Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-05 / 63. szám

1974. március 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ma sem tiszta az égbolt a hozári kőbánya telelt Üzemeljen, de por nélkül Erre a beruházásra egyálta­lán nem mondhatjuk, hogy mentes lenne az érdekek ütkö­zésétől, a viharfelhőktől. Ha a gazdasági vezetőnek elege volt a gondokból, a kilincselésből, a mérgelődésből, akkor a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat vezetőinek minden bizonnyal. De alighanem hasonlóan véle­kednek a felügyeleti szerveknél, az Építési- és Városfejlesztési Minisztériumban és másutt is. Miről van sió? A nagy vihart kavart kozári kőbányáról. Lapunk hasábjain az elmúlt év novemberében már foglalkoztunk a beruházás gond­jaival. Szóltunk arról, hogy már­cius 9-tő| négy hónapon át állt az építkezés. Az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal körzeti felügyelőjének bejelentése alap­ján az építési hatóság leállítot­ta a beruházást: ezt hónapokig tartó vita követte, engedélyeket kellett bemutatni, terveket mó­dosítani, építési engedélymódo­sítást kérni. Amikor minden eqyütt volt, a vállalatot arra kö­telezték, hoqy porelszívó beren­dezést csatlakoztasson azokhoz a berendezésekhez, amelyek szennyeznék a mecseki parker­dőt. Az építőanvaqipar vezetői ezek után felsóhaitottak, mehet tovább az éoítkezés... De ú'abb bonyodalmak származtak abból, hogy hiányoztak a porel­szívás meqvalósításához szüksé­ges pénzeszközök. Ismét a ki­lincselés következett. Az ÉVM seqített. Hárommillió forintot koptak a szennyezést aátló be­rendezés rrieqvaiósítására, így megkezdődhetett a porelszívó terveinek készítése. Ez tehát röviden a múlt, de lássuk, mi is történt azóta. Csalt sorjában „A leqoptimálisabb számítás szerint is csak a jövő év első negyedévében üzemelhet a bő­vített bánya" — írtuk 1973 no­vemberében. Azóta befejeződött a gépészeti szerelés, a törőt, akár holnap meaforqathatnánk, csakhogy a porelszívó berende­zések méq a mai napig sem ér­keztek meg, s úgy néz ki, hogy méq egy hónap szükséges a ciklon üzembe helyezéséhez, aminek szállítása két hét múlva várható. Szerencsére a Szellőző Művek seqít az építőanyagipar­nak. Különben az év véqe előtt egyáltalán nem számíthatnának a porleválasztó ciklonra. Persze a ciklon a berendezésnek csak egyik része. Hűvös és párás idő­ben ezt használnák, míq száraz meleg (húsz fok feletti) időben a zsákos porelszívás megvalósí­tását tervezik. Csakhogy épo itt jelentkezett az úiabb probléma. Amikor már elkészültek a ter­vek, és a SZIKKTI szállító után nézett, derült ki, hoay csődbe jutott az a nyuqatnémet cég, amely a zsákos szűrőt qyártatta volna. így úiabb körtánc kez­dődött: eaymás után keresték meq az illetékes külföldi céqe- ket, hogy versenytáravaláson döntsék el, melvik ajánlat a leqkedvezőbb. Körben őzt is megtudták, hoqy 2,7 millióba kerül majd a zsákosszűrő, amit a Beth céq osztrák leányválla­lata szállít majd Pécsre. A SZIKKTI szerint a berendezés üzembe helyezése júniusnál előbb nem várható. De mi lesz addig? \ Elszívás né kül nem! Ismeretes, hoqy a vállalat csak úgy üzeme'teti az évi két­százezer tonna követ adó bá­nyát, ha biztosítja a porlekö­tést, azaz nem szennyezi a kör­nyezetet. Ennek ellenére olyan véleményekről is tudunk, hoqy „miért van erre szükséq, amikor számtalan bánva működik ilyen berendezés nélkül!” Mindenesetre furcsa álláspont ez, hiszen közismert, hoqy az ez év elején életbeléoett ren- de'et pontosan az emberért, az ember védelmében fogant. S azok a vállalatok, amelyek ezt nem veszik komo'yan, a iövő év­től kezdve borsos büntetést fi­zetek a környezet szennyezé­séért. Tehát: ha mindere!<et fi­gyelembe vesszük, a Baranya megyei Építőanvagipari Vállalat­nak még mindig olcsóbb lesz a porelszívó berendezés üzem­be helyezése, mint később a progresszív büntetés fizetése. Vízpermef a porra? Amíg a SZIKKTI azon fárado­zik, hogy mielőbb Kozárra ér­kezzék a zsákos szűrő, a válla­lat sem tétlenkedik. A napok­ban juttattak el egy javaslatot a felügyeleti hatósághoz, amely egyszerű módszerrel, de talán hatásosan kötné le a kőport. Az elképzelés szerint egy ötven köbméteres tartályt építenének, ahonnan szabadeséssel vezeté­ken juttatnák el a vizet a szala­! gok fölé erősített permetezőfe- j jekhez. Mindenesetre, ha a I módszer jó, felvethető: szüksé- | ges-e, a drága pénzért nyu­gatról behozatni a zsákosszű­rőt? S méq egyet: a vállalat amúgy sincs rózsás anyagi hely­zetben, hitellel évekre elkötele­zett. A kozári kőbánya felett ma sem tiszta méq az égbolt, s mindez a beruházással kapcso­latos gondokból fakad. De jó lenne, ha mielőbb termelésbe állhatna, mielőtt újabb milliókat veszít a népgazdaság, a válla­lat: természetesen csak úgy, ha a porelszívás tiszta horizontot garantál ... Salamon Gyula Hulladékból takarmánytáp A vágóhídakon keletkező nagymennyiségű csont és em­beri táplálkozásra alkalmatlan húshulladék eltávolítása és fel- használása nagy gondot okoz. Az Állatforgaimi Tröszt közre­működésével a Zala megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat zalaegerszegi központi te­lephelyén most elkészült az első olyan, szovjet qyártmányú üzem, amellyel helyben dolgozható fel a vágóhídi melléktermék. Az emberi táplálkozásra alkalmat­lan húshulladék és csont sok olyan ásványi sót és fehérjét tartalmaz, amely a takarmány­tápok nélkülözhetetlen anyaga. A gépsor óránként 250 kiló hul­ladékot dolgoz fel, amelynek egynegyedéből takarmányozás­ra alkalmas száraz anyagot nyernek. Fizetik a nyereségrészesedést Vastagabb a 13. havi boríték A világranglista nyolcadik helyén Magyar se országban Magyarország a gyógyszerter­melés mennyiségét tekintve a világranglista 12—14. helyen áll. Exportunk alapján a 7—8, helyet foglaljuk el. Nyolcvanhat ország vásárol rendszeresen magyar gyógyszereket, köztük a világ tíz legfejlettebb országa. Az egy lakosra eső gyógyszer­termelés terén hazánk az ötö­dik helyen áll a világban, míg az egy lakosra jutó exportot nézve közvetlenül Svájc mögött állunk — másodikként. Húsz­ezer ember — 2500 kutató áll e hatalmas eredmények mögött — s természetesen óriási tradí­ciók. A magyar gyógyszeripar 1867-től datálja történetét, ami- kőris dr. Balassa János és dr. Korányi Frigyes professzorok közreműködésével megkezdte működését a Magyar Gyógysze­részeti és Művegyészeti Válla­lat Harmadikként... gyógyszerek Új, — aszeptikus — üzemet építenek a debreceni Biogál Gyógy­szergyárban. Az új létesítményt tavasszal adják át rendeltetésé­nek. Az üzemben hazai, illetve svéd és olasz gyártmányú beren­dezésekkel évenként 40 millió ampullát töltenek meg különböző Gyógyszer készítményekkel aszeptikus, azaz félsteril körülmények között, A képen: a desztillázó üzemben Végh József és Jenei Lajos művezető ellenőrzik a berendezéseket A termelőszövetkezetek után a kisipari szövetkezetek és a vállalatok is bekopogtattak a bankba. Megkezdődött az ipar­ban a nyereségrészesedés ki­fizetése. A kifizetések, mint minden évben, most is március­ban tetőznek. Bár nem készült még el sem a megyei, sem az országos összesítés, általános vélemény: a tavalyi vállalati nyereségek magasabbak a ko­rábbi évinél. Mindez az elmúlt év harmadik negyedévi mérleg­adataiból is valószínűsíthető. Tekintve, hogy a közgazdasági szabályzók lényegében nem változtak, a nyereség növeke­désével arányban a részesedés is maaasabb. Tíz nagy vállalat A Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatóságán 10 baranyai nagyvállalat mérlegébe pillantottunk be. A nyereségek a következőképpen festenek: 1972 1973 millió forintban Mohácsi Farostlemezgyár 67 «6 Pécsi Hőerőmű 31 30 XIV. Autójavító Vállalat 15 6 Pécsi Tervező Vállalat 12 1* B. m.-i Állami Építőipari Vállalat 75 91 Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 129 171 Pécsi Kesztyűgyár 27 41 Pécsi Bőrgyár 133 88 Baranya—Tolna megyei Téglaipari V. • 12 Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 56 64 Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat 13 1« A Mohácsi Farostlemezgyár-j ban a most folyó beruházások­kal összefüggésben csökkent egyik évről a másikra a nyere­ség. A Pécsi Kesztyűgyár a tő­kés piacok megélénkülésének és az export növekedésének köszönheti szép eredményét. A korábbi években nagy nyere­ségekkel rukkolt ki a Pécsi Bőrgyár, volt olyan év, amikor átlagban egy havi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek. Tavaly feltűnően meg­csappant nyeresége és így a dolgozók 13. havi borítékja is vékonyabb lesz. A visszaesés okai: a kereslet csökkenése az exportpiacokon és az exportadó bevezetése. A korábban vesz­teséges Téglaipari Vállalat a téglaárak emelésével 1972-ben már nyereséges volt, tavaly pe­dig tovább növelte nyereségét Félő azonban, hogy az újonnan belépett bátaszéki vózkerámia- gyár terhei az idén elviszik a nyereséget. A bányászok részesedéséről még tárgyalnak Ez a vállalat a harmadik ilyen jellegű vállalkozás volt a világon — egy londoni és egy párizsi cég előzte csak meg. A fejlődés nem volt töretlen, de így, több mint 100 év távlatából mégis egyértelműen dinamikus­nak nevezhető. A hazai gyógy­szeripar kereteit ma a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés adia, mely 1968-ban az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár, a BiogaT Gyógy­szergyár, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár, az EGYT Gyógyszerészeti Gyár, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár, a Rea- nal Finomvegyészeti Gyár, a Gyógynövény Kutató Intézet, a Gyógyszeripari Ellátó és Szol­gáltató Vállalat, valamint a Herbária Országos Gyógynö­vény és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Vállalat egyesülé­sével jött létre. Az egyesülés központi feladata a kutatások, fejlesztések és külkereskedelmi lépések összehangolása. Az egységes szervezet és stra­tégia kialakulása lehetővé tette a szakosodást, az erők koncent­rálását és gyáranként a legfőbb irányokban történő felhasználá­sát. íme, a különböző „posztok” ebben a tíz tagból álló hallat­lanul céltudatosan tevékenyke­dő és szorosan együttműködő „nemzeti válogatottban”! Alkaloida: Tiszavasváriban működik, alapítási éve 1927. Kabay János alapította világ- szabadalma, a mák alapanya­gú morfiumqyártás megvalósí­tása céljából. Profilja a leg­utóbbi időben az ópiumalkaloi­dok gyártása mellett a különbö­ző szulfanamidok és barbiturá- tok gyártásával bővült. Biogal: húsz éve kezdte meq működését Debrecenben. A különböző on- tibiokumok és enzimek gyártási bázisa. Chinoin: az antibiotiku­mok és különböző mezőgazda- sági vegyszerek gyára. EGYT: a szintetikus alapanyaggyártás üzeme. Itt készülnek a világ­szerte elismert magyar ideg- és elmegyógyászati készítmények; nvugtatók, altatók, görcsoldók, vérnyomáscsökkentők, vitami­nok, gyógy- és diabetikus táp­szerek. Kőbányai Gyógysieráru- gyár: a világon először itt sike­rült szintetizálni a humán And- renocorticotrop hormont, az ACHT-t. Leqismertebb készít­ményeik a Parkinson-kór és ér­szűkület ellen használatos My- deton és a Devincan agyértágí­tó. Reanal: számos laboratóriu­mi, illetve fotóvegyszert gyárt. Nagy mennyiségben állít elő gyógyszer-alapanyagokat, ami- nosavakat és aminosav-szárma- zékokat. Tíz évre előre... A fejlesztés a gyógyszeripar számára kétszeresen is döntő kérdés. Az orvostudomány gyor­san növekvő igényei sürgetik a fejlődést egyik oldalról, a má­sik oldalról pedig a hatalmas versenytársak teszik kötelezővé ugyanezt. A kutatómunka központja a Gyógyszerkutató Intézet buda­pesti laboratóriumi bázisa. En­nek az intézetnek a nevéhez fű­ződik egyebek között a vércu- korcsökkentő szulfanomidszár- mazékok gyártásának kidolgo­zása és a B( vitamin új gyártási módszerének kifejlesztése, A Gyógyszerkutató Intézet mellett természetesen jelentős kutató részlegeket tartanak fenn a gyárak is. A Gyógyszeripari Egyesülés adatai szerint az ipar- áq dolgozóinak 11 százaléka dolgozik a fejlesztés-kutatás te­rületén, míg az eqvetemet vég­zettek 40 százalékát foglalkoz­tatják ugyanitt. A gyóqyszeripar telies árbevételének 5 százalé­kát fordítják kutatási, illetve fejlesztési célra — s ez az arány évről évre nő. A tudomá­nyos bázis természetesen széle­sebb az iparági kereteknél, hisz rendkívül szoros kapcsolatot i tart fenn az áqazat a Magyar Tudományos Akadémia intéze­teivel. az orvostudományi egye­temekkel, s más kutatóhelyek­kel. A hazai gyógyszeripar leg- ú'abb termékeinek előkészítése, illetve vizsaáztatnsa intézetek j százaiban folyik. Részt vesz eb- ! hen a hatalmas programban a Pécsi Orvostudományi Egyetem is, melynek intézetei közül a Kémiai, a Gyógyszertani és a Mikrobiológiai, klinikái közül pedig az l-es Bel- és az l-es Sebészeti Klinika nyújt jelentős segítségét a gyógyszerfej lesz tő munkához. A magyar gyógyszeripar a szocialista ipar létszámának 1 százalékát foglalkoztatja, ér­tékesítése ugyanakkor a szocia­lista ipar egészén belül 2 szá­zalék. Az exportból 6,5 száza­lékkal részesedik — míg az össznyereségből 2,5 százalékkal. Az iparág hatékonyságát egyér­telműen bizonyítják ezek a szá­mok — mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyszer- iparnak nincsenek gondjai. A műszaki fejlesztés óriási össze­geket kíván — így aztán egyre több területen kényszerül az iparág második, sőt harmadik vonalbeli gépekkel, berendezé­sekkel szembenézni a világ leg­nagyobbjainak kihívásával. Életfolyamatok A fenti tíz reprezentánson kí­vül feltétlenül foglalkozni kell a Mecseki Szénbányákkal. Az 1972. évi mérleg szerinti nye­resége 16 millió forint, 1973- ban viszont: 0. A Szénbányák már a harmadik negyedévben nagy veszteségeket mutatott, ezt év végére az állam kiegyen­lítette. A bányászatban azon­ban a nyereségrészesedés bi­zonyos mértékben független a nyereség alakulásától. Annyi máris biztos, a vállalat a bé­rek 7 százalékát kifizetheti nyereségrészesedésként. Hogy ehhez még mi jön, az iparági tárgyalásokon dől el, várhatóan március második felében. A megyei bevételi hivatal szerint a pécsi és a baranyai tanácsi vállalatoknál és az ipa­ri szövetkezeteknél magasab­bak a nyereségek a korábbi évinél. Kiugróan magas nyere­ségekkel nem találkoztak és így kiugróan magas részesedések­ről sem beszélhetünk. Ugyan­akkor egy kézen meg lehet szá­molni azokat a vállalatokat és szövetkezeteket, ahol 1972­szabályozása Az ötödik ötéves terv egyéb­ként újabb nagy felfutást ígér. A tervek szerint a termelés ér­téknövekedése öt év alatt 60 százalékos lesz. A szocialista export 85 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló export 60 százalékkal, a hazai gyógyszerfelhasználás pedig várhatóan 40 százalékkal női. A kutatómunka — mely általában nyolc-tíz évvel jár a nagyüzemi termelés és tömegfelhasználás előtt — 1980-ra ígéri annak a nagyszabású programnak az eredményeit, mely az életfo­lyamatok szabályozásában oly t nagy jelentőségű biológiailag aktív vegyül.etek kimunkálását célozza. Ezek a vegyületek új korszak kezdetét jelenthetik az emberi gyógyászatban és az ál­lattenyésztésben egyaránt, s eavben újabb évtizedekre bizto­síthatják a magyar gyógyszer- ipar előkelő helyét a világ leg­jobbjai között. Békés Sándor j hőz képest 1973-ban némileg mérséklődött a nyereség. A me­gye egyetlen veszteséges egysé­ge a Sellyéi Építőipari Szövet­kezet, amelyet szanálni kell. A Magyar Nemzeti Banknál, amint említettük, egyre sűrűb­ben jelentkeznek a szövetkeze­tek és a vállalatok, most már az ipar és a kereskedelem is megkezdte a nyereségrészese­dés kifizetését. Fizetett már szá­mos ipari szövetkezet, a Pécsi Hőerőmű, az ÉPFU, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat, a BARANYAKER, a Pécs-baranyai Beruházási Vállalat, a Pécsi Dohánygyár, a Kertészeti és Parképítő Vállalat, a komlói Víz- és Csartonaművek és má­sok. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az 1973. év után átlagban 15 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett dolgozóinak, szembén az előző évi 11 nappal. Ehhez még hozzászámíthatjuk a tava­lyi esztendő kiemelkedően ma­gas bérfejlesztését {— mz —) X 1 DB 120 TONNÁS GORGÖSUIYOS vasúti iker hídmérleg TIP. 477 ITJ 47—21—2 KOMPLETTEN MÉRLEGGEL hídszerkezettel új Állapotban, beszerzési áron eladó (beruházási tétel elmaradása miatt), 4 DB 560 TIP. 2x25 MP-OS, ELEKTRONIKUS KÖZÚTI HÍDMÉRLEG ÚJSZERŰ ÁLLAPOTBAN SZINTEN BESZERZÉSI ÁRON ELADÓ. Mindkét tétel megtekinthető ill. átvehető: A CEMENT ÉS MÉSZMŰVEK BEREMENDI GYÁRÁNÁL Érdeklődni: Beremend, telefonszám: 138/214. Tényi Antal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom