Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-05 / 35. szám

2

DUNÄNTOt! NAPLÖ

1974. február 5.

24 ora a nagyvilágban

Szovjet—kubai nyilatkozat

Gromiko Washingtonban

Kissingerrel és Nixon elnökkel tárgyal

Közel-Kelet

1 Folytatódott az izraeli csapatok kivonása fám°*zp°ntot

1. Megszüntetni

a gazdasági blokádot

2. Felszámolni az amerikai

Andrej Gromiko szovjet küi- j ügyminiszter, aki vasárnap dél- i után érkezett az amerikai kor- i mány meghívására Havannából | Washingtonba, hétfőn délelőtt megbeszéléseket folytatott dr. Henry Kissinger külügyminiszterrel. Közép-európai idő szerint hétfőn a késő esti órákban Gromiko a Fehér Házban találkozott Nixon elnökkel, aki — washingtoni megfigyelők szerint — kulcsfontosságúnak tekinti a szovjet diplomácia szerepét a közel-keleti békerendezés Szíria és Izrael viszonyát érintő és legnehezebbnek ígérkező következő szakaszában.

Washingtoni diplomáciai megfigyelők különös jelentőséget tulajdonítanak annak o körülménynek, hogy a szovjet külügyminiszter Leonyid Brezsnyev kíséretében tett kubai látogatásáról érkezett az amerikai fővárosba. Amikor Kissinger vasárnap délután a Washington-kör- nyéki Andrews légitámaszpon- ton fogadta Gromikót, az amerikai külügyminiszter a nagy

számban megjelent sajtótudósítóknak csupán általánosságban jelölte meg a magos szintű szovjet—amerikai megbeszélések tárgykörét, példaként említve a SALT-tárgyalások, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet menetének áttekintését. '

i

Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter hétfőn délelőtt megtartott több . mint kétórás megbeszélésük után röviden nyilatkoztak az amerikai külügyminisztérium épületében várakozó sajtótudósitóknak. Mindketten külön-külön és egybehangzóan kiemelték tárgyalásaik „baráti légkörét’' és hangsúlyozták, hogy megbeszélésük „részletekbe menő és nagyon építő szellemű" volt.

Délután folyamán Nixon elnök Kissingerrel és más vezető munkatársaival tanácskozott, majd közép-európai idő szerint este 21.30 órakor fogadta további megbeszélésre Gromiko szovjet külügyminisztert.

Sztrájkot szavaztak az angol bányászok

Hétfőn délben az utolsó izraeli katona is elhagyta a csa- patszétyálasztás második szakaszában kiürítésre elrendelt mintegy 250 négyzetkilométeres területet a Szuezi-csatorna nyugati portjának térségében.

Egyidejűleg az egyiptomi fél folytatja a keleíi parton evő fegyverzetének és haderejének a megállapodásban előírt mértékű csökkentését.

A csapatszétválasztás harmadik szakasza — írják a hírügynökségek — várhatóan a legrövidebb időn belül megkezdődik. Az erre a szakaszra előírt nyolc nap alatt Izrael a Keserű-tavaktól dél, délnyugatra levő körzetből vonul vissza. A második szakaszban kiürített területekre kedden hajnalban vonul be az egyiptomi haderő.

Bár a hírügynökségi jelentések — főként az ENSZ-szóvivők- re, illetve hivatalos értesülésekre hivatkozó közleményeikben — gyakran hangoztatják, hogy

a megállapodás végrehajtása tervszerűen folyik és számottevő fegyveres incidensre eddig nem került sor, az egyiptomi sajtó az elmúlt napokban, legutóbb pedig hétfőn is, arról adott hírt, hogy Izrael nem minden esetben tartja be pontosan a megállapodásban vállalt egyes kötelezettségeit. A kairói AI Ahram hétfői számában például közölte, hogy a visszavonuló izraeli csapatok magukkal vitték néhány Szuezben állomásozó hajó rakományát.

Az egyiptomi tűzszerészek folytatják az izraeliek által hátrahagyott aknamezők hatástalanítását. Eddig 54 000' aknát tettek ártalmatlanná.

Újabb összecsapás zajlott le hétfőn a Golan-fennsíkon —, közölte Damaszkuszbon egy katonai szóvivő. A fegyveres akcióban tüzérségi és páncélős erők vettek részt. Veszteségeket egyik fél sem* jelentett.

Nagy-Britannia bányászai hétfőn elsöprő többséggel felhatalmazták szakszervezetük végrehajtó bizottságát arra, hogy ha helyesnek tartja, országos sztrájkot hirdessen ki. A megkívánt 55 százalékos többség

helyett a szavazásra jogosult

270 000 dolgozó példátlanul magjs: 81 százaléka adta meg ezt a felhatalmazást vezéreinek.

Kommentár

Válság Angliában

Amikor 1970, június 18-án az általános választásokon óriási meglepetésre győzelmet aratott a Konzervatív Párt és Edward Heath megalakította a tory-kormányt, senki sem gondolta, hogy rövid három és fél esztendős uralom után kirobban Nagy- Britanniábon a második világháború óta legsúlyosabb belpolitikai és gazdasági válság. A legkevésbé sem feltételezték és látták ezt előre azok a szavazópolgárok, okik — elfordulva a Munkáspárttói— a konzervatívokra adták voksukat, Heath ígéretei igen sok, politikailag kellőképpen nem tájékozott embert tévesztettek meg. Elhitették, hogy a toryk valamiféle „csodaszerrel" rendelkeznek a már akkor if veszedelmes infláció megfékezésére, a ■ feltornyosult gazdasági bajok orvoslására.

Az utóbbi hónapok fontos világpolitikai és nemzetközi gazdasági fejleményei természetszerűleg közvetlenül hatottak a szigetországra is. A nyersanyag-árak, elsősorban az olaj árának emelkedése komoly „kihívást” jelentettek a kormányfő „stabilizációs programnak” nevezett elképzeléseivel szemben.

A szakszervezetekbe tömörült dolgozók- közül a leghatározottabban a ' bányászok

léptek fel bérköveteléssel, s látva a kormány halogató taktikáját, beszüntették a túlórázást. A brit ipar változatlanul nagymértékben függ a széntermeléstől, s a kormány a bányászok „letörésére”, a munkásság megfélemlítésére január elejétől bevezette a háromnapos munkahetet, amely hatalmas arányú munkanélküliséget eredményezett.

A konzervatívok stratégiája arra irányult, hogy megpíó- báija elszigetelni a bányászokat, s a lakosságot ellenük hangolni, mintha ők lennének felelősek a gazdasági káoszért, az immár fenyegető teljes csődért. A bányászszakszervezet politikai harcokban érett vezetősége, — amelyben jelentős helyet foglalnak el a tömegek bérküzdelmét támogató kommunisták — megcáfolhatatlan érvekkel bebizonyította, hogy „az ország romlását” nem a bányászok megmozdulásai, hanem a kormány gazdasági intézkedései okozták.

Heath változatlanul „titkos fegyverként” rejtegeti az idő előtti új választások megfontolását is. Mindenki jól tudja azonban, hogy nem választásokra, hanem megfelelő tettekre van múlhatatlanul szükség.

Matolcsy Károly

4 VARSÖ: Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter meghívására .hétfőn hivatalos látogatásra Varsóba érkezett Agostino Casaroli érsek, Vatikán közügyi tanácsának titkára. Útjára több tanácsadó is elkísérte. Tárgyalásokat folytat a lengyel külügyminisztériumban és az állami egyházügyi hivatalban Lengyelország és Vatikán kapcsolatainak rendezéséről.

4 KAIRO: Lehetséges, hogy ebben az évben az egyiptomi fővárosba látogat Willy Brandt nyugatnémet kancellár.

4 KAIRÓ: A nemzetközi repülőtér tranzit szállójában őrzik azt a három fegyveres férfit, akik vasárnap este — miután szabadonbocsátottók a Görögországban halálraítélt két terrorista kiszabadítására szedett túszaikat — Pakisztánból érkeztek az Egyiptomi Arab Köztársaságba. Az AP hírügynökség tudósítója szerint o három férfi — egyes jelentések szerint pakisztáni származásúak — Líbiába készül, öngyilkossággal fenyegetőztek arra az esetre, ha az egyiptomi hatóságok megtagadnák tőlük o Líbiába való távozás lehetőségét.

4 BONN: Az NSZK számos városában tartottak héttőn figyelmeztető sztrájkokat a nyugatnémet közszolgálati dolgozók. Hétfőn délelőtt három órán át szünetelt a villamos- és autóbuszforgalom Hannoverben, miközben a belvárosban a köz- tisztasági dolgozók és a tűzoldók tartottak többezres tiltakozó felvonulást. Hasonló megmozdulások voltak Wolfsburgban, Kölnben és Stuttgartban is.

4 BRÜSSZEL: Hétmillió frank értéket tartalmazó táska tűnt el a brüsszel repülőtéren. A rendőrség nem közölt részleteket, de annyi kiderült, ho^y a vagyont érő táska egy „közel-keleti személyiség" tulajdona volt, aki csak a repülőgépen vette észre a lopást, s haladéktalanul visz- szatért Brüsszelbe, hogy panaszt tegyen.

4 NYUGAT-BERLIN: A Bel- ziger Strassen lévő ifjúsági otthon barakkjait — a tűzoltóság megállapítása szerint — felgyújtották, a falakra horogkereszteket és kommunistaellenes jelszavakat mázoltak. A politikai rendőrség szerint a merényletet „szélsőjobboldali radikálisok” követték el.

4 BUDAPEST: Dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes vezetésével hétfőn kulturá- lis küldöttség utazott Bukarestbe, a magyar—román kulturális együttműködési vegyesbi- j zottság II. ülésére.

4 WASINGTON: Nixon el- J nők hétfőn délben megküldte a kongresszusnak jövő évi költségvetési tervezetét, amely — közel tizmilliárd dollár deficittel számolva — 304,4 milliárd dollárban irányozza elő az 1974—75-ős pénzügyi év állami kiadásait.

4 KAIRÓ: Szádot elnök az Al-Ahrom felelős szerkesztőjévé Ali Amint, az AI Akhbar volt tulajdonosát, az ismert publicistát nevezte ki.

4 MOSZKVA: Hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, akit Leszecsko szovjet miniszterelnök-helyettes fogadott. Magyar részről jelen volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete.

4 RÓMA: Moro olasz külügyminiszter vasárnap visszaérkezett Rómába közel-keleti utazásáról. Fő célja közvetlen együttműködési kapcsolatok kialakítása volt az arab olajtermelőkkel, Olaszország kőolajellátásának biztosítása érdekében. Nyilatkozatában eredményesnek mondta utazását.

4 LA PAZ: A bolíviai hadsereg közleménye szerint 13-an vesztették életüket és 10-en sebesültek meg az elmúlt' héten, amikor a hadsereg alakulatai j , vérbefojtották a Cochabamba j környéki parasztok tiltakozó \ mozgalmát, amely a nagyarányú áremelések miatt robbant ki. A környékbeli falvak lakosai azonban legkevesebb 25-re teszik a meggyilkolt parasztok számát.

4 MOSZKVA: Koszigin hétfőn a Kremlben fogadta a VDK moszkvai nagykövetét és a DIFK j ideiglenes moszkvai ügyvivőjét, j A vietnami diplomaták a szov- i : jet kormányfőnek átnyújtották ’ ! a VDK kormányának és o DIFK ! j Vietnamról szóló párizsi meg- I állapodások aláírásának első i évfordulója alkalmából kiadott j nyilatkozatát. Koszigin kijelen- I tette; a Szovjetunió továbbra is támogatja a VDK kormányának és a DIFK-nek erőfeszítéseit a í párizsi megállapodás szigorú I betartásának biztosítására.

Amerikai—szovjet képviselőcsere

A Szovjetunió o múlt héten az amerikai törvényhozás elnökeinek küldött üzenetében azt javasolta, hogy amerikai és a ; szovjet parlamenti képviselők j rendszeresen látogassák meg ! egymást — mondotta vasárnapi tévéinterjújában Gerald Ford, - az Egyesült. Államok alelnöke,

aki hivatalánál fogva o szenátus elnöke is.

Ford pozitívan ítélte meg a szovjet javaslatot, és hozzáfűzte: úgy véli, hogy amennyiben az indítványt az amerikai kongresszus elfogadja, a képviselők találkozásaira évenkint kerülhet majd m*.

3 Együttműködés a békéért

Havannában héftőn nyilvánosságra hozták a szovjet— kubai nyilatkozatot, amelyet Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro' szombaton írt alá. A nyilatkozat szövege rövidítve a következő:

— A Szovjetunió és Kuba központi feladatának tekinti külpolitikájában, hogy mindenképpen előmozdítsa a szocialista államok közössége erejének és összeforrottságának további szilárdítását, fejlessze a közöttük lévő szoros együttműködést.

— A Szovjetunió erélyesen követeli, hogy szüntessék be a gazdasági és a politikai blokádot, valamint az egyéb ellenséges cselekményeket a szocialista Kuba ellen. A Szovjetunió ismét kijelenti, hogy törvényesnek és igazságosnak tekinti és teljességében támogatja a Kubai Köztársaság követelését: minden feltétel nélkül számolják fel a területén lévő Guantanamo amerikai haditengerészeti támaszpontot.

— Az SZKP KB főtitkárának első látogatása Latin-Amerika első, szocializmust építő országában a forradalmi lelkesedés és az elvtársi szolidaritás élő megnyilvánulását eredményezte a kubai dolgozók körében a szovjet—kubai barátság fejlődésének újabb fontos szakaszát jelenti.

— A Szovjetunió és Kuba vezetői kijelentik, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatkozásában, valamint a szocialista államok külpolitikai feladatait, az államok és népek szabadságát, függetlenségét és -szuverenitását védelmező, továbbá a béke és a nemzetközi együttműködés szilárdítását célzó politikát illetően teljes közöttük a nézetazonosság.

— A Szovjetunió és Kuba változatlan szándéka, hogy a szocialista internacionalizmus elveitől vezérelve, a teljes egyenjogúság és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása szellemében mindenképpen szilárdítsák és fejlesszék a szovjet—kubai barátságot.

— Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és az egész szovjet nép nevében hangsúlyozta a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy az új élet építésében továbbra is támogatóst és segítséget nyújt Kubának.

— Mivel nemzetközi színtéren továbbra sem csendesedik az ideológiai harc, s a reakciós propaganda szakadatlanul azzal kísérletezik, hogy a szocialista országokat a rágalom ködfüggönyével vegye körül, országaik népei előtt elferdítsék az igazságot a szocializmusról, és ezáltal eltereljék a figyelmet a tőkés rendszer növekvő belső válságáról, a két testvérpárt hangsúlyozza: fáradhatatlanul

és hatékonyan le kell leplezni a rágalmazókat, erélyesen vissza kell vágni a szocialistoellenes erők ideológiai aknamunkájának minden formájára, s széleskörűen tájékoztatni kell a világ közvéleményét a szocialista országok életéről.

Az SZKP és a Kubai KP a jövőben is tevékenyen szembehelyezkedik minden olyan kísérlettel, ho§y szembeállítsák egymással a világforradalom élcsapatának egyes osztagait, széttagolják azoknak az erőknek a szövetségét, amelyek a társadalmi fejlődés, a népek nemzeti felszabadítása és a tartós béke mellett szállnak síkra. Mindkét pórt kérlelhetétlenséget tanúsít mind a jobboldali, mind pedig a „balos” revizionizmussal, a hegemonisztikus és soviniszta tendenciákkal szemben, amelyek ellentmondanak a kommunista és munkáspártok közösen kidolgozott internacionalista irányvonalának.

— A Szovjetunió és Kuba üdvözli azt a tényt, hogy az erőviszonyok a szocializmus javára történt általános megváltozásának eredményeként, a szocialista közösség összehangolt politikájának hatására, valamint « haladó és békeszerető erők ak- tív fellépésére, a nemzetközi helyzetben fordulat történt o hidegháborúról az enyhülésre, $ a nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában egyre erőteljesebben érvényesülnek a különböző tár- sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei.

— A Szovjetunió és Kuba ob' ból indul ki, hogy a világszocializmus ereje, a testvériség, az önzetlen és kölcsönös segítség és támogatás elszakíthatatlan szálaival egybefűzött szocialista közösség egysége és szolidaritása korunkban az a fő forradalmi erő, amely kellően befolyásolja világszerte a társadalmi fejlődést.

— A Szovjetunió és Kuba

nagy jelentőséget tulajdonít egyrészt a kétoldalú és többoldalú kapcsolatok kialakult formái rtökéletesítésének, másrészt annak, hogy szüntelenül keresse a testvéri országok politikai, gazdasági és más természetű együttműködésének újabb lehetőségeit és irányzatait. A két ország a továbbiakban is komoly figyelmet szentel a szocialista gazdasági integráció kérdéseinek. j

— A Kubai Kommunista Párt és Kuba Forradalmi Kormánya hangsúlyozza, hogy nemzetközileg rendkívül jelentős a Szov- jetunió célratörő külpolitikai irányvonala, rendkívül jelentős az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram sikeres megvalósítása. A Kubai KP és a kormány teljességében szolidáris az SZKP és a szovjet állam osztályalapokon nyugvó elvi és következetes külpolitikájával.

— A két ország elítéli a párizsi megállapodás szobotálá- sát, azoknak az erőknek az eljárását, amelyek akadályozzák a vietnami népet abban, hogy szabadon megvalósíthassa nemzeti törekvéseit. A Szovjetunió és Kuba szolidáris a VDK kormányának és a DIFK-nek azzal a nyilatkozatával, amely valamennyi résztvevőtől követeli a párizsi megállapodás maradéktalan végrehajtását

— A közel-keleti konfliktus j békés gyökeres rendezése felté' telezi, hogy teljesen kivonják az j izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt összes arab területekről, s biztosítják a palesztinai j arabok törvényes jogait j — A Szovjetunió és Kuba úgy i véli, hogy az európai értekezlet- ! nek olyan jelentős határozatok j elfogadásával kell befejeződnie,

1 amelyek az európai események ! alakulását a béke és az együttműködés medrébe terelnék. To- ! vábbi hasznos lépés lehetne j ezen a téren, ha konkrét döntéseket hoznának a Közép- Európában lévő haderők csökkentéséről, amiről jelenleg folynak a tárgyalások Becsben.

— A Szovjetunió és Kuba síkraszóll amellett hogy Latin- Amerikában éppúgy, mint a világ más térségéig határozottan érvényesüljenek az államközi kapcsolatokban az egyenjogúság, a szuverenitás és a területi épség tiszteletben tartósának, az erőszak alkalmazása, vagy az erőszakkal való fenyegetés elutasításának elvei. A két ország határozottan elítélte a latin-amerikai népek belügyeíbe való beavatkozás imperialista politikáját.

— A Szovjetunió és Kuba. elítélte a chilei fasiszta junta terrorját, szolidaritásáról biztosította a chilei hazafiakat, szabadságot követelt Luis Corvalan, valamint a terror több más áldozata számára. Mindkét ország szblidaritásáról biztosította Ázsia és Amerika szabadságáért és függetlenségéért küzdő népeit.

— Az SZKP és a Kubai KP, a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság eltökélt szándéka, hogy más testvérországokkal és pártokkal együtt törekszik további pozitív lépések megtételére a nemzetközi életben, valamint arra, hogy ezek a lépések végérvényesek legyenek.

— A szovjet—külsői barátság tartós és megbonthatatlan. Az SZKP és a Kubai KP, amelyet a célok és a nézetek azonossága, O marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus iránti megingathatatlan hűség fűz össze, a jövőben is mindent megtesz, hogy a két ország népe, a szocialista közösség, valamint a béke és a kommunizmus javára tovább erősödjék a sokoldalú szovjet—-kubai együttműködés —, fejeződik be a közös nyilatkozat