Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-24 / 54. szám
/ A dunopentelei platón ál- “ lünk, mintegy hatvan méterrel a Duna szintje felett, s ugyanennyivel magasabban a folyó túlsó partján zöldellő végtelen Alföldnél, Jobbra, a hátunk mögött, az acélmű, bal,a, egy öbölszerű mélyedésbe búivá, az egykori Pentele fehéilő házai. Délután négy óra. A város bíborba hajló fényben úszik. Egyszerű, tiszta, lüktető. A nagyforgalmú főutca egész a fennsík pereméig elhozza a belváros zsibongását, hogy aztán hirtelen mélyre zuhanjanak a zajok. Le, egész a köves portig, a csobogó folyóvízig, de most már egyáltalán nem bántón, s nem élesen, inkább puhán és szálldosón, mint a sokszínű, súlytalan szappanbuborék. Itt, ezen a szakaszon szállt partra 1951. június 17-én az első ezer rohammunkás fiatal. A pentelei fennsíkon 1950. májusában láttak munkához a Magyar Nemzeti Gyárépítő Vállalat kubikosai, a városépítés tényleges kezdetét mégis az első ifjúsági brigádok megérkezése jelentette. Jöttek önként, megbízólevéllel, jöttek a munkanélküliség elől menekülve, jöttek kalandvágyból, jöttek a nagy pénzek reményében ... Sár, őserdőt idéző bokrosok, pufajka, négyszáz százalék, verekedések ... Elindälurik a Vasmű úton, s makacsul velünk jönnek ezek az emlékképek. Fék, parkok, szobrokkal díszített terek. Dunaújváros nem egyszerűen egy város o magyar városok közül — ez a név ezernyi kérdőjel, s ezernyi felkiáltójel is egyben. A házak mértani rendje felett füstoszlopok tartják a napnyugtától vöröslő eget. Valahol távol vad gőz sziszeg. Él, mozog, lélegzik és megigéz ez a gyárakból, házakból, utakból, fákból, gépekből, zajokból, színekből és füstökből eggyé szőtt furcsa konqlomerátum. A belváros legidősebb háza se idősebb huszonnégy évesnél, mégis a történelem levegője vesz körül. Május 1. utca, 5-ös „kocka". Ez volt a város első épülete. S ez itt a mozi. Tornyos, oszlopos, mint egy távol keleti kongresszusi palota ... S ez a város első üzletháza. étterme, színes, népéletet ábrázoló mozaikkal, az oszlopok mellett harsányan virító, virágos ornamentikával ... Egyforma ablakok, egyforma díszek a beiá- rati ajtók felett, s az egyforma épületek övezte parkokban egyforma tekintetű szobrok... De aztán modern, csupaüveg toronyházak állnak elénk, városnagyságú ragyogó lakótelep, s persze fák, terek, meghitt kis pihenőhelyek. A fák oltalmában kétezer távfűtéses garázs bújik meg alig láthatóan, mert most már erre is kiterjedt a figyelem ... A nagyszerű és a kevésbé szép, az elhibázott és a remekbe sikerült egymáshoz simul és összecseng, harmóniában egyesítve múltat és jelent. Csábító gondolat: ilyennek képzelhették ezt a várost az énekelve érkező önkéntesek ezrei — de ez nem igaz. Ezt akkor senki sem képzelhette el. # Ötvenezer lakos, köze! negyvenezer nagyipari munkás. Tizenháromezer lakás, ebből 90 százalék vízvezetékkel és csatornával ellátott, 82 százaléka gázos ... Az összlakásállomány 80 százaléka kettő, illetve ennél több szobás . . . Százhatvan orvos, két rendelőintézet, 570 ágyas kórház. Négy középiskola, egy műszaki főiskola. A 10 ezer lakosra jutó óvodai férőhelyek száma 252, amely a Dunaújváros ünnepel városok átlagánál 30 százalékkal magasabb. . . A családok 99 százalékának televíziója van; hét tanácsi és ötven szakszervezeti könyvtár működik a városban. Ötezer technikus, illetve érettségizett szakember, — s közel 1500 mérnök ... De Dunaújváros nemcsak ezeket a számokat, nemcsak a szűkén értelmezett városhatáron belüli létesítményeket jelenti. Dunaújváros egy erősödő agglomerátum központja, melynek települései ezer szállal kötődnek a városhoz. A hivatalos statisztika 14 települést sorol a dunaújvárosi agglomerációhoz — közülük tíz Fejér, három Bács-Kiskun, egy pedig Tolna megyében helyezkedik el. Az agglomeráció kiterjedési körzete, mintegy 40 kilométeres kör — s életrevalóságát, s szoros együttélését a központban álló várossal mi sem bizonyítja jobban, minthogy nyolcezer ember ingázik e körben naponta. Dunaújváros közigazgatási területe 53 négyzetkilométer — az agglomerációé közel nyolcszáz. A népesség — Dunaújvá- rossal együtt több mint 110 ezer. Az acélmű, s az azt körülvevő város, mint egy hatalmas mágnes vonzza, és alakítja a körzet életét. A fentebb említett érdekszférán túl közel 100 kilométeres körben érződik Dunaújváros vonzereje — ebben a körben ugyanis nincs hasonló súlyú város. Ez a vonzerő áthatol a Dunán, s a Duna— Tisza-kőze jelentős részén érezteti hatását. A bevándorlók tömegei változatlanul alföldiek. Hogy milyen hatalmas ez a mágnes, illetve annak központja az ipar — íme néhány adatl Az ipari koncentráció eredményeképpen már 1970-ben Dunaújváros minden munkására évi 387 ezer forint termelési érték Jutott, s a város minden négyzetkilométerére 220 millió forint értékű állóeszköz... S azóta további üzemek épültek, mint amilyen a milliárdos nagyságrendű papíripari üzem ... Ezer kérdés, s ezer felkiáltójel... Dunaújváros él, erősödik és szépül — a szükségessége körüli viták azonban időről időre még mindig fellángolnak. Kellett eqyálta'án? Miskolci Miklós Dunaújvárosról készített szociográfiájában így ír erről a kérdésről: „Az ország iparosítása feltétlenül időszerű volt és semmiképpen sem tekinthető erőszakolt, elsietett lépésnek. Bizonyság erre, hogy a II. világháború előtt hazánk népessége Európa népességének 2,2 százaléka volt, de Európa ipari termelésének csak 0,9 százalékát adtuk. További bizonyságok: az egy főre eső ipari termelés 22 dollár volt, míg Angliában 140, Dániában 80, Ausztráliában pedig 59 dollár. A háború előtti Magyarország ipari elmaradottságának legszembetűnőbb pontja a szerkezeti korszerűtlenség volt... 1938-ban a fejlett országok ipari termelésének 47,4 százalékát adta a nehézipar, hazánkban mindössze 22,5 százalékát ..." Az új magyar kohászati kombinát megépítését 1949-ben határozta el a kormány. A tervek elkészítéséhez a Szovjetunió segítségét kértük, hisz ebben az időben mindössze 4000 mérnöke volt az országnak ... Az 1950-ben elfogadott tervek szerint a vasmű évi termelését 544 ezer tonna nyersvasbqn, 480 ezer tonna acélban, 280 ezer tonna hengerelt áruban és 540 ezer tonna kokszban határozták meg. Á kombinát i^t- számát Ó500 főre tervezték — a gyár körül épülő város lakosszámát pedig mintegy 25 ezerre ... És most nézzük a Központi Statisztikai Hivatal 1970- ben kiadott dunaújvárosi füzetének adatait! A nehézipar 14 ezer embert foglalkoztat, a könnyűipar közel 4000-et. Az iparban foglalkoztatottak 92 százaléka a minisztériumi iparban dolgozik. Dunaújváros az ország nyolcadik legiparosodottabb városa — ezer lakosra 480 iparban foglalkoztatott ember jut A szocialista ipar állóeszközeinek bruttó értéke megközelítette a 11 milliárd forintot — az egy ipari foglalkoztatottra jutó állóeszközérték több m'nt háromszorosa hazánk városi átlagának. A, magas fokú gépesítettségre utal, hogy az egy munkásra eső hajtóerő értéke a legmagasabb hazánk városai között — 1969-es adatok szerint több mint 2100 kilowatt, szemben a többi ipari város 475 kilowattos átlagával .. Soós Imre, Dunaújváros Tanácsának elnökhelyettese: — Városunk az ország álló- eszközállományát tekintve Budapest és Miskolc után a harmadik helyen áll... Munkás- város — egyre erősödő értelmiséggel. Városunk sajátos történelme sajátos helyzetet hagyott ránk: művi környezetünk — gáz-, villany-, távfűtés-ellátásunk —, kimagaslóan jó, köz- intézményekkel, kulturális létesítményekkel azonban kevésbé vagyunk ellátva. Ebből következik tehát az egyik fontos, feladatunk. A másik az úgynevezett tercier-szektor erősítése és megfelelő szintre emelése, mert eddig csak a termelő ágazatok fejlődtek. A javítás, szolgáltatás, kereskedelem, közlekedés kulturáltságának és teljesítőképességének emelése jelenti majd a várossá érés újabb szakaszát. S természetesen nagy ütemben folyik a lakásépítés. 1971—75 között célcsoportos beruházásként 3100 lakást építünk, további nyolcszáz lakást épít a Vasmű vállalati keretekből, míg a papíripari fejlesztés vonzataként 125 lakást kapu ik. Évente mintegy 50 családi ház valósul meg — ez öt év alatt tehát közel 4300 lakás ... — Hóromezerötszáz jogos lakásigényét tartunk nyilván — ebből nyolcszáznegyven igényt még idén kielégítünk... Á magyar városok közül kiemelkedő nagy nálunk a kimondottan városias — tehát öt, illetve annál több lakást tartalmazó —, épületek aránya: 77 százalék. A városközpont 4—6 szintes épületei mellett most sorra épülnek a 10—11 szintes lakóházak. Változatos és modern városkép van kialakulóban — mely építészetileg, esztétikailag nem egységes, de nincs is ellentmondásban egymással. Városrendezési terveinket egyébként országos pályázatok keretében készíttetjük el — mert a legjobbat szeretnénk. Talán nem érdektelen, ha megemlítem: a pécsi Dénesi Ödön tervei bizonyultak a legjobbnak — ezt valósítjuk meg. Az építés, városrendezés egyébként nálunk ténylegesen közügy: viták folynak a helyi lap hasábjain, s százak jönnek ösz- sze és mondanak véleményt városrendezési ankétjainkon .. „ A Vasmű viszonylag hosszú felfutási Idő után megkezdte a népgazdasággal szembeni adósságai visszafizetését. 1968- ban a nemzeti vagyon megtermeléséből 3,8 százalékkal részesedett — s a részesedési arány abszolút összegben azóta tovább növekedett. 1970-tő! a Dunai Vasmű minden forint nyeresége tiszta nyereség I A kérdés tehát már nem az: kellett-e, hanem, hogy milyen Igényben és ütemben fejlesszék tovább. Az eddig kidolgozott koncepció szerint új, oxigénes- fconverteres acélmű létesítésével 1,5 millió tonnára növelik az acéltermelést, s sor kerül egy második hideghengermű megépítésére is. Célszerűnek és szükségesnek látszik egy 140— 180 ezer tonna évi kapacitású hegesztett csőgyár építése. E fejlesztési program eredményeképpen — mintegy tíz év alatt, — a vasmű nyersvasgyár- tása 1,2 millió tonnára, acél- gyártási kapacitása 2 millió tonnára, meleghengermű kapacitása 1,8 millió tonnára, a hidegen hengerelt termékek gyártási kapacitása pedig 0,5 tonnára növekednék... Hirtelen este lesz — felgyulladnak a fényforrások, kandeláberek. Egy lüktető, fiatal, dinamikus város centrumában vagyunk — ezt bizonyítja minden: a forgalom, a fények, a tömeg, a zajok. Huszonöt évvel ezelőtt egy reménytelen kis faiu volt itt — 1950-ben huszonötezres városról álmodtak a legvakmerőbbek, 1960 és 1970 között 30 ezerről 45 ezerre nőtt a lakosság létszáma, 1970 és 1975 között pedig elérte az ötvenezret. De egy 1960-ban készült távlati program már 75 ezer emberről beszél ... is a dunaújvárosiak persze százezerről... Cgy mondat, egy alig ész- *•> revehető kis hír az eseménynaptárból : Húsz évvel ezelőtt, 1954. február 28-án ünnepélyes keretek között felavatták a Dunai Vasmű nagyolvasztóját.. „ Sékés Sándor Névházasság települések között Száz évvel ezelőtt, 1874-ben tette közzé első ízben a Központi Statisztikai Hivatal az ország településeinek és egyéb lakott helységeinek névgyüjte- ményét. Azóta rendszeres időközönként napvilágot lát a névjegyzék, kibővítve több irányú áttekintést nyújtó állam- és köz- igazgatási, valamint statisztikai adatokkal. A legtöbb újdonsággal a mostani, legújabb „fel- térképezés" szolgál. Az utóbbi tizenöt évben ugyanis az ország államigazgatási és közigazgatási arculata többet változott, mint a korábbi fél évszázadban. Egyik érdekesség a helységek számának lassú, de állandó csökkenése: legutóbb 3246 volt a jegyzékbe vett települések száma, rna 3189. A „leltárhiány” oka a helység, illetve a helységnévösSze- vonós. Az esetek zömében az egyesítés alkalmával kompromisszum születik: a „keresztelőn" az újszülött olyan nevet kap, amely mindkét „szülőjének" korábbi nevéből megőriz valamit. így lett például Őr- szentmiklós és Vácbottyán „nászából” őrbottyán, Rábakovácsi és Balassameggyes egyesüléséből pedig Meggyeskovácsi. A leghosszab helységnevet — 1954-ben történt egyesítéséig — húsz betűvel Reformátuskovácsháza viselte. Örökét most Jász- felsőszentgvörgy vette át, amely húsz betűvel ugyan nem döntötte meg, de beállította elődje rekordját. A sereghajtók, azaz a legkurtább nevet viselők között viszont jópáran holtversenyben állnak két betűvel, azaz egy szótaggal: Ág, Bő, Sé, Őr, stb. A Statisztikai Hivatal gazdag gyűjteménye 300 ezer adatával egyben a helytörténeti kutatások értékes kútfője is. Akik településeink múltjával hivatásszerűen foglalkoznak, megtudhatnak belőle sok, eddig nem publikált, vagy csak nehezen hozzáférhető tényanyagot. Olyanokat például, hogy Nyirábrány községet 1901-ben létesítették Buda- és Szentgyörgyóbrány összevonásából, Ceglédberce! pedig ugyancsak 1901 előtt még Cserőberce! volt. Kutatóink nemrégiben vették tervbe a jellegzetes és feltételezhetően történelmi múlttal rendelkező helységnevek regisztrálását, és a nevek származásának, valamint értelmezésének a kiderítését is. Kinyomozták — többek között —, hogy Balatonakarattya annak emlékét őrzi, hogy a hagyomány szerint Rákóczi ide hivatta össze az országgyűlést, a nép „akarattyának” a kinyilvánítására. Rejtélyes Kellemes gond, de gond: az új lakótelepek és városnegyedek alaposan „meghizlalták" az utcanevek jegyzékét. Budapesten máris kilencezer utcát, teret, közt, sétányt és lépcsőt tartanak nyilván. Tíz év alatt a fővárosban 120 új „taggal” gyarapodott az utcanevek családja. Városszakértőink szerint helytelen gyakorlat, hogy nemcsak újonnan létesült utcákat keresztelünk el, hanem sok esetben a köztudjatba jól begyökeresedett elnevezéseket Is — fölöslegesen — felcserélünk kéjesebb értékűekkel. A névváltoztatás divatjára jellemző példa Nyíregyháza, ahol az 1910-ben adott utcanevek közül már csak öt van meg. Az utcák, terek, sétányok „keresztszülei’’ leginkább a tulajdonneves megjelöléseket kedvelik. Pesten az utcák 10 százaléka személyről kapta nevét, Pécs 800 nyilvántartott utcájából 300, Esztergom 120 utcájából pedig 80 viseli kiemelkedő személyiség nevét. Igaz, akadnak „utcatulajdonosok", akikről ma már a legutcanevek tájékozottabb helytörténészek sem tudnak felvilágosítással szolgálni: tetteik, érdemeik elmerültek a feledés homályában. Sok névadó inkognitáját pedig csak hosszas kutatómunkával tudja felfedni. A budapesti II. kerületi Avert/k utcáról például nemrég sikerült megállapítani, hogy egész família emlékét őrzi: Avedik István orvostanárét, Avedik Félix jogtudósét, valamint Avedik Gábor és Lukács egyháztudósokét. „Kapásból” azt is kevesen mondanák meg, hogy a XX. kerületben a Hitel Márton utcát Pesterzsébet egyik alapítójáról nevezték el. Csepelen a Besenyő Bekő, a Vesszősfia János és Cseh Mihály utca a sziget egykori ispánjainak nevét idézi. Kőbányán az Ihász utcának és köznek Kossuth hűséges hadsegédje, a belvárosi Haris köznek pedig egy hajdanvolt görög kereskedőcsalád a névadója. Az újpesti Varázséji Béla utca (legújabb utcalajstromunk szerint) a kerület egykori egyházi történetírójának nevét hordozza . Városligeti titkok nyomában Még a kultú/történészek közül is kevesen tudják, hogy ez a csodálatos park, amely valaha Pest város határát jelentette, egykor a Rákosi homoktenger szerves tartozéka volt; lapos, mocsaras vidék, szegénylegények búvóhelye. A tatárjáráskor még „ökördűlőnek” nevezték. Mátyás idejében „Új Bécsnek”, I. Lipót korában „Szent László földjének”, míg József nádor Városerdőnek hívta. Egy időben Mátyás vadászkertje is volt, majd Dózsa vezéri szállása, a XIII. században pedig „parlament". mert Szent György napjára mindig itt hívták össze az országgyűlést Ezt az ősvadont Nebbíen Henrik, a francia származású kertész varázsolta kultúrparkká, amiért a nádortól. busás jutalmat kapott. A liget azonban nemcsak kertészetileg példás alkotás, de titkokat rejtegető terület is. Az öreg, árnyas fák szomszédságában, a tűző napfényben gubbaszt egy halvány- vörös sírkő, amelyre csak ennyi van vésve: „Fűit” — magyarul; „volt”. A fejfa hátán azonban ott a titok nyitja. A most is gondosan ápolt hantok alatt Immár több, mint másfélszáz éve dr. Horváth Jakab piheni földi fáradalmait Az egykori fiskális a Martinovits-pör számos vádlottjának fejét mentette meg a hóhérpallostól és többek között Kazinczy is neki köszönhette életét. A sírrcrl szemben, a liget túlsó peremén pedig még ott áll a villa, amelynek egyik szobájában a hírhedt Tisza István életének 1918. október 31-én este végére pont került De ezzel még mindig nem merült ki a liget „történelmi tarsolya”. A nemrégiben a Közlekedési Múzeum szomszédságában létesített nyári-téli presszó múzeumi értéket képviselő darabokból áll. Maga a presszó egy kiérdemesült vasúti gyorsvonati étkezőkocsi, mely állítólag tanúja volt a biatorbágyi rémtettnek, a mellette „horgonyzó" tömzsi mozdony pedig a múlt század közepén megnyitott vác—budapesti vonal első lokomotívja volt Lajostalan és Iréntelen települések Zalában Hároméves gyűjtőkörúlja során 20 ezer kilométeres utat járt be és több, mint 80 települést keresett fel egy fiatal nyelvész, Ördög Ferenc, aki Zala megye két jellegzetes tájegységén, Göcsejben és Hetésen vizsgálta, hogy a századfordulótól napjainkig milyen tényezők befolyásolták az ottani népesség személynév választását. Kiderítette, hogy a vizsgált időszakban a göcseji dombok és hetési síkság apró falvaiban 2065 féle vezeték és 383 féle keresztnév volt „forgalomban". Az erősebb nem képviselői közül legtöbben a József névre hallgatnak, míg a további sorrend: István, Ferenc, János, László, Lajos, Sándo-, Gyula, Károly, Imre. Az Előd, Izidor és Levente neveket pedig csak másod keresztnévként viselik. A gyengébb nem soraiban legtöbb a Mária: 82 község közül 75-ben „listavezető". Utána következnek: Erzsébet, Anna, Rozália, Ilona, Margit, Katalin, Irén, Julianna, Gizella. A nevek élettartama, feltűnése és újraéledése szintén tanulságos stúdium: a János 1920 óta állandóan és egyenletesen csökken, a Lajos is csak egy községben áll az élen, de vannak férfiaknál „Lajostalan", nőknél „Iréntelen" települések is. A legszeszélyesebben hullámzó név azonban a Sándor.
