Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-14 / 72. szám

4 DUNÄNT01» NAPLÓ 1974. március 14. 197 4. MÁRCIUS 14 CSÜTÖRTÖK Szeretette' kőszőnt/ük névnaoiuk aika'mábó' MATILD nevű rec-fi' olvasóinkat A Nap kél 6.00, nyugszik 17.47 órakor. A Hold kél 0.08, nyugszik 8.47 órakor. Bem józsef S záznyolcvan évvel ezelőtt, 1794, március 14-én született Bem József, az 1848- 49-es magyar szabadságharc legendás hírű, lengyel szárma­zású honvéd tábornoka. Zseniális katonai adottságok­kal rendelkezett; alig volt 17 éves, amikor már főhadnagyi rangban — o tüzériskola elvég­zése után — a lovastüzérekhez került. Napóleon 1812-es orosz- országi hadjárata idején részt vett a Gdansk körüli harcok­ban, majd a varsói tüzérségi is­kola tanára lett. Időközben ko­moly műszaki tanulmányokkal is foglalkozott; különösen a tü­zérség irányításában már fiata­lon nemzetközi katonai hírnevet szerzett magának. A lengyel szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült. 1848 októberében a forradalmi Bécs- nek ajánlotta fel szolgálatait, s a védőrség parancsnokaként irányította a város védelmét. Bécs eleste után az ellensé­ges vonalakon kalandos* körül­mények között sikerült Magyar- országra Jönnie; Kossuth az er­délyi hadsereg főparancsnokává nevezte ki. Ismét megmutatko­zott Bem nagyszerű szervező­készsége: újjászervezte a fel­bomlóban lévő erőket és három hónap alatt kiűzte Erdély terü­letéről az ellenséget. 1849 ta­vaszán Orsováia hatolva, a Bá­nátot is megtisztította az osztrá­koktól, Bensőséges viszonyban volt segédtisztjével, Petőfi Sándor­ral, akinek tehetségét, igazi iorradalmiságát nagyra becsül­te. Világos után Törökországba emigrált, belépett a török had­seregbe, mert így remélte a harc folytatását a cári despo- tizmus ellen. Murad Tevfik pasa Aréven, haláláig Szíria katonai parancsnoka volt. Győzelmeit kiváló hadvezérj tehetségének, erélyének és demokratikus poli­tikai magatartásának köszön­hette; e nagyszerű tulajdonsá­gokkal irta be nevét hazánk történetébe /■;. Kórházi ügyeletek Gyermekgyógyászat: Gyermekkórház. Belgyógyászat, Sebészet, Traumato­lógia: Honvéd Kórház. £gést sérülések: Honvéd Kórház, | gyermekek esetében: Gyermekkórház. I Koponya- és agysérülések: tdegse. bészet. * Március 15-i autóbuszforga’om A VOLÁN 12. sz. Vállalat ér- | tesíti az utazóközönséget, hogy : az 1974. március 15-i ünnep-é- i gek miatt március 15-én dél­előtt 9.00—11.00 óra között a 33, 34, 35, 44-es autóbuszjáia- tok az Aranyoskúttól indulnak és oda érkeznek. A 39-es, 39 A-s | járatok Kertvárosból Kossuth tér irányába csak a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti megállóig (Autóker) köz­lekednek, innen Szalay András u.—Jókai M. u.—Vasút utcán ót térnek vissza Kertvárosba. 'A 40-es járatok Kossuth tér há­nyába ugyancsak a Bajcsy-Zsi- linszky utcai megállóig (Áutó- ker) közlekednek és innen Sza­lay András u.—Jókai M. utca— Főpályaudvar útvonalon térnek vissza Űjmecsekaijára. Március 15-én délután 15.00 —17.00 óra között a keleti vá­rosrész irányába közlekedő 10, 20, 27, 28, 31, 32, 36, 37, 47-es járatok a Rákóczi út—Légszesz­gyár u.—Bacsó Béla u.—Kilián György utcában a Zsolnay Vil­mos utcára történő kihajtás előtt 15 méterrel állnak meg le- és felszállás céljából. A Főpályaudvar, illetve Újme- csekalja irányba haladó fenti járatok, valamint a 45, 46, 48, 49, 50-es járatok is a Kilián Gy. u.—Bacsó B. u.—Légszeszgyár u.—Rákóczi út útvonalon át közlekednek. A felvonulások miatt előadód­ható torlódások, esetleges já­ratkésések miatt az utazóközön­ség szíves türelmét kérjük. — Kereskedő tanulót háztartási szakra felveszek. Tel.s 18-473. (*) — Pécs megyei város Taná­csának Végrehajtó Bizottsága felhívja a város lakosságának, a vállalatok, intézmények vezetői­nek figyelmét, hogy március 15- re a közhivatalokat és a lakó­házakat nemzeti színű és vörös zászlókkal lobogózzák fel. — Kiállítás Vasason. Ma. március 14-én délután 6 órakor a Vasas I. Kossuth Művelődési Otthonban a forradalmi ifjúsági napok keretében Zágon Gyula, szigetvári festőművész akvarell- kiállítósa nyílik. A több mint húsz akvarell központi témája a Balaton, — Egészségügyi filmek. A legújabb egészségügyi ismeret­terjesztő filmeket mutatja be dr. Farkas Elemér főorvos, ma, csütörtökön 17 órakor a TIT Bartók klubjában. Az előadást filmvetítés követi. ídőjárás’eSentés Várható időjárás csütörtök estig: nyu­gat felől fokozatosan növekvő felhőzet, elsősorban a nyugati megyékben ki­sebb esőkkel. Mérsékelt, főképpen a Dunántúlon megélénkülő déli szél. Hajnalban és reggel néhány helyen köd. A legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet északkeletein mínusz 3, mí­nusz 6, máshol mínusz 2, plusz 3, a legmagasabb nappali hőmérséklet csü­törtökön 7—12 fok között Március 15-e programja Holnap országszerte megün­nepeljük 1848. március 15-e év­fordulóját. Ez alkalommal Ba­ranya megyében Szigetváron lesz KISZ fogadalomtételi ün­nepség, Siklóson Táncsics Mi­hály és a 48-as hősök szobrát koszorúzzák meg a fiatalok, és ez alkalommal tartják az ifjúsá­gi aktivisták fórumát is. Ugyan­csak koszorúzás! ünnepséget rendeznek pénteken Szentlőrm- cen, a 48-as emlékműnél. Pécsett március 15-én délelőtt fél tíz órakor koszorúzási ün­nepséget rendeznek Kossuth Lajos szobránál, délután fél négykor pedig ünnepi megem­lékezést tartanak Pécsett a 48- as téren, ahol Varga Sabján László, a Pécsi Tudományegye­tem Jogi Karának hallgatója mond beszédet. — A városi úttörő és kisdobos kulturális seregszemlén, amely 12-én, kedden kezdődött és ezen a héten tart, holnap, március 15-én délután három órakor a pécsi Mátyás király utcai Álta­lános Iskolában Pécs harminc általános iskolájából érkező mintegy ötven hangszeres szó­lista szakági versenyét rendezik meg. Az úttörők és a kisdobo­sok klasszikus és modern zene­műveket mutatnak be, többek között zongorán, kürtön, fuvolán, hegedűn és qitáron. — A Pécsi Postaigazgatósá­gon tegnap délután Budai Lász­ló, a Posta Vezérigazgatóság távközlési szakosztályának fő­előadója tartott előadást ,,A rádió és televízió új díjszabási rendszere" címmel. A HÉT FILMJEI A DIKTATOR A film írója és rendezője Charlie Chaplin, — oki egyben a kettős főszerepet játssza, — a diktátorság lényegét fogalmazza meg, szatirikus eszközökkel ábrázolja a fasizmust. A felújított Chaplin-sorozat második filmjeként láthatja a közönség ezt az amerikai filmet. Zenéjét Meredith Wilson szerezte, az operatőr: Kari Struss és Roílie Totheroh. A BIBORMADAR, I—n. A színes, szélesvásznú, kétrészes szovjet filmet, amely a XX. Nemzetközi Filmfesztiválon, San-Sebastianban az Ezüst-kagyló dijat kapta, Emil Lotjonu irta és rendezte. Zenéjét J. Doga sze­rezte. A zenés filmalkotás a moldvai vándorzenészek életét mu­tatja be. PLÚTÓ ÉS PUCK A színes, magyar mesefümet dr. Homoki Nagy István írta, rendezte és fényképezte. Két kis állat: egy hol!# és egy mosó­medve tréfás és néha nagyon is komoly kalandjait láthatják a né­zők a „Gyöngyvirágtól lombhuiiásig" című film rendezőjének újabb alkotásában. A műszaki és közgazdasági propagandaiunap rendezvényei A bányaigazgatóságon 13 órakor gázkitörési ankétot tar­tanak, 13.30 órakor pedig adat­bank szemináriumot. A Technika Házában, a Szé­chenyi Klubban 14 órakor „Az ötödik ötéves terv építőipar­politikai elgondolása” címmel dr. Koblencz József ÉVM. főosz­tályvezető tart előadást. A' Kesztyűgyárban 14 órakor Párkány József és Déri János „Az új bőrkesztyű szabványter­vezet ismertetése” címmel tarta­nak előadást A KISZOV Művelődés! Házá­ban 15.30 órakor „üzemszerve­zés — korszerű termelés" cím­mel dr. Zeller Gyula egyetemi docens tart előadást A DDGAZ tanácstermében 14 órakor Csaba Tamás újítási és szabványügyi előadó „Újítás és szabványosítás helye és je­lentősége a gáziparban" címmel, 14 órakor Zongor Gábor tech­nológus „Műonyagcsövek szi­lárdságtani tulajdonságai és méretezésűk” címmel tartanak előadást. * — Önkéntes véradás. Tegnap a Minőségi Ruházati Ktsz dol­gozói közül 26-an adtak vért. Az önkéntes véradónapon kilenc és fél liter „életmentő folyadékot” biztosítottak a rászorulók részé­re. A diktátor A bíbormadár Szuez — a legendás víziút (IX.) A • rr f 1 # • A iovo számlává A hétesztendős álomból most ébredő csatorna gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetben — az előzetes tervek szerint július elején — kezdi meg újra működését. A csator­na eddigi történetét a nagy és drámai összecsapások jellemez­ték, amelyekben a világgazda­sági tényezők csak másodlagos szerepet játszottak. Ha a világ­nak szerencséje van — az újjá­éledő csatorna gondjai elsősor­ban gazdasági jellegűek lesz­nek. Igaz, ezek nem kis gondok. A lényeges változást abban lehet összefoglalni, hogy hét év alatt a világ tengeri teherszál­lítása állási változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat éppen az kényszerítette ki, hogy c Szuezí-csatoma kiesése felbo­rította a nemzetközi tengeri ke­reskedelem legfontosabb útvo­nalainak egyensúlyát. A Perzsa-öbölből Londonba vezető út megkétszereződött. A Perzsa-öbölből a legközelebbi szovjet kikötőig, Ogyesszáig vi­vő útvonal 40 százalékkal lett hosszabb és ugyanennyivel nö­vekedett a tengeri szállítás tá­volsága Tokio és Rotterdam (te­hát a Távol-Kelet legnagyobb exportáló országa és a 'egna- gyobb nyugat-európai kikötő) között! Különösen érzékenyen érintet­te természetesen a Szuezi-csa- torna kiesése az olajszállítást. 1966-ban, az utolsó esztendő­ben; amikor Egyiptom még za­vartalanul irányíthatta a csator­na forgalmát, 176 millió tonna olajat szállítottak a csatornán keresztül. A Perzsa-öböl orszá­gaiban hajóra rakott olaj 36 százaléka ezt az utat vette igénybe (emellett a csővezeté­kek játszottak különösen nagy szerepet). A történelmi drámák ismerte­tése után érdemes egy kissé a számok felé fordulni, hogy meg­értsük az újjászülető csatorna dilemmáját. Előzetes becslések szerint 1980-ban a Perzsa-öböl környékének országai körülbelül másfél milliárd tonna olajat ter­melnek majd. Ebből 1,3 milliór- dot tengeri úton kell szállítani. Figyelembe véve azonban o mammut-tankhajók időközben történt előretörését, az említett mennyiség szállításához szüksé­ges nyolcszáz hatalmas tank­hajóból mindössze kétszáz tud­ná használni a csatornát. Még egy igen érdekes érvet kell megemlíteni. A mammut-tank- hajón a szállítási költségek vi­szonylag annyira olcsók, hogy egy 250 ezer tonnás óriáshajó, egész Afrika megkerülésével, ol­csóbban szállít Nyugat-Európó- ba egy tonna olajat, mint a lé­nyegesen rövidebb szuezi úton hajózó 70 ezer tonnás tankhajó. A megoldás kézenfekvő: a Szuezi-csatorno gazdasági jövő­je az új helyzetben azon áll vagy bukik - alkalmassá tudják-e tenni az óriás tankhajók átha­ladására ! Ez technikailag teljesen meg­valósítható. Végrehajtásához a jelenlegi számítások szerint kö­rülbelül 6—8 esztendőre és több százmillió dollárra van szükség. Ez az újjászülető csa­torna előtt álló gazdasági gon­dok lényege. Van a kérdésnek egy világ- politikai és hadászati oldala is. A Szuezi-csatorna megnyílása, majd kibővítése azt jelenti, hogy szovjet hadihajók gyorsabban juthatnak el a Fekete-tengerről o Perzsa-öbölbe 'zagy az Indici­óceánro. Ugyanakkor az ameri­kai földközi-tengeri flotta hajói előtt is megnyílik ez a lehető­ség. Külön tényező, hogy az amerikai flottában, annak jelle­ge miatt, magasabb az óriási méretű repülőgépanyahajók aránya. Ez azt jelenti, hogy a Szuezi-csatorno kibővítése, min­den kereskedelmi tényezőtől függetlenül, hadászatilag is ér­deke az Egyesült Államoknak! Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi időben a Szov­jetunió haditengerészeti erői is nagyméretű helikopterszállitó anyahajókkal bővültek. Az említett politikai és kato­nai tényekből eredő következte­tések világosak. Nevezetesen: az újjászülető csatorna világ- gazdasági feladatainak ellátása mellett csak akkor tekinthet bé­kés jövő felé — ha a világpoli­tikában a jelenleginél is határo­zottabban kibontakozik az eny­hülés légköre és mindenekelőtt a szélesebbkörű szovjet—ameri­kai együttműködés. A hajdani „Fáraók csatornó- ia” viharos történetének új sza­kaszához érkezett. És egyben válaszúthoz is: az enyhülés és a vilógbéke elemi érdeke, hogy a csatorna történetét a jövőben ne a hadügyminisztériumok tér. képészeti szobáiban írják, * • Térkép a csatornáról földkerekség talán legfontosabb víziútja a békés kereskedelem ösvénye legyen. Több mint egy viharos évszá­zad után a Szuezi-csatornának erre von szüksége. VÉGE A hajnalok itt csendesek mem Három szovjet elbeszélő Lehet-e még újat mondani a háborúról? — merül fel az em­berben a kérdés, mikor Bonsz Vasziljev bemutatkozó könyvé­nek „fülszövegéből” megtudja, hogy A hajnalok itt csendesek című kisregény öt fiatal katona- iány sorsát beszéli el a háború forgatagában. A kérdésre a fe­lelet a történet elolvasása utón: határozott igen! Borisz Vaszil- jevnek, ennek a meglehetősen későn induló, de máris nagyorv népszerű írónak, kezdő létére sikerült új oldaláról megragadni a háborús tematikát. Hősei fia­tal, kedves, szerelemre vágyó lányok, akiket a háború egyen­ruhába kényszerít. Élni szeret­nének, harsány életkedvüket még a halál közelében sem vesztik el. Nem hősöknek szü­lettek, egyszerű emberek, tele mindennapi elképzelésekkel. Pusztulásuk mégis éppoly meg­rendítő, mint az első sörökben küzdő harcosoké, mert az író az élet és a halál ilyen szembe­állításával, mintegy jelképes magaslatokba emeli a háború pusztító szörnyűségét. Megis­merjük a lányok előbbi életét, félbemaradt terveiket, s a múlt­nak és a jelennek ez a drámai ellentéte tovább erősíti a kont­raszt színeit. A kisregény nép­szerűségét bizonyítja a színpa­don és a filmen aratott hatal­mas siker is. A kötet másik írása, A leg­utolsó nap már a jelenben ját­szódik, de az előbbinél jóval bonyolultabb harcról szól. Ä té­ma kissé szokatlan: egy nyug­díjba vonuló rendőr utolsó nap­ja, aki lelkiismeretes ember lé­vén, búcsúzóul végiglátogatja azokat, akikkel munkája során dolga akadt: a bűnözőket és a bűnre hajlamosakat. Kovaljov alhadnagy kissé különc ember­nek számít a társai szemében: a gyengék megmentéséért min­dent megtesz, „ügyfeleit" tapin­tattal kezeli, mert nem elsősöd bari a bűnöst látja bennük, ha­nem az esendő embert. Elgon­dolkodtatja a probléma: miért van még mindig ennyi bűnre hajlamos ember, mikor a tár­sadalom berendezkedése régen kihúzta o talajt a lábuk alól? Rokonszenves egyénisége, meg­nyerő jelleme még vonzóbbá válik, mikor a történet végén maga is értelmetlenül áldoza­tául esik a nehezen hátráló, al­jas szándékú alvilágnak. Borisz Vasziljev mellett lurij Trifonov írásaira figyeltünk fel : a mai szovjet irodalomban mos- j tanában. Hosszú búcsúzás című : elbeszéléskötetében a minden- l napok „mikrovilága" elevene­dik meg, röpke epizódokba sű­rített életek, sorsok tárulnak elénk. Trifonov, számos kortár- sávol ellentétben nem a „tá- j gas” elbeszélés híve, inkább rö­vid terjedelmű novellákban I mondja el történeteit. Mégis képes a teljes emberi élet be­mutatására, mint például Csere című elbeszélésében, amelyben egy lakáscsere során nemcsak annak bonyodalmait ismerjük I meg, hanem a lakók bánattal j és örömmel vegyes hétköznap- ] jatt is. Az Opálos őszi nap-ban két hajdani barát találkozik, ám a közös nyelvet sehogy sem tudják megtalálni, sok minden­ről beszélgetnek, csak éppen arról nem, ami a legfontosabb lett volna: hogyan is éltek oz eltelt húsz esztendő alatt? Má­sik novellájában egy sivatagi expedíció kis csoportiának éle­téről rajzol képet (Szemüveg). Azokra az indulatokra, érzések­re kíváncsi, melyek egy zárt kö­zösség embereit jellemzik. Tri- i fonov finom lélekrajzai aTdasz- szíkus orosz próza legjobbjaira J emlékeztetnek, A szovjet irodalom nagy csa­ládjában mind erőteljesebben hallatják hangjukat a különbö­ző nemzetiségek írói. Az abház származású Fazil Iszkander ne- l vét már régóta ismerjük. Kecs- i kecsillag címmel a hatvanas j években nagysikerű szatirikus i regénye jelent meg magyarul. | Most mint elbeszélő mutatkozik i be. A Tiltott gyümölcs írásait elsősorban a kalandos gyermek­kor élményei uralják. Iszkander otthonos a gyermekek világa­_ t >an (Csik egy napja), humora jóízű, „keleties" humor. Kovács Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom