Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-14 / 72. szám

1974. március 14. DUNANTOll NAPLÓ Sikerkönyvek a Kossuth Kiadónál Vándorzászló a politikai irodalom terjesztéséért Bányászok vásárolják a legtöbb politikai kiadványt Egy év megszakítással har­madszor nyerte el a Mecseki Szénbányák pártbizottsága a politikai irodalom terjesztésé­ben elért eredményeivel a Me­gyei Pártbizottság vándorzász- loját. A zászlót ünnepélyes keretek között Nagy Dezső szocialista brigádvezető, a Megyei Párt V. B. tagja tegnap nyújtotta át a Szénbányák kommunistáinak az igazgatóság üvegtermében. Az ünnepségen megjelent Bocz József elvtárs, a Megyei Párt- bizottság titkára és Szentirányi József elvtárs, a Pécs városi Pártbizottság titkára. Németh János, a Kossuth Könyvkiadó Baranya megyei Ki- rendeltségének vezetője ismer­tette a kiadó munkáját, méltat­ta a szénbányák kommunistái­nak eredményeit. Elmondotta: a Kossuth Kiadó idén 241 művet jelentetett meg 3 800 000 példányban, ezzel a 17 magyar kiadó között a Tan- könyvkiadó után a 2. helyen áll. Sikerük alapja, hogy kiad­ványaik közelebb kerültek az élethez. Az aktuális politikai ki­adványok 1 hónappal az ese­mény után már a boltokban, a pártszervezeteknél vannak. 182 kiadványuk közül több mint 80 tízezernél nagyobb példány­számban jelent meg, vagyis si­kerkönyv. A klasszikusok 20 mű­vét adták ki tavaly 169 ezer példányban. A zászló átadása alkalmával Nagy Dezső elvtárs tolmácsolta a Megyei Párt V. B. elismerését. Menyei átlagban 13 forintot költött egy-egy kereső politi­kai könyvekre, a Szénbányák­Jubilál az Állami Biztosító Legnépszerűbb a CSÉ6 30 milliót űzettek a Mecseki Szénbányáknak Az ÁB a dollár leértékelése eilen is biztosit (Kiküldött munkatársunktól) Ezer milliárd forintnyi érté­ket védelmez biztosítással az 1949-ben alapított Állami Biz­tosító. Fennállásának 25. év­fordulója alkalmából sajtótájé­koztatót rendeztek tegnap Bu­dapesten, a Magyar Sajtó Há­zában. A negyedszázaddal ez­előtt 200 biztosítási társaság, szövetkezet egyesítésével létre­hozott intézet alapvető célja azóta is változatlan, csak a biztosítási módozatok fejlődtek a népgazdaság, társadalom előtt álló feladatokkal párhuza­mosan, s ma már 150 féle vál­tozat között válogathatnak a gazdasági szervezetek, valamint a lakosság. A rádió, televízió és a sajtó képviselőinek Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgató­ja ismertette az intézet fejlő­déstörténetét, eddigi eredmé­nyeit. Kiemelten foglalkozott azokkal a statisztikai adatokkal, melyek rendkívül érdekesen tükrözik az életszínvonal fejlő­dését Az utóbbi időben ugyan­is 45 százalékkal növekedett a betöréses lopás, illetve lakás- tüzek által okozott károkra fize­tett összeg. Ugyanakkor a lo­pások és tüzek számában nem jelentkezik lényeges változás. Ez azt bizonyítja, hogy megnőtt a lakásokban felhalmozott tar­tós fogyasztási cikkek értéke. A különböző biztosítási for­mák közül legnépszerűbb a CSÉB. Dinamikus fejlődését pél­nál 17,50 forint ez az összeg. Munkájuk elismerése a vándor­zászló és a kiskönyvtár. Gadó József elvtársnak átnyújtotta a kiadó balatoni -üdülőjébe szóló beutalót, Dombi János elvtárs­nak Lenin emlékplakettet, Szedlacsek Józselnének a Me­gyei Pártbizottság dicsérő okle­velét. Három év műszaki fejlesztésének eredménye Á MÉV-nél 15 százalékkal nőtt a termelékenység A kitüntető elismerést Schwarcz József, a Szénbányák Pártbizottságának titkára kö­szönte meg és továbbította a pártbizottság köszönetét az alapszervezeteknek, a terjesz- i tőknek, aktivistáknak, elsősor­ban Zobák, Újhegy, a Bánya­igazgatóság, Szászvár és Vasas dolgozóinak. Mohácsi borvidék? — A bólyi borok sikere — 30 kilométer hosszú dombvomjiat A Szőlészeti és Borászati Ku­tatóintézet pécsi kísérleti állo­mása javaslattal fordult a Ba­ranya megyei Tanácshoz, hogy kezdeményezze a Mohács kör­nyéki szőlőtermő terület bor­vidékké nyilvánítását. A hosszan elnyúló, délre tekintő mohácsi dombvonulat jelenleg az úgyne­vezett jó bortermő helyek kate­góriájába tartozik. A hajdani híres pécsi Littke pezsgőgyár például innen szerezte be a pezsgő alapanyagát: az olcsó, savas borokat Dr. Diófási Lajos tudományos kutató, a pécsi kísérleti állomás igazgatója már a hatvanas években felfigyelt a mohácsi dombvonulat kiváló természeti adottságaira. Csaknem ugyan­olyanok a körülmények, mint a történelmi mecseki és villány-sik. lósi borvidéken, csupán az évi átlagos hőmérséklet marad el némileg a híres szőlőhegyekétől. A bizonyításra nagyszerű alka­lom nyílt: a bólyi Kossuth Tsz üzemi szőlőtelepítéshez fogott és ehhez a szőlészeti kutatóin­tézet szakmai támogatását kér­te. A kutatók tanácsára a szö­vetkezet kitűnő minőségű bor­fajtákat telepített és a legkor­szerűbb művelési módokat al­kalmazta. Az eredmény: „ter­melési robbanás" történt a bó­lyi szőlőkben. Mór az első ter­mőévben annyi szőlőt szüretel­tek a tőkékről, mint soha ezen a táion. Tavaly az országos át­lag háromszorosát szüretelték a bólyi szövetkezeti gazdák és volt olyan terület, amely több mint 200 mázsa szőlőt termett hektáronként. Az igazi megle­petést azonban a borok minő­sége okozta. Az 1972-ben Bu­dapesten rendezett első bor-vi­lágversenyen az addig ismeret­len bólyi borok közül a char- donnay a legmagasabb nemzet­közi osztályba került, az 1973- ban Keszthelyen tartott országos szövetkezeti borversenyen az összes benevezett bólyi bor aranyérmet nyert, s 1974-ben a Siklóson lezajlott baranyai bor­versenyen a Kossuth Tsz hat bora hat aranyérmet kapott, s az övé lett a nagydíj. A szőlész szakma nagy érdek­lődéssel figyeli a bólyi terme­lést, hiszen az egész hazai bor­gazdaság számára figyelemre­méltó tapasztalatokat kínál. Dr. Diófási Lajos kutató véle­ménye szerint a Dunaszekcső és Szederkény közötti mintegy 30 kilométer hosszúságú domb­vonulat valóban alkalmas minő­ségi bortermelésre, megfelelő körülmények között a vidék töb­bi mezőgazdasági üzeme is el­érheti a bólyi eredményt. Beilleszkedés vagy állás­változtatás? A munkahelyi beilleszkedés­ről, a pályaválasztás fő problé­máiról tartott szerdán délután előadást Schmidt Károly, a Ba­ranya megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatója. Az előadáson megjelent peda­gógusokat, pályaválasztási fele­lősöket, gyakorlati oktatást ve­zető nevelőket tájékoztatta az intézet munkájáról. Hangsúlyoz­ta, fő feladatuknak tekintik a munkahelyi beilleszkedés készsé­gének vizsgálatát, majd az el­végzett vizsgálatok eredményé­ről beszélt. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat műszaki fejlesztéséről tar­tott előadást szerdán a Ságvá- ri Művelődési Házban Szomo- lányi Gyula, a vállalat műszaki főosztályvezetője. — Egy vállalat műszaki fej­lesztésének eredményességét két irányban lehet lemérni: — mondotta — a vállalati eredmé­nyek vizsgálatában és a mun­ka- és egészségvédelem alaku­lása terén. Nálunk a teljesít­mények felfelé ívelnek. Az 1971- es évet 100 százaléknak véve az összüzemi teljesítmény 1972- ben 104,8 százalékra, 1973- ban 117,4 százalékra nőtt. Vállalati szinten mintegy 15—20 százalékkal nőtt a munka ter­melékenysége úgy, hogy nőtt a bér, a létszám csökkent és a termelés mennyisége 11 száza­lékkal növekedett. A műszaki fejlesztési tevé­kenység rendkívül sokrétű, né­hány fontosabb eredmény: a fejtésekben fémtám, a vága­tokban kőzetcsavaros és torkrét biztosítást alkalmaztunk, ami a munka biztonságára és a ter­melésre is kedvezően hatott. 17 000 db fejtési fémtámot al­kalmaztunk, az elmúlt évben 65 000 kőzetcsavart építettünk be. Ebből 40 000-et műgyanta ragasztásos eljárással építet­tünk be, amit elsőként az or­szágban a MÉV alkalmazott A kőzetfúrós és a robbantás- technolóqia terén elért eredmé­nyeink a legjobbaknak mond­hatók országos viszonylatban is. Jelentősége igen naqy, mert a közvetlen munkahelyi költsé­gek 50—60 százalékát teszik ki a fúrási költségek. A kőzetfú­rás egészségi ártalmainak csök­kentésére, illetve kiküszöbölé­sére fúrókocsikat és fúróállvá­nyokat szereztünk be és próbál­tunk ki. 1973-ban két finn „mi- nirondó" fúrókocsit vásároltunk 5 millió forint értékben. Az üzem- és munkaszervezést illetően feloldottuk a vájvégi dolgozók átlagbér kötöttségét 1972-től kétharmados termelés­re álPunk át a produktív dolgo­zóknál. Egészségi és termelési okokból a robbantásokat éjsza­kára és műszakok végére cso­portosítottuk. Kisebb részleqek is önálló költséggazdálkodási jogot kaptak. dázza, hogy az összes kifizeté­seknek csaknem negyedrészét az elmúlt évben vették fel a csoporttagok, illetve hozzátar­tozóik. Emellett az Állami Biz­tosító jelentősen növelte a ke­reset és a táppénz közötti kü­lönbség csökkentésére fizethető összeg nagyságát. Az elmúlt év óta pedig segélyt adhatnak egyedülálló szülőnek, s oiyan dolgozó nőnek, akinek otthon kell maradnia beteg kisgyerme­ke mellett. Támogatni lehet a CSÉB-tagot akkor is, ha házas­ságot köt, gyermeke születik, il­letve ha leszerel a katonaság­tól A tavalyi egész éves statiszti­kát figyelembe véve, az Állami Biztosító több, mint 1 millió 300 ezer esetben fizetett kártérítést. Az adatok között számos válla­lat, mezőgazdasági létesítmény kára is szerepel. Az utóbbi években a legjelentősebb káro­kat a bányatüzek okozták. A Mecseki Szénbányák Vállalat komlói üzemének több, mint 30 millió forintos kártérítést fize­tett a biztosító. Ettől függetle­nül még ma is többszáz millió forintot érő objektumok, beren­dezések, felszerelések nélkülö­zik a biztosítóst. A termelőszö­vetkezetek káraira 1961 óta 12 milliárd forintot fizettek. Szoros az intézet kapcsolata a külkereskedelemmel is. A ta­valyi dollár leértékelés több mint félmilliárd forintnyi vesz­teséget okozott, melyet a biz­tosító térít meg a vállalatok­nak. Kiemelten foglalkozott a ve­zérigazgató a gépjármű bizto­sításokkal is. A megkülönböz­tetést elsősorban az indokolja, hogy rendkívül gyorsan gyara­podik a gépjármű-park. Csak az elmúlt évben 5 milliárd fo­rintért vásároltak személyautót Tíz év alatt — 1960—1970 kö­zött — a gépjárművek által okozott károkra kifizetett összeg másfél millióról 100 millióra nőtt. Egy évvel később már 200 millióra s ez évben — sajnos reálisnak mondható becslés sze­rint — eléri a félmilliárd fo- Í rintot LÉ. Szakmunkástanulók versenye Pécsváradon ' , Tiborc Anna és Barkaszl József Jutott az országos döntőbe Hogyan állapítod meg, hogy ez a tej hamisított? Miről is­mered fel a tehenek tőgygyulla­dását? Fejjél egyszerre két fejő­géppel! Vezess le egy ellést! Harmadéves szakmunkás tanu­lók kapták ezeket a fogós kér­déseket és feladatokat szerdán, a Pécsváradon megrendezett megyei verseny döntőjében. A zsűritagok egybehangzó véle­Vendégünk volt: Dr. Kovács József, a KÉVI igazgatója Is egy­minden nehéz és Mór most éhezik a világ: a lakosság nagy része azért, mert nincs mit ennie, egy kisebb há­nyada pedig fogyókúrázik. Az­tán jön a tudomány, és kiderí­ti, hogy nemcsak az kerülhet bajba, aki sokat eszik. A „fo­gyókúrázók” is veszélyben van­nak: az ételekben ugyanis fel­lelhetők bizonyos idegen anya­gok, s a környezeti hatások sem lényegtelenek ... Nos, mik ezek az idegen anyagok? A szakszerű megha­tározás szerint mindazok, ame­lyek az élelmiszerek termelése során avagy a gyártási folya­matok következtében jutnak oda. Például a mezőgazdasági termeléssel összefüggő növény­védőszerek maradványa káros hatást fejthet ki a szervezetre, de van olyan idegen anyag is, amely javíthatja a táplálék fel­használhatóságát, állagát és eltarthatóságát. Ezekről, az élelmiszerekben előforduló idegen anyagokról és jelentőségükről tartott tegnap délelőtt előadást az MTESZ ta­nácstermében dr. Kovács Jó­zsef, a Központi Élelmiszerel­lenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója. Az intézet meglehetősen fia­tal: 1972-ben alakult. A mun­katársak a környezet—élelmi­szer—életmód kölcsönhatását vizsgálják, valamint szakmai koordináció formájában a me­gyei minőségvizsgáló hálózat munkáját segítik. — Mi tette szükségessé az intézet létrehozását? — Míg a XVII. században a föld lakossága félmilliárd volt, addig kétezerben a becslések szerint Kína lakossága eléri az egymilliárdot, Indiáé pedig a 900 milliót, és még folytathat­nám a sort. Ahhoz, hogy ezt a roppant néptömeget élelmiszer­rel el lehessen látni, javítani kell a termelés intenzitását, tar­tósítani kell az élelmiszereket, csökkenteni szükséges a raktá­rozásból ad$dó veszteségeket Gyakorlatilag az elkövetkező években az eddiginél még több idegen anyag kerül az élelmi­szerekbe. Ezért meg kell terem­teni az idegen anyagok csök­kentésének lehetőségét. Ennek kapcsán nem szabad megfeled­kezni arról sem, hogy a legkü­lönbözőbb országok exportálnak élelmiszert. A márka, a minőség ismert, így egyre inkább a tisz­tasági követelmények kerülnek előtérbe. — Előfordult már, hogy né­hány káros hatású szer felhasz­nálását megtiltották? — Például nálunk nem sza­bad a DDT-t használni. Mon­danék egy külföldi példát: az amerikaiak a csirkéknek hízás­serkentő anyagot adtak. A csir­kehúsban ez benn maradt és hatással volt a fogyasztókra. Ezt az angolok észrevették és világ­ra szóló botrány lett az ügyből. — Az élelmiszerek kezelésé­ben egyre inkább előtérbe ke­rül az atomenergia felhaszná­lása. — A Nemzetközi Atomener­gia ügynökség, felkérésére a rádióaktív sugárzóssal történő élelmiszerkezelést nekem is mó­domban volt tanulmányozni Mexikóban és Thaiföldön. Ha­zánkban az élelmiszerek sugár- kezelésének tudományos alapjai tisztázódtak, egyelőre azonban csak a burgonya és a hagyma hajtatásóndt gátlására hasz­náljuk feL — ön gyakori vendég a vi­lág különböző országainak élel­miszerellenőrző kutató állomá­sain. Beszámolna egy érdekes kísérletről? — Az USA-ban végzett kísér­let bizonyította, hogy az éhség döbbenetes módon hat az em­berre. 32 önként vállalkozó ve­tette magát aló a kísérleti éhe­zésnek. 12 nap után áldozatvál­lalásuk megszűnt. Bizonyos dol­gok iránt teljes közönnyel vi­seltettek, más Ingerekre pedig félelmetes reakcióik voltak .., CMJ ménye szerint ha nem forma színvonalon, de versenyző megoldotta feladatokat, s az írásbeli szóbeli vetélkedőben pedig el­méletileg is helytálltak a pécs- váradiak. Felkészültségük jó fényt vet az iskolára, az itt fo­lyó szakképzés magas színvona­lára. Nem véletlen, hogy az ál­lattenyésztő szakmában az el­múlt hat év alatt több ízben rendeztek már országos döntőt is Pécsváradon. Az állattenyésztő szakmun­kás tanulók országos szakmai versenye ezúttal is Baranya megyében lesz, május 13. és 16. között, Szentlőrincen. Ennek je­gyében zajlanak ezekben a na­pokban a szakmánkénti megyei döntők. Hétfőn a baromfite­nyésztők versenyeztek ugyan­csak Pécsváradon. Ebben a szakmában a tavalyi országos versenyt a pécsváradi fiatalok nyerték meg. A lányok a hétfői megyei döntőn is jó formában versenyeztek. Tiborc Anna, Kis- mihály Zsuzsa és Garzó Mar­git között igen szoros volt a küzdelem, a pontversenyt vegulis Tiborc Anna nyerte meg S Így ő jutott tovább. A szarvasmarhatenyésztő szakmában a harmadéves fiúk jeleskedtek. Barkaszi József, g nagydobszai tsz ösztöndíjasa végig vezetett a pontverseny­ben, s így biztosította a tovóbb- országos vetélkedőre. Mihólovics Péter és Várnagy Béla a megyei második és har­madik helyet szerezte meg. A sertéstenyésztő szakmunkás tanulók megyei vetélkedőjét ma rendezik meg Pécsváradon, eb­ben a szakmában az idén nem lesz országos verseny. A leg­jobb helyezést elért tanulókat az iskola kéthetes NDK-beli társasutazással Jutalmazza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom