Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-05 / 35. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekf ' ' ‘ N. Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei XXXI. évfolyam, 35. szám 1974. február 5., kedd Ara: 80 fillér Bizottságának lapja Brezsnyev Kubában „Kuba kitárt szívvel, sóját fia­ként fogadta Leonyid Brezsnye- vet” — írta a keddi Gramma, a Kubai Kommunista Párt lapja. A Szovjetunió Kommunista Pad­ja Központi Bizottságának fő­titkára népes küldöttség élért hétfőn érkezett a nyugati félte­ke egyetlen szocialista orszá­gába. A világ mindig nagy fi­gyelemmel kíséri Brezsnyev út­jait és ez o figyelem most még csak fokozódott: először járt az SZKP KB főtitkára Latin-Arr.e- rikában. A kubai nép annak az országnak vezető politikusát kö­szönthette, amely a kubai for­radalom győzelme óta minden támogatást megad o szigetnek a szocialista építőmunkához, a harcokban kivívott függetlenség védelméhez. Ennek a segítségnek és a kölcsönös előnyökön, a szocia­lista internacionalizmuson és együttműködésen alapuló gazdasági kapcsolótoknak kö- köszönhető, hogy Kuba 15 év alott a latin-amerikai kontinens egyik leggyorsabban fejlődő ál­lama lett. Ez a tizenöt év számos olyan nehézséget oldott meg, amelyekkel egy elszigetelt or­szág nem birkózhatott volna meg. Leonyid Brezsnyev a ja­nuár 29-én a havannai Forra­dalom terén tartott egymilliós tömeggyűiésen erről ezt mond­ta: „önök határozottan letör­ték az országon belül az osz­tályellenség ellenállását. Szét­zúzták azokat a külföldi kísér­leteket, amelyek gazdasági bíö- káddal akarták megfojtani Ku­bát. Megszilárdult a köztársa­ság belső biztonsága. Az inter­venciósok bukása 1961-ben, a nép felsorakozása vezetői mö­gé, a szociálisa Kuba védelmé­nek megszilárdítása, a szocia­lista testvérországokhoz fűződő sokoldalú kapcsolatok fejlődé­se — mindez meggyőzően mu­tatta meg a világnak, hogy a kubai forradalom szilárd lába­kon áll, és — Lenin szavaival szólva — ér valamit, mert ké­pes megvédeni magát.” Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára azt a segít­séget méltatta, amely megtö:te oz imperializmus blokádját és amelyre támaszkodva ma is tervszerűen fejlődhet Kuba szo­cialista gazdasága: „A testvéri szovjet nép az imperializmus gazdasági agressziójának min­den akciójára szolidaritásának újabb meg újab megnyilvánu­lásával válaszolt: az élelmisze­rek, nyersanyagok és gépek szál­lításának embargójára és végül a totális gazdasági biokádra a Szovjetunió haladéktalanul élel­miszerek, nyersanyagok’ és gé- füek szállításával, valamiül á Kubának nyújtott egyéb gazda­sági segéllyel válaszolt." A Szovjetunió és Kuba veze­tőinek tárgyalásai meggyőzhet­ték a kételkedőket arról, hogy a két ország és a két nép kap­csolatai ma már az egyetértés, a célok teljes azonossága alap­ján fejlődnek. Fidel Castro a barátsági nagygyűlésen külön megemlékezett arról, hogy Ku­ba döntő jelentőségűnek tartja az SZKP XXIV. kongresszusá­nak békeprogramját, és erejé­től tellően támogatja a Szov-( jetuniót a nemzetközi feszült­ség enyhítésére és a fegyverke­zési hajsza beszüntetésére irá­nyuló erőfeszítéseiben. Ennek szellemében lépett fel Fidel Castro az el nem kötelezett or­szágok algíri konferenciáján is. A szovjet—kubai tárgyalások fontosságát jól illusztrálja az, hogy az Egyesült Államok sajtó­ja, rádió; és televízióállomásai is megkülönböztetett figyelem­mel foglalkoznak Leonyid Brezs­nyev kubai útjával. A hagy la­pok a január 29-i nagygyűlé­sen elmondottakból kiemelik az SZKP KB főtitkárának ezt a ki­jelentését: „A szocialista Kuba nem volt, és soha nem is lesz egyedül”, valamint azt hogy ,,a szovjet—kubai kapcsolatok ma már hosszabb távra épülnek.” Es a legtöbb lap nem mulaszt­ja el, hogy megjegyezze: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megváltoztassa a Kubával kap­csolatos álláspontját. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága fő­titkárának kubai látogatósárói már a záróközlemény megjele­nése előtt is, az egybehangzó nyilatkozatokból kiderült, hogy a megbeszéléseket oz őszinte­ség, a bizalom és a teljes egyet­értés jellemezte. Mint Leonyid Brezsnyev mondotta: A jelenle­gi tárgyalások újabb lépcsőfo­kot jelentettek a szovjet—kubai együttműködésben. Bernól György Leenyid Brezsnyev hazaérkezett Kukából Leonyid Brezsnyev hétfőn Havannából visszaérkezett Moszk­vába. 4< ■ »*!•'> 1 ■' • , 1 :■ Útban Moszkva |plé rövid időre leszállt az Uj-Fundland-i (Ka­nada) Garderben. A repülőtéren D. Jamieson területi gazdaság­fejlesztési miniszter és más hivatalos kanadai személyiségek fo­gadták. Brezsnyev és D. Jamieson baráti beszélgetést folytatott, amelynek során érintették a szovjet—kanadai kapcsolatok néhány kérdését. D. Jamieson átadta Brezsnyevnek Trudeau kanadai mi­niszterelnök valaszüzenelét, amelyben Trudeau a szovjet nép fel­virágoztatására irányuló jókívánságait tolmácsolja és megálla­pítja, hogy kedvezően fejlődnek a kapcsolatok o két ország kö­zött. Kifejezte reményét, Hogy a két ország közötti szorosabb együtt­működés a már lefektetett szilárd alapokon tovább fejlődik, Moszkvában, a vnükbvói repülőtéren Brezsnyevet Aleksrej Ko­szigin, Nyikolaj Podgornij, a szovjet párt- és kormány más vezetői, kubai diplomaták fogadták. A repülőteret szovjet és kubai zászlók díszítették. Üj kollégiumot kap a Tanárképző Hatszáz férőhely — 90 millió forint Bontakozik az egyetemi város Üj kollégiumot köp Pécs fel- ' sőoktatása. A következő ötéves ; tervben megvalósuló 600 fős j diákotthon a Tanárképző Főis- I kóla hallgatóinak elhelyezési | gondjait hivatott megoldani. A . 90 millió forintba kerülő beru- j házás Pécs nyugati egyetemi I városrészébe kerül, a mór meg­levő szép orvoskollégium köze­iébe. . \ 1600 nappali hallgató j Korábban olyan nagy befő- j gadóképességű diákszálló épí- i téséről volt szó, amelyben he- j lyet koptak volna a közgazdász , hallgatók is. Csakhogy ez a . megoldás újabb nehézségeket j szült volna: a közgazdász hall­gatókat a város ellenkező végé­bé .kellett volna utaztatni, illet­ve a menzát ebben a kollégium­ban nem tudták volna biztosí­tani a részükre. így született a döntés, hogy először kizárólag a tanárképzősök részére épül kollégium, a jogász- és közgaz­dász kollégiumi gondok megol­dását más módon, biztosítják. A Tanárképző Főiskola jelen­leg 1500 nappali hallgatójának mintegy a fele kollégista. A nappali hallgatók létszáma vi­szont rövidesen 1600-ra emelke­dik. Nem lényegtelen a beisko­lázás szempontjából, hogy Pécs milyen elhelyezést biztosit a jö­vendő pedagógusok számára, s hányon kényszerülnek albérlet­be. na kicsi lesz... Északi irányban tovább terjeszkedik Pécsett a Szigeti úti új lakótelep. Az Ifjúság útján bontják a «zónáit, régi házakat és a terep rendezése után megkezdik a modern, új lakóépületek alapo­zásét. Ssfe JáBos teísétete i A kollégium az Ifjúság útja és j a Jakabhegyi út által határolt telekre kerül. A tervezők gon­dolnak a jövőre is — a terület • felső részében megfelelő hely marad arra az esetre, ha ké­sőbb újabb, háromszáz fős diák­szálló építésére kerüt sor ebben az egyetemi negyedben. A diákszálló beruházási prog­ramterveit Köves Emiinek, a PO- TE teraszos kiképzésű kollégium ; ma tervezőjének irányításával Horváth Mgrgit, a Pécsi Terve­ző Vállalat építésze készítette. Az építkezést a Művelődéiügyi Minisztérium Beruházási Vólia- Icta bonyolítja le, a kivitelező a Baranya megyei Építőipari Vállalat lesz. Teraszos kiképzés Az új kollégium is teraszos ki­képzésű lesz, négyágyas szo­bákkal. Az épület körül sport­pályákat, gépkocsiparkolót ala­kítanak ki. A diákotthont bekap­csolják a távfűtési hálózatba. A legfontosabb természete­sen az építkezés kezdete és be­fejezése. Nos, a tervek szerint 1976-ban kezdik el a diákszálló építését, s 1979-re, esetleg r f978-."n befejezik e »unkát i Több mint 8 millió tonna szenet tárnak fel ■ A szabolcsi légakne Fejlesztik Pécs-Bánya üzemet Nagyarányú fejlesztési mun- I kák folynak Pécs-Bányaüzem- j ben. ‘István II. akna továbbmé- | lyítéséről már hírt adtunk: a ! gázkitöréses telepek harántolá­sa miatt nagy elővigyázatossá- i got követelő munkák a bánya VI. szintjének feltárását céloz­zák. A gázkitörések fokozott veszélye miatt szigorú bizton­sági előírások vannak érvény­ben, így az akna mélyítése köz­ben a nagyteljesítményű szállí­tógépek csak a negyedik szintig működhetnek. Éppen ez volt az ok, amiért a korábbi terveket megváltoztatták. A bányaüfem V. szintjét az í eredeti határidőnél — 1975, 1. I negyedév — korábban termelés- ; be kell állítani. 'A felsőbb szin- j teken ugyanis a kedvezőtlen ' geológiai körülmények miatt jer : lentős -szénvogyont kellett fel-. hagyni, A kieső termelés pótló- I sa csak az V. szintről lehetsé­ges, ehhez azonban szükséges István II. akna teljes szállítóka. pacitása. A műszakiak eredeti tervet dolgoztak ki a kétirányú fel­adat megvalósítására. István II. aknában a régebbi tervektől el- ! térően a mélyítéssel megállnak í a hatodik szint magasságában, (még 9 méter von vissza) és ai aknát visszaállítják a szállítás szolgálatába. Ugyanakkor a bá­nya távolabbi jövőjét — hatodill szint feltárására — István I. ak­na további mélyítésével biztoJ sítják. Lemélyítik eaészen a VI13 szintig, majd ebből oz aknából kezdik meg a VI. szint feltárá­sát. A régi tervek szerint István II. akna mélyítése után a VIJ szinti rakodókat is ebbejf az oké nőből képezték volna ki. Az új elképzelések szerint a feltáró csapatok az István I. aknától egészen az új aknáig jönnek és c sok időveszteséggel járó munkákat a szállítás akadályo­zása nélkül elvégzik, Pécs-Bányoűzem fejlesztésével több mint 8 millió tonna szenet tárnok fel, illetve biztosítják Jfi» termelését Az idén megkezdődik Rücken» akna mélyítése a IV. szintig. így a keleti bányamező szellőztetésé biztosítva les?, amikor az V, szintet termelésbe állítják. Az akna rekonstrukciója most feje­ződött be: új kötélvezetéses szállítógépet állítottak üzembe» kijavították az akna falazatát^ kicserélték az összes aknaszerel« ' vényt. I. J. Párt- és állami vezetők látogatása a Szovjet Tudomány és Kuli áfa Házában Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának és titkárságának több tagja hétfőn ellátogatott a Szovjet Tudomány és Kultúra Házába. A vendégeket V. J, Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete, s a nagykövetség több munkatársa, valamint az intéz­mény vezetői fogadták. Az üd- vözlés után a magyar párt- és j állami vezetők J. J. Bagyulnak, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége magyarországi kép viselőjének kalauzolásával megismerkedtek a Szovjet Tu­domány .és Kultúra Házának sokoldalú tevékenységével. A többi között megtekintették a Központi Lenin Múzeum, a Le- ningrádi Lenin Múzeum és a Tretyakov Képtár grafikai anya­gából rendezett Lenin-kiállítást, valamint <j ház más kiállításait, nyelvi laboratóriumait, könyvtá­rait, zeneszalonjót. Hosszasan időztek Borisz Scserbakovnak, a Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiája levelező tagjának kiállításán is. Az egyes részlegek megtekin­tését barát« beszélgetés követ­! te, V. J. Pavlov köszönetét mon. dott a magyar párt- és állami szerveknek a segítségért, ame­lyet a Szovjet Tudomány esi Kultúra Házának létrehozásá­hoz, és megnyitása óta végzett munkájához nyújtottak. Elmon­dotta, hogy minden feltétel biz- tosított az intézmény rendelte­tésszerű működéséhez, a szov­jet tudomány és kultúra ered­ményeinek ismertetéséhez. A házat megnyitása óta több mint kétszázezren keresték fel. Különösen a munkásság, az ipari vállalatok dolgozói, a fia­talok, a KISZ aktivisták láto­gatják nagy számban, $ ren­dezvényeik sok gyermeket is vonzanak. Kádár János a baráti beszél, getés során hangsúlyozta, hogy a ház létrehozásának céljához méltóan tölti be rendeltetését, eredményesen mutatja be a Szovjetunió tudományos és kul­turális eredményeit hazánk­ban. Tevékenységével a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió barátságának, együttműködésének további szélesítését, erősítését szolgál­ja. A Szovjet Tudomány és Kul­túra Házában folyó tevékeny­ség igen jelentős népünk életé, ben, s annak az ügynek a szolgálatában, amelyért a szov­jet és o magyar nép eoyerárst dolgozik. §

Next

/
Oldalképek
Tartalom