Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-03 / 61. szám

HOSSZÚ TÉLI ESTÉK Otthon Kiss Attila rajzé kilón Rajz* fa Wtttstódíé KARIKATÚRÁK, SZÍNES DIÁK Az Ixilon Rajz- és Játékstúdió, — ama/y nemrégen alakult a pécsi József Atiila Művelődési Házban —, önálló műsorai kíván a közönség elé lépni ta­vasszal. Az első bemutatkozá­suk április végén, május eleién a fenti művelődési házban len­ne. Ezután a Tanárképző Főis­kola közönsége ismerkedhet meg a stúdióval. A játékstúdió Budapesten az Egyetemi Sz'n- padon is szerepel majd. Műso­raikban általában karikatúrák, humoros, színes diák, az elmúlt két év díiazott filmjei szerepel­nek. Forradalmi hagyományaink szellemében D icsőségek és kudarcok, győzelmek és vereségek gazdag példatára nemzetünk története. Mindezekből tanul­nunk, okulnunk kell. Vissza-vissza keli sekinte- nünk, hogy jobban előrelássunk. A visszatekintés hasznos a má­nak, hasznos a holnópnak. A múlt itt él közöttünk, gondola­tainkra, magatartásunkra, csele­kedeteinkre közvetve és közvet­lenül hat Ez így van rendjén. Így lesz alakító kovácsa és for­málója nemzetünk jövőjének nemzetünk múltja. Kétféle értékelés Ezt a visszatekintést nagy tör­ténelmi sorsfordulóink kapcsán rendszeresen megtesszük, le­vonjuk a szükséges tanulságo­kat Ha átlapozzuk s sorsfor­dulók méltatásáról szóló cikke­ket tanulmányokat — nem hosszabb távon, csak az elmúlt 50 év folyamán —, meghök­kentő ellentmondásokat fede­zünk fel. Hogyan lehetséges az, hogy dicsőséges tavaszi sors­fordulóinkról, kiemelkedő forra­dalmi hagyományainkról ellent­mondó értékelések Jelentek meg az említett fél évszázad alatti Ennek egyik alapvető okát a örténelml valóság osztályérté- keiésében kell keresnünk. Na­gyobb nemzeti megmozdulás "sm lehet egyszerre érdeke, egyaránt segítője az elnyomók­nak és az elnyomottaknak. Már­is kétféle értékelést kapunk. De melyik az igazi, melyik felel meg a történelmi valóságnak? Ami­óta o munkásosztály megjelent, s forradalmi szervezetei tevé­kenykednek, világos a válasz. A nemzet ügye a munkásosz­tály ügyévé vált, a nemzeti ér- *ékek igazi hordozója, letéte­ményese a munkásosztály. S ennek az osztálynak alapvető érdeke a valóság tarzulásmem- tes feltárása. Ez az osztály har­col töretlenül mindenfajta tör- '•énelemhcmisítás ellen. S ebből az alapállásból egyértelműen következik, hogy a munkásosz­tály és forradalmi pártjának álláspontja közelíti meg legin­kább a valóságot Történelmi sorsfordulóink el­lentmondásos értékelésének má­sik oka abban van, hogy voltak hazánkban olyan időszakok,' amikor a történelmi tények az adott politikai irányzatok illuszt­rációi voltak, amikor a műit az adott időszak kiszolgálójává süllyedt A múlt annyiban kel­lett, amennyiben igazolta az adott politikát Ez a történelem­felfogás, ez a látásmód szinte egyértelműen következik a szek­tás, dogmatikus politikából. A harmadik ok, e szekiás, dogma­tikus értékelés ellenpólusaként létrejött revizionista felfogás. Amíg az előző leszűkítette nem­zeti haladó hagyományainkat ez utóbbi annyira kiszélesítette ezek területét, hogy elmosódtak a különbségek haladó és visz- szahúzó ténvezők között A vég­letek, a szélsőségek torz képe nehezítette a helyes történelem­szemlélet kialakulását népünk körében. Csak egy igazság! agmm 1.1 II WIT — ■■■ Mindez nem ezt jelenti, hogy o történelemben annyi igazság van, ahány osztály, ahány párt létezik. Ott is egy igazság van, sz objektív valóság, amelynek feltárása, bemutatása, a torzu­lások megszüntetése a forradal­mi munkásosztály alapvető osz- íályérdeke. A most kővetkező napokban ünnepeljük 1848. március 15-ét, 1919. március 21-ét és 1945. áp­rilis 4-éú Ezek a történelmi sors­fordulók csak véletlenül közö­sek abban, hogy a tavasz, a rügyfakadás idejére estek. De nem véletlenül közösek abban, hogy a nemzeti .függetlenséget, a társadalmi fejlődés lehetősé­gét, a felemelkedést nyitották meg előttünk. Közösek abban, hogy hazánkat az élenjáró nem­zetek soréba emelték. Senki sem vitatja azt, hogy Magyar- ország 1848—49-ben az euró­pai haladás élvonalában állott, s amikor Európa már elcsende­sedett, nálunk még mindig égett a fonradaíom lángja. 1919. március 21-én hazánk a társadalmi fejlődés legmaga­sabb fokát érte el, amikor a vi­liágon másodikként valósult meg a munkásosztály hatalma. Ez azonban már szocialista forra­dalom volt amely alapvetően különbözik minden megelőző társadalmi átalakulástól. Azon sincs vita: 1945. április 4-én is­mét megnyílt annak a lehetősé­ge, hogy hazánk az egyetemes társadalmi fejlődés élenjáró or­szágai közé kerüljön. Mindenekelőtt ezeket a törté­nelmi tényeket tekintjük forra­dalmi, haladó hagyományaink­nak. Felvetik néhányon, hogy már­cius 15. az ifjúság ünnepe, a magyar fiatalság ünnepe, hi­szen a márciusban kezdődő for­radalmat a pesti ifjúság indítot­ta el. Ez történelmi tény. A márciusi ifjúság nemzetépítő, forradalmi megmozdulásának értékéből nem von le semmit, ha megmutatjuk: nemcsak az ifjúság csinálta 1848-at A re­formkor nagy gondolkodói, poli­tikusai, írói, költői hozzájárultak a dicső napok megszületéséhez. Március 15-nek előzményei, okai voltak, s persze következ­ményei is. A győzelmes szabad­ságharc idején a vőrössipkás honvédok és a vén zászlótartó egymás mellett harcoltak. Már­cius 15-öt nem szűkíthetjük le a Nemzeti Múzeum lépcsőin le­zajlott eseményekre! Persze, ok­kor is nagy volt a mi fiatalsá­gunk, de mások is aktívan tevé­kenykedtek. Pontosabban, fia­talságunk jelentős része volt forradalmár, de éltek a gyüldel ifjak is. Nem nemzedékek har­coltak egymás eilen, hanem a haladás és a reakció vívott ádáz küzdelmet S ma, 1974 márciusában nemcsak az ifjú­ság ünnepel, hanem az egész, szocializmust építő szorgalmas magyar nép — benn« a becsö­ietes, művelt, haladé ifjúság is —, együtt valljuk magunkénak 1848 örökségét együtt fárado­zunk annak továbbfejlesztésén. Romantika nélkül A márciusi napok kevesebb romantikává!, kisebb látványos­sággal, virágesők és diadalme­netek nélkül hozták létre 1919- ben az első magyar munkásha­talmat Március 21. külsőségei­ben is eltér március 15-tőL Az események még bonyolultságuk ellenére is egyszerűsödtek. A több mint négy évig tartó ke­gyeden világháborúban kiéhe­zett, elszegényedett országban nemigen volt talaja a romanti­kának. Halottak, sebesültek, öz­vegyek és árvák százezrei. Mi­lyen kikelet milyen tavesz ez? Ezt örökölte a Magyar Tanács­köztársaság. De ez a tartalom lényegéből semmit nem von ie. Az évszázados elnyomás után a dolgozók lettek az ország gaz­dái. Milliók uralkodtak a volt földesurak, bankárok, a bár­sonyszékes kaszinók tagjai he­lyett E márciusi napok létrehoz­ták a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségét a K!MSZ-et, amelynek tagjai a békés építő munkában és a for­radalmi, honvédő harcokban hő­sies magatartási ésnúsítoaok. Új távlatok A szocialista magyar ónom kultúrpolitikája, széles értelem­ben vett nevelésügye az elmúlt 29 esztendőben sokat fáradozott azon, hogy a maga valóságá­ban, a maga igazában és di­csőségében ismertesse meg, tár­ja fel 1919. március 21-nek for­radalmi örökségét Talán az 1514-es Dózsa György vezette parasztháború vetekedhet már­cius 21-gye! abban, hogy mennyi átkot szidalmat gyűlöletet és történelmi hamisítási szórtak az elnyomó uralkodó osztályok e nagyszerű forradalmi öröksé­günkre. De fényét sohasem tud­ták kioltani. Az értelem és az érzelem végül is győzött a íör- éénelemhamisítók felett Sorsfordulóink közül kiemel­kedik 1945. április 4-e. Ismét egy látszólagos ellentmondás tanúi lehetünk. A háborúban tönkretett ország, kifosztott gaz­daság, lerombolt városok, fel­robbantott hidak látványa az egyik oldalon, legnagyobb nem­zeti ünnepünk a másikon. Mo­hács óta nem volt ilyen az or­szág helyzete — vallották a kortársak. Igen, ezek a történel­mi tények. Április 4. forradalmi hagyománya elsősorban abban van, hogy soha nem látott tör­ténelmi, társadalmi távlatokat nyitott meg hazánk számára. Azt mondják egyesek, unják mór az összehasonlítgatásokat, őket nem a múlt, hanem a ma és a jövő érdekli. De a mának és a jövőnek mindig előzmé­nye van, a jövő eredményei a mában, a múltban gyökereznek, a jövő alapvetően a mának és a múltnak a függvénye. S ápri­lis 4-e igazi lénye csak akkor tűnik elő, ha gondolatban visz- szapergetjük a filmet Hazánk lakosságának jelentős részéi al­kotják azok, akik egyidősek sza­badságunkkal, függetlensé­günkkel, vagy fiatalabbak, akik tehát közvetlenül nem érzékel­ték e kort S ha unják a szük­séges összehasonlításokat, az elsősorban a mi bűnünk. Vala­hol elhibáztuk, elcsépeltük, le­járatuk ezeket az összevetése­ket A priTis 4. abbén különbőz •''' zik március 15-től és március 21-tŐI, hogy itt nyitott a horizont Amíg március 15-ét a világosi fegyverletétel, majd október ó. és a kegyetlen ön­kényuralom követte, amíg már­cius 21-e utón augusztus 1. és a véres fehérterror következett április A utón lösebb-nagyobb felhók kivételével tiszta az ég­bolt S tiszte is marad. A vihar­felhők elűzésének ma már a nemzetközi feltételei is adottak. Régebben a győzelmeket vere­ségek követték, a sikerek kudar­cokba csaptak át Töretlen hit- bsí bízunk abban, hogy ez ez­után másképp lesz. Dr, Fehér lakván TOLDALAG1 FAL A fáklyavivő szavai Találkoztam fáklyavivökkel, láttam, fiatalok, hogy zöldéi körülöttük a bokor és fa, és nem gondolnák szakadékot, valami ünnepélyre menve rá kezdtek ékes énekekre, nem fújt a szél, nem hullt a zápor és egyikük a sokaságból fényes homlokkal, tiszta szívvel elém lépett és mondta: hidd el, bár megöregedtél, lehetsz még a kísérőnk, megmagyarázéja az álmainknak, hallgass a szóra, ilyen alkalom többé nem lesz, segíts minket e győzelemhez. Közművelődés falun Különböző pártföramofcon gyakran szó esik mostanában e közművelődés dolgairól. Ennek jegyében tekintettünk körül a magunk házalóján, kü­lönös figyelemmel a falu kulturális helyzetére. Ellátogattunk né­hány különböző típusú baranyai művelődési otthonba; este men­tünk és bejelentés nélkül, hogy a látottak és kialakuló beszél­getéseink alapján a valóságos helyzetet, a valóságos problémá­kat próbáljuk megközelíteni. Tapasztalatainkról a „Hosszú téli esfék" című riportsorozatban számoltunk be. Most pedig — a saját és a mások észrevételeit összevetve — azt szeretnénk ösz- szegezni: milyen pozitív tendenciák és milyen gondok, vissza­húzó erők jellemzőek a közművelődési életre Baranya falvaiban 1973-74 telén. Pozitív tendenciaként mindenekelőtt azt jelezhetjük, hagy — korábbiakkal ellentétben — a helyi tanácsi vezetés munkájá­ban, éves tervében a közművelődés aktív tényezőként /elen van- A vezetők hozzáállása persze nem mindenütt azonos „hőfokú”, ez szemlélet kérdése, mindenesetre tény, hogy a közművelődés­nek valamilyen formában súlya van a falu életében. Nem rangja, csak súlya. Kinél meggyőződésből a kultúra, mint életszükséglet Iránt, kinél „tetszik-nem tetszik, csinálni muszáj” alapon. A falusi kulturális tervek feltűnő arányban építenek a Mo­rálokra, a helyi fiatalság klubjaira. Ez jó, előremutató törekvés. Az mór kevésbé, hogy a felnőttek művelődése csekély részt kap az egészből. Az emberek ma is nehezen mozdulnak ki otthonról, gondolom, nem véletlenül választotta témájául ezt a problémái a Magyar Filmhíradó múlt heti száma is. De erről később, Baranyában jelenleg 173 hivatalosan is „besorolt” ifjúsági Hub működik, számuk e nyár óta ló-tal gyarapodott. Figyelmet érdemel a különböző szakkörök tevékenysége. A nőket, asszonyo­kat — eltekintve néhány közérdekű TIT-előadástól — főleg a külön­böző díszítő, hímző stb. szakkörökkel lehet kimozdítani otthonról A szakkörök és e klubok kompié* népművelés! formákká alakul­tak, bízvást maga az élet hozta így. Az összejövetelen ugyanis — mór ahol aktív, rátermett a népművelő — külön sajátos ismeret- terjesztő programokat iktatnak be. Közérdekű vitákat, vagy o manuálisan végzett munka közben rövid ismeretterjesztő előadá­sokat Nem elhanyagolható pozitív tendencia a rendkívül széleskörű és mélyen őszinte igény az élő népművészet értékei vagy azok felélesztése iránt szerte egész Baranyában. Megmutatkozik ez a népi hímzésekben, e falu egykori viseletének megőrzésében; a népdalok felélesztésében, a Páva-körök munkájában. Mindezzel együtt, általánosságban sajnos nem ez az aktM- Sós a jellemző. Ha egy-egy falu valamennyi közművelődési for­máját (TIT-előadások, rendezvények stb.) számba vesszük, sőt o közös szórakozás ritka alkalmait, a bálokat, ŐRI-előadásokat műsorokat is, a mai baranyai falunak akkor is az összlakosság­hoz viszonyított kis hányada, nemritkán egészen vékony rétege1 kapcsolódnak bele aktívan és rendszeresen a közművelődési élet­be. Sokféle okáról lehetne szólnjnk, itt a tényt szeretnénk kellőer aláhúzni, mint olyat amivel a jövőben is számolnunk kell. Azt a tényt Gertit szomorúan regisztrált (és meglehetősen általánosnak tekint ma is) az újságíró, amikor este 7 ára tájt egy kis baranyai falu főutcáján úgy érezte, hogy a helység telje­sen kihalt Zárt, világtalan ablakszemek sokasága jellemzi hosszú téli estéken a baranyai falvak sokaságát, szerencsére mind több lakásban a tv kékes fénye is, mert ott 01 előtte a csalód. Isme1 leszögezzük: szerencsére van a televízió, mint a világra kitekintő egyetlen ablak a mai kis (és nagyobb) falvak lakosságának döntő többsége számára. Ami viszont ugyanakkor az elzárkózást, a köz­életi vagy más közművelődési érdeklődés hiányát, a részvétlen­séget is elősegíti, magával hozhatja. Magával is hozza: a tv- nézők nagyobb része „mindeneró"] mindent „elfogyaszt” — be­kapcsolástól — műsorzárásig. Népművelő legyen a talpán, ck' valamilyen vonzó ötlettel, rendezvénnyel vagy műsorra! újabb rétegeket képes becsalogatni e művelődés otthonába. Mór ahol ez valóban otthonnak nevezhető, ahová szívesen betérnek az emberek. Ilyen pedig sajnos nem sok akad. Alig két éve kimutatás készült a baranyai intézményhálózat állagáról. felszereltségéről. Baranya falusi művelődési házainak mintegy o fele kifejezetten rassz, elhanyagolt állapotban van ma is. Felsze­reltségük javult valamelyest, egy-két új intézményt Is felavattunk de e lényegei illetően ez a hálózat ma is, országosan is a? utolsó helyen ÓH. Anyagi elláio-tságuk gyenge, sok helyütt, cho meg I* valósult, akadozik, döcög a közős fenntartásuk. A több- szektort) közművelődés anyagi bázisait az országban először Ba­ranyában mérték fel. Tudjuk es látjuk nagyjából, mi minden’ lehet«* tenni, egy-egy faluban, ha a pénzek a sokféle csatornán e! nem csordogálnának, de ez kevés. Ez csak diagnózis egy bajra Az orvosság a vezetői közösségi szemléletben keresendő, az pedig még csak esetlegesen produkált ilyen összefogást; a sokféle anyagi erőforrás koncentrációja még nem valósult meg. Visszahúzó erő a falusi közművelődés gyenge és állandóan változó káderhelyzete is. Sok rátermett fiatai lelkes ambíciókkal végzi el a szombathelyi képzőt Am a falusi realitásokkal szembe­találkozva mihamar Igyekszik valahol másutt, pedagóguskén' vagy könyvtárosként elhelyezkedni. A falusi népművelő társa­dalmi presztízse ma még nincs a közművelődés társadalmi súlyát szerepét megillető helyein. Utoljára hagytam, mert a legnagyobb problémának látszik; a műkedvelő művészet riasztóéin csökkenő tendenciája, falun. Ez a kérdés, ez a jelenség külön vizsgálódást igényelne, erre később visszatérünk. Egy éve szóvá tettük a kórusmozgalom visz- szaesésének a gondjait. A helyzet azóta még rosszabb. Működő nem ifjúsági kórus ma már csak elvétve akad, talán három-négy községben. A Páva-körök szereplési lehetőség híjjóva! küszköd­nek. és nagyjából hasonló lehet a helyzet a többi együttesnél is. Ennek az okairól is sokan sokféleképpen vélekednek. Van aki épp a televízió okán meg is kérdőjelezi az amatőr mozgalom szükségességét Igen, de akkor vaion a szomszédos Somogybán hogyan lehetséges, hogy ez amatőr művészet minden ágazata szamba« és színvonalban egyaránt fejlődik. Kilenc minősített énekkar és 27 kisebb népdaléneklő csoport illetve Páva-kör, 34 néptánc csoport és együttes valamint 50 irodalmi színpad és színjátszó együttes vett részt tav aly a művészeti szemléjük körzet és járási bemutatóin. (Egyébkér t művészeti bemutató rendszerük körzeö és járási szemléjét Somcgyban több mint tíz éve minden tavasszal megrendezik. A legjobbak a hagyományos megyei gála­esten és a Somogyi Napok rendezvényein is fellépnek. Ezenkívül mindért együttesnek év közben is szereplést biztosítanak külön­böző kirzetí bemutató fórumokon, falusi művelődési házakban. így az együttesek többségének legalább 4—5 szereplésre nyílik alkal­ma. Talán ez a titka? ...) Eredményeket és főképp gondokat jeleztünk. Lehetséges, hogy rövid távon nem lehet rajtuk segíteni, de eqy biztos: meg­kerülni sem lehet, szemet hunyni sem lehet fölöttük. Ez a legelső, amit tehetünk. Waüinger Endre A . í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom