Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-30 / 88. szám

6 DUNANTÜU NAPLÓ 1974. március 30. \\ tyr‘ A díszcserjék metszésének < célja, hogy biztosítsuk a folya matos, évenkénti virágzását, szabályozzuk a cserjék nagysá­gát, valamint a cserje egészsé­ges fejlődését elősegítsük. A bokrok mesterséges ido­mokra, formákra való metszé­sétől tartózkodjunk. A növény természetes formája a legszebb legváltozatosabb. Az agyon- metszegetéssel a termőrügyek­től is megfosztjuk a cserjét, te­hát, a virágpompa is elmarad. A barokk-kor kertjeiben met­szették piramis, kocka, gömb, sőt, állatformákra is a növé­nyeket, főleg a cserjéket és örökzöldeket, óriási munkará­fordítással. Ezek a mesterkélt formák csak a barokk műem­léki környezetben helyénva- lóak. A bokrok laza lombozatúak legyenek, hogy kellőképpen át­szellőzhessenek. Ebben az eset­ben a károkozók és kórokozók is nehezebben tudnak megte­lepedni. A díszcserjék metszése főleg a ritkításból áll. Először a be­teg, törött részeket távolítjuk el. Ezt követően a földre lehaj­tó ágakat (kivéve az elterülő cserjéknél) metsszük le, úgyis útban vannak. Az elöregedett ágaknál a tápanyagszállítás akadozik. Minél több az elága­zási csomópont, annál inkább csökken a cserje tápanyagszál­lítóképessége. A legszebb virá­gok a két-, illetve, hároméves gallyak vesszőin vannak, ezért a 4—5 éves, vagy annál idő­sebb részeket vágjuk ki fokoza­tosan, mely egyben periodikus ifjítást is biztosít. Az idős ré­szeket tőből távolítsuk el, apró csonkokat, nyársakat ne hagy­junk. A metszés hatására a tőből sarjak törnek elő, ezek a kö­vetkező évben termőrügyes vesszőkkel rendelkeznek már és ismét kialakul az új virág. Ha a metszést évenként végezzük, a periodikus ifjítás automatikus. Többéves kihagyás nehezen hozható rendbe. Elhanyagolt cseriénél csak részleges met­szést végezzünk. Néhány na­gyobb idős rész kivágását a cserje nem érzi meg. Túl erős visszavágásra a növény nagy saríképződéssel reagál és ter­mőrügyeitől megfosztva, 1—2 évia virágot sem hoz. Ha a bokor túlságosan tere­bélyes és a méreteit is csök­kenteni kívánjuk, először visz- szavágással kezdjük és csak utána ritkítsuk, nehogy a fon­tos ágakat is eltávolítsuk. A bokor egyharmadánál többet ne vágjunk vissza, mert erős növekedés követi, és a bokor mérete sem csökken, de a vi­rágzás is elmarad. Metszés ideje: a) Egyéves vesszők oldalrü- gyeiből virágzó cserjék eseté­ben (melyek kora tavasszal vi­rágoznak) megvárjuk a virág­zást és azt követően metszünk. Ebben az esetben még gyö- nvörködhetünk a tavaszi nagy virágpompában. Természetesen korábban metszhetünk, de a levágott virágrügyekkel szegé­nyesebb lesz a tavaszi virág­zás pl. Forsithya suspense, Jas- minum nudiflorum stb. A virág­zás utáni metszés esetében a növény élettevékenysége már felfokozódott (kambiumtevé­kenység) a metszésen ejtett se­bek avorsan beforrnak. b) Ez évi hajtások végén vi­rágzó fajok, azaz a későn vi­rágzó díszcserjék tartoznak ide. Ezek metszését feltétlenül kora tavasszal végezzük. Sövények: Gondos évközi sövény-nyírás esetén a tavaszi metszés igen Figyelem! televízió-ügyelet VASARNAP A VAROS TERÜLETÉN 9—13 ÓRÁIG A 13-334 ES TELEFONSZAMON GELK A egyszerű munka. Ebben oz eset­ben a sövénysor oldalán és te­tején csak a néhány centiméte­res vesszőket kell a szabályos formáig visszacsípni. Mindig az előző visszavágás helye felett 2—3 cm-rel nyírjunk, mert az új rügyek gyorsan elősegítik a re­generálódást. Ha a sövény a nyár folya­mán nem lett nyírva, vagy eset­leg már évek óta sem, elhanya­golt, felnyurgult sövénnyel ál­lunk szemben. Ez esetben a részleges, vagy teljes ifjítás a célravezető. Erőteljes visszavá­gás esetén a sövény gyorsan regenerálódik, jól alakítható. A sövény akkor szép, ha a földtől összefüggő, egyöntetű. Kalla Gábor Polgári perek Váratlan históriák a holton méreteinek csökkentese sérüitjárnyékoÍD részekeltM/tása Ugrott az őz — per lett belőle Személyautónak ugrott egy őz. Ki fizet? — Ez volt annak a keresetnek az alapja, ame­lyet a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat mint felpe­res nyújtott be a Pécsi Járásbí­róságnak. A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat 23 éve hi­vatásos gépkocsivezetője a múlt évben egyik délután a vállalat tulajdonában lévő Pols­ki Fiat személyautóval Hird fe­lől Pécs felé haladt. A gépko­csivezető sokszor megjárta már a 6-os utat, jól ismerte. Azon a napon is nyugodtan hajtott a megszokott útvonalon 80—90 kilométeres sebességgel, amikor a 188—190. kilométerkő körüli útszakaszon — e Vasas II. be­| Útközben A biztonsági övtől A szemerkélő esőben egy autó letért az útpadkára és a fának ütközött. A vezető és utasa a helyszínen meghalt. Az orvos- szakértő megállapítása szerint életben maradtak volna, ha biz­tonsági övét használnak. Miért idegenkednek némelyek a biztonsági övtől, amikor nyil­vánvaló, hogy — némi túlzással - szinte öngyilkossági kísérlet­nek nevezhető lemondani a biz­tonsági öv nyújtotta védelem­ről? Vannak, akik kényelmetlen­nek tartják az öv viselését. Egyesek szinte lebéklyózva ér­zik magukat az öv becsatolása után. Ismét mások a ruhájuk tisztaságát féltik, hiszen az öv piszkos lehet, különösen, ha használaton kívül a kocsi pad­lóján hever. Akadnak „bátrak", akik nyúlszívűségnek tartják az öv használatát. Néhányon csak országúton viselik, úgy vélik, ki­sebb sebességnél nincs értelme. Vannak, akik a pénzt sajnálják rá, míg mások attól félnek, hogy ütközés esetén bajt okoz, az em­ber bennerekedhet a kigyulladt kocsiban. Pedig egyáltalán nem mind­egy, hogy ütközéskor visel-e va­laki biztonsági övét, vagy sere. Számos kísérlet igazolta, hogy a biztonsági öv azáltal, hogy ru­galmasan fékezi a testet ütkö­zéskor, megkíméli az embert a sérüléstől, vagy csökkenti annak súlyosságát. (Közbevetőleg: ezért kell gyári, „márkás” övét viselni, amely meghatározott nyúlóképességqel rendelkezik, s ezért nem szabad házilag, pél­dául régi nyugágy gurtnijából övét készíteni!) Vegyük a másik ellenérvet: hogy kényelmetlen. A mai övék többsége méq valóban ilyen. De még mindig jobb egy utazás tartamára kényelmetlenül élni, mint kényelmesen meqhalni .. . Reméljük, eljön az idő, amikor minden autót olyan biztonsági övvel gyártanak, amilyen ma­napság a drágább kocsikban található: oz öv (amely hasz­nálaton kívül ruqós tárcsára te- kerődik fel), a becsatolás után szabad mozqást enged a test­nek, ha lassúak a mozdulatok, de hirtelen gyorsulásra (ütkö­zés) azonnal reteszelődik a tár­csa és az öv visszatartja az előrelendülő testet. Ez megdrá­gítja ma'd az autókat? Igen, de megéri!... Azt még előre senki nem dön­tötte el, mi a iobb: valamely balesetnél kirepülni a kocsiból, vagy bennrekedni. Esete válo­gatja, de ezt csak utólag lehet megállapítani. A balesetek túl­nyomó többsége azonban jel­lemzően azt igazolja: a bizton­sági öv szinte egyértelműen po­zitív hatású. Városban, vagy or­szágúton kell-e inkább viselni az övét? Mindenhol! Ha valaki mindenáron úgy teszi fel a kér­dést, hoqv vagy ... vagy, . . . ak­kor inkább orszáqúton ne vi­selje, ha jóval 100—120 kilomé­teres sebesség fölött utazik. Az igen nagy sebességeknél uqyan- is csökken az öv védő hatása frontális Önözéseknél. Bár ek­kor is védelmet nyújt, ha az autó felborul, vagy akár többet bukfencezik. Ha a városban szokásos sebességeknél törté­nik az ütközés, az öv szinte tö­kéletes védelmet nyújt. S végül még valami: bebizo­nyított tény. hogy a három pon­ton rögzített öv nyújtja a töké­letesebb védelmet Autósoknak, motorosoknak, gya­logosoknak szóló új rovatot indí­tunk ezeken a hasábokon. La­punk munkatársain kívül a Bara­nya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tagjai, a közlekedés kü­lönböző területeivel foglalkozó szakemberek írnak majd a szom­batonként megjelenő rovatba. írá­saink a közlekedés műszaki olda­lától az emberi vonatkozásokig sokféle témával foglalkoznak, de valamennyi cikkünknek egy a cél­ja: a közlekedés biztonságának segítése. ŰJ MOP"'». EK A LENGYEL „FIATOK” CSALADJÁBAN. A lengyel FIAT eddig Lengyelországban legnépszerűbb modelljének, a FIAT 125p-!tsk termelése állandóan növekszik. Az 1971. és 1972. évek­ben ez 86 ezer és 91 ezer darabot jelentett, 1973-ban jelentős mértékben meghaladta a 100 ezret. Párhuzamosan új modellek kerüln-jk gyártásra: a legkisebb népszerű FIAT 126p, mely az új Biels' ói- és Tychy-i Kisfogyasztású Gépkocsik Gyárában, a Varsói Szeír- '.h'gópfcoestk Gyá"ában, a FIAT 127p és a legmutatósabb FIÁT 13íp, mely 1800 kom hengerűrtartalmú motorral rendelkezik. A fotón a lengyel városok utcáin már megjelent a FIAT 132p. kötöút elhagyása után bal ol­dalról — hirtelen egy őz ugrott a személyautó elé a fás, bozó­tos részből. Ezen a részen vad­veszélyt jelző tábla nem volt. Az autó vezetője azonnal fékezett, de az összeütközést elkerülni már nem tudta, az őz „valóság­gal befeküdt a személyautó hű­tőrészébe". Az elpusztult állatot a gépkocsivezető a vadbegyűj­tőnek leadta. A baleset következtében az autó díszrácsa benyomódott, a motorháztető megsérült, a köd­lámpák összetörtek. A javítás 5919 forintba került. Ennek megtérítését kérte a szegedi vállalat a Karasica-völgye Va­dásztársaság Pécsvárad mint I. rendű és a Damjanich Vadász- társaság Kozármisleny mint II. rendű alperesektől. A Karasica-völgyiek a kere­set elutasítását kérték a bíró­ságtól. Védekezésükben arra hi­vatkoztak, hogy a két alperesi vadásztársaság területe közötti határ a 188—189. kilométerkő között van, tehát ha az őz a 190-es kilométerkőnél ugrott ki — akkor ez már a másodrendű alperes vadászterületéhez tarto­zik. A másodrendű alperes sem hagyta magát, a kereset eluta­sítását kérte. Védekezése: a balesetről csak a perbeli eljá­rás során szerzett tudomást, nem is látta a megrongált ko­csit. A bíróság a két vadásztársa­ság védekezését nem találta el­fogadhatónak. A bizonyítási el­járás során teljes pontossággal nem lehetett megállapítani, hogy az őz melyik vadásztársa­ság területéről ugrott az útra. A Pécsi Járásbíróság az 5919 forint megfizetésére egyetemle­gesen kötelezte a két vadász- társaságot. Megromlott a jóviszony Sz. István és felesége szíves­ségből lakásukba fogadták ifj. Sr. Istvánt és feleségét, akik a lakásért semmiféle ellenszolgál­tatást nem nyújtottak. A jóvi­szony később megromlott, első­sorban ifj. Sz. István miatt, aki ittas állapotban sokszor durva, a szocialista együttélést súlyo­san sértő magatartást tanúsított a főbérlővel. A felperesek (Sz. István és felesége) keresetükben kérték: a bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználók és kötelezze őket az általuk el­foglalva tartott lakrész kiüríté­sére. Az alperesek a kereset el­utasítását kérték. A bíróság az ítélet Indoklásé­ban kimondotta: az alperesek a lakásban szívességi lakás- használók. A szívességi lakás- használat pedig bármikor — az ok megjelölése nélkül — meg­vonható. A felperesek ezt meg­tették, így az alperesek jogcím nélküli lakáshasználókká váltak. Ezért a járásbíróság kötelezte ifj. Sz. Istvánt és feleségét, hogy a lakrészt kiürítve bocsássák a felperesek birtokába. Mérget ivott a tehén A Pécsi Közúti Építő Vállalat ellen indított pert Sz. Ernő és felesége, — mert tehenüK mér­gét ivott. De hogyan kerül al­peresként ebben az ügyben bí­róság elé a Közúti Építő Válla­lat? A vállalat az elmúlt évben Dinnyeberki és Helesfa között bekötőutat épített. Az út egy völgykatlanon keresztül vezet, a korábban legelőnek használt völgykatlant az út keleti és nyu­gati részre osztja A vállalat at építéshez betonszilárdulást gyor­sító anyagot használt, amit a munkahelyekre 500 literes vizes- lajtokban vittek. A vizeslajt alá az elfolyás megakadályozásáért egy bádoghordót tettek. A bá­doghordó félig meg is telt a betonszilárdítást gyorsító hígí­tott folyadékkal. Sz. Ernő és felesége (felper©, sek) tulajdonát képezte egy hét­hónapos vemhes, négyéves *©- hén. A tehenet a bükkösdi Rá­kóczi termelőszövetkezet pász­tora hajtotta ki a szokott lege­lőre. A tehén a megszokj vonalon ment, amely egybeesett az útépítés ( ve!. Az útépítők többszöri] pasztalták, hogy hiába így nek az állatokat a megszokott útvonalukról eltéríteni. Ennek ellenére a Közúti Építő Vállalat nem gondoskodott sem az át­járónak, sem a betonszilárdu­lást gyorsító vegyszer tárolási helyének elkerítéséről. A tehén.« bódoghordóból ivott, majd 10 perc múlva elpusztult. A felperesek 38 000 forint megfizetéséért perelték be a vállalatot. A vállalat a kereset elutasítását kérte. Védekezésül arra hivatkozott, hogy a terme­lőszövetkezet alkalmazottját ter­heli a felelősség, mert az épít­kezés munkahelyén hajtotta ke­resztül az állatokat. A járásbíróság ezt a védeke­zést nem fogadta el. Tanúval­lomások alapján megállapítha­tó az, hogy az állatokat a meg­szokott, járt úttól eltéríteni csak hosszadalmas munkával lehet. A vállalat dolgozói is tudták ezt. Az Építő Vállalatnak módjában állott a tehenek által használt átjáró megszüntetése, illetve el­kerítése. De mulasztás terheli a vállalatot a méregként ható vegyszer nem megfelelő tárolá­sa miatt is. A bíróság a szakértők meg­hallgatása után ítéletében köte­lezte a Pécsi Közúti Építő Vál­lalatot 31 800 forint megfizeté­sére. (-roy) komolytalan rovat KUTYAKOMÉDIA ii. Folytatom a múltkor megkez­dett történeteimet újabb kutya- barátaimról : A megvesztegethetetlen Három-négy éve ismerjük egy­mást. Kacskolábú, zsemlyeszínű korcs. Tacskónak is nézhetnénk, de nem az. Nem tudom, milyen összetételű. Kissé már őszül is, de ez sern jellemző. . Naponta arra megyek el. ő a kerítésen belül, én kívül. Há­rom év óta egy millimétenel sem jutottunk közelebb. Őrjöng, habot köp, rágja a vasrácsot és ha véletlenül hozzáérek a bun­dájához, hisztériás rohamot kap. Ez olyankor van, ha ő van be­lül. Kívülről többször találkoz­tunk, beszédbe is elegyedtünk: — Mi van, kutya? Megeszel-e | Maxi vagy sem? ö megcsóválja a farkát, oda- dörgölőzködik és tovább megy. Ha belül van, minden válto­zatlan. Őrjöng, harapja a kerí­tést, habot köp és még a túlsó soron is hallatszik hörgő hang­ja. Pedig ismer. Ha nem nézek oda, a farkát csóválja és egész magatartásán látszik, hogy is­merősök vagyunk, de nem be­kül. A minap kint találkoztunk az ajtónál. Odadörgölődzött hoz­zám. Mérhetetlen bizalommal szinte mondta: — Kérlek, engedj be! Lenyomtam a kilincset. Zárva volt Csengetni nem akartam, odaszóltam hát neki: — Kutya, nem megy! Én se tudok segíteni! Megsímogattam, csóválta a farkát és látszott rajta, látta, hogy igazam van. Másnap reggel arra mentem, rágta a kerítést, habzott a szá­ja. Szóval úgy viselkedett, mint szokott. — Nem ember ez? ö tacskó. Félelmetesen faj­tiszta, mindenféle vizsgája is van. Mindez azonban nem lé­nyeges, a másik tulajdonsága fontosabb, hogy jó barátunk. Igazi tacskó! Mindenbe bele­üti az orrát, tisztelgő látogatást tesz nálunk, ellenőriz. Ments itt Pécsett kint Orifű»!. Mindannyian pécsiek va­gyunk, de Maxival csak Orfűn találkozunk. A horgászfalu ku­tyája. Van aki szereti, van aki nem. Pedig csak szeretni lehet! Semmi olyan tulajdonsága nincs, hogy haragudni lehetne rá. Kedves, bohókás, szelíd, pe­dig gőgös is lehetne. Ugyanis takarékbetétkönyve van. Súlyos pénzek vannak eb­ben a könyvben azért a közre­működésért, hogy tacskó kisasz- szonyokat hozzásegítsen ahhoz, hogy kis tacskók legyenek. Csúnya módszer, de úgy lát­szik, célravezető. Mindig több a kis tacskó. Cézár A szemem előtt nőtt fel. Vizs­la. Először kis gombolyag volt most már kamasz. Annak ide­jén vita kérdése volt, hogy egy vizslának lehet-e hosszú farka! Még engem is megkérdeztek. Nekem az volt a véleményem, hogy még egy kutyát sem tölt el különös örömmel, ha a farkát tőből lecsapdossák. Ügy látszik, a tulajdonos is erre a gondolat­ra jutott, mert most Cézár a ku- tyatenyésrtés csődje és csodája: hosszú farkú magyar vizsla. Hogy imiért beszélek róla? Mert az egyetlen lény kutyá­ban, aki megvalósította azt, hogy nagyobb helyet foglal el. minta térfogata. (Emberben már több ilyennel találkoztam.) Mikor a hangom meghallja, odaszólok neki, felém rohan. Az egész kutya nem több öt kiló­nál, de ötven kiló energiát fejt ki. Nyüszít, prüszköl, bekap, fel­dönt. Amikor megszabadulok tőle, úgy érzem, mintha másfél kilométert kocogtam volna. Egé­szen elgyengülök. Pedig szeretetből ven. Nagy mennyiségben ez is fá­rasztó! Nemcsak ennyi barátom van kutyaországból. Megemlíthetném Morzsit, « pulit, aki a Nemzeti Bank épü­lete mellett mindig kezet nyújt Kobrit, a fokszit, a hosszú ideig haragban volt velem, mert komolyan vett, de amikor oda­nyújtottam a kezem, hogy most harapd meg, akkor kiderült hogy csak nyalta. Lady I—II— lll-at, ami feltűnően gyakori kutyanév. És még annyi mást Felebarátaim! Ebből a két hosszú történetből csak annyi a tanulság — mert annak is kell lenni —, hogy ha találkoztok eav kóbor ebbel, ne rúgjátok fel! Mindegyik szeret valakit mindegyiket szereti valaki. A szeretetet meg nem érde­mes felrúgni, úgyis kevés van belőle. Szőilősy Kálmoiifi Szemünk lénye a kiskert Cserjék,sövények metszése

Next

/
Oldalképek
Tartalom