglalás közvetlenül a szállodában. Telefon« 11-330 Keszthely Telex; 32-205, OÄNuausHoras

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom