Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-24 / 54. szám

Minden 100 közűi 30-40 felvételére van lehetőség Felvételi szándékok és lehetőségek A számítástechnika iránt kicsi az érdeklődés Március 30-ig küldik tovább a középiskolák a továbbtanulni szándékozók jelentkezéseit a felsőoktatási intézményeknek. Ho már sok idő nincs is. de még lehet latolgatni, hova ér­demes jelentkezni, a képességei és az esélyek alapján kinek- kinek melyik egyetem vagy főis­kola felelne meg jobban. Annál is inkább, mert minden 100 to­vábbtanulni szándékozó közül az előző év adatai alapján kb. 30—<0 felvételére van lehető­ség. Milyen az útravaló? A felvételi vizsgákat a benne részt vevők mindegyike szem­pontjából elemezni szokták. Az Egyetemi Számítóközpont össze­sítette az ország összes közép­iskolájának felvételi eredményeit 1967—1971 között. Érdekes bön­gészni az adatok között, még ekkor is, he tudjuk, hogy a sta­tisztika mindig csak az össze­függések ismeretében tükrözi a valóságot. Nem az összehosonh'tgatás a célunk, hiszen a táblázatokban szereplő iskolák között különbö­ző képzési célúak voltak (gim­názium, szakközépiskola, techni­kum), sőt, nem egynek az emlí­tett időszak alatt a profilja is változottb De néhány figyelemre méltó Jelenség: örvendetes, hogy a Pécs 11 és Baranya 10 közép­iskolájából továbbtanuló fizi­kai dolgozó szülők gyermekei­nek aránya szinte kivétel nélkül magosabb voit a felvételt nyer­tek, mint a felvételi vizsgát tet­tek között. Csak néhány iskolát kiragadva: Tudómé nyegfeiemek Orvostud mányi egyetemek Mátrait) egyetemek Műszaki főiskolák Agráregyetemek Agrárfeiskolák Gazdasági főiskolák Tanárképző főiskolák Tanítóképzők Óvónőképzők Rögtön szembetűnik, hogy évről évre emelkedik a pont­szám, tehát a követelmények és e tudásszint is. Általánoson megállapítható, hogy évek óto o társadalomtu­dományi terület jobban telített, mint o természettudományi-mű­szaki. A különleges pólyák, sza­kok nogy népszerűségnek ör­vendenek: a pszichológiai sza­kon 13-szoros, a művészeti főis­kolán 7—10-szeres a túljelent­kezés (a Színművészein több mint 10-szeres). A magyar sza­kon háromszoros, de történelem­mel párosítva már 18-szoros (ELTE) a túljelentkezés. Az ál­Fízikaí dolgozó szülők gyerme­keinek százalékos aránya a fel»* teli vím- a fölvet­Bályi Mezőgazdasági gőzök között lek között Szakközépiskola Komarov Gimn. 72,73 m és Szakközépiskola 33,13 36,41 Leöwey Gimn. 40,2t 44.71 A felmérésben vizsgálták az iskolából hozott és a vizsgán szerzett pontok arányát is. Mi­nél jobban megközelíti egymást e két szám, annál inkább telje­sítményképes tudás birtokában van a jelölt, hiszen ugyanúgy „fogott" o középiskolai taná­rok és az egyetemi oktatók „ce­ruzája”. Általában a szerzett pontszóm alatta marod a ho­zottnak. de van iskola (pl. a mohácsi Marek József Mező- gazdasági Technikum és Szak- középiskola), ahol ez az arány csaknem mindig megközelíti az egy egészet Természetesen ez nem jelenti azt hogy ebbe o szakközépiskolába kell mennie mindenkinek, aki biztos felvé­telit akar tenni, hanem inkább azt, hogy o feltehetően szakirá­nyú továbbtanulásra ez a kö­zépiskola jól felkészíti a végző­söket. Mind a felsőoktatásnak, mind a középiskolának hasznos infor­mációi születnek majd abból a kezdeményezésből, amelyet idén először vezetnek be: a szóbelik felvételi bizottságokban egyen­rangú tagként középiskolai ta­nárok is részt vesznek. Túljelentkezés Ugyancsak oz Egyetemi Szá­mítóközpont több mint 51 ezer 1974-ben érettségiző diákot kér­dezett meg. akik közül több mint 28 ezren akarnak tovább­tanulni. Tanulságos tehát végigfutni azon a táblázaton, amely az elmúlt három évben intézmény- típusonként tartalmazza a felvé­telt nyert hallgatók átlagos pontszámát: 1771 1772 1773 16.70 17,13 17,57 14.75 17,43 14.07 14,33 14,77 14,71 M.23 11,32 13,26 14,77 14.35 13,33 12,77 12,76 13,13 14,81 14,47 15,42 14.77 15,27 15,74 14,65 14,61 14,75 13,05 13,21 14,11 lom- és jogtudományi korokon négyszeres, o közgazdaságtu­dományt művelő intézmények­ben kétszeres a túljelentkezés. Különösen szembetűnő oz ér­deklődés csökkenése az agrár- és műszaki területek és a ma­tematika tanári szak iránt. Az agrárpályákra 140 százalékos, a műszaki területre összességé­ben 120 százalékos o túljelent­kezés Ugyanokkor az építés területén már csupán 88 száza­lékos, o gépészeti szakok iránt 94 százalékos, a speciális sza­kokra 90 százalékos oz érdeklő­dés. A műszaki tanárképzőknél 86 százalékos ez az arány. A fizikára 120, a biológiára 327, a földrajzra 458 százalékos a jelentkezés, de mindhárom területen bizonyos tanári sza­kok szinte jelentkező nélkül ma­radnak. Az orvostudományi egyetemek két és félszeres túljelentkezésre számítónak, az Állatorvostudo­mányi Egyetemen 341 százalék lesz ez a szám. Újra megfontolni... A számítástechnika nagy lö­vő előtt álló területére, ahol egyébként 17 féle lehetőség közül választhatnak a végzős középiskolások, a jelentkezés csak kb, 172 százalék körül lesz (az összes helyek száma 1910). Amit végül tanácsolhatunk: minden továbbtanulónak újra meg kell fontolnia, kellő indí­tékkal rendelkezik-e a válasz­tott pálya iránt, nincsenek-e al­kalmatlanságot okozó tulajdon­ságai (nemcsak egészségi okok­ra gondolunk, hanem olyanra is, mint türelem vagy kitartás hiónyo), s a legfontosabb: meg­felelő képességekkel és tulaj­donságokkal rendelkezik-« a Világhírű és rangú karmester, a Prágai Szimfonikusok vezető karnagya, VACLAV SMETACEK vezényelte legutóbbi bérleti hangversenyén a Pécsi Filhar­monikus Zenekart, Smetacek va­lóban nagy művész. Vezénylő technikája talán Ferencsik Já­noséhoz hasonlítható, hallatla­nul pontos és plasztikus minden utasítása. Fölényes anyagisme­reté mögött egy magával ra­gadni képes, ugyanakkor a zene legkisebb árnyalásaira is érzé­keny muzsikust találunk. Zene­karunkat a megszokottnál sok­kalta gazdagabb hangszin- és dinamikcri megkülönböztetésre késztette. Muzsikálásának at­moszférája volt. ami alól nem vonhatta ki magát sem a zene­kari játékos, sem a hallgató. Számos olyan „nagy pillanat- nők” lehettünk részesei jóvoltá­ból, amelyre oly sok hangver­senyen hiába áhítozunk. Zenekarunk a hangverseny jó részén önmagát múlta felül. Különösen a vonóskar követte híven a karmester intencióit Sajnos, o fúvósok játékát sok hiba árnyékolta be: bár az egyéni megoldások között szé­peket is találtunk, íntonálásuk, ritmikai pontatlanságaik sokban rontották az összhatást Akkord­jaik sok esetben kifejezetten ha­misak voltak. Smetacek művé­szi és emberi nagyságára vall, hogy túl tudta tenni magát a zökkenőkön, ezek nem szegték kedvét, a zenekart is átsegítet­te ezeken és végeredményben nagysikerű, nagyhatású * hang­versennyel örvendeztette meg Oz igen lelkes közönséget Először egy mai neves cseh zeneszerző, JIRI PAUER Scher­zo c. művét hallottuk. A szláv zene örökségeiben gazdag ez a kompozíció. Visszatérő első ré­sze robusztus, szilaj zene, óriá­si hangtömegeivel zúdult rá a hallgatóra; Prokofjev és Janó­itok hasonló jellegű művei kí­sértenek e rész hallatán. Annál behizelgőbb, érzelemben gaz­dagabb a dallamos középrész: Smetanára, Csajkovszkijra em­lékeztetőén. Maga a mű, ha nem is kifejezetten modern kor­társ zene, de hatásos, közért­hető, mondanivalóban gazdag, anyagszerűen zenekarra elkép­zelt kompozíció. A hallat'a- nul szúggesztív vezénylés nyo­món a viszonylag kevés próbá­lás ellenére megbízható, elhihe­tő volt a megszólaltatás, A másik két műsorszám ritka­alapos kimunkálásáért o ve­zénylő karmester mellett Breit- ner Tamást is elismerés illeti. Beethoven IV. szimfóniája, ez a méltatlanul keveset játszott re­mekmű, olyan igényes, diffe­renciált, zeneileg ragyogóan Finnországba utazik a Bóbita 1972-ben Finnországban Magyar Heteket tartottak. Erre meghívták a Bóbitát is. A pécsi bábegyüttesnek leír­hatatlan sikere volt Most március második felében új­ból Finnországba látogatnak. Hét városban szerepelnek majd. Általában egy évben itthon száz-száztizenöt elő­adást tartanak. Ebből három premier. Többnyire gyermek- műsorokkal lépnek a nagy- közönség elé. Ebből a reper­toárból választották ki a Show az állatkertben címűt és az Elátkozott mamát, amit félig finnül fognak előadni. Teátrális fellépések is sze­repelnek a programban. Vi­dám blokkal kezdik műsoru­kat Három-öt perces számo­kat adnak elő. Ezek kis gyöngyszemek, egytételes mu­zsikára. Az előadás második felében a stúdiót mutatják be. Finnországi útjuk után Eszékre látogatnak majd el egy opera és pantomim fel­dolgozással, amelyet a fel- szabadulási ünnepség alkal­mából mutatnak be. Február végén létrejön Pécsett az amatőr irodalmi színpadok fóruma a Kamaraszínházban. Április második felében Bó- bitáék itt lépnek fel finn­országi műsorukkal. felépített, feszültségben és el- engedettségben egyaránt gaz­dag előadásban szólalt meg, amely zenekarunknál párját rit­kító. Szívesen elnézzük az emlí­tett, jórészt az ilyen mértékben igényes előadásmódból fakadó hibákat a felsorakoztatott eré­nyekért: a sok-sok varázsosan szép hangzásért, az egész elő­adás levegőjéért. A Mecsek Fúvósötös négy ki­tűnő muzsikusa — Deák Árpád oboa. Palánci Tamás klarinét, Várnagy Attila fagott, és Tol- nay Gábor kűrt — működött közre Mozart négy fúvóshang­szerre írt Esz-dúr sinfonia con- certante (K. 297. b.) c. művé­ben. Csak az elismerés hang­ján emlékezhetünk meg játé­kukról: hangképzésük, intonáló- suk, dallamformálásuk úgyszól­ván hibátlan volt, összjátékuk pedig éppenséggel példamuta­tó. * Annái szebb muzsikát és muzsikálást elképzelni sem tudunk, mint amelyet a LISZT FERENC KAMARAZE­NEKAR szerda esti hangver­senyén hallottunk. Zenei éle­tünk egyik kiemelkedő értéke az az ifjú művészekből álló együt­tes. játékuk szinte kamaramuzsi­kának hat. Sándor Frigyes ala­pította és nevelte fel ezt a nagyszerű kamarazenekart, ö vezényli hangversenyeiket. Ta­lán helyesebb azt mondani, hogy vezeti, irányítja muzsikálá­sukat; zenei tudásával, ízlésé­vel, ötleteivel, egész muzsikus lényével fémjelzi az együttest. Két. vonósokra és kürtökre irt Mozart-divertimentót (D-dúr, K, 334 és B-dúr, K. 287) hallot­tunk tőlük ezúttal. Mindkettő hallatlanul nehéz, más együt­tes aligha merné műsorra tűzni egyiket is. Az 6 előadá­sukban nyoma sem látszott a technikai nehézségeknek, inkább az együttmuzsikólós örömét éreztük az egész, koncerten. Mozartnak ezek a szépséges művei, bár a mozarti kompo­nálás lényeges jegyeit maguk­ba foglalják, a maguk idejé­ben inkább „könnyűzenének:'' számítottak, funkciójuk a szóra­koztatás volt. Nem kis nosztal­giával emlékezünk arra a kor­ra, amikor o „komoly" és a könnyűzene még ennyire össze­fonódott, amikor a szórakozta­tó zene ennyire igényes volt. E Mozart zenék hallgatása, a már méltatott vagy legalább ahhoz fogható előadásban, na­gyon alkalmas lehetne olyan emberekkel is megkedvelteim a komoly, tartalmas, igényes muzsikát, akik korábban ide­genkedtek tőle. 5? esi toy Zsolt Tudósok a feledékenység ormain „Tudósaink nem e világból valók" — ezt már középkori kódexeink tudtunkra adják. Ennek az axiómának azonban újabb bizonyságaira is lép- ten-nyomon rábukkanhatunk. Schulek Elemér, az analiti­kai kémia világhírű tudósa nagyon szerény, de — sajátos módon — a külsőségekre an­nál többet adó ember volt. Egy ízben közmondásos szó­rakozottságával telefonon hívta Ismerősét, s — mint mindig — neve mellé kitünte­tést, tudományos rangját is oda akarta biggyeszteni, A hivott fél „tessék"-jére megszólalt: „Halló! Itt Kos­suth Elemér, Schulek díjas", Németh Andor, a Nyugat hires kritikusa, a Szép Szó egyik szerkesztője sem volt földön járó ember. Mint hű kenyeres pajtása, Déry Tibor írja, bácsi emigrációjuk ide­jén, ha este tíz órakor adott neki tolálkát történetesen a Café Zögernitzben, akkor ti­zenegy órakor a Colé Döb- lingerhofba állított be, s szo­lid türelemmel várt rá, amíg zárórakor az utolsó vendég­gel ki nem ment a kávéház­ból. De az emlékíró szerint em­lékezetének nagyobb kihagyá­sa is volt. elfeledkezett saját nászéjszakájáról. Amikor — ezúttal Pesten — egyik mát­kájának hosszú éveken át tar­tó hűségét megjutalmazan­dó, frigyre lépett vele, a VI. kerületi anyakőnywezetőtől egyenesen az Újság szerkesz­tőségébe ment. Onnét este egy másik hölgyismerőséhez, akitől csak reggel leié vető­dött haza. Amikor az ifjú ara haragos-elkeseredetten fag­gatta, hogy miért nem ment haza, lakonikusan, de nagyon őszintén csak ennyit mondott: „Elfelejtettem". kitűzött pályához. Marafkó László O. IC. Két zenekari hangverseny Pécsett Nemzetiségi politikánk és az anyanyelvi oktatás Kivételes fontosságú tanács­kozás színhelye volt a napokban a Pécsi Tanárképző Főiskola. Mint már beszámoltunk róla, a szegedi testvérintézménnyel kö­zösen megtartott tanácsülésen vitatták meg a nemzetiségi pe­dagógusképzés helyzetét, fej­lesztésének lehetőségeit. Fontos határozatok születtek a képzés színvonalának emelésére, egye­bek közt ez évben kidolgozzák az egységesített szakembernevelés koncepcióját, amellyel a két­nyelvű nevelőmunkára elhiva­tott óvónőket, tanítónőket és ta­nárokat összeharigoltabban ké­szítik fel a pályára. Ez a pálya némiképpen kü­lönbözik a többi pedagógusétól. És nemcsak az anyanyelvi okta­tás jellege miatt. Ez a munka ugyanis közvetlen, szerves ré­sze nemzetiségi politikánknak, ahogyan fölkészülésük, fölké­szítésük is az. Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bi­zottsága is állást foglalt benne: „A nemzetiségi politikának, de magának a nemzetiségi létnek Is alapkérdése ez anyanyelvi ok­tatás”. Ebből következik, hogy a nemzetiségi oktatás egész terü­letén színvonalemelkedés szük­séges, ennek pedig meghatározó eleme a pedagógusképzés. Az elmúlt negyedszázad ada­tai eredményekről tanúskodnak: a két főiskolán 650-en végeztek nemzetiségi nyelvi képesítéssel. Belpolitikánk egyenes vonala fejlődést jelez a nemzetiségi kérdés megoldásában, s újabb intézkedései az utóbbi években már biztató ígéretek az anya­nyelvű oktatás széleskörű meg­oldására is. Ez a megoldás per­sze állami feladatok sorát je­lenti, közülük — a sok közül — egynek a tanúi lehettünk a na­pokban a pécsi tanácskozáson. Az alapkérdés világos: anya­nyelvű oktatás. Mi szükséges eh­hez? Társadalmi igény a nem­zetiségiek között egyfelől és jó tanítók, tanárok, óvónők más­felől. A társadalmi igény rend­kívüli mértékben megnövekedett, főképp az utóbbi években. Oly­annyira, hogy amíg a demográ­fiai hullámtetőzését követően az iskolakötelesek száma folyama­tosan csökkent az általános is­kolákban, a nemzetiségi nyelv- oktatásra jelentkezőké 1968-tól 22 000-ről 28 000-re emelkedett. Vannak bizonyos objektív kö­rülmények — pl. a nemzetiségi nyelvterületeink szétszórtsága — és van sok szubjektív tényező is. Mindenekelőtt ilyen oz. hogy a jelzett 650 német, szerbhorvát, román szlovák nyelvszakos ne­velőnek csak egy része dolgo­zik a pályán. Sokan a legkülön­bözőbb okok miatt szétszóród­tak más területeken, és jobbik eset az, hogy ha az idegenfor­galomban vagy másutt kamatoz­hat a nyelvtudásuk. Aki viszont férjhez megy, jobbára elköltözik eredeti állomáshelyéről. Nagyon sokszor kihasználatlan szellemi kapacitás marad a most vég­zettek szaktudása is. A pécsi délszláv tanszéken évente 12 hallgatót bocsátanak szárnyra, tehát elvileg 12 délszláv község kaphatna szakos nevelőt és egy­ben fontos politikai munkát vég­ző népművelőt is. Végzett hall­gatóink viszont az elmúlt évben nem tudtak elsődleges szakmá­jukban illetve szaktárgyukban elhelyezkedni, mivel szerbhor­vát szakos nevelői állást sehol nem hirdettek meg. (Valameny- nyien délszláv lakta területen akartak elhelyezkedni — olvas­tuk a tanszék korreferátumá­ban.) Ennél is mélyebb gond az ún. csatlakozó órák dolga az anya­nyelvi oktatásban. (Baranyában különösképp a német nemzeti­ségi nyelv oktatásában.) Amíg itt nálunk egyedül a pécsi dél­szláv általános iskolában folyik a kollégiummal is összekap­csolt fejlettebb, kétnyelvű isko- loi oktató-nevelő munka, addig Békésben és Csongrádban szinte kivétel nélkül ilyen oktatási for­mában tanítanak a román és szlovák nyelvterületek központ­jában. S amíg Szarvason pl. 300 szlovákajkú tanyai gyereket fogad be a nemzetiségi kollé­gium. Baranyában több mint 50 falusi általános iskolában (óra­rendi okok miatt) vagy kora reggel, vagy pedig (mialatt a többiek már ebédelnek), o 6. árában tanulják német anya­nyelvűket a jelentkező tanulók. Más forma, más lehetőség egye­lőre nincs. Találóan jegyezték meg többen: az anyanyelv meg­ismertetése, megszeretése ilyen módon nem öröm, hanem bün­tetés a pluszt vállaló gyerekek­nek.''Vagy egy másik példa. A Békés megyei román (kétnyelvű) általános iskolákból egyenesen léphetnek tovább az orra ér­demesek a gyulai román gim­náziumba. A pécsi délszláv álta­lános iskolából itt, helyben ma még tagozatos szerbhorvát kö­zépiskolai osztályba sem léphet­nek tovább délszláv gyerekeink. Sokuk nyelvtanulása is megsza­kad, illetve, új, más nyelv lép a helyébe, ha tovább tanul. Pedig semmivel sem volna kevésbé szükséges számunkra a szerb­horvát irodalmi nyelv ismerete — minél nagyobb számban! — mint akár a román vagy a szlo­vák nyelvé. Sok szó esett o tanácskozá­son a továbbfejlődés lehetősé­geiről és formáiról. Nyilvánva­lóan ezek közt a legfontosabb intézkedésnek tekinthető a már említett egységesítési koncep­ció a tanár, illetve a tanítókép­zésben. Többen hangsúlyozták a fel­szólalók közül, hogy nemcsak a német, szerbhorvát vagy más nemzetiségi anyanyelv oktatóját látjuk ezekben a tanárjelöltek­ben és végzett pedagógusokban. Népművelők is ók, akik a falu­si klubokban, könyvtárakban, szakkörökben; vagy TIT-előadó- ként, Páva-kör és más nemzeti­ségi művészeti együttes vezetője­ként a nemzetiségi kultúra ápo­lását, megőrzését irányíthatják, előrefendíthetik. Személyükben — éppen a kőzéleti-közműve- lödési fórumokon és formákon át — ezek a pedagógusok a nemzetiségi politika helyi kulcs­emberei lehetnek. Külön szólt egy határozati ja­vaslat a nemzetiségi területek iskolaigazgatóinak káderpoliti­kájáról, amely fokozottabb el­lenőrzésre szorulna. Különös­képpen az állások meghirdetésé és az ösztöndíjak megajánlása szempontjából. Számos példa utal ró itt, Baranyában is, hogy némelyik igazgató nem gondol­ja ót kellő felelősséggel azt. omi számára is a nemzetiségi politikából egyenesen követke­zik. Nemcsak állásokat nem hirdetnek meg, de gyakran ké­pesítés nélkülieket alkalmaznak erre a fontos helyre vagy éppen azt küldik el a levelező szakra, aki éppen kéznél van. (Nem­egyszer nyelvtudós nélkül). így nem csoda, ha legutóbb is 23 német szakos levelező hallgató közül mindössze négyen tettek sikeres vizsgát a pécsi főisko­lán. A levelező úton szerzett ok­levél ugyanis a nappaliakéval azonos értékű felkészültségei kell, hogy föltételezzen. Ezek a jó törekvések méltán eszünkbe juttatják Aczél György­nek, a Politikai Bizottság tag­jának az elmúlt évi országos agitációs, propaganda és műve­lődési tanácskozásán elhang­zott egyik fontos iránymutató gondolatát: „Szükséges leszögeznünk, hogy a marxizmus—leninizmus- nak a nemzeti érdekekkel és nemzeti kérdéssel kapcsolatos elvei a szocializmus építésének általános törvényszerűségei közé tartoznak; és kötelességnek tart­juk, hogy mi ezeknek az elvek­nek az érvényesítéséért kiálljunk, s a magunk területén rendet tartsunk. Ezen a szilárd elvi ala­pon állva a nemzetiségi kérdést is a szocialista fejlődés egészén belül ítéljük meg. Szomszédaink­kal együttműködve orra törek­szünk, hogy közöttünk a nemze­tiségek léte ne elválasztó ténye­ző. hanem összekötő kapocs le­gyen.” Wallinger Endre dumhw 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom