Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-24 / 54. szám
Szakemberek a pincegondokról Az elmúlt hetekben sűrűn jelentek meg lapunkban cikkek, tudósítások a pécsi pincék okozta károkról, a gyors intézkedésekről és megemlítettük azt is, hogy az akuttá vált helyzet következtében szüneteltetni kell a korábban megkezdett kutatást is. A Dunántúli Napló cikkei nyomán hallottunk olyan véleményeket, hogy vajon nem dramatizáljuk-e túlságosan a helyzetet? Lehet, hogy esetenként túlzott az újságíró, ami viszont a helyzet súlyosságából mit sem von le. Oldalunkon ma a téma szakértői mondják el véleményüket azzal a szándékkal, hogy javaslataik nyomán közelebb jussunk a megoldáshoz, s a károk elhárítása mellett az eddiginél többet tegyünk a megelőzésért Hal ..tér : A Pollack Mihály Műszaki Főiskola a gondok megoldásáért Pécs területén olyan pince- rendszerek, természetes és mesterséges üregek találhatók, amelyek feltérképezése és állékonyságuk megállapítása a város biztonságos életének és további fejlődésének érdekében szükséges. A, Városi Tanács lépéseket tett a pincék és .üregek feltárására, s 1969 óta részletes kutatás, feltárás és helyre- állítás, illetve megerősítés folyik. Az eddigi tevékenység üteme, hatékonysága mégsem elegendő és ily módon elfogadható eredmény nem várható. A Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei Pécs átfogó mérnökgeológiai térképezését javasolják megoldásként, de ezt a város — talán pénzügyi okokA megelőző tevékenység szünetel... Egykézbe a , feltárást és helyreállítást! A város pincéinek kora széles határok között váltakozik: találtunk római kori pincét és a XX. században homoknyerés céljából létesített üregeket, folyosókat egyaránt, melyeknek hasznosítása koruknak megfe- lelően változott A pincékkel kapcsolatos problémák több- Irányúak. A város belső területén az elavult kis épületek helyére többszintes házakat építenek. A pinceboltozatra jutó jelentős többletterhelés miatt a régi ház alatt még állékony pince megfelelő beavatkozás nélkül az új épület megépítése után katasztrófát okozna. Figyelmeztető jelek A gondok azonban nemcsak az új épületek tervezésével és kivitelezésével kapcsolatban jelentkeznek. A pincék boltozatának meghibásodása, vagy még inkább beszakadása a meglévő létesítmények állékonyságát is veszélyezteti. Egy út alatti pince boltozatának beszakadása megbénítja a forgalmat, de katasztrófát is okozhat. A boltozat beszakadását, illetve komolyabb mérvű meghibásodását a jelentkező repedések. deformálások már előre jelzik, de a veszélyre csak akkor figyelmeztetnek, ha valaki oda is figyel rájuk. Ez nehezen megszervezhető és költséges vizsgálat, ami pillanatnyilag megoldatlan is. Útburkolaton jelentkező süllyedések, épületeken jelentkező repedések ugyancsak keletkezhetnek az alattuk lévő pinceboltozat állagromlásából, ezek a felszíni jelek azonban sok esetben mór csak a bekövetkezett károkban nyilvánulnak meg. A városban bekövetkezett felszíni beszakadások és épületkárok sok esetben nem pince beszakadások következeményei. Nem szabad tehát a másik végletbe esni és mindent ráfogni a pincékre. Az ilyen felszíni beszakadásokat okozhatja a mélyben keletkezett vízmosásos üreg beszakadása is. Ez teljesen független lehet a pincék jelenlététől, de keletkezését elősegítheti a pince jelenléte. Ilyen esetben az üreg keletkezésének okát azonban másban kell keresni (pl. közmű-meghibásodásban) mert a pince csupán szabad utat enged a víznek, ami magával viszi a talajt is. Jó példa erre a legutóbbi útbeszakadás a Jókai-közben. Itt nem pincebeszakadás történt, hanem közvetlenül az útburkolat alatt vízmosásos üreg képződött és az szakadt be. A víz egy addig ismeretlen csővezetékből származott, amit a beszakadás helyén megtaláltunk. Az alatta lévő pincében volt a bemosott homok, a pince boltozata azonban nem volt beszakadva. Van tehát városunknak egy kellemetlen öröksége, amivel számolni kell. A „pincegondok” megszüntetésére rövid úton nincs lehetőség. A problémák elodázása csak súlyosbítja a helyzetet Sürgősségi sorrend A Pécsi Tervező Vállalat 1969 éta vesz részt a pincékkel kapcsolatos munkákban. Tevékenysége a Belváros területének pincekutatásából és feltérképezéséből, a felkutatott pincék állagának vizsgálatából és a bekövetkezett károk helyreállításának tervezéséből tevődik össze. 1973 végéig javaslatot készítettünk az állagvizsgólatok alapján, a sürgős beavatkozásokra a szükséges sorrend megjelölésével. Ez a tevékenység azonban a Belvárosnak csak egy kis részére terjedt ki, s a Rákóczi út környékére, mint legjobban igénybevett területre. A pincék rendkívül nagy számára való tekintettel e tevékenység befejezéséhez még több évre lenne szükség. 1974-ben azonban az eddigi tevékenység ilyen formában megszűnt, s jelenleg csupán a sürgős beavatkozásokban veszünk részt A megelőző tevékenység szünetel, mert a Városi Tanács nem rendelkezik a kellő pénzügyi fedezettel. Az eddigiekben megpróbáltam vázlatosan ecsetelni azokat a problémákat, omiket a pince- rendszer jelent Pécs számára. A sorozatos kórokat látva elegendő indokot találunk arra, hogy szükségét lássuk a további munkának. Mindehhez természetesen pénz kell, de megnyugtató-e számunkra, ha azt halljuk, hogy megfelelő pénzügyi fedezet hiányában csak a bekövetkezett kórokat lehet helyreállítani, s a megelőzésre gondolni sem lehet Egymástól függetlenül A Pécsi Tervező Vállalat által jelzett sürgős megelőző beavatkozások közül legutóbb a Rákóczi út 70 előtti pince megszüntetése történt meg. Ugyanekkor annak szomszédságában (a Kossuth tér felé) teljes egészében az út alatt összefüggő pincerendszer található. A megfelelő, anyagi bázis biztosításán kívül még számos tényezőn változtatni kellene ahhoz, hogy eredményeket érhessünk el e téren. A jelenlegi rendszer szerint több vállalat is dolgozik e témában egymástól függetlenül. Létre kellene hozni egy olyan szervet, ami összefogná, szervezné és irányítaná a pincerendszer kutatásával. helyreállításával kapcsolatos tevékenységet — a megelőzéstől kezdve. Hangsúlyoznom, kell, hogy a bekövetkezett károkat a XX. szá-. zad rohamos fejlődése okozza; a hihetetlenül megnövekedett forgalom, a nogyobb terhelésű épületek, a közműépítés, a nem kellő hozzáértéssel végzett beavatkozás. Munkáink során sokszor találkoztunk szakszerűtlen tömedékeléssel, elfalazott pincékkel, eltömött lejáratú pinceágakkal. Ezek nincsenek megszüntetve, idővel feledésbe merül a létük, a szellőzéstől elzárt pince párás levegőjétől pedig a boltozat hamarabb megy tönkre. Ezek a pincék minden körülmények között veszélyt jelentenek. Ha nem is ma, de évek múltán feltétlenüli Elhallgatják Pincekutatásunk során sok esetben a lakók — nem tudni, milyen okból — elhallgattak olyan pincéket, amikről tudomásuk volt Ez nem csupán hátráltatja munkánkat, hanem egyenesen kóros is lehet. A város lakosságának segítsége, megértő támogatása nagyban hozzájárulhat a kutatás eredményességéhez. Csobó István esoportveretS-geofégirs, Pécsi Tervező Vállalat NYOLC ALAPKÉRDÉS Összegezni a tapasztalatokat A pécsi akut pincekérdés kapcsán a magyar geológia már évekkel korábban letette voksát Pécs megyei Város Tanácsának asztalára, amelyhez biztosítékként több miilió forintos támogatást is felajánlott. Ez a voks Pécs város komplex építésföldtani térképezésének terve volt Nem került megvalósításra, mert a város másként ítélte meg a helyzetet és más módszerekben látta a megoldás kulcsát. A komplex mérnökgeológiai térképezés kérdése és kutatási terve sohasem került szakmai megvitatásra és az évek múlásával látszólag elvesztette jelentőségét, bár az események makacsul kitartanak aktualitása mellett. Hogy ne bonyolódjunk körmönfont szakmai vitákba, elegendő arra a néhóny-tízmil- lió forintra célozni, amely szinte nyomtalanul eltűnt a hatalmas mesterséges és természetes üregrendszer feneketlen bendőjében. Nos, álljunk meg Itt néhány alapvető kérdés felvetésére! © Megtörtént-e az évek folyamán nagy költséggel elvégzett, főleg „tűzoltó" munka szakmai kiértékelése? ® Az eddigi tapasztalat-tömeg alapján megtörtént-e az egyre szaporodó bajok „diagnózisának” megállapítása? © Az úgynevezett „mérnöki szemlélet” elegendő-e a bajok gyökerének feltárására? © A jelenleg alkalmazott koncepció kellő mértékben figyelem beveszi-e a természeti tényezők sokaságát és mérlege- !í-e súlyúkat, sőt továbbmenve: képes-e erre a mérlegelésre? 4 m- S m- mm 10 m mélyén lévő pincék A . . I.SZ. FÚRÁS Leszakadás L?46.3SmBf. 8 törmelékes tt i,.f iszap t feltíltés------... , Mecseki ' Viéy-'/í^ lejtótörmelék db ma 1111 (•12,7m Ny.tv Jv m- • ni Sárga finom homok © A Jelenlegi súlyos helyzetben a bajok megoldásával megbízott szerv dialektikusán áll-e a problémák megoldásához? © Az akut, sőt egyre szaporodó problémák mellett van-e létalapjuk és valóságos fedezetük a sajtóban Időnként megjelenő, indokolatlanul optimistának tűnő nyilatkozatoknak? © A több évre kiterjedt, sokszor ötletszerű kutatómunka és a károk azonnali helyreállítását követelő mélyépítési munkálatok viszonylag sovány eredménye az elköltött milliókkal és az eltelt idővel együtt bímok-s olyan meggyőző erővel, hogy bebizonyítsák a módszeres, minden részletre kiterjedő rendszeres kutatómunka szükségességét, sőt elkerülhetetlenségét? © Az adott természeti tényezők hátterén, a fokozódó mechanikai behatások következtében számolnunk kell-e a rongálódások hasonló mértékű (vagy esetleg még annál súlyosabb) növekedésével? Mind megannyi nyitott kérdési Nyitottsága mellett még inkább elgondolkoztató tény, hogy e kérdések nagy része több olyan kutatás-elméleti kérdést vet fel, amely már Arisztotelész idejében megoldott, illetve alkalmazott módszer volt... Véleményünk szerint az eddig elköltött és a továbbiakban még elköltendő sok-tízmillió, esetleg százmillió forint kötelezően meghatározza a felelősséggel követendő utat. E beláthatatlan végösszegű költségtömeg lehető legeredményesebb csökkentése nem lehet provinciális ügy, szűk egyéni, vállalati, vagy intézményi ügy. Éppen ezért minél előbb meg kell találni a leghatékonyabb megoldást, amely nyilvánvalóan a kérdések formájában megadott alapvetésen nyugszik. Ehhez nem kell pénz, hanem kellő mélységű és őszinteségű, a kellemetlen előjelekkel is szilárdan szembenéző kritikai elemzés. Véleményünk szerint nincs értelme szakmai vitákba bonyolódni addig, amíg a drága pénzen nyert kényszerű tapasztalat-tömeg össze nem állt érthető és felhasználható bázissá, amelyről a további fiaskók veszélye nélkül elindulhatunk a valóban eredményes, időálló megvalósulás felé. Ekkor — és csakis ekkor — jön el az ideje a tervezésnek, szakmai vitáknak és a szervezésnek. Addig viszont rohanunk az események utón. Éppen ezért parancsoló szükségszerűségként jelentkezik az eddigi tapasztalatok szintézisének kérdése, amelyet gazdasági súlyának megfelelő felelősséggel, minden érdekelt bevonásával rövid időn belül meg kell tenni. Dr. Szederkényi Tibor tudományos osztályvezető. Magyar Állami Földtani Intézet bál — egyelőre nem tudja megfelelően támogatni. A Polláck Mihály Műszaki Főiskola mélyépítési tanszéke részéről javaslatokkal és konkrét tevékenységgel kívánjuk elősegíteni a probléma megoldását. A pécsi pincékkel kapcsolatos tevékenységünknél abból a gondolatból indultunk ki, hogv szeretjük városunkat, biztonságosan szeretnénk közlekedni és lakásainkban élni. Városunknak ez a sajátos problémája sok tekintetben műszaki probléma is. Főiskolánk szakirányú felkészültségű oktatói — o hallgatók segítségével — részt kívánnak venni a megoldásban. Eddigi tevékenységünk A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat megbízása alapján vizsgáljuk a Rákóczi út 65—67. sz. ház károsodását és tervezzük a helyreállítást Vizsgálataink kiterjednek az épületek és a közút alatt elhelyezkedő nagy pincerendszerre, talajmechanikoi, hidrológiai, geodézioi és statikai felmérések folynak. Kísérleteket folytatunk egy új megerősítési módszerre, illetve üregki- töltó anyag előállítására. Állandó talajvízszint észlelést folytatunk keleti irányban, kiterjesztve a Zsolnay-dombig. Ezzel az új Budai városrész tervezési területének talajvízhelyzetére vonatkozóan értékes adatokat kopunk. Az eddigi pinceadatokat felkutatva, s azokat helyi vizsgálatainkkal kiegészítve, talajmechanikai szakvéleményt készítettünk a Déldunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat megbízásából a Széchenyi tér és a Jókai tér közötti terület földtani-talajmechanikai, valamint a pincék geodéziai vizsgálatáról. E területen történt legutóbb az az útbeszakadás, amely véleményünk szerint, kőzműrongáló- dás következménye. Egy előzetes szivárgás a talajt átáztatta, teherbíróképességét lerontotta, süllyedés keletkezett és a hálózati víznyomóvezeték eltörött. Ezáltal a homok vízzel telítődve folyóssá vált és utat tört magának a mély pincerendszerben. A beszakadás helyén az útburkolat horpadása, lassú süllyedése már korábban megfigyelhető volt, csak senkit nem aggasztott. Azt pedig utólag már nem tudjuk megállapítani, hogy a horpadást a hibás vezetékből kiáramló víz okozta, vagy a pince rokkant meg előbb, s ez okozta a cső repedését A kísérleti tevékenység mellett a Janus Ponnonius Múzeum szakembereivel együttműködve régészetileg is tisztázni kívánjuk a pincék korát a régi városmagban található összefüggő pincerendszer történelmi kialakulásának tisztázására. A téma feldolgozásához a Pécsi Akadémiai Bizottság támogatását is várjuk. Javaslataink 1. Mivel tudomásunk szerint jelenleg is több vállalat és intézmény (Pécsi Tervező Vállalat, a Polláck Mihály Műszaki Főiskola, a budapesti Ybl Miklós Műszaki Főiskola, közvetve pedig a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat) foglalkozik a pince- problémával, szükség lenne a munkákat összehangoló szerv kijelölésére oz egymást fedő, vagy keresztező intézkedések elkerülése végett 2. Hozzanak létre valamilyen figyelő szolgálatot az előrejelzések összegyűjtésére, a közutak és egyéb létesítmények süllyedéseinek feltárására, vagy védelmére egy esetleges katasztrófa bekövetkezése előtt 3. Ellenőrizzék az úttesteken lévő közmű-árkok meqfelelő kiképzését a felszíni vizek távoltű rtásóra. Kérjük, hogy Pécs város Illetékes vezetői támogassák munkánkat Tudjuk, hogy a végrett munkák eredményei még nem jelenthetnek végleges és befejezett kutatást, de előbbreju- tást igen, és meghatározhatják további tennivalóinkat Kaszás Ferenc adjunktus, PoHock Mihály Műszak! Főistelo 1 M (VASÁRNAPI iMttltRUT m
