Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-03 / 61. szám
DUNANTOIV NAPI® WH. mórchis &. Mikor —- Hol — Hogyan töltsük szabadságunkat? IMíkor, hol, s hogyan szeretnék eltölteni fizetett szabadságukat az emberek? A kérdésre csak egy reprezentatív felmérés révén lehetne meg- közelítőleg pontos képet kapnunk. Annyi azonban bizonyos, hogy a legnagyobb érdeklődés és igény a nyári szezonra irányul, következésképpen o nyári üdülőit befogadóképessége még soha nem volt arányban az igényekkel. Az őszi, téli, tavaszi üdüléstől viszont még ma is sokan tartózkodnak. Baranyában — 1 $73-bon — mintegy 30—40 ezer útlevelet állítottak ki, de az utazók száma ennél mindenképpen több, hiszen az „Ot-abla- kos", vagyis ötpecsétes útlevelekkel adott esztendőben öt esetben is átrándulhatnak egyikmásik szomszédos szocialista országba. Pontos adatunk nincs, csupán hozzávetőleges becslés: a külföldre utazóknak mintegy fele fizikai munkás. A Pécsi té partján egyre több vállalati üdülőt építenek. Képünkön: az Ércbánya Vállalat vfzl- 8*lep®. — Szokolai fel«. — Pécsi Dohánygyár, Csészéié József gépmester: — Utóbbi években minden ílíyáron külföldre utazunk feleségemmel, kisfiámmal. Voltunk Prágában, kétszer Romániában, az idén NDK-ba tervezünk egy utat a gyerekkel. Német óvodába járt, most általános iskolás, folytatja a német nyelvet, gondolom, sokat tanulhat majd abban a két hétben is, amit Drezdában, vagy környékén eltöltünk. • Mennyibe kerül hármuknak egy ilyen külföldi út? ■— öt-hatezer forint. Ossze- gyűjfögetjük, a feleségem is itt dolgozik az üzemben, egy műszakban vagyunk, így aztán hét végén is lemegyünk Harkányba, vagy néha Balatonra. Évekkel ezelőtt vettem egy használt ezres Wartburgot, csomagoljuk a sátrat, van egy kis gázpalackunk, bogrács, miegymás... Ott verünk tanyát, ahol éppen megtetszik a környék. — Volt már szakszervezeti Üdülőben? —• Természetesen, De nem várhatjuk el, hogy minden évben kapjunk beutalót... Hétszáz-hétszázhász dolgozója van a Pécsi Dohánygyárnak. A múlt esztendőben — ahogy Szőke Jánosné üdültetési felelős mondja —- mintegy 120—130 szakszervezeti üdülőjegyet kapott az üzem, ezeknek zöme családos beutaló volt Már úgy értve, hogy egy, legföljebb két gyermekkel üdülhettek és ez még így is olcsó, hiszen a férj-feleség összesen 504 forintot fizet, egy gyermek után pedig T96 forintot, tizennégy naprq. — Ml más lehetőség van még? — A - Dohányipari Tröszt ba- latonszabadi és óbrahámhegyi üdülőjében is kapunk helyet, ezekben teljes ellátás van és olcsó. Ezenkívül Balatonboglá- ron bérel üzemünk egy nyaralót, Harkányban pedig két Szobát. Bertram Gáborné személyzeti vezető mondja: — Két brigádunk megy az idén Jugoszláviába IBUSZ- szervezéssel, de évente egy-két dolgozó részére is tudunk biztosítani jutalomképpen moszkvai utat is. Leqnagyobb bajunk az, hogy a többgyermekes családoknak — az igazán olcsó szakszervezeti üdülést —- nem tudjuk biztosítani, hiszen még kétgyermekes családi-beutalót is -csuoán kettőt kaptunk az elmúlt évben. Orfűn lesz majd egy kis üdülőnk, az építőanyag már megvan, társadalmi munkában megépítjük, de akármilyen olcsó is lesz a szoba napi ára. több gyereknél mór eleve zét szobát kell lefoglalnia a nagycsaládos szülőknek és ez komoly -összeget Jelent. S hozzászámítjuk a napi étkezés költségét önellátó alapon, akkor bizony már drága mulatság ez. A Pécsi Sörgyár szakszervezeti titkárának, Bokrovics Imrének szobájában beszélgetünk: a gondok, azonosak itt is. A három-, illetve annál többgyermekes családok üdültetését egyszerűen nem? tudják megoldani: — A palackozóban átlagosan ezernégyszáz-ezerötszáz forintot keresnek az asszonyok. De legalább ennyibe kerül a napi étkezés és szoba ára a Kőbányai Sörgyár balatonlellei, ill. zánkai üdülőjében a nyaralás kétgyermekes családnak, tekintettel arra, hogy ezek az üdülők — ametyeket egyébként ml Is igénybevehetünk — önköltséges jellegűek. Vagyis önköltségi áron kapják a reggelit, ebédet, vacsorát, de ... persze ez az ellátás minőségileg meg sem közelíti a szakszervezeti üdülői ellátást Gárdonyban, Sopron-tómalomnál is van söripari üdülő, de étkeztetés nincs, 0 nyaralók a vendéglátóipari éttermekben étkeznek, ami — mondani sem kell — egy népesebb csoládnak már szinte megfizethetetlen. Szabó Mátyás szocialista brigádvezető; a sörgyár egyik tankautójának gépkocsivezetője: — Azt mondják nálunk a gyárban, hogy én vagyok a negyedik dolgozó, aki többet keres, mint az igazgató. Nem is panaszkodok, a havi ötöst, öt és felest megkeresem, igaz, ezért hajtanom kell. Csakhogy van nekem két olyan fiam, akik a hajamat is megeszik, hál- istennek a jóétvágyuknakI Tavaly kaptam volna kétgyerenes családi szakszervezeti beutalót, de június ©lejétől Szólt, mit kezdjek vele, amikor az iskolaévnek nyolcadikén van vége? Nem vihetem a gyerekemet a nagyobbikaf sem, aki ipari tanuló, most tizenhét éves. Meg aztán őt itthon sem hagyhatjuk egyedül... — Mégis, hogy (0/01 el « nyarat? — Pesten van rokonság, meglátogatjuk őket, Bonyhádon szintén rokonnál, legutóbb Is, hogy egy hetet ott voltunk, mindjárt első nap vásároltam tíz láda sört el is fogyott tisztességgel. Nyaraltunk néha Harkányban, jó barátomnál, Ho/dü Bélánál, de az ember mégsem mehet mindig másokhoz. Tavaly egy hetet tavasszal kivettem, két napig otthon feküdtem hanyatt és bámultam a mennyezetet a hátam belefójdult Harmadik bejöttem, brigádvacsorát, összejövetelfélét, így valahogy elment az a néhány nap. Baranya lakossága 420 ezer lélek. Van 3ő3 szakszervezeti alapszervezet. A megye szervezett dolgozóinak száma — nyugdíjasokkal együtt — 157 875 fő. Az SZMT (Baranya megyei) Társadalombiztosítási és üdültetési Munkabizottságénak vezetőjétől, Czlrkos Mihálynéiáil az alábbi — nagyon figyelemreméltó — adatokat kaptam. Kétgyermekes szervezett ipari dolgozók száma 14 405, — mezőgazdasági dolgozók száma 2563 fő. Háromgyermekes ipari: 2598, mezőg.: 560, négygyermekes Ipari: 713, mezőa.: 163, ötgyermekes ipari: 332, mezőg.: 54, hatgyermekes ipari: 129, mezőg.: 24, hétgyermekes ipari: 54, mezőg.: 15, nyolcgyermekes ipari: 28, mezőg.: 3, kilencgyermekes ipari: 5. mezőg.: 1, tíz- vagy annál többgyermekes ipari: 5, *8- zőq.: 0. Ezzel szemben 1973-ban 5708 kedvezményes (14 napra 254 forintos) felnőtt beutalót kaptak a SZQT-tól, ebben volt 992 darab családos, többgyerekes beutaló. Ezt kellett elosztani 363 alapszervezet között. — Milyen elvek alapján történik az elosztást —- Mindenképpen a családosokat részesítjük előnyben, de az adatokból is kiderül, hogy éppen a sokgyermekes családi. I beutalóból van kevés. Ez különben országos gond. Az igényjogosultak száma most már évről évre növekszik, ellentétben a szakszervezeti üdülők számával. Ugyanis több üdülő elöregedett, jelenleg sokhelyütt átalakítás folyik, új üdülő viszont kevés épül. A Szakszervezetek Országos Tanácsa azonban most igyekszik olyan intézkedéseket hozni — mondja Czlrkos Mihályné — amelyek enyhítenek gondjainkon. Például: a többgyermekes családok nem egy, hanem kettő, vagy esetleg három szobát kapnak as üdülőben, Ehhez még — befejezésképpen — hozzátennénk: a sok- gyermekes csalódok részéről az üdülés még a kedvezményez beutalók ellenére Is eléggé költségéé —• de mind«« munkaadónak — Szentnek, vállalatnak, intézménynek, nők — jogában áü anyagi (nógatással segíteni a nagycsaládosokat ahhoz, hegy gondtalanul, pihen isset tölthessenek el egy esztendőben legalább tizennégy napot... Es kilós.,, érkötési ségfimk te, l«fb Peee»e Idegesek előnyben Magasrendű mászkálás • b betegek egyhormada megfordul # Ellenőrző vérnyomásmérések Magasrendű az orvosi ellátottság Pécsett, sok a jó szakember, a drága műszer, sok a rendelő — sokfelé megfordulhat a beteg. Meq is fordul, s nem is egy helyen. Egyféle betegséggel néha arra kényszerül a beteg, hogy két-három rendelőbe elmenjen, néha viszont magától is elmegy — válogat, egyik helyen szidja a másik orvost és fordítva. Jó ez? Zömében azt jelenti, hogy a betegek egy kicsit sokat mászkálnak gyógyulásuk érdekében — magasrendű az ellátottság, de — amint azt immár vizsgálódás is igazolta — magasrendű a mászkálás is. — Gyakorlatból tudom — mondta dr. Buda József, a POTE Szervezéstani Intézetének adjunktusa — hogy az orvosi ellátásban párhuzamosságok vannak. Ezt mindenki tudja az orvoskollégák között, de számszerűleg senki sem tudta eddig megmondani, hogy ez hány esetet, fölösleges vizsgálatot, megjelenést jelent. Már vannak számadatok. Dr. Buda József nemréq fejezte be erről szóló tanulmányát. Az eredmény egy kicsit riasztó. Egy év alatt 6573 öt pécsi üzem — a Fémipari Vállalat, <j Sopiana Gépgyár, Posta, Porcelángyár és a Kesztyűgyár — üzemorvosi rendelőjében kezdődött a felmérés. Ézerharminchét pécsi dolgozó kartonját vették elő, és kiírták, hogy egy év alatt hányszor és miért fordult meg az üzemorvosi rendelőben. Nyomban utána felkeresték a jpkhely szerint illetékes körzeti orvosaikat. Negyvennégy körzetbe kellett elmenni — Pécsett 46 orvosi körzet vonl — $ az ottani karton rögzítette eseményeket is kiírták. Az eredmény a következő volt: a betegek egyharmada mindkét helyen megjelent ugyanazokkal a panaszokkal és ugyanokkor, tíz százaléka egyik helyen sem. A 930 beteg — az 1037-ből tíz százalékot nem számíthatunk, hiszen azok nem voltak betegek — egy évben 6573 alkalommal jelent meg az üzemi és körzeti rendelőben. E számot is kétfelé osztották, megnézték, hogy mi jellemző a párhuzamosságokra. Háromszáztíz beteg ss 930-bál — éppen egyharmadl — mindkét rendelőben megjelent, összesen 3349 alkalommal! A megmaradó 620 beteg 3224-szer ment az orvoshoz, éppen félannyiszor. Nyugtató, altató igen figyelemre mého mozzanata «olt «g vizsgálatnak, hogy csak recept-lrásért 196 esetben jelent meg ugyanaz a beteg mindkét helyen. Délelőtt az üzemorvosnál járt, nyugtatót kért, nem kapott. Délután megjelent a körzeti rendelésen és ott kérte a seduxent. Gyakran mindkét helyen megkapta a gyógyszert. A receptírások, gyógyszerkérelmek között első helyen állnak a fájdalomcsillapítók, nyugtatok, altatók ... Sajnos, előfordult az is, hogy antibiotikumot Írattak fel az orvossal mindkét helyen. Megjelenik mindkét helyen a krónikus betegségben — például magas vérnyomásban — szenvedő beteg. Délelőtt fájdal- I más arccal megjelenik az üzemi rendelőben, szédelgésről panaszkodik, megméreti a vérnyomását. Megállapítják, hogy kitűnő. Ebbe aztán nem nyugszik bele, délután megjelenik a körzeti rendelőben, s kíváncsian lesi. mit mondanak. Szinte ellenőrzi az üzemorvosát, kontrollálja a mérési eredményeket, összeveti, s ha netán egyezity, mindkét helyen közlik vele: semmi baj, akkor nyugtalanul alszik. Neurózis itt, neurózis ott Mégis —. miféle betegségekkel jelentkeznek 6573 alkalommal az emberek egy év alatt? Érdekes csoportosítást végezhettek ©I a betegségek között. A párhuzamos eseteknél, tehát ahol mindkét rendelőben jártak, első helyen a légúti betegségek — nátha, hörghurut, torokfájás — szerepelnek, a második helyen a mozgásszervi betegségek — a reumás betegségek okozzák a legtöbb szub- . jektfv panaszt! — ® harmadik helyen a pszichés tünetek szerepelnek a vizsgált anyagbán.' Tovább vizsgálták a csoportokat, s megállapították, hogy akik esők az üzemi rendelőben jártak, vagy csak a körzetiben, szintén elsősorban légúti betegségekkel keresik fel az orvost, másodsorban viszont mindkét helyen konkrét panaszok nélkül, pszichés tünetekkel. Ez adta az ötletet, hogy végezzenek pszichometriás vizsgálatot. Dr. Ozsváth Károly, ® pécsi Honvéd Kórház ideg-elme főorvosa segítségével, akinek tudományos kutatási területe a pszlchometria, megvizsgálták a korábban kiválasztott betegeket. Húsz kérdésből álló önvizsgáló, panasz-leltár volt a tesztláp, s a kérdések úgy voltok összeállítva, hogy bizonyos panasz szám fölött az illető neurotikusnak minősül. Az eredményt száz férfi és női betegre standardizálták. Száz neurotikus férfi egy év alatt 1600-szór jelent az orvosnál, míg száz neurotikusnak minősített nő csak 1300szor. A negatívak mintegy fele- annyiszor. És — a neurotikusok szinte kivétel nélkül mindkét rendelőben megjelentekl Mégis mennyiS1 mászkálunk? Régóta hangoztatott dolog, hogy a neurózist komolyabban kellene venni. Hiszen — ahogy a szakemberek tájékoztattok — szinte minden betegségnél találkozunk a szervi bajra ráépülő neurotikus jegyekkel, és már nagyon gyakran tisztán is előfordul. Van-e egymásrahotás? A nagy kérdés az, hogy a kényszerű mászkálás nem teszi- e neurotikussá a beteget? Hiszen az a munkást, akit üzemorvosa — e joga híján — nem vehet táppénzre, kénytelen e körzeti orvoshoz is elmenni. A körzeti orvos aztán elküldi a szakrendelésre is, laboratóriumra, röntgenre, az a beteg hathét helyen is megjelenik, míg ágynak dőlheti Vagy vegyünk egy tiszte esetet: valakinek fáj a hasa délelőtt az üzemben. Megjelenik az üzemorvosnál, aki azt mondja, hogy ha délután i$ fájna, menjen o körzetihez. A beteg e| is megy. Vakbél is lehet — mondják neki délután, majd meglátjuk. Ha holnap is... De éjszaka is fáj, megkeresi tehát az ügyeletet Is, Kap fájdalom- csillapítót, ha a tünetek nem annyira súlyosak, s reggel a körzeti orvos beutalja sebészeti szakrendelésre. Ha tudja, hogy oda nem kell beutaló, elmegy anélkül. Ott meq kell néznj a fehérvérsejt-számot, elküldik a laboratóriumba, ha az illető nő, akkor holtbiztos, hogy a nőgyógyászaton is meg kell jelennie. És mindezek után beballaghat a kórházba, ahol meg- operálják., A kórházi ágyig hat helyre kell tehát betegnek elmennie, ...... Szervezés kérdése az egész Utópisztikusnak tűnő most még a megoldás, de bizonyos, hogy olyan egészségügyi hálózatot, rendszert kell kialakítani, amelyben a betea sorsát egy kéz irányítja, s megbetegedésétől gyógyulásáig végigkíséri. Nagy kórházak, nagy ambulanciák. És egységes, ezekkel tökéletesen együttműködő alapellátás a területen. Most, sajnos még sok a gazda, a jó törekvések — mert vannak! — elsikkadnak a sok „bába” között .., De minden jel arra mutat, hogy néhány év múlva megindul a* egészségügy oly irányú szervezése — hiszen ez is csak szervezés kérdése, — amely felszámolja a rossi gyakorlatot, meg. szünteti a mászkáItatást, és egyöntetűen, nemcsak szakmailag, hanem emberileq is magasren- dűe-n gyógyítja majd a beteg embereket. Kampis Pét« Nagyarányú staff mai továbbképzés a Vofáru 12-es Vállalatnál Több mint 107 millió ember utazott tavaly a Volán 12-es Vállalat gépjárművein. A személy- és teherforgalom lebonyolítására 1700 gépkocsivezető áll rendelkezésre. Ez a létszám már megfelelő — mondja Kövesd! Géza, a vállalat személyzeti és oktatási osztályának vezetője. A vállalat három éve képez gépkocsivezetőket A jelentkező „új munkásokat“ felvették a vállalat állományába, alapfoké tanfolyamokon láttok kiképzésükhöz. A nyolc átás munkaidőben r trti -áÓs — —— -A—- A __— ILJi__- —_ Q rvivQrEw» Iában 2,5 hónap múfve már vizsgázhattak. Az alapfoké tanfolyam elvégzése azonban még none jogosft gépjárművezetői munka vállalására. Akik az alapfokú vizsgát „sikeresen vették" — úgynevezett kezelői tanfolyamon foVta*»**- tamilméi’ A' -''ST/a •> '• jogosított,Tanuló munkások Alihoz hagy valaki m ®utó- busz volánja mögé üljön, a számos tanfolyam elvégzése mellett 2 évi tehergépkocsi-vezetési gyakorlottal Is kell rendelkeznie.- Megnőttek a követelmények, de tapasztalatunk: vállalatunk dolgozói szívesen vesznek részt a szakmai oktatásban, tanfolyamokon. Több szé- aen tanulnak - gépkocsivezetők, szerelők, forgalmi Osztok. Es év január 31-tál megkezdték a szakmunkás-vizsgához szükséges tanfolyam szervezését. beindítását Az elmúlt évben ugyanis szakmának ismerték el a gépjárművezetést hivatalos elnevezése: gépjárművezető és karbantartó szakma. — A szakmunkásképző tan- • m vállalati megszervezésé( vei úgy vélem, országos szinten hí éttörő munkát végzünk — mondja az osztályvezető. - Erre a tanfolyamra is bőven volt jelentkező, - ez Is egyik bizonyítéka a tanulási kedv fokozódásának. A követelmények pedig nagyok. Először is: ® tanfolyamra csak azok Iratkozhattak, akik három évet mint gépkocsivezetők dolgoztak. A képzési Idő egy év. Ennek keretén belül 442 árát elmélettel 238 árát gyakorlattal foglalkoznak, — de több száz árát a karbantartási Ismeretek megszerzésére Is fordítanak. A tanfolyam költségeit a vállalat fizeti. Negyven fővel Indítottuk e tanfolyamat. - 1974 februárjában kerül sor az első szakmunkásvizsgára. A sikeres vfzsgótó tevők a bárfeesorolásl kategóriába® UeHjefcfc-ÜSBOTÜkasliL